Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSz ÖT (Önkormányzati Tanács)

1995. január 14.

Sepsiszentgyörgyön megalakult az RMDSz Önkormányzati Tanácsa (ÖT), elnökévé Sántha Pál Vilmost, a Hargita megyei tanácselnököt választották. Az ÖT az RMDSz listáin megválasztott önkormányzati tanácsosok, polgármesterek, alpolgármesterek konzultatív szerve; az önkormányzati döntésekben döntéselőkészítő feladatkört hivatott ellátni, célja az RMDSz-tanácsosok tevékenységének összehangolása, a tapasztalat- és információcsere, szakmai továbbképző tanfolyamok szervezése. [RMSz, jan. 16.] (→ 1995.01.16, 1995.01.20)

Emil Constantinescu hivatalosan is bejelentette, hogy 1996-ban ismét jelölteti magát az elnöki tisztségre, annak ellenére, hogy személyét a liberálisok nem támogatják. (→ 1995.01.11) Az RMDSz még nem döntött, kit kíván támogatni. [ÚM, jan. 14.]

1995. január 16.

Traian Chebeleu elnöki szóvivő újból ismertette Iliescu elnök álláspontját az RMDSz önrendelkezési terveiről: alkotmány- és demokráciaellenes, retrográd, semmi köze sincs a helyi autonómia elveihez és a m. kisebbség identitásának védelméhez. – Sajtóértekezletén a PNTCD is elutasította az RMDSz területi autonómiára vonatkozó igényét. A PAC hasonlóan nyilatkozott és követelni fogja, hogy a CD határolja el magát ezektől a nézetektől. [Szabadság, jan. 17.]

Gh. Funar, a PUNR elnöke törvénytelennek bélyegezte az ÖT megalakulását (→ 1995.01.14), követelte az RMDSz betiltását, lakosságcserét és azt, hogy erről rendezzenek népszavazást. [Szabadság, jan. 17.] (→ 1995.01.18)

1995. január 20.

Aláírták a négypárti egyezményt, a kormányt támogató erők szövetségét: a PDSR mellé felsorakozott a PUNR (Gh. Funar), a PRM (C. V. Tudor) és a PSM (Ilie Verdeţ). [Szabadság, jan. 10.] – A CD úgy értékelte: Ro. az egyetlen olyan ország, ahol a kormányban fasiszta jellegű erők is helyet kaptak. [MH, jan. 23.]

Az RMDSz sajtótájékoztatóján szétosztották az ÜE ro. ny. állásfoglalását (→ 1995.01.19) és az ÖT (→ 1995.01.14) szervezeti és működési szabályzatát. Markó Béla kifejtette, hogy Funar nem különc, hanem fasiszta. Az RMDSz betiltását követelő hangok azt akarják elhitetni a közvéleménnyel, hogy az megvalósítható, de az – alkotmányos módszerekkel – nem lehetséges. Kérdésre válaszolva Takács Csaba kifejtette: a nemzeti kisebbségek helyzetét rendező törvényes keretek hiánya kényszeríti a szövetséget arra, hogy a ÖT-szerű szerveződéseket létrehozza. [Táj., jan. 20.]

A Nagy Benedek vs. Tőkés László-ügy (→ 1995.01.05, 1995.01.06, 1995.01.12, 1995.01.17) kapcsán Markó kifejtette: a röpirat alaptalan támadás volt, azt mindannyian elítélik; „hasznosabb lett volna, hogyha az RMDSz képes arra, hogy első pillanatban saját testületei és tisztségviselői segítségével egyértelműen értelmezze és kezelje a helyzetet”. [RMSz, jan. 20.] (→ 1995.02.02)

Az RMDSz keretén belül tevékenykedő SzÚT (→ 1993.12.31, 1994.10.25, 1994.10.28, 1994.11.17) 1994. dec. 17-én tisztújító értekezletet tartott Kolozsvárott, de erről csak jan. 20-i sajtóértekezletükön tájékoztatták a közvéleményt. A szocdem platform – rövidített nevén Szociáldemokrata Tömörülés (SzT) – továbbra is az RMDSz keretén belül kíván működni, hangoztatták. A tömörülést fölvették az SzKT-ba. Az új vezetőség: tb. eln.: Balogh Edgár; eln.: Dáné Tibor; főtitkár: Nagy Károly; sajtótitkár: Fey László. Az orsz. vezetőség tagjai: Salló Ervin, Bitay Ödön, György Ilona. [Szabadság, jan. 21.]

1995. január 23.

Budapestre érkezett Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár, hogy az alapszerződés ügyében tárgyaljon. A főtitkár Takács Csabát is meghívta a tárgyalásra, de az üv. elnök elhárította a meghívást (furcsa lett volna, hogy „egy olyan kormány meghívásának teszünk eleget, mely a törvényen kívül helyezésünket helyezi kilátásba…”). A megbeszélésen a m. fél szóvá tette Chiusbaian kijelentését (→ 1995.01.21), amelyre a ro. fél azt válaszolta: az csak az igazságügy-min. magánvéleménye. Tabajdi Csabát ez nem nyugtatta meg: „a tárgyalásokon semmilyen konkrétumot nem hallottunk, amely jelezte volna, hogy az RMDSz ÖT ellentétes lenne a ro. alkotmánnyal, a törvényekkel vagy az ET önkormányzati chartájával” (…) „az elmúlt hetekben elég sok olyan nyilatkozat hangzott el Ro.-ban, amelyeket a m. kormány nem tud aggodalom nélkül figyelni, amelyekből egy folyamat látszik kibontakozni”. [MN, jan. 24.; RMSz, jan. 25.] (→ 1995.01.24)

A m. parlament 6 pártja közös nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát az RMDSz politikáját és státusát illető megnyilvánulások miatt. Értetlenül fogadták a ro. kormány nyilatkozatát, amely felszólította az RMDSz-t az ÖT feloszlatására, megdöbbenést keltett az RMDSz betiltásának követelése. Az RMDSz politikai és jogvédelmi céljait a m. pártok megalapozottnak tartják. [RMSz, jan. 25.]

Magyari Nándor László kifejtette: egy pártnak belső ügye, miként szervezi meg a választóival való együttműködést. N. Manolescu (PAC) nem érdeklődött az RMDSz-nél az ÖT ügyében, C. Coposu (PNTCD) viszont megtette. [RMSz, jan. 23.]

Az RMDSz OT marosvásárhelyi közleménye emlékeztetett: az ÖT-hez hasonló szerveződések több pártnál is megtalálhatók; elítélték a négypárti koalíció nyilatkozatát, mert feszültségkeltéssel igyekszik elterelni a figyelmet a politikai és gazdasági válságról. [RMSz, jan. 25.]

1995. január 27.

A kormány közleményben szólította föl az RMDSz-t, hogy vonja vissza az SzKT és az ÖT létrehozására vonatkozó döntéseit. [Szabadság, jan. 31.]

1995. január 30.

Ülésezett a CD tanácsa. Az RMDSz jelen lévő vezetőinek kérésére megtárgyalták a szövetség elleni támadásokat. A CD álláspontja szerint az ÖT nem sérti az ország egységét és integritását; az interetnikai kérdéseket parlamenti úton kell megoldani. [BN, febr. 1.]

1995. február 22.

A CD vezetősége, febr. 17-i ülésén, 30 napot adott az RMDSz-nek, hogy adjon ki nyilatkozatot: elfogadja a ro. állam egységes, nemzeti jellegét. Takács Csaba kijelentette: az RMDSz nem írja alá a kért dokumentumot. [MN, febr. 22.]

Az RMDSz ÜE gyűlésén bejelentették: elkészült a közművelődési egyesületek katasztere. [Táj., febr. 23.]

Markó Béla találkozott V. Hrebenciuc kormányfőtitkárral, aki közölte: nem fogják felmenteni Ferenczy Ferencet (→ 1995.02.18); a kormány nem indított eljárást az ÖT beszüntetése érdekében. [RMSz, febr. 23.]

Vida Gyula elemző cikkben összefoglalta Ro. 5 éves gazdaságpolitikáját. [RMSz, febr. 22.]

Gabriel Andreescu szerint az RMDSz minden követelését ki lehet elégíteni a ro. alkotmány keretein belül. Az Andreescu által vezetett emberi jogi szervezet (CDO) kidolgozta a kisebbségi törvény tervezetét. [RMSz, febr. 24.]

1995. február 25.

Marosvásárhelyen ülésezett az SzKT. Markó Béla kiemelte, hogy az RMDSz nem oka, hanem tárgya a méltatlan támadásoknak. A kisebbségi kérdés csak nemzetközi garanciákkal kezelhető, s ebbe a kétoldalú garanciák is beleszámítanak. – A jövőben az RMDSz nem a CD (→ 1995.02.27) tagjaként, hanem egyenjogú partnerként működik. Az SzKT leszögezte, hogy az ÖT döntései nem mondanak ellent az alkotmánynak. Hosszú vita után jóváhagyták az etikai bizottság jelentését, elmarasztalták Nagy Benedek képviselőt a röpirat ügyében (→ 1995.01.06) és kizárták az RMDSz-ből. – Tőkés László megbocsátott Nagy Benedeknek [RMSz, febr. 27.] és bejelentette, hogy ismét vállal közszereplést (→ 1995.02.02). [EN, márc. 1.] (→ 1995.03.01)

Az SzKT elfogadta a Cselekvési irányelvek a romániai m. oktatás fejlesztésére c. oktatásstratégiai dokumentumot [BN, márc. 1.] és határozatot adott ki az alapszerződésről. Az alapszerződésnek integrálnia kell a két országban élő kisebbségek legitim képviselőinek véleményét, részletes kisebbségvédelmi megállapodást is kell tartalmaznia, amely garantálja az autonómia jogát, továbbá kötelezettségvállalást mindezek biztosítására. [Táj., febr. 27.]

A képviselőház jogi bizottságának négy tagja az ET-hoz fordult a határátlépési illeték („kapupénz”) ügyében. Az alkotmánybíróság korábban érvénytelennek ítélte az illetéket, de a jogi bizottság 14 tagjából 10-en mégis helyeselték azt. Vasile Gionea, az Alkotmánybíróság elnöke az általa vezetett intézmény semmibe vételével, az emberi jogok megsértésével vádolta meg a kormányt. [ÚM, febr. 25.] (→ 1995.03.14, 1995.05.18, 1995.07.31)

1995. március 1.

Budapesten megbeszélésen vettek részt a h. t. m. szervezetek képviselői. A külügymin. tájékoztatta a meghívottakat a m.–ro. és a m.–szlovák alapszerződéssel kapcsolatos kérdésekről. Kovács László a BBC-nek elmondta: „Az alapszerződéseket a m. kormány köti a szomszédos országokkal, nem a m. parlament, nem is a m. ellenzéki pártok és nem a h. t. magyarság.” [EN, márc. 8.] (→ 1995.03.03)

Verestóy Attila Viorel Hrebenciuc-kal találkozott. A kormányfőtitkár bejelentette, hogy tudomásul veszi a Megyei Tanácselnökök Egyesülete és az RMDSz képviselői közötti találkozóról kiadott közleményt, miszerint az ÖT az RMDSz belső szervezete, amely összhangban van az ország törvényeivel. Hrebenciuc ígéretet tett arra, hogy leállítják a folyamatban lévő eljárását. [Táj., márc. 2.]

Borbély Ernő, az RMDSz Csíki Területi Szervezete nevében nyilatkozott: helyesen jártak el, amikor alapszinten kizárták Nagy Benedeket, döntésüket igazolta az Etikai Biz. és az SzKT határozata is. [RMSz, márc. 1.] (→ 1995.02.25, 1995.03.06)

1995. április 7.

Az RMDSz ÖT 2. ülésén Sántha Pál Vilmos beszámolójában az önkormányzati tisztviselők szakmai továbbképzésével foglalkozott. [RMSz, ápr. 11.]

Meghalt Sinkó István jogász, kolozsvári RMDSz-képviselő. [Szabadság, ápr. 8.]

Kiss Kálmán (RMSzdP; ]950317) kifejtette: a kormánypárttal való szoros közreműködésben látja a jövő útját; a magyarság elégedett lehet a sorsával, ezért a kollektív jogokkal nem érdemes foglalkozni. Markó Béla szerint a párt aktivizálódása mögött diverziós célok lapulnak meg. [Mai Nap, ápr. 7.] (→ 1995.04.26)

1995. szeptember 16.

Szatmárnémetiben ülésezett az ÖT. Elfogadták a helyhatósági választásokkal kapcsolatos anyagokat, amelyeket az SzKT köv. ülése elé terjesztenek. [Táj., szept. 18.]

1996. február 21.

A Tőkés László által fölvetett egyeztetés (→ 1996.02.16) kérdésére keresett választ az ÚM. Az utódállamok m. szervezeteinek képviselői üdvözölték az ötletet, de mindegyiküknek volt valamilyen fenntartása. Csáky Pál (Felvidék) szerint előbb otthon kell konszenzusra jutni; nem biztos, hogy sikerül általános érvényű modellt találni. [ÚM, febr. 21.]

A helyi önkormányzatok működését a helyi közigazgatási 69/1991. sz. törvény szabályozza. Az RMDSz létrehozta ugyan az Önkormányzati Tanácsot (ÖT), de az a törvény keretei között kevés eredményt mondhat magáénak. A helyi közigazgatás még nem vált le teljesen a kormánytól, a prefektusoknak sok tekintetben vétójoguk van. [EN, febr. 21.]

1997. március 22.

A magyarok javainak visszaszolgáltatásával kapcsolatban Ciorbea kormányfő kijelentette, hogy a kérdés megoldása időt igényel; a helyi közigazgatás decentralizációja és a m. ny. bevezetése a közigazgatásban nem fog semmiféle etnikumközi feszültséghez vezetni Erdélyben. [Sajtóf., márc. 24.]

Ciorbea cáfolta azt a híresztelést, hogy a kormány a BBTE szétválasztását szorgalmazná, ilyen döntést csak az egyetemi szenátus hozhat, a kormány pedig nem avatkozhat be az egyetemi autonómiába. [Szabadság, márc. 24.]

Az RMDSz orsz. Önkormányzati Tanácsa (ÖT) ülésén Seres Dénes a helyi tanácsok hatáskörét kibővítő, módosítás előtt álló helyhatósági törvényről beszélt és kiemelte az ÖT jelentős szerepét a 69-es törvény módosító javaslatainak kidolgozásában. Megválasztották az ÖT vezetőségét: Demeter János (eln.); Takács János, Molnos Lajos, Patka Sándor (titkárok); Málnási László Levente, Zsombori Vilmos, Szedilek Lenke, Jakabffy László, Fodor Imre, Murvai Miklós és Székely István (alelnökök). [Táj., márc. 24.]

Kolozsvárott ülésezett a VET orsz. tanácsa. Közfelkiáltással Patrubány Miklóst választották meg elnöknek, az alelnök Toró Tibor maradt. A három leköszönő elnök (Vetési László, Jakab Gábor, Kató Béla) továbbra is az orsz. tanács tagja maradt. Az új alelnökök: Ördögh-Gyárfás Lajos, Fülöp G. Dénes (a nagycsaládos program főbiztosa), Böjte Csaba. [Szabadság, márc. 26.]

1997. június 8.

Beder Tibor, Hargita megyei főtanfelügyelő szerint a hazai m. oktatás egyik fő gondja a szakképzetlen pedagógusok nagy száma. [RMSz, jún. 11.]

Az önkormányzati törvénykezésben beállt változások megélénkítették az RMDSz ÖT aktivitását. Baróti ülésükön fölleltározták a legsürgősebb tennivalókat: stratégiát és akciótervet fogalmaztak, adatbázist állítanak össze a pályázati lehetőségekről. [Táj., jún. 11.]

1997. október 3.

Marosvásárhelyen megkezdődött az RMDSz 5. kongresszusa. Az első napon a vendégek köszöntői után a szövetségi elnök (Markó Béla), az üv. eln. (Takács Csaba) és a tb. eln. (Tőkés László) beszámolói után a SzET (Csávossy György), az SzKT (Dézsi Zoltán) és az ÖT (Demeter János) vezetői valamint a parlamenti frakciók elnökei (Verestóy Attila, Varga Attila) olvasták fel beszámolóikat; délután az etikai bizottság, a szabályzat-felügyelő biz., és a szövetségi ellenőrző biz. jelentései hangzottak el, majd a küldöttek megvitatták és elfogadták az alapszabályzat módosításait. A 2. nap a program vitája következik és elfogadják a kongresszus többi dokumentumát. [Táj., okt. 2–5.; RMSz, okt. 6.]

Borbély Zsolt Attila azt szorgalmazta, hogy RMDSz szakítson az össznemzeti problémák iránt érzéketlen Horn-kormánnyal és álljon a kárpát-medencei, nemzetileg elhivatott m. politikai szervezetek élére [!], hozza létre ezen erők szövetségét, akár egyes politikai szereplők kihagyásával is. [RMSz, okt. 3.] (→ 1997.10.16)

Halász Anna arra kérte az RMDSz radikálisait – elsősorban Tőkés Lászlót –, hogy ne tekintsék az RMDSz jelenlegi ellenfeleit legyőzendő ellenfélnek. [RMSz, okt. 3.]

1999. augusztus 19.

Az RMDSz ÖT elnöksége Szovátán véglegesítette a helyhatósági választások előkészítéséről és lebonyolításáról, valamint az RMDSz kampánystábjának létrehozásáról szóló két határozattervezetet, amelyet szeptemberben terjesztenek az SzKT elé. A kompakt m. közösségekben (pl. Székelyföld) előválasztásos rendszer szerepel a javaslatban. [Szabadság, aug. 19.]

Kiss Kálmán (RMSzdP) pártja nevében közleményt adott ki, amelyben leszögezte: az RMDSz nem az egyetlen alternatíva a románai magyarság számára. Szerinte bűn a mérsékelt politizálás, de nagy hiba a merész autonómia-délibáb is. [RMSz, aug. 19.]

Budapesten Orbán Viktor nyitotta meg a HTMH új székházát. Ünnepi beszédében a kormányfő hangsúlyozta: „Mo. polgárai a határainkon kívül élő magyarokkal együtt egy és oszthatatlan nemzet.” [RMSz, aug. 21.] – A m. kormány fontos feladatának tekinti a SIRF támogatását, melyet a PKE-re is kiterjesztenek majd. [Szabadság, aug. 23.]



lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998