Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 24 találat lapozás: 1-20 | 21-24
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSz egysége / egységének megőrzése, megerősítése / egységbontás / összefogás

1991. december 28.

Huşi városában – Stolojan és Muravschi vezetésével – találkozott a ro. és a moldovai kormánydelegáció. Főleg gazdasági jellegű megbeszélésekre került sor; a moldovai fél kijelentette: úgy látják, hogy jelenleg nem időszerű az egyesülés.

Tőkés László karácsonyi üzenetében az RMDSz megerősítésének fontosságát hangsúlyozta. „Egy létében veszélyeztetett, védekező kisebbség semmiképpen sem engedheti meg magának a fényűzést, hogy független részekre, pártokra szakadjon.” Veszélyeztető erő a visszarendeződő hatalom, de ártalmas a bizalmatlanság, a vádaskodás. Bizalmat kell előlegezni egymásnak. (RMSz, dec. 28.)

1992. március 10.

Az RMDSz parlamenti csoportjának 40 tagjából 25 aláírta azt a Felhívást, amely a szövetség egységének megőrzésére szólított fel, s amely kétségesnek tartotta a platformosodási folyamat sikerét. [RMSz, márc. 11] ● [Ez az akció az RMDSz-ben már a kezdetektől meglevő két irányzat – mérsékelt és radikális – megbékítését célozta. (A mérsékelt irányzat vezérképviselője Domokos Géza volt, a radikálisok Szőcs Géza eszméit támogatták.) A felhívás az után jelent meg, hogy a sajtóban felélénkült a két irányzat híveinek a vitája. Pl. Cs. Gyímesi Éva A törpeség átka c. írásában (MH, febr. 26.) kifejtette: sokan féltik az erdélyi magyarságot a megosztottságtól, de nem kell aggódni, mert nem a mindenáron fenntartott egység, „hanem a sokkal hitelesebb, mert a különbségek ellenére megvalósuló összefogás – koalíció – fejezheti ki méltón a romániai magyar társadalom összérdekeit.” Másképp szólva: „belső többszólamúság legitimizálása dolgában Katona Ádám elvi álláspontját osztom: nézetkülönbségeinket áthidalni csak akkor lehet, hogyha a miénktől különböző politikai csoportosulások is színre lépnek”. Az egység fontosságát Tőkés László karácsonyi üzenete (→ 1991.12.28) is hangsúlyozta. A platformok és tömörülések évadja (pl. ]920314) pedig csak ezután következett.] (→ 1992.03.18, 1992.03.21, 1992.03.26, 1992.04.07)

Iliescu elnök a pártok vezetőivel találkozott és tk. kijelentette, hogy Ro. és Moldova egyesítése nemzeti célkitűzés, de ezt a kérdést kellő óvatossággal kell kezelni. [RMSz, márc. 13]

1992. március 18.

Az RMDSz OE Bukarestben tartotta soros ülését, amelyről nyilatkozatot adtak ki. [Szabadság, márc. 21.] – A CD-vel való együttműködést illetően az RMDSz határozott szándéka a demokratikus ellenzékkel közösen fellépni a jogállam megteremtéséért. Ugyanakkor a „25-ök” egységre vonatkozó felhívásával (→ 1992.03.10) is foglalkoztak: „Az Orsz. Elnökség az RMDSz egységét alapértéknek tekinti. A pluralizációs folyamatban eddig jelentkező áramlatok egyike sem vonja ezt kétségbe. Ezért megengedhetetlen, hogy bármelyik csoportosulás az egységeszményt kisajátítsa.” (→ 1992.03.24) ● [A Felhívás (→ 1992.03.10) közzététele után azonnal megszületett a Megjegyzés a felhíváshoz, amelyet Szőcs Géza írt alá elsőként. Az iratot összesen 15-en látták el kézjegyükkel, de azok közül hárman (Fazekas Miklós, Podhrádszky László, Szilágyi Zoltán) a Felhívást is aláírták. A Megjegyzés kimondta: „Az RMDSz tagságának igen súlyos egységbontási kísérlettel kell szembenéznie, mely éppen az egység gondolatának, a Romániában élő magyarság egyik alapvető értékének demagóg kisajátításával kívánja megosztani a magyarságot.” – Mivel nincs terünk, hogy e két dokumentumot teljes egészében idézzük és magyarázzuk, az érdeklődők figyelmébe ajánljuk Domokos Géza emlékiratának vonatkozó részét: Domokos 3: 100–116.]

1992. március 24.

Domokos Géza, aki nem vett részt az elnökségi állásfoglalás vitáján (→ 1992.03.18), most nyilatkozatban közölte: az elnökség tagjainak is természetes joguk, hogy egyik vagy másik platformhoz csatlakozzanak, de addig kötelesek az egész RMDSz-tagságot képviselni. Szerinte a platformok csak akkor adhatnak új értékeket, ha az általánosan elfogadott egységeszményből indulnak ki. [Népújság, márc. 24.]

Szőcs Géza az MTV-nek adott interjúban kijelentette, hogy visszavonul a parlamenti politizálástól, a továbbiakban kulturális szervezéssel kíván foglalkozni.

Borbély Imre amerikai és kanadai útjáról számolt be, ahol előadásokat tartott és befolyásos politikusokkal tárgyalt. [RMSz, márc. 24.]

Megkezdődött (és júl. 11-én állam- és kormányfői értekezlettel zárult) a „Helsinki II.” néven emlegetett EBEÉ-tanácskozás. [RMSz, márc. 24.]

1992. április 7.

Temesvárott Demokrácia és kollektív jogok címmel tartottak tanácskozást. A nemzeti kisebbségek küldöttei megjelentek, a ro. pártok nem kívántak képviselőket küldeni. [MH, ápr. 7.]

Tokay György (a „25-ök” egyike; ]920310) elmondta: egy hónapos amerikai körútra hívták meg. Hangsúlyozta, hogy az RMDSz nem csupán etnikai párt, hanem olyan politikai erő, amelynek érdeke és feladata az ország demokratizálása. Szerinte az RMDSz-nek egységesnek kell lennie. [Népszabadság, ápr. 7.]

1992. szeptember 3.

Számos demokrata érzelmű ember és társaság biztosította szimpátiájáról Tőkés László gesztusát. (→ 1992.09.02) Az RMDSz nyilatkozatban állt ki Tőkés mellett. Iliescu levelet küldött, amelyben kifejtette párbeszédre való hajlamát, de nemtetszésének is hangot adott, támadva Tőkés nyilatkozatának néhány pontját (pl. „a hatalom cinkossága a büntettek elkövetésében” kitételt). (→ 1992.09.06)

Újvári Ferenc, az RMKdP alelnöke nyilatkozott a párt terveiről és szerepéről. A pártot 1990 márciusában jegyezték be a bukaresti cégbíróságon, de nem fogadták el a javasolt Erdélyi MKdP-t, így lett RMKdP. Újvári hangsúlyozta, hogy nem egységbontók, inkább a sokszínűségből szeretnék fölépíteni az egységet. A párt a területi autonómia mellett száll síkra. [ÚM, szept. 3.]

1992. október 15.

Tőkés István, az RMKdP elnöke ismertette pártja helyzetét. Taglétszámuk ezer fő körüli, egységben vannak az RMDSz-szel. [ÚM, okt. 15.]

1992. október 26.

Bodó Barna nyilatkozott a Temesvári Rádiónak, s tk. elmondta: a radikálisok nem egységesek, de abban egyetértenek, hogy az RMDSz-t meg kell újítani.

1992. december 23.

Domokos Géza elmondta, hogy visszavonul és szeretné, ha Markó Béla venné át a helyét. A Kolozsvári Nyilatkozat ügyében úgy vélekedett, hogy világosabban kell érvelni a közösségi jogok mellett. A platformosodást helyesnek tartja, de szerinte az EMK az egység megbontására törekszik és ez aggasztja. [BL, dec. 23.]

1997. november 15.

Markó Béla a koalíciós válsággal kapcsolatban elmondta: „Ha akár Tőkés László, akár mások úgy fogalmaznak, hogy az RMDSz egy éve úgy telt el, hogy folyamatosan engedményeket tettünk, akkor ezt a logikát nem értem. Én ugyanis úgy látom, hogy kitűztünk magunk elé bizonyos célokat, amelyeknek egy részét elértük. Lehet, hogy a kisebbik részét, de az 1996-os novemberi állapothoz képest kimutathatóan haladtunk előre a gazdaságban, a közéletben és igen, az oktatásban is, a most előállt helyzet dacára. Nem olyan sok, de nagyon fontos amit elértünk. Ezt föl lehet adni, de tudunk-e alternatívát, egy jobb eszközt kínálni?” Nem vitatéma az anyanyelvű oktatáshoz való jog, hanem az, hogy mit tudunk érvényesíteni. Jogaink érvényesítéséhez, a küzdelemhez viszont teljes összefogás kellene. [Népújság, nov. 15.]

1998. szeptember 14.

Újabb tanácskozást tartottak a kormánykoalíció pártelnökei. Egyetlen napirendi pont: a m. egyetem ügye. Elvi döntés született arról, hogy a tanügyi törvénynek lehetővé kell tennie a kisebbségek nyelvén működő állami egyetem létrehozását is, erről minden elnöknek beszélnie kell a saját pártja oktatási bizottságának tagjaival. Ion Diaconescu arra figyelmeztetett: a legtöbb, amit a parlamenttel meg lehet szavaztatni, az a multikulturális egyetem. [Szabadság, szept. 15.; RMSz, szept. 17.]

Tőkés László az alsócsernátoni fórummal (→ 1998.09.12) kapcsolatban elmondta: az összejövetel elérte a célját. „Nagyot csalódtak azok, akik az RMDSz egységének szétrobbanását, egyféle puccsot vártak. A találkozó nem erről szólt, hanem arról, hogy érdekvédelmi szervezetünknek vissza kell térnie eredeti programjához, a hitelességhez, a tagsághoz, de azt is mondhatnám a keresztényi értékekhez.” [RMSz, szept. 16.]

Markó Béla szerint a fórumnak nincs akkora jelentősége, mint amekkorát a kezdeményezők és a sajtó előzetesen neki tulajdonítottak. A vártnál kevesebben vettek részt és az összejövetel nem kínált semmilyen új alternatívát. [Szabadság, szept. 14.] – Akik Csernátonban meghirdették a kettős állampolgárságot, azok „becsapják a m. közvéleményt”. [RMSz, szept. 17.]

Nagybányán megnyitotta kapuit a Németh László Líceum, a város egyetlen m. gimnáziuma. [BÚSz, szept. 18.]

Erdélyben új m. napilap indítását fontolgatja a Népszabadság Rt. A tervezett hírlap címe Keleti Újság lenne. [MH, szept. 14.] ● [A lap végül Krónika címmel indult el; ]991030.]

1999. május 7.

Háromnapos látogatása Bukarestbe érkezett II. János Pál, a kat. egyház feje. A látogatás műsora a korábbi egyeztetések szerint (→ 1999.03.16) folyt. A repülőgépből kiszálló pápát Emil Constantinescu és Teoctist pátriárka fogadta. A pápa rövid imát mondott az ortodox katedrálisban, majd megbeszélést folytatott Teoctist pátriárkával. A pápa ezután megbeszélést folytatott az ország elnökével, majd a parlament vezetőivel, politikusokkal találkozott. [Szabadság, máj. 8.] (→ 1999.05.09)

A vatikáni szóvivő burkoltan megerősítette, hogy a pápa az ortodoxok kérésére mondott le erdélyi látogatásáról. [MTI]

A BBTE 17.600 hallgatója közül mintegy 4000 m. diák van, azok közül 2500 tanul m. tannyelvű karokon. Ez fejlődést jelent az egyetemen, azonban jogon és közgazdaságon nincs m. ny. tanulmányi vonal, holott nagy igény volna rá. [RMSz, máj. 7.]

Újra kell definiálni a Bolyai Társaság célját és küldetését – mondta Horváth Andor, a társaság elnöke. Nem történt semmilyen haladás az önálló BTE ügyében, ezért jobb lenne, ha a társaság a jövőben a m. ny. felsőoktatással foglalkozna. Az újabb dokumentumokban az „önálló, kolozsvári központú, állami m. egyetemről” esik szó, hogy elkerüljék azt a bejáratott félreértést, miszerint a BBTE kettéosztását szorgalmazná a társaság. [Szabadság, máj. 7.]

Markó Béla elmondta: az RMDSz azért tudott egységben maradni, mert szövetség jellegű, sokszínű szervezet, amelyben minden tisztességes vélemény helyet kapott. „Amennyiben egységes szövetséget akarunk működtetni, az országos döntéshozatali fórumok döntéseinek a szervezet minden része alá kell hogy vesse magát.” [Szabadság, máj. 7.]

Szatmárnémetiben Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke nyitotta meg a Jakabffy Napok 5. alkalommal megrendezett tud. tanácskozását. [RMSz, máj. 10.]

1999. december 4.

Marosvásárhelyen, az SzKT–SzET együttes ülésén nyilatkozatot adtak ki az 1989-es forradalom 10. évfordulóján. Kegyelettel emlékeztek meg a mártírokról, akik életükkel fizettek a szabadságért. Tőkés László következetes szembeszállása a diktatúrát fenntartó elnyomó gépezettel szikrája volt az általános elégedetlenség forradalmi mozgalommá válásának. – Új rendszert dolgoztak ki az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriumának kinevezésére. Eddig az RMDSz ÜE jelölte ki a szaktestületek tagságát, mostantól a SzET szakbizottságai teszik ezt. – Az RMKdM állásfoglalás-tervezete felszólította Tőkés Lászlót, hogy vonja vissza nyilatkozatát (→ 1999.11.02), amelyben az RMDSz-t komm. típusú pártnak minősítette, vagy fontolja meg, hogy tagja akar-e még maradni e ’párt’ vezetőségének. Az SzKT, az 1989-es események évfordulójához méltatlannak tartotta az állásfoglalást és levették a napirendről. [Szabadság, dec. 6.] – Elemző összefoglalójában Markó Béla az elmúlt 10 esztendő legfontosabb pol. értékének nevezte, hogy az egységben létrehozott RMDSz megmaradt egységes szervezetnek. – Az SzKT arról döntött, hogy az országos parlamenti és önkormányzati voksolások előtt előválasztásokon méretkezzenek meg a jelöltek; a sokszor ellentmondó javaslatok láttán, a testület úgy döntött, hogy az előválasztások milyenségét (elektoros vagy urnás) és megszervezését a helyi szervezetek hatáskörébe utalja. – Takács Csaba kifejtette, hogy anyagi okokból nem lehet belső választásokat tartani. – A MIT képviselője elégedetlenségét fejezte ki az RMDSz ifj. politikája ellen. [BN, dec. 6.; SzFÚ, dec. 6.; Népújság, dec. 7.]

2001. február 3.

A polgármesterek felfüggesztéséről szóló jogszabály-tervezetet az előző kormánykoalíció dolgozta ki: a prefektus csak az ügyész indokolt kérésére függesztheti föl a polgármestert. Mindez összhangban áll a ro. törvényekkel és az ET elvárásaival. Kolozsvár, Temesvár és Jászvásár polgármestere tiltakozó akciót kíván szervezni a tervezet ellen. [Szabadság, febr. 3.]

C. V. Tudor bejelentette: mivel sem az elnök, sem a kormány nem hallgatta meg a véleményét, pártja bizalmatlansági indítványt terjeszt be – gyakorlatilag a m. ny. használata ellen. [HN, febr. 3.]

Kinevezték az államtitkárokat és a 16 vezérigazgatót a Nevelési és Kutatási Min.-ban. Murvai László, a kisebbségi oktatásért felelős vezérigazgató elmondta: a kinevezés átmeneti jellegű, ui. a posztokra versenyvizsgát írnak ki. A megyei tanfelügyelőségeken leépítések várhatók. [Szabadság, febr. 3.]

Tibori Szabó Zoltán – Teoctist pátriárka példája kapcsán – hosszú cikkben elemezte a közélet megtisztulásának nehézségeit. Ki merne arra emlékezni, hogy Teoctist, az ortodox egyház feje, nem csupán legionárius volt, antiszemita pogromok résztvevője, hanem a kommunista rendszer egyik legalázatosabb kiszolgálója is, akinek az engedélyével számtalan bukaresti templomot romboltak le? Teoctist, az 1990-es forradalmi hangulatban lemondott a székéről, de később meggondolta magát és visszatért trónusára. A cikkíró véleménye: a gyilkosok bűnbánatot tarthatnak és bűneik megbocsátásáért imádkozhatnak, de csakis bűneik bevallása után. [Szabadság, febr. 3.] (→ 2001.03.23)

Martonyi János egy interjúban elmondta: „Nekünk nagyon fontos az, hogy az RMDSz egységes legyen. És ez fontos az RMDSz-nek, a romániai magyarságnak is, hiszen látjuk, hogy amíg egységes, addig biztos, hogy bejut a parlamentbe, és a ro. pol. élet fontos tényezője.” [RMSz, febr. 3.]

Ismét Dukrét Gézát választották az EKE bihari osztálya élére, az alelnök Újvárosi Tibor lett . [BN, febr. 3.]

2001. április 3.

A költségvetésben nem változott a kisebbségek támogatásának aránya – mondta Markó Attila kisebbségvédelmi államtitkár-helyettes. Az EMKE a tavaly 8 milliárd lejből gazdálkodhatott, ebből a sajtó meg a könyvkiadás részesült és művelődési rendezvények támogatására is jutott. [Szabadság, ápr. 3.]

Tőkés László szerint megkérdőjelezhető az RMDSz-egység mítosza. Azzal, hogy az SzKT elvetette a megújulás lehetőségét, megkérdőjelezte a saját legitimitását. Úgy látta, hogy a neptunos vonal, a kormányzati szerepvállalás és a PDSR-vel létrejött külső koalíciós partnerség veszélyes pályára vitte az RMDSz-t. – A tb. elnök közleményben fogalmazta meg: „Az SzKT antidemokratikus szavazógépezet.” [Szabadság, ápr. 3.]

Markó Béla szerint Tőkés László megnyilatkozásai már nem tekinthetők a tb. elnök megszólalásának, hanem az általa fontosnak vélt áramlatok makacs erőltetőjének. [Sajtóf., ápr. 3.]

Az IKA az elmúlt 10 évben 4300 pályázatot támogatott 2 milliárd Ft értékben. [Sajtóf., ápr. 3.]

Sepsiszentgyörgy városi tanácsa visszaadta a Mikó Koll. épületét a ref. egyháznak. [Krónika, ápr. 3.]

2002. február 11.

Pécsi Ferenc elmondta: a Polgári Szárny nem törekszik az RMDSz egységének széttörésére, akciójukkal szeretnék felhívni a figyelmet egy szélesebb körű konzultáció szükségességére. [RMSz, febr. 11.]

2002. október 12.

Kolozsvárott a Mátyás-házban megkezdődött a Fadrusz-napok ünnepségsorozata. Tudományos ülésszak, könyvbemutató, koszorúzás szerepelt az első nap műsorán. [Szabadság, okt. 12.] – Gh. Funar akkor kezdte meg a saját rendezvényét, amikor a Szent Mihály-templomban véget ért az ökumenikus istentisztelet. A szoborhoz ezernyi magyar jött el, a Funar által kirendelt mintegy 200-as csoport zászlókat lengetett, de más incidens nem történt. Íjgyártó István nagykövet így jellemezte az eseményt: „Nem éreztem feszültséget. Azokban volt feszültség, akik azt akarták, hogy feszültség legyen.” – A Fadrusz-ünnepség Zilahon, a Wesselényi-szobor megkoszorúzásával ért véget. [Szabadság, okt. 14.]

A TEKT kolozsvári ülésén arról döntöttek, hogy felkérik Tőkés Lászlót, vonja vissza bírósági keresetét (→ 2002.10.09). [Szabadság, okt. 12.] – Tőkés budapesti sajtóértekezletén kijelentette: „Az RMDSz egysége már csak diktatórikus eszközökkel tarható fenn.”Azért folyamodott a bírósághoz, mert az RMDSz-en belüli törvényességet és belső demokráciát kívánta helyreállítani. [NyJ, okt. 12.; BN, okt. 14.; Szabadság, okt. 16.] (→ 2002.10.17)

2003. január 24.

Nincs szó arról, hogy a m. közösség lemondott volna az önálló m. egyetemről (→ 2003.01.22) – mondotta Borbély László, aki a PSD-vel kötendő egyezmény főbb tételeit ismertette a sajtó képviselőivel. [Szabadság, jan. 24.]

A Demokratikus Újbaloldal azt keresi, mit lehet tenni a nagyon rossz szociális helyzet javításáért – áll Nagy Károly és Neményi József Nándor nyilatkozatában. [Szabadság, jan. 24.]

Markó Béla és Adrian Năstase közös sajtótájékoztatót tartott a két párt közötti együttműködést elemző találkozójuk után; mindketten elégedettek az elért eredményekkel. Az egyezség egyik elmaradt kérdése a m. egyetem, amelyre még az idén meg kell találni a megoldást. Az RMDSz ragaszkodik az alkotmány első szakaszának („Románia nemzetállam”) megváltoztatásához. [Szabadság, jan. 25.] (→ 2003.06.25)

A gyulafehérvári Táblabíróság is a róm. kat. egyháznak adott igazat a Batthyaneum-perben. Jakubinyi érsek elmondotta: az egyház mindvégig folytatni fogja a jogi procedúrát a visszaszolgáltatásért. [Krónika, jan. 25.] (→ 2002.11.06)

Az RMKdM kongresszusán Bárányi Ferenc rámutatott: az RMDSz-szel felhőtlen a viszony, elfogadják az RT-t is, de tiltakoznak minden egységbontó kísérlet ellen. [Krónika, jan. 25.]

Az Arad megyei párt-protokollum egyik pontja a Szabadság-szobor helyzetének rendezése lesz – nyilatkozta Király András, megyei elnök. [Krónika, jan. 25.]

2003. február 2.

A kongresszusi beszámoló vitájában Tempfli József határozottan kiállt az RMDSz egysége mellett. Sütő András azt fogalmazta meg, hogy az autonómia kérdése nem oldható meg karddal, csak gonddal, türelemmel. – Vekov Károly szerint az RMDSz-ben szét kell választani a politizálást a civil ügyektől. – A szövetségi dokumentumok vitáján egyetértettek abban, hogy május végéig meg kell ejteni a belső választásokat. Takács Csaba a Tőkés-perre utalva kijelentette: „rákényszerítettek, hogy leszámoljunk egy illúzióval”. – A vita után elfogadták a módosított programot és alapszabályzatot; ennek részeként a kongresszus 68 ellenszavazattal, 9 tartózkodás mellett megszüntette a tb. elnök tisztségét. – A kongresszus záróakkordja a szövetségi elnök megválasztása volt: a küldöttek 326:68 arányban ismét Markó Bélának szavaztak bizalmat. – Megszavazták a Platformok Konzultatív Tanácsának (PKT) a felállítást; 11 tagúra bővítették az OpT létszámát; döntöttek arról, hogy a képviselők és a szenátorok alanyi jogon egyúttal az SzKT tagjai is legyenek. Az ifj. szervezeteknek ezentúl 15%-os képviseletet biztosítanak az RMDSz minden döntéshozó testületében. – Határozat született: a térségek fejlesztéséről; az új szociálpolitikai elvekről; a kedvezménytörvény módosításával kapcsolatban; a népesedési helyzet javításáról; az ingatlanok restitúciójáról. [Krónika, febr. 3.; Szabadság, febr. 3.; Népújság, febr. 3.; SzFÚ, febr. 3.; Táj., febr. 3.]

Tőkés László a tb. elnöki tisztség megszüntetéséről: nem én tértem el az RMDSz irányvonalától, hanem az RMDSz hivatalos irányvonala tért el attól az értékrendtől, szellemiségtől, programtól és célkitűzésektől, amelyek kezdetben jellemezték. Tőkés szerint az SzKT nem volt legitim, ezért a kongresszus döntései is megkérdőjelezhetőek. [Szabadság, febr. 3., febr. 8.; RMSz, febr. 3.; EN, febr. 11.]

2003. március 11.

Tőkés László sajtótájékoztatón ismertette a Márciusi Fórum terveit; a fórumon megalakítják az erdélyi önkormányzati testület létrehozását Kezdeményező Bizottságot. Az általuk kezdeményezett önkormányzati forma összhangban van az európai struktúrákkal, autonomista elképzelésekkel. [Szabadság, márc. 11.] (→ 2003.03.14)

Markó Béla szerint aki létrehoz egy alternatív pol. szervezetet és azt szembe akarja fordítani az RMDSz-szel, az egyértelműen megbontja a pol. egységet, ez pedig veszélybe sodorhatja a romániai magyarság pol. képviseletét. Ez olyan történelmi bűn, amelynek beláthatatlan következményei lehetnek. [Krónika, márc. 11.; Szabadság, márc. 12.]

A marosvásárhelyi Táblabíróság döntött a 7 éve tartó Cserehát-vitában: elvetették a konceszionálási szerződés valamint az ajándékozási okirat semmissé nyilvánítását. [Népújság, márc. 11.]



lapozás: 1-20 | 21-24




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998