Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSz stratégia / startégiaváltás / stratégia hiánya

1992. augusztus 14.

Az RMDSz Maros megyei vezetősége nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a PUNR bojkottja miatt még mindig nem alakulhatott meg a megyei tanács. A helyi hatalmat két évvel ezelőtt megszerzett PUNR-csoport ragaszkodik régi pozícióihoz, nem veszi figyelembe a választások eredményét. [RMSz, aug. 14.]

Szilágyi Zsolt képviselő – aki a MISzSz színeiben került be a parlamentbe – Strasbourgban részt vett a Nemzetközi Emberi Jogi Intézet nyári egyetemén. Hazajövetele után a nagyváradi napilapnak kifejtette, hogy az RMDSz-nek támadóbb stratégiát kell kidolgoznia, amely nem csak a kisebbségi kérdésre terjedne ki. [BN, aug. 14.]

1993. augusztus 20.

Marosvásárhelyen tartott vitát a Neptun-ügyről (→ 1993.07.31) az RMDSz helyi elnöksége. Markó Béla szerint: hiba volt mandátum nélkül tárgyalni (→ 1993.08.06, 1993.08.18) és hiba volt az elhangzott ígéreteket eredménynek minősíteni. A tárgyalók nem ismerték föl a hatalom megosztó kísérletét [értsd: a hatalom úgy állítja be a dolgot: egyesekkel lehet tárgyalni, de az egész RMDSz-szel nem]. – Sütő András szerint az emberek radikálisabb kisebbségpolitikát szeretnének; a jelenlegi konfliktus funkciózavarokból támadt. [RMSz, aug. 26.] (→ 1993.08.28) – Szilágyi N. Sándor kifejtette: amíg be nem bizonyosodik a tárgyaláson résztvevő 3 politikus rosszhiszeműsége, addig jóhiszeműeknek kell tekintenünk őket. [RMSz, aug. 20., aug. 21.]

Beiktatták hivatalába Hargita megye új alprefektusát, Nagy Sándort, a PSM vezetőségi tagját (az RMDSz nem volt hajlandó betölteni a státust). [ÚM, aug. 21.] – Székedi Ferenc egy adattal jellemezte a visszarendeződés elveit valló Nagy Sándort: az 1992-es választáson a megyében 158 szavazatot kapott, így a lakosság 0,3%-ának a bizalmát élvezi. [RMSz, aug. 25.] (→ 1996.09.13)

1994. július 10.

Az SzKT kolozsvári ülésén az RMDSz stratégiaváltásáról döntöttek, szükségesnek ítélve a polgári engedetlenségi módszerek alkalmazását. A napirenden szerepelt a magyarság közösségi kataszterének fölállítása, a belső választások kérdése és a tanügyi törvény kreálta helyzet elemzése. A határozat kimondta: külön oktatási stratégiát dolgoznak ki, amelyről törvényt terjesztenek elő (egyúttal megkezdik az ehhez szükséges 250 ezer aláírás összegyűjtését) (→ 1994.07.15); garanciát követelnek az alapszerződésben a kisebbségi autonómiát illetően. [Táj., júl. 11.] (→ 1994.07.27, 1994.08.09)

1994. július 21.

Az eddigi eszközök (dialóguskeresés, parlamenti küzdelem, a külpolitikai kapcsolatok élénkítése) nem bizonyultak elegendőnek – állapította meg Markó Béla. – Az új stratégia a civil társadalom szolidaritására számít. Az oktatási program támogatásához beindult az aláírásgyűjtés. A CD nem mindenben támogatja az RMDSz-t. [RMSz, júl. 21.]

Az MDF állásfoglalása bírálta az új kormány külpolitikai programját. Az alapszerződésbe nem szabad ígéreteket fölvenni; figyelmeztető jel: Ro. és Szlovákia nem teljesítette az ET követelményeit. [ÚM, júl. 21.]

Mircea Ionescu Quintus (PNL) és Nicolae Manolescu (PAC) aláírták a Polgári-Liberális Szövetség (Alianţa civic-liberală „Liberalii”) alapító jegyzőkönyvét. [A későbbiekben a szövetség nem bizonyult életképesnek.] [MH, júl. 22.]

1994. augusztus 9.

Az RMDSz ÜE kolozsvári ülésén véglegesítették a kisebbségi oktatás törvénytervezetét és dokumentumcsomagot állítottak össze Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi főbiztosa számára. [RMSz, aug. 11.]

Tőkés László hosszú elemzésben tárta föl a „megbékélési politika” buktatóit. A ro. fél által hirdetett megbékélés ellenére a magyarellenes akciók nem csökkentek. [RMSz, aug. 9–13.] (→ 1994.08.31)

Fey László ellenzi az RMDSz stratégiaváltás-programját (→ 1994.07.10). „A ro. tömegekkel való kapcsolat szükségessége nem tudatosodott a vezetőinkben” – írta. A többi kisebbséggel is kapcsolatokat kell kiépíteni, ahogy ezt Király Károly is javasolta 1990-ben, de ez megbukott egyes RMDSz-vezetők ellenállása miatt. [RMSz, aug. 9.]

1994. november 25.

Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSz Külpolitikai Tanácsadó testülete, ahol részt vettek a pártok, platformok vezetői is. Megállapították, hogy sürgős az autonómia-statútumok kidolgozása és egy diplomáciai akcióterv készítése; szorosabbra kell fűzni a kapcsolatokat a h. t. többi szervezettel. [RMSz, nov. 30.]

1995. február 24.

Frunda György elmondta: az RMDSz-nek rá kell térnie a konkrét, realista politizálásra. Fenn kell tartani az autonómiaigényt, de előbb a helyi autonómiát kell követelni, arra kell ráépíteni az anyanyelvhasználat, kétnyelvűség és szimbólumok használatának a jogát. [Népújság, febr. 24.]

Kelemen Árpád az atlantai megbeszéléseket (→ 1995.02.15, 1995.02.16, 1995.02.17) értékelve elmondta: kitűnt, hogy a ro. fél nem hajlandó semmilyen engedményre. [RMSz, febr. 24.]

1997. február 2.

A SzET kolozsvári ülésén a felszólalók ajánlásokat tettek a koalícióban alkalmazandó stratégiákra, a szövetségi politizálás prioritásaira vonatkozóan. Az ülésen meghallgatták az IKA romániai alkuratóriuma és szaktestületei jelentését. [Táj., febr. 3.]

Kolozsvárott elhunyt Kelemen Árpád tanszékvezető professzor, az MVSz Orsz. Tanácsa és a SzET tagja. [Szabadság, febr. 4.]

1999. március 12.

Mo., Csehország és Lengyelország a NATO teljes jogú tagjaivá váltak. [Szabadság, márc. 13.]

Magyar oktatási nyelvű tanítóképző főiskola – a BBTE kihelyezett tagozata – indul ősztől Szatmárnémetiben. [BL, márc. 12.]

Markó Béla a vele készült interjúban visszautasította azt a vádat, hogy feladta volna a magyarság érdekvédelmének képviseletét. – „Fel kell figyelnünk arra, hogy e közösség demográfiailag fogyóban van, Magyarország szívóhatása fokozódni fog.” Ennek ellenére „stratégiánk alapköve a szülőföldön maradás.” [RMSz, márc. 12.]

1999. május 25.

A szenátus – az ellenzéki szenátorok kivonulása után – elfogadta a helyi autonómia és közigazgatási törvényt. A kisebbségi nyelvhasználatot illetően a dokumentum maradéktalanul tartalmazza a Ciorbea-kormány által kiadott, 22/1997. sz. sürgősségi kormányrendeletben foglalt jogokat. A törvény lényegesen bővíti a tanácsok hatáskörét; szavatolja az anyanyelv használatát az adminisztrációban ott, ahol a nemzeti kisebbségek aránya meghaladja a 20%-ot. [Szabadság, máj. 26.]

Az RMDSz stratégiája elfogadhatatlan, Ro. nem lehet a m. kísérletek gyakorlóterepe – mondta Adrian Năstase. C. V. Tudor egy másik tanácskozáson kijelentette: „Ha az RMDSz megszerzi az autonómiát Hargita és Kovászna megyében, már másnap megszakítjuk az áram- és vízszolgáltatást, elvesszük még a levegőt is, hogy megfulladjanak.” [Népújság, máj. 25.]

Dr. Kalmár László kezdeményezésére alakult meg 1990-ben a Segítő Jobb Alapítvány, amely a h. t. m. egészségügyi problémáin igyekszik segíteni. Kezdetben csak adományokból gyűjtöttek pénzt, utóbb a kormány átvállalta a költségek felét. Kórházi szintű ellátást nem támogatnak, főleg a nehezebb operációk finanszírozása a céljuk. Előszűrő állomásaik vannak az utódállamokban, ott állapítják meg, hogy egy-egy beteg, rászoruló részesülhet-e anyagi támogatásban. [RMSz, máj. 25.]

Kerekes Károly – azok után, hogy első interpellációjára (→ 1999.04.09) kitérő választ kapott – ismét föltette a kérdést a belügyminiszternek: miért van szükség a csendőrség „szeparatista akciók” ellen küzdő intervenciós hadosztályára. Interpellációja során idézte Anghel Andreescu csendőrparancsnoknak a Recurs c. lapban közzétett beszédét is. [EN, máj. 25.] (→ 1999.06.17)

2000. április 8.

Az RT Székelyudvarhelyen tartotta 3., rendkívüli kongresszusát. Az RT szükségesnek tartja az RMDSz stratégiájának felülvizsgálatát; ez akár tisztújítást is jelenthet, mert a jelenlegi gárda nem tud megújulni. A gyűlésen Várhegyi Attila (Fidesz) a ro.–m. alapszerződést Horn–Iliescu-paktumnak titulálta. [Szabadság, ápr. 10.] (→ 2000.04.10)

Új vezetőtanács áll a MaKOSz élén, irányítója Kakucs Gyöngyvér. [Szabadság, ápr. 11.] – Székelyudvarhelyen tartotta 1. kongresszusát az RMKSz (→ 1999.11.02). Szándékaik szerint a szórványban lévő m. iskolákat is be akarják kapcsolni a munkába. [Szabadság, ápr. 11.]

2001. január 20.

Seres Magdolna [Seres Dénes szenátor felesége], a zilahi Wesselényi Koll. igazgatónője összefoglalta a gimnázium körül közel egy éve tartó nézeteltérések történetét. Az iskola egyházi (ref.) és világi vezetősége közötti vádaskodások akkor kezdődtek, amikor 1999 őszén az egyik titkárnőt pénzügyi vétség miatt elbocsátották. Új titkárnőt kellett fölvenni, az egyház egy olyan személyhez ragaszkodott, akit Seres nem tartott megfelelőnek. Végül versenyvizsgát tartottak, ahol az egyháziak jelöltje nem indult. Ezek után megjelent Tőkés László püspök, aki azt mondta: el kell fogadni mindazt, amit az igazgatónő eddig az iskola érdekében tett. Ezzel nem lett vége, két tanár megfellebbezte az iskolaszék döntését. Kérték a versenyvizsga megismétlését, de erre az igazgatónő nem volt hajlandó. Az egyház részéről felmentették Seres Magdolnát. Cikkek, közlemények, állásfoglalások, helyesbítések, vádak, ellenvádak, tiltakozások tucatjai jelentek meg az ügyről, az igazgatónő a helyén maradt. Ugyanabban a lapban Csűry István, a KREK generális direktora is nyilatkozott – az egyházi változatról. Fő vádjuk: a versenyvizsgát nem hirdették meg szabály szerint. Amikor az egyház ellenlépéseket hirdetett meg, akkor az igazgatóasszony elhidegült és egyházellenessé vált. Az egyház által hozott számítógépeket az igazgatónő az iskola leltárjába vétette és nem akarja elfogadni az egyház által delegált gondnokot sem. Ezért perre is sor került. Az egyetlen megoldás Seres Magdolna lemondása volna – véli Csűry. [Szabadság, jan. 20.] (→ 2001.01.26, 2001.02.24, 2001.02.26)

Marosvásárhelyen, az SzKT ülésén határozatot hoztak egy olyan bizottság létrehozásáról, amely kidolgozza az RMDSz négyéves stratégiáját és arról, hogy minden RMDSz-tisztségviselőről készüljön CNSAS-átvilágítás. A belső ellenzék (Borbély Zsolt Attila, Katona Ádám, Tőkés László) a választásokon elért eredményeket kicsinyelte, Eckstein-Kovács Péter erre azt mondta: örülni kell a választási sikernek, nem megkérdőjelezni azt. Vita kerekedett a MIT-frakció mandátumigazolása körül, ezután a MIT képviselői kivonultak a teremből. [Szabadság, jan. 22.]

2001. július 11.

Iliescu elnök Brüsszelben Romano Prodival, az EB elnökével tárgyalt. Prodi üdvözölte a Ro.-ban folyó gazdasági és pol. reformokat, Günter Verheugen csatlakozási biztos viszont visszafogottabb hangnemben nyilatkozott. [Szabadság, júl. 11.]

Héjja Dezsőt (→ 2001.05.26) letartóztatták és Sepsiszentgyörgyre szállították. Az ítélet letöltésének elhalasztására benyújtott kérvényt augusztusban tárgyalják. [RMSz, júl. 11.]

Az RMDSz kovásznai, kihelyezett frakcióülésén nagy vita alakult ki a prioritásokról. Toró T. Tibor szerint el kell kezdeni a dialógust a pártokkal a közösségi autonómiáról. [Szabadság, júl. 11.]

Csíkszeredában ezernél több részvevője van a Bolyai Nyári Akadémiának (BoNyA); ez a legnagyobb kárpát-medencei pedagógus-továbbképző. [RMSz, júl. 11.]

A KAM fölmérései szerint az elmúlt évtizedben nem valósítottak meg semmilyen életképes helyi stratégiát, emiatt a Székelyföld nem lesz képes a felzárkózásra. A székely háztartások kivárásra, túlélésre rendezkedtek be. Gondok vannak az iskolázottsággal és a szakképzéssel, késik az iskolarendszer piachoz való igazodása. [RMSz, júl. 11.]

2002. február 4.

Az SzKT jóváhagyta az RMDSz és a PSD közötti egyezményt. Markó Béla elemzésében leszögezte: az RMDSz-en belül kétfajta koncepció vitázik egymással: a konfrontációs és a kooperatív stratégiai elképzelések (másképp: radikális–mérsékelt). Az egyezményt csak az utóbbi segítségével lehetett elérni. – A belső ellenzék képviselői támadták az egyezményt. Szilágyi Zsolt szerint a protokollum-politika legnagyobb hátránya az, hogy az RMDSz föladja saját külpolitikáját, azt üzenve Nyugatnak, hogy az erdélyi m. kisebbség sorsa megnyugtatóan rendeződött. Katona Ádám a szavazás bojkottjára szólította föl a belső ellenzéket. A dokumentumot végül 78:11 arányban hagyták jóvá. [Szabadság, febr. 4.]

Tőkés László azzal fenyegette meg a szövetséget, hogy amennyiban az nem hajlandó az egyházakkal párbeszédet folytatni, akkor a KREK felülvizsgálja az RMDSz-hez fűződő viszonyát és a többi m. egyházat is erre fogja ösztönözni. [Szabadság, febr. 4.; RMSz, febr. 4., febr. 6.]

2002. április 10.

A PSD bizalommal tekint a m. kormányalakítás elé: olyan szövetségesnek tekinti az MSzP-t, amely majd egyengeti a PSD útját a Szoc. Internacionáléba. [Szabadság, ápr. 10.]

Elfogadták az adatvédelmi törvényt, amely szintén a NATO-csatlakozás feltétele volt. [Szabadság, ápr. 10.]

Az RMDSz kérte, hogy a PRM által indított betiltási pert utalják az Alkotmánybíróság elé. [Szabadság, ápr. 10.] (→ 2002.02.07, 2002.03.13)

Markó Béla a magyarországi választások első fordulója után emlékeztetett arra: „Szövetségünk mindig arra törekedett, hogy a h. t. magyarság helyzete ne legyen pártpolitikai kérdés, ideológiák függvénye.” [RMSz, ápr. 10.] – Az RMDSz-nek nem az az érdeke, hogy hitet tegyen egyik vagy másik magyarországi párt mellett, hanem az, hogy minden felelős politikai erővel jó kapcsolatokat építsen ki. [Szabadság, ápr. 16.]

2002. május 25.

Az SzKT ülésén Markó Béla az erdélyi közvéleményt is megosztó Mo.-i választások (→ 2002.04.09, 2002.04.21) nyomán kialakult vitával kapcsolatban elmondta: aki eddig jobbra vagy balra akart sorakoztatni minket, az elveszi az erőnket; nincs időnk Fidesz-, MDF-, MSzP- vagy SzDSz-pártinak lenni, mert itt, Ro.-ban magyarpártiaknak kell lennünk. Kiértékelőjében tk. kitért a Bolyai Gimnázium ügyére (→ 2002.04.11, 2002.04.12, 2002.04.13, 2002.04.17, 2002.04.24, 2002.04.25, 2002.04.29) is: a nacionalizmus tüze még nem hunyt ki, de ennek felélesztéséhez hatalmi érdek már nem fűződik. [Szabadság, máj. 27.; Krónika, máj. 27.]

Nagy F. István, az RMDSz okt. alelnöke leszögezte: a képzés minden területére és szintjére kiterjedő, teljes önállósággal rendelkező anyanyelvű okt. rendszer lenne az ideális; az önálló m. egyetem továbbra is stratégiai célkitűzése az RMDSz okt.-politikájának, az EMTE kiegészítheti, de nem pótolhatja a BTE visszaállítását. [Szabadság, máj. 25.]

A m. kormány milliókkal támogatta a mikházi ferences kolostor restaurálását; az épületet még nem adták vissza az egyháznak. [Krónika, máj. 25.] (→ 2002.06.06)

2002. július 13.

Adrian Năstase szerint kívánatos lenne a kedvezménytörvény alkalmazásának befagyasztása mindaddig, amíg a törvényt nem módosítják. A kormányfő példaként állította a m. kormányt, amely fokozott felelősséggel kezeli a h. t. m. sorsát. [Krónika, júl. 13.]

Wolfgang Wittstock, a német kisebbség képviselője nem hisz a népszámlálás adatainak, amely a németek számát alig 20 ezerben adja meg. Mădălin Voicu a cigányság részarányát magasabbra teszi a hivatalos 2,2%-nál, szerinte 2,2 millió cigány él Ro.-ban (10,4%). [SzFÚ, júl. 13.]

Erdélyben a jövő? címmel rendezett tanácskozást az RMDSz ÜE, ahol szakértők, szociológusok, politikusok vitatták meg a népszámlálás adatait, a szülőföldön maradás lehetséges stratégiáját. [Szabadság, júl. 13.]

2002. szeptember 28.

A magyaországi támogatásoknak a romániai magyarság önállóságát kell szolgálniuk, s a távlati stratégiát kell szem előtt tartani – mondta Markó Béla az MTI-nek. Az új m. kormány szerint nem csökken a támogatások eddigi mértéke. [Népújság, szept. 28.]


lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998