Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Varga László

1992. december 2.

Az RMDSz megyei tisztségviselői és két szenátora, egyházi vezetők társaságában Grigore Zanc prefektusnál kerestek jogorvoslatot a szobor-ügyre, az MVSz levélben, a város mintegy 300 m. lakosa körmenettel és gyászszertartási énekekkel tiltakozott. [Szabadság, dec. 3.; RMSz, dec. 5.]

Tőkés István (1991. febr. 5-én) lemondott az RMKdP elnöki tisztségéről, majd felkérésre dec. 2-ig mégis maradt, akkor véglegesen visszavonult. Az elnöki teendők ellátásával Varga László ref. lelkészt bízták meg. A pártot az RMDSz-ben Hajdú Gábor, Bárányi Ferenc és Nagy Benedek képviseli. [RMSz, 1993. jan. 29.; OrEx, 1993. febr. 19.] (→ 1993.02.07)

1993. február 7.

Marosvásárhelyen véget ért az RMKdP 2. kongresszusa. A kétnapos rendezvényen a magyarországi pártok (KDNP, MDF), valamint a HTMH és az MVSz küldöttsége is részt vett. A kongresszuson új programot és alapszabályt fogadtak el; átvették az RMDSz meghatározását („romániai m. nemzeti kisebbség”). A program megfogalmazta a követeléseket a nyelvhasználatra, az anyanemzettel való kapcsolattartásra és az önszervezésre vonatkozóan. Az EMK meghívottjai (Katona Ádám és Bardóczy Csaba) tiltakozásul elhagyták a termet, mert a programba nem vették föl a területi autonómiát. – A párton belüli véleménykülönbségek Kolozsvár–Marosvásárhely ellentétben is megnyilvánultak. A kolozsváriak [értsd: a leköszönt Tőkés István (→ 1992.12.02) hívei] radikálisabbak, a Varga–Kelemen páros a reálpolitika híve. – Az új tisztikar: eln.: Varga László; aleln.: Bárányi Ferenc, Bibza István, Ágoston Albert; főtitkár: Kelemen Kálmán. [MH, febr. 8.; OrEx, febr. 19.] – Varga László kifejtette, hogy nem a nagypolitikában akarnak érvényre jutni, inkább a mozgalmi jelleget erősítik és a közélet aktivizálásával próbálnak hozzájárulni az erdélyi magyarság talpra állításához. [Népszabadság, febr. 9.]

1993. június 8.

Friedrich König ET-raportőr felsorolta azokat a főbb okokat, amelyek Ro. felvételét hátráltatják: késik az igazságszolgáltatás reformja, a sajtószabadság biztosítása, nincs meg a kisebbségek jogvédelme. [MN, jún. 9.]

Varga László, az RMKdP eln. interjút adott az RMSz-nek, s tk. kifejtette, hogy Erdélyben a kereszténység többet jelent, mint pl. Mo.-n. A komm. évei alatt megszüntették a magyarság minden régi szervezetét, kivéve az egyházakat. [RMSz, jún. 8.]

1993. június 26.

Varga László véleménye: politikai szervezkedés és küzdelem nélkül nem juthatunk el az európai életformához. Az RMKdP segít a nemzetközi kapcsolatok kiépítésében. [RMSz, jún. 26.]

1994. január 20.

A MISzSz megtartotta az RT kiválása utáni tisztújítást. Az elnökség: Tamás László, Nagy Pál, Mezei Sándor, Dénes Judit, Csiha Tamás. [Szabadság, jan. 20.]

Markó Béla Varga Lászlónak írt levelében elismerőleg szólt az RMKdP tevékenységéről; a kereszténydemokrata ideológia „közösségünk egyik legerősebb – vagy talán legerősebb – eszmei áramlata”. Az RMDSz egyetért azzal, hogy az RMKdP kérje a megfigyelői, majd teljes jogú tagságot az EUCD-ben. [RMSz, jan. 20.] (→ 1994.03.11)

1994. szeptember 24.

Varga László és Kelemen Kálmán jelenlétében, az EUCD brüsszeli közgyűlése megerősítette a budapesti döntést (→ 1994.03.11), amelynek értelmében az RMKdP-t fölvették az EUCD tagjai közé. [RMSz, okt. 18.]

Az osztrák hatóságok számos esetben füleltek le szolgálati útlevéllel rendelkezőket, akik munkát vállaltak az országban, ezért a szolgálati útlevéllel rendelkező ro. állampolgároknak is beutazási engedélyt kell kérniük. [ÚM, szept. 24.]

1995. augusztus 5.

Varga László (RMKdP) elítélte a tanügyi törvényt (→ 1995.06.14), amely alapvető emberi jogot sért. Ez nem lehet Ro. belügye, ez egyetemes jogi kérdés. [MN, aug. 5.]

Igor Szmirnov, az önmagát Dnyeszter Menti Köztársaságnak kikiáltó szakadár övezet vezetője kijelentette, hogy nem mondanak le az állami státusról: Moldova Köztársaság határain belül kívánnak létezni, föderatív állami struktúrával, külön jogi státussal. [ÚM, aug. 5.] (→ 1995.12.24)

1995. december 16.

Madridban, az EU csúcstalálkozóján Horn Gyula és Ion Iliescu célul tűzte ki, hogy 1996 márciusig véglegesítsék a napirenden lévő 4 közös dokumentumot (alapszerződés, együttműködési egyezmény, a kisebbségi jogok aktája, megbékélési nyilatkozat). [RMSz, dec. 10.]

Marosvásárhelyen tartották az RMKdP 3. kongresszusát; elfogadták a párt új programját, amely nemcsak az RMDSz, hanem az EUCD programjához is igazodik. Varga László leköszönő elnök elmondta: az RMKdP a legerősebb támasza az RMDSz-nek. Elnökké Kelemen Kálmánt választották, Varga László tb. elnöki rangot kapott. Bárányi Ferenc, pol. aleln. elmondta: Vekov Károly nem teljesített egy sor feladatot, ezért az orsz. vezetőség felfüggesztette őt a párt Kolozs megyei elnöki funkciójából. [Táj., dec. 18.] (→ 1996.01.18)

Még nem készült el a parlamenti bizottság jelentése, de Valentin Gabrielescu szenátor közzétett néhány bizonyítható részletet: a diktátort és feleségét önkényesen végezték ki, mert a vádpontokat a tárgyalás során nem igazolták; Iliescu a fordulat első napjaiban utasította a hadsereget, hogy kérjen segítséget a Szovjetuniótól; a hírhedt terrorista alakulatok nem léteztek. [Ziua, dec. 15.; MN, dec. 16.] (→ 1995.12.27)

1996. november 14.

Abbahagytak minden szervezőmunkát, nehogy a tájékozatlanok azt higgyék, hogy az RMDSz-szel szembe akarják állítani a választókat – tisztázta az RMKdP tb. elnöke Varga László. A választás után folytatják a szervezést, szeretnék elérni, hogy megszerezzék a törvény által előírt tízezer tagot. [RMSz, nov. 15.]

1998. május 15.

Még 1997 őszén több klézsei és somoskai szülő kérvényt nyújtott be a Bákó megyei tanfelügyelőséghez, hogy a tanügyi törvény alapján biztosítsák a m. ny. és irod. és a m. kisebbség történelmének oktatását. Ha nehezen is, de megszerezték a jóváhagyást. Ennek ellenére a megyei tanfelügyelőség halogatja Csicsó Antal kinevezését a klézsei iskolához. Csicsó szükségből vállalta el a feladatot, mert Erdélyből nem jött tanár vagy tanító, hogy Bákó megyében tanítson. [Háromszék, máj. 15.]

Kelemen Kálmán és Varga László (RMKdP) azt javasolta, hogy a h. t. magyarok tiszteletbeli állampolgárságot kaphassanak (az illetők minden állampolgári jogban részesülnek, kivéve a választójogot és választhatóságot és a közfunkciók betöltését), abban az esetben, ha az EU-s követelmények miatt vízumkényszer lesz Mo. és Ro. között. [Szabadság, máj. 15.] – Kovács László szerint „a legcélravezetőbb megoldás Romániának azt a törekvését támogatni, hogy az EU szüntesse meg a ro. állampolgárokkal szembeni vízumkényszert.” [MTI]

1999. június 5.

Marosvásárhelyen befejeződött az RMKdP 4. kongresszusa, melyen arról döntöttek, hogy – az új párttörvény kívánalmai szerint – a párt mozgalommá változik: RMKdM (→ 1999.03.10). A beszámolókban hangot kapott a politikai-közéleti reményekben való csalódás is, annak a konstatálása, hogy nem sikerült érvényt szerezni számos követelésnek. Ismét Kelemen Kálmánt választották elnökké; tb. elnök: Varga László. [Népújság, jún. 7.]

Marosvásárhelyen folyik a kétnyelvű helynévtáblák lefestése. [RMSz, jún. 5.]

Kolozsvárott tartotta közgyűlését az EME. Az elnöki jelentésben Benkő Samu kifejtette, hogy az EME elkobzott ingatlanjainak visszaszerzésében csak a ro. politikai közszereplőkre és a m. diplomáciára számíthat. A m. ösztöndíjrendszer ’agyelszívást’ jelentett, ezt az új támogatási rendszer, az Apáczai Közalapítvány igyekszik ellensúlyozni. A közgyűlés által elfogadott új választmányi tagok: Pál-Antal Sándor, Péntek János, Balla Árpád, Bocskay István, Brassai Zoltán, Bors József. [Szabadság, jún. 7.]

Kolozsvárott tartotta közgyűlését a KJNT, Pozsony Ferenc elnöki beszámolója a sikereket és gondokat vette számba. [Szabadság, jún. 7.]

Zágonban fölavatták a Mikes Kelemen emlékére faragott térplasztikát, Mónus Béla budapesti művész alkotását. [Háromszék, jún. 7.]

Bukarestben a ro. labdarúgó-válogatott győzött a m. csapat ellen. A meccset megelőzően a nacionalista uszítástól visszhangzott a központi (sport)sajtó. A mérkőzés után Kolozsvárott hajnalig tartó örömünnepet tartottak a szurkolók, melynek során kővel dobálták meg a konzulátus épületét, több ablakát bezúzták és fölvágták egy közelben álló Hargita megyei autó kerekeit. [Szabadság, jún. 7.] – A Mátyás-szobron fürtökben lógtak a fiatalok, nacionalista jelszavakat skandálva; két hullámban támadták meg a M. Színház épületét, több ablakot betörtek és leverték a fényreklámot. Gh. Funar szerint a magyarok saját maguk törték be az ablakokat. [Szabadság, jún. 8.] (→ 1999.06.07)

1999. december 6.

Meghatározatlan ideig tartó vasutas-sztrájk kezdődött, melynek első két órájában teljesen leállt a vasúti közlekedés. Az alkalmazottak 70%-os fizetésemelést és 1,5 millió lejes (82 $) karácsonyi prémiumot követelnek, a minisztérium képviselői csak 20%-ost béremelést tartanak elfogadhatónak. [Szabadság, dec. 7.]

Az RMKdM közleményben hangoztatta: elfogadja az SzKT–SzET döntését, hogy a forradalom évfordulója nem alkalmas pillanat polémiát folytani a tb. elnökkel, de „meglepetéssel tapasztaltuk, hogy a téma naprirendről való levétele után Tőkés László folytatta tb. elnökhöz méltatlan vádaskodásait. Az RMKdM határozottan visszautasítja azt, hogy Tőkés László megkérdőjelezte Varga Lászlónak, az RMKdM köztiszteletben álló vezetőjének kommunistaellenes múltját”, holott Varga László tiszteletest 1958-ban életfogytiglani börtönre ítélték; ezért „felhívjuk a püspök úr figyelmét arra, hogy a temesvári népfelkelésben betöltött szerepe nem hatalmazza fel sem arra, hogy volt pol. foglyok tevékenységét minősítse, sem arra, hogy az RMDSz egészét rágalmazza.” [RMSz, dec. 6.]

Jean-Claude Perriset Bákóba látogatott és a helyi esperességen találkozott az MCsSz vezetőivel és a csángó falvak küldöttségével. A megbeszélésen Perriset fölajánlotta, hogy közvetít a csángók és a jászvásári püspökség közötti konfliktusban. [Háromszék, dec. 7.]



lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998