Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Székely István

1997. február 8.

A belső ellenzék kritikája jellemezte az SzKT marosvásárhelyi ülését. Csapó I. József azt kifogásolta, hogy az RMDSz választási programja lényeges pontokban (kisebbségi jogok garanciája, autonómia) eltér az RMDSz-nek a kongresszuson elfogadott programjától. Tőkés László szerint az RMDSz választási sikere a választók bölcsességének és nem Frunda elnökjelölti kampányának köszönhető. Borbély Zsolt Attila kérdésére Markó Béla elismerte, hogy a szövetség nem kötött koalíciós szerződést a kormányzó partnerekkel, de az erre vonatkozó tervezetet már továbbították. Az ülésen veszélyes manipulációnak nevezték a BTE létjogosultságát megkérdőjelező SzK-akciót (→ 1997.01.31). Az SzKT megerősítette funkciójában a Takács Csaba által jelölt két alelnököt: Kötő Józsefet (aki a művelődés- és egyházügyi főosztály mellett mostantól az oktatásért is felel) és Székely Istvánt (önkormányzat). [Szabadság, febr. 10.] – Markó Béla hangsúlyozta: már az RMDSz alapításakor eldőlt, hogy a szövetség részt kér a hatalomból, tekintve, hogy a szervezet egyik célja a pol. életben való részvétel volt, tehát az 1996-os döntés – a kormányzásban való részvételről – nem elvi, hanem taktikai volt. A közös kormányprogram kompromisszum eredménye, de szerepelnek benne az RMDSz fontos célkitűzései: decentralizáció, nemzetközi jogszabályok jóhiszemű alkalmazása és ennek megfelelően a hazai törvények módosítása, az erőszakos asszimiláció és az etnikai összetétel megváltoztatásának tiltása, kisebbségi törvény elfogadása stb. Olyan illúziókat nem szabad táplálni, hogy az előítéletek és a szűk nacionalista érdekek egyik napról a másikra eltűnnek a ro. társadalomból. [RMSz, márc. 1.]

1997. március 22.

A magyarok javainak visszaszolgáltatásával kapcsolatban Ciorbea kormányfő kijelentette, hogy a kérdés megoldása időt igényel; a helyi közigazgatás decentralizációja és a m. ny. bevezetése a közigazgatásban nem fog semmiféle etnikumközi feszültséghez vezetni Erdélyben. [Sajtóf., márc. 24.]

Ciorbea cáfolta azt a híresztelést, hogy a kormány a BBTE szétválasztását szorgalmazná, ilyen döntést csak az egyetemi szenátus hozhat, a kormány pedig nem avatkozhat be az egyetemi autonómiába. [Szabadság, márc. 24.]

Az RMDSz orsz. Önkormányzati Tanácsa (ÖT) ülésén Seres Dénes a helyi tanácsok hatáskörét kibővítő, módosítás előtt álló helyhatósági törvényről beszélt és kiemelte az ÖT jelentős szerepét a 69-es törvény módosító javaslatainak kidolgozásában. Megválasztották az ÖT vezetőségét: Demeter János (eln.); Takács János, Molnos Lajos, Patka Sándor (titkárok); Málnási László Levente, Zsombori Vilmos, Szedilek Lenke, Jakabffy László, Fodor Imre, Murvai Miklós és Székely István (alelnökök). [Táj., márc. 24.]

Kolozsvárott ülésezett a VET orsz. tanácsa. Közfelkiáltással Patrubány Miklóst választották meg elnöknek, az alelnök Toró Tibor maradt. A három leköszönő elnök (Vetési László, Jakab Gábor, Kató Béla) továbbra is az orsz. tanács tagja maradt. Az új alelnökök: Ördögh-Gyárfás Lajos, Fülöp G. Dénes (a nagycsaládos program főbiztosa), Böjte Csaba. [Szabadság, márc. 26.]

1997. június 2.

Constantinescu ro. és Leonyid Kucsma ukrán elnök aláírta a két ország közötti alapszerződést. [RMSz, jún. 4.]

Kolozsvárott a Fidesz küldöttsége (Orbán Viktor és Király András, külügyi titkár) a PNTCD megyei vezetőivel és Radu Sârbuval, az Áll. Vagyonalap igazgatójával tárgyalt, majd az RMDSz ÜE székházában Takács Csabával és Székely Istvánnal folytatott eszmecserét. [Táj., jún. 5.]

Székelyudvarhelyen a csereháti árvaház jogvitája a svájci adományozó, a város, a beruházó és a gör. kat. apácarend között folyik. A telket, amelyen az épület áll, a Văcăroiu-kormány az egyháznak adta, de azt az új kormány érvénytelenítette. A városban a lakosság nyilvános tiltakozása nyomán a tüntetők kivezették az épületbe illegálisan beköltözött négy apácát (vesd össze: ]970528). Kolumbán Gábor megyei tanácselnök sajtóközleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta: a kisegítő iskola ügyének nem etnikai vagy vallási, hanem tulajdonjogi háttere van, s ugyanakkor tisztázatlanok az építkezés pénzügyei. Eugen Şerbănescu kormányszóvivő kijelentette, hogy az RMDSz kormánybeli képviselői elhatárolták magukat bármilyen erőszakos cselekménytől, és emlékeztetett arra, hogy Szász Jenő polgármester nem tagja az RMDSz-nek, hanem függetlenként nyerte meg a választásokat. [Szabadság, jún. 2.]

1998. szeptember 8.

Újabb koalíciós csúcsot tartottak Bukarestben; szept. 14-re halasztották az egyetem ügyében hozandó döntést. [Szabadság, szept. 10.] – Ion Diaconescu szerint az egyetlen megoldás csak a multikulturális egyetem lehet, ebben kell közös nevezőre jutni az RMDSz-szel. [Sajtóf., szept. 8.]

Székely István elmondta: a magyarságnak érdeke, hogy Ro. tagja legyen a NATO-nak és az EU-nak, ezért az RMDSz támogatja az ország euroatlanti integrációját. „Kezdeményezni fogjuk viszont az ET-ban Ro. monitorizálásának újrakezdését, mivel ez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy Ro. szembesüljön azokkal az elvárásokkal, amelyeket vele szemben az EU megfogalmazott. (…) Figyelemmel kell kísérnünk, hogy a parlament és a kormány milyen mértékben valósítja meg a Ro. által aláírt nemzetközi szerződésekben foglalt jogokat és ezek esetleges be nem tartását minden esetben a nemzetközi közvélemény elé tárjuk.” [Szabadság, szept. 10.]

Murvai László statisztikai adatokkal jellemezte a hazai iskolahálózatot. Ezúttal az 1994/95-ös tanévhez mérte az elmúlt tanév adatait. A legnagyobb gond a szakiskolai hálózattal van: amíg 1994/95-ben 4 önálló m. szakiskola és 50 tagozat működött, 1997/98-ban csak 1 szakiskola és 27 tagozat volt. [Bővebben lásd: RMSz, szept. 8.; szept. 9.; szept. 10.]

Aug. 28–30. között tartotta küldöttközgyűlését Budapesten az MVSz (bővebben lásd: interjú Patrubány Miklóssal, Szabadság, szept. 4.). Toró T. Tibor beszámolt az ülésről, mondván: megszűnt a feszültség Csoóri Sándor elnök és Patrubány Miklós alelnök között, törölték azt a pontot, amely szerint az alelnök ellenjegyzi az elnök döntéseit. [EN, szept. 8]

2002. január 4.

Ro.-t csakis az EU-csatlakozás mentheti meg attól, hogy az utódkommunista vagy a szélsőséges nacionalista erők karmaiba kerüljön; az EU-nak sincs más választása, mint befogadni egy olyan államot, amely nem felel meg a tagság követelményeinek – írja Tony Judt, amerikai történész. [UH, jan. 4.]

Mo.-n az MSzP és az SzDSz – főleg a munkavállalási kedvezmény miatt – támadta a státustörvény ügyében aláírt ro.–m. egyezséget (→ 2001.12.22). Alföldi László főkonzul nem számít arra, hogy a státustörvény alapvetően befolyásolja majd a munkavállalást, hiszen enélkül is évente 15-18 ezer ember kér munkavállalási vízumot. [Szabadság, jan. 4.] – Székely István a Központi Információs Iroda vezetője elmondta: a központi és a megyei státusirodák az RMDSz struktúrájára épülnek. [BN, jan. 4.]

2002. augusztus 9.

A kormány 3 millió $-t költött arra, hogy javítson Ro. külföldi megítélésén. [RMSz, aug. 9.]

A m. igazolványok iránti igény csökkenése miatt nem hosszabbítják meg a szerződését azoknak, akiket hat hónapra alkalmaztak a státusirodákban. Ez elsősorban a lelkészeket érinti. Székely István elmondta: egy irodát sem zárnak be, csak csökkentik a nyitvatartási idejüket. [Krónika, aug. 9.]

2004. április 23.

A romániai státusirodákhoz ápr. 23-ig 481.572 személy nyújtott be m. igazolvány iránti kérelmet. Továbbá: 37.310 diákigazolvány, 6322 pedagógus-igazolvány és 450 oktatói kártya iránti kérelem érkezett – közölte Székely István irodavezető. [Krónika, máj. 4.]

Benyújtották az MPSz-t támogató aláírás-íveket (→ 2004.04.09) és a jelöltlistákat a központi választási irodához. Ha mégsem engedik meg az MPSz-nek, hogy részt vegyen a választásokon, akkor újabb 4 évig szervezetépítéssel foglalkozunk – jelentette ki Gazda Zoltán. [Háromszék, ápr. 23.] (→ 2004.04.24)

A vajdasági m. pártok egyetértenek az MDF álláspontjával, hogy minél előbb meg kell adni a délvidéki magyaroknak a kettős állampolgárságot, ugyanakkor Budapestnek fel kell erősítenie diplomáciai tevékenységét a vajdasági magyarokat ért atrocitások megszaporodása miatt. [Népújság, ápr. 23.]

2004. szeptember 15.

Varga Attila közvetítette a kettős állampolgárság ügyében felállított bizottság konklúzióit: elvileg a jogok teljes körét kellene biztosítani (egészségügyi biztosítás, nyugdíjrendszer, választhatóság), de ez újabb kérdést generál: képes-e a Mo.-i társadalom az ezzel járó anyagi terheket vállalni? Székely István szerint a problémakör egyszerűbb, mert csak az kaphat egészségügyi biztosítást, aki befizetője is a biztosítási rendszernek. [Szabadság, szept. 15.]

Révkomáromban beindult az oktatás a Selye János Egyetemen. A három kar első évfolyamára mintegy 350 hallgató iratkozott be. Az egyetem létesítésének ötlete 1989-ben fogalmazódott meg, az MKP már 1998-ben érdemben tudott tárgyalni a kérdésről, de csak 2002-ben jutott el odáig a m. közösség, hogy politikai alku révén kiharcolja az egyetemalapítást. Az egyetem alapításához és fenntartásához a m. tanügyi tárca is jelentős összeggel járult hozzá. [Krónika, szept. 15.] (→ 2003.01.09, 2003.08.14, 2004.01.16)



lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998