Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Pro Transilvania Alapítvány

1998. október 10.

A ro. kormány jóváhagyta a Ro. és Mo. közötti egyezményt ratifikáló törvénytervezetet, melynek értelmében közös békefenntartó zászlóaljat hoznak létre, 500-500 katonával. [Szabadság, okt. 10.]

Néhány hete hozták nyilvánosságra a tanügymin. határozatát, amely szerint a középiskolában kötelező tantárgynak számít a hittan. Az intézkedést örömmel üdvözölték, de most bukkannak elő a gondok: azokban az osztályokban, ahol az ortodox vallásúak vannak többségben, az iskolák nem gondoskodnak a más vallású tanulók oktatásáról, hanem kötelezni akarják a diákokat az ortodox hittanra. [RMSz, okt. 10.]

Nagyenyeden gyűltek össze az erdélyi történelmi családok képviselői, akik a Castellum Alapítvány létrehozásáról döntöttek. [RMSz, okt. 10.]

Sabin Gherman (→ 1998.09.21) elmondta: közel 8000 tagot verbuvált a Pro Transilvania Alapítványnak, de egyelőre nem akarnak párttá alakulni. [Szabadság, okt. 10.]

1999. április 23.

Sabin Gherman elnöksége alatt bejegyezték a Pro Transilvania Alapítványt, amelynek fő célja Erdély közigazgatási önrendelkezésének kivívása. [Szabadság, ápr. 23.]

Kilenc évi pereskedés után végre megszületett a bírósági döntés: a ref. püspökség visszanyerte nagyváradi székházát. [RMSz, ápr. 23.] (→ 1999.07.08)

1999. június 9.

Befejeződött a tanügyi törvényt módosító 36. sz. kormányrendelet egyeztetése. A kisebbségi oktatásban nem biztosított az önálló egyetemhez való jog, a törvény csak az állami egyetemen belül a nemzeti közösségek nyelvén oktató csoportok, részlegek, kollégiumok és karok létesítését teszi lehetővé. A ro. ny. és irod. oktatása az elemi és ált. oktatásban a kisebbségek számára készülő külön könyvekből történhet, a líceumi oktatásban a könyv és a program azonos; a ro. történelem és földrajz oktatása csak alapfokon lehetséges m. nyelven, 5. osztály után ro. ny. könyvekből kell tanítani a diákokat. A szakiskolákban és a posztliceális oktatásban m. nyelvű oktatás is létezik, de a szakkifejezéseket ro. nyelven is el kell sajátítani. Kérésre és külön törvény alapján multikulturális felsőfokú intézményeket lehet létrehozni, ahol az oktatás nyelvét az intézményt megalapító törvény határozza meg. Elismerik a nemzeti kisebbségek jogát az önálló felsőoktatási magánintézmények létrehozására. Asztalos Ferenc szerint ez a tervezet az 1995-ös tanügyi törvényhez képest határozott előrelépést, az RMDSz programjához viszont visszalépést jelent, mert nem mondja ki az önálló m. egyetem létesítésének jogát. [Szabadság, jún. 10.]

A Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a Mihai Pacepa ellen 21 évvel ezelőtt hozott halálos ítéletet. Pacepa 1978 júliusában az NSzK-ba utazott hivatalos útra és ott menedékjogot kért az AEÁ követségén. Korábban Ion Iliescu elutasította a kegyelmi kérvényt, Virgil Măgureanu pedig tévedésnek nevezte a bíróság döntését. [Szabadság, jún. 9.]

Közismertté vált a Kolozsvári Nyilatkozat tervezete. Ro., német és m. értelmiségiek (tk. Bakk Miklós, Horváth Andor, Tánczos Vilmos) írták alá, a magyarországi antikommunista ellenzék és a demokratikus ro. emigráció képviselői által aláírt Budapesti Nyilatkozat 10. évfordulóján. A szöveg Erdély kulturális és vallási pluralizmusára hivatkozva kifejti, hogy valamennyi ro. tartománynak joga van a devolúció és a szubszidiaritás elveire épülő regionális intézményekhez. Az aláírók kérik, hogy érvényesüljön Erdély (ahol az ország lakosságának ⅓-a a nemzeti össztermék 55%-át valósítja meg) húzó szerepe, Ro. integrációs folyamatában. Az aláírókhoz csatlakozott a Sabin Gherman vezette Pro Transilvania Alapítvány is. [RMSz, jún. 9.] (→ 1999.07.01)

A VET nagycsaládos mozgalmat kezdeményezett, amelynek során okt. 6-án a Kárpát-medencében 14 nagycsaládos házat adnak át, mintegy 100 millió Ft értékben. [HN, jún. 9.]

1999. október 28.

Gh. Funar ezúttal abba kötött bele, hogy Andrei Marga, miniszterré való kinevezése után nem mondott le a rektorságról, föladta semlegességét és belépett a PNTCD-be, ezért felszólította az egyetem szenátusát, hogy váltsák le a rektort. [Szabadság, okt. 28.]

Budapesten tartott előadást Sabin Gherman, a Pro Transilvania Alapítvány elnöke. A találkozót Erdély, ha felnő – Van-e lehetőség Erdélyi közigazgatási és gazdasági autonómiájának kivívására? témakörben hirdették meg. [RMSz, nov. 1.]

A m. konzulátuson Soltész Levente ismertette a Mo.-ra betelepültek számát, évenkénti osztásban. Az áttelepülők 60%-a Ro.-ból érkezik, növekvő tendenciáról azonban nem beszélhetünk; Erdély m. lakossága felnagyítva érzi a veszteségeket. A Mo.-n letelepedési engedélyt kapottak száma összesen (zárójelben a visszautasított személyek száma), évenként, a forrásország megadása nélkül [Szabadság, okt. 28.]: 1990: 14.796 (107); 1991: 12.313 (373); 1992: 5299 (347); 1994: 1490 (970); 1995: 2126 (482); 1996: 1432 (130); 1997: 1339 (255); 1998: 2666 (235).

2000. szeptember 7.

Októberben lesz az Erdély–Bánság Liga (a Pro Transilvania Alapítvány politikai szárnya) első kongresszusa. Sabin Gherman kifejtette: az erdélyi ro. és nem ro. lakosság összefogása nélkül lehetetlen lesz megvalósítani a nyugati típusú autonómiát. [Szabadság, szept. 7.]

A kolozsvári Donát negyedi körzet RMDSz-gyűlésén Tőkés Lászlót jelölték államelnöknek, mondván: egyedül ő képviseli a leghitelesebben az erdélyi m. közösség érdekeit. Tőkés elfogadta a jelölést, ha az SzKT dönteni fog arról, hogy elnökjelöltet állítson. [Szabadság, szept. 7.] – Tőkés László kilépett a Várad-olaszi szervezetből és úgy döntött, hogy a Kolozsvár-belvárosiba iratkozik át. Kiss Sándort, a Bihar megyei választmány elnökét megdöbbentette Tőkés kilépése és a megyei szervezetet ért kritika. [BN, szept. 7.; RMSz, szept. 19.] – Tőkés kijelentette: a Bihar megyei szervezet „erkölcsileg és politikailag olyan mélyre süllyedt, hogy lelkiismereti okokból távozni kénytelen tagjai sorából”. [Szabadság, szept. 30.]

Kincses Előd sajtótájékoztatón közölte, hogy a megyei jelölő gyűléseket (→ 2000.09.05) szabálytalanul tartották, s több helyen azt mondták a résztvevőknek, hogy Kincsest azért nem lehet jelölni, mert kettős állampolgársága van. – Virág György, a választási biz. eln. kifejtette: az alkotmány szerint csak az lehet közképviseleti személy, aki csakis ro. állampolgársággal rendelkezik; megtörténhet, hogy egy kétértelmű személyi adat miatt az utolsó métereken megóvják az RMDSz teljes listáját. [RMSz, szept. 7.] (→ 2000.11.03)



lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998