Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: PEL (Pro Europa Liga)

1990. január 13.

Marosvásárhelyen, a Stúdió Színházban 2. orsz. küldöttgyűlését tartotta az RMDSz, melyen Szándéknyilatkozatot fogadtak el. Fejezetei: Az RMDSz felépítése és működése. Az RMDSz részvétele a közéletben. Az RMDSz gazdasági és szociális irányelvei. Az RMDSz irányelvei az oktatás kérdéseiről. A sajtó, az irodalom, a művészet, a hagyományápolás kérdéseiről. Az RMDSz ifjúságpolitikája. – A tagságra vonatkozó kitétel (tag lehet minden „18. életévét betöltött magyar nemzetiségű állampolgár”) kirekesztő jellegű volt, emiatt több támadás érte a Szövetséget (a Pro Europa Liga is tiltakozott). Utóbb ez a paragrafus módosult. [Domokos1: 126.] – A 6. pont rögzítette a szövetség ún. ernyőszerepét: „A Szövetség egybefog minden olyan szakmai, érdekvédelmi, művelődési, vallási egyesületet vagy szervezetet, amely kész együttműködni vele a közösen vállalt társadalmi és nemzeti célok érdekében.” (→ 1990.01.07, 1990.02.24)

A FSN Kovászna megyei tanácsa elnökévé választotta Kozsokár Gábor közgazdászt.

A székelyudvarhelyi, baróti és kézdivásárhelyi erőszakos cselekményekkel (gyújtogatás, lincselés) kapcsolatban (→ 1989.12.22) Domokos Géza tisztázta: „a cselekedeteknek nem volt románellenes jellege, miként a dolgot egyes külföldi rádióadók és újságok beállítják”.

1990. január 18.

Csíkszeredában megalakult a Romániai Magyar Kisgazdapárt (RMKgP). A kezdeményező és ideiglenes vezetőbizottság: Éltes Zoltán (eln.), Csáky József (aleln.), Tompos Zoltán (titkár). (→ 1990.02.22)

A marosvásárhelyi „iskola-háború” fejleményei: a városi és megyei tisztségviselők, engedve a m. lakosság követelésének arról döntöttek, hogy – az 1961-es egyesítést kompenzálandó tettként – a Bolyai Líceumot nyilvánítsák ismét m. tannyelvű iskolává. Másnap a FSN megyei tanácsa áthidaló megoldást javasolt: a gimnáziumot nyilvánítsák de jure azonnal m. iskolává, de a diákok cseréjére csak ősszel, az új tanévben kerüljön sor. Az elkövetkező napokban újabb egyeztetések voltak, de a ro. és m. fél álláspontja nem közeledett. (→ 1990.01.30) – A békítő szándékkal fellépő Smaranda Enache (a Pro Europa Liga társelnöke) ellen kemény sajtókampányt indított a nacionalista sajtó.

A CFSN 30. sz. törvényrendelete államtulajdonba vette az RKP vagyonát.

Nicolae Stoicescut nevezték ki az újonnan alapított Vallásügyi Min. élére.

Egészségügyi okokra hivatkozva, nyugdíjazását kérte Teoctist pátriárka, a ro. ortodox egyház feje. (→ 1990.04.04)

1991. július 21.

Bálványosfüreden (→ 1990.07.21) – a MISzSz, a PEL, az AC és a Fidesz szervezésében – megkezdődött a 2. ifjúsági szabadegyetem. A Napforduló után c. rendezvényen nyugat-európai, m. és hazai politikusok, közéleti személyiségek tartottak előadásokat a posztkommunista változásokról, valamint a kisebbségek problémáiról. Az előadók között volt tk. Schöpflin György, Tom Gallagher, Cs. Gyímesi Éva, Molnár Gusztáv, Lőrincz Csaba, Bíró Gáspár, Németh Zsolt, Magyari Nándor. [Népújság, júl. 31.; EN, aug. 1.]

1992. november 1.

Konferenciát rendezett Marosvásárhelyen a PEL, a Nemzetközi Helsinki Föderáció, a Ro. Helsinki Bizottság és a Heinrich Böll Alapítvány a kölcsönös megértésről és kulturális együttműködésről. Ez újabb alkalom volt az RTV számára, hogy elferdítve mutasson be valamit: azt jelentették, hogy románellenes nyilatkozatok hangzottak el, de a rendezők tiltakozásának már nem adott hangot. [Népújság, nov. 3.; RMSz, nov. 5.]

1993. július 29.

Illyefalván befejeződött a Civitas, PEL és a Pro Minoritate Alapítvány által szervezett konferencia, melyen ro. és m. liberális beállítottságú politikusok vettek részt. Az első két nap az etnikai viszonyokról tárgyaltak, a 3. napon pedig az európai integrációról. A konferencián tk. Smaranda Enache, Emil Constantinescu, Bíró Béla és Konrád György tartott előadást. – Orbán Viktor kifejtette, hogy a magyarországi liberális pártok nem ragaszkodhatnak mereven a liberális elvekhez, mert ez a nemzeti kisebbségek problémájának mellőzésével járna. A szabadelvű elképzelésekbe be kell iktatni a kisebbségi önkormányzatot és a kollektív jogok fogalmát. El kell ismerni a kisebbségek önrendelkezési jogát, azzal a megszorítással, hogy ezt határmódosítás nélkül gyakorolhassák. – Horia Rusu szerint a CD kisebbségi politikájába be kellene építeni az RMDSz koncepcióját. [MH, júl. 28.; RMSz, júl. 31.]

Sajtóértekezletén Tőkés László beszámolt a neptunfürdői megbeszélésekről (→ 1993.07.17). Azt sérelmezte, hogy az RMDSz 3 politikusa nem tájékoztatta sem a közvéleményt, sem a szövetség vezetőségét a „titkos tárgyalásról”. Kifejtette: az RMDSz megkerülésével egyetlen képviselőnek sincs joga egyezkedni a hatalom képviselőivel. [RMSz, júl. 31.] (→ 1993.07.31).

Székedi Ferenc elmondta: nem sikerült a terv, hogy létrehozzanak egy Hargita megyei koordinatív RMDSz-szervezetet, marad a megyében a 3 széki szervezet (Csík, Gyergyó, Udvarhely). [RMSz, júl. 29.]

1994. december 21.

Iliescu elnök rádió- és televízióüzenettel fordult az ország népéhez. 1989-ben forradalom volt, nem államcsíny vagy összeesküvés – jelentette ki. Visszautasította az autonómia-formák kialakításának gondolatát, az „etnikai elszigetelődést”, mert azok „sértik a ro. állam egységes alapon történő megszervezését és működését”. [RMSz, dec. 23.] (→ 1989.12.21)

A külügyi szóvivő rágalomnak minősítette azt a hírt, hogy a SRI meg akarja öletni Eva Maria Barkit. A bécsi ügyvédnőt persona non gratának minősítették az országban, a „ro. törvényekbe ütköző tevékenysége miatt”. [Népszabadság, dec. 22.] (→ 1995.01.13)

Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában emlékeztek 1989 decemberére. A CD és a Pro Europa Liga szervezte ünnepségen Zonda Attila ro. és m. ny. emlékbeszédet mondott. Az ünnepség végén megkoszorúzták a város hat mártírjának – Bodoni Sándor, Hegyi Lajos, Adrian Hidoş, Ilie Muntean, Pajka Károly, Tamás Ernő – emlékművét. [Táj., dec. 22.]

1995. november 6.

A Pro Europa Liga (PEL) közleményben tiltakozott a BBTE évnyitóján történt incidens miatt: Matei Basarab, a jogi kar dékánja megakadályozta, hogy Magyari András prorektor magyarul köszöntse a hallgatókat. A PEL megdöbbenését fejezte ki amiatt, hogy az esetet Liviu Medrea megyei alprefektus pozitívumként kezelte, és az alprefektus menesztését kérte. A Liga azért is tiltakozott, hogy Maros megye élére PUNR-s prefektust (→ 1995.10.22) nevezett ki a kormány. A szervezet elítéli Iliescu azon kijelentését, hogy a pápa esetleges romániai látogatását az ortodox egyház jóváhagyásától tette függővé. [RMSz, nov. 6.]

1996. július 22.

Az RMDSz nyilatkozatban állt ki a ref. világtalálkozó mellett, elutasítva a betiltásra vonatkozó kísérleteket. [Táj., júl. 22.]

Nagyvárad polgármestere és a városi rendőrfőnök találkozott a KREK vezetőivel és segítségüket ajánlották fel a ref. világtalálkozó ügyében. [RMSz, júl. 25.]

Hetedik alkalommal nyílt meg a bálványosfüredi nyári szabadegyetem, amelyet az RT, a Pro Europa Liga és a Fidesz szervezett. Az első nap száznál több fiatal hallgatta az előadókat: Orbán Viktort, Horia Mircea Rusut (PL’93), Adrian Severint (PD), Markó Bélát. [Háromszék, júl. 23.] (→ 1996.07.27)

Marosvásárhelyen tartották a VR orsz. értekezletét, ahol Zeno Opriş, a szervezet elnöke RMDSz-ellenes összefogásra szólította fel az elnökséget, a kormányt, az ortodox egyházat, a hadsereget és a belügyet. [RMSz, júl. 23.]

1997. december 8.

Remus Opriş kormányfőtitkár vezetésével népes küldöttség érkezett Székelyudvarhelyre; délelőtt az épületnél, délután a városházán tárgyalt a polgármesterrel. Opriş utasítására levették a jogvita tárgyát képező csereháti ingatlanról a pecsétet és az épületbe bútorokat, felszerelést, nagy mennyiségű élelmiszert hordtak be és beköltöztek az apácák is. Az estig tartó vita végén, amikor az önkormányzat már testületileg lemondott és Opriş a kormányfővel is tárgyalt, Szász Jenő bejelentette, hogy Victor Ciorbea utasítására az apácáknak el kell hagyniuk az épületet, de ők nem tettek eleget a felszólításnak. [UH, dec. 9.]

Markó Béla szerint nem véletlen a csereháti ügy újabb fejleménye, feltehető, hogy így akarják elérni a koalíció megbontását. [MTI]

A Pro Europa Liga levelet intézett a kormányfőhöz, amelyben elítélték azt, hogy a kormányfőtitkár az egyik fél mellett pártoskodott, ami azzal a veszéllyel járhat, hogy a jogi vita etnikumközi konfliktussá alakul. A kormány beavatkozása egy olyan ügybe, amelyben az igazságszolgáltatásnak kell kimondania a végső szót, sérti a hatalmi szférák szétválasztásának alkotmányos elvét. [Táj., dec. 9.]

1997. december 16.

A szenátus a „Pruteanu-változatban” szavazta (tehát a kisebbségek számára hátrányosan: nincs joguk önálló egyetem és kar létesítésére) meg az oktatási törvény egészét (kedvező viszont: létezhet anyanyelvű szakoktatás és lehetőség van anyanyelven felvételizni). Markó Béla elmondta, hogy a történtek után nem meglepő a szenátus döntése, a törvény hibáit remélhetőleg a képviselőházi vitában sikerül korrigálni. A kormányzati együttműködés jövőjéről szólva aláhúzta: az RMDSz nem fogadhatja el, hogy egy olyan koalíció korlátozza a kisebbségi jogokat, melynek ő maga is tagja. [Szabadság, dec. 17.]

A sajtóban másolatban közreadták a dec. 3-i egyezmény aláírt példányait, melyben a koalíció elnökei – Ion Diaconescu (PNTCD), Mircea Ionescu Quintus (PNL), Petre Roman (PD) és Markó Béla (RMDSz) – megismételték azoknak a cikkelyeknek a szövegét, amelyeket a koalíció támogatni fog a parlamentben. Ezek között szerepelt az önálló egyetemre és a saját karok állítására való jog. Ezek után a BBC megkérdezte Pruteanut, nem zavarja-e, hogy pártjának álláspontjával ellenkező vonalat képviselt. A szenátor kijelentette: nem tud az övéről eltérő álláspontról. [MTI]

A Helsinki Bizottság és a Pro Europa Liga közvetítésével hosszas tárgyalás után a Szeplőtelen Szívek Kongregációja képviselői, Szász Jenő és négy tanácsos, valamint az Aris Industrie Rt. képviselője aláírta azt a jegyzőkönyvet, amely 5 pontban határozta meg a csereháti ügy további teendőit. Az apácarend képviselője írásban rögzítette fenntartásait, Cyrill Bürgel, az adományozó Basel Hilft képviselője elhagyta a tárgyalótermet. [Szabadság, dec. 18.]

1998. augusztus 1.

Hollanda Dénes tisztázta, hogy téves a ro. sajtó híre arról, hogy magánegyetem létrehozását tervezi, az alapítvány egy önálló, de állami finanszírozású m. ny. egyetem alapítását célozza. [RMSz, aug. 1.]

Toró T. Tibor a bálványosfüredi szabadegyetemről: ’Tusványos’ 1990-től működik, s a Fidesz kezdeményezésére jött létre. Kezdetben 3-an szervezték: Pro Minoritate Alapítvány (Fidesz), a Pro Europa Liga (az idén nem vállalta a szervezést) és a MISzSz. A cél: a szellemi elit vitája a tabutémákról. A szabadegyetem szervezőgárdája nem tartozik az RMDSz csúcsvezetéséhez, sőt velük nézeteltérések is vannak, de az RT sosem kérdőjelezte meg az RMDSz egységét és legitim vezetését. [BN, aug. 1.]

1998. október 1.

Markó Béla azt nyilatkozta: a koalíciós partnerekkel folytatott tárgyalás során semmiféle eredményre nem jutottak. Emiatt felelősség terheli Andrei Marga tanügyminisztert, aki nemhogy nem vette figyelembe a kormányprogramot, hanem egyenesen annak be nem tartására uszított. Markó ezért az oktatási min. leváltását követelte. [Népújság, okt. 1.]

5 emberi jogi szervezet (közöttük a PER és a PEL) tiltakozott Anghel Stanciunál (→ 1998.02.04) a 123. sz. cikkely (→ 1998.09.16) megszorító megfogalmazása miatt, rámutatva, hogy ezzel drasztikusan csökkentik a kisebbségi jogokat. [Szabadság, okt. 1.]

A kormány ülésén Radu Vasile felvetésére határozat született a m. egyetem kérdésében. A kormány megbízta a tanügyi tárcát, hogy tanulmányozza egy m.–német egyetem (ún. Petőfi–Schiller egyetem = PSE) létrehozási lehetőségét. A határidő: nov. 15. Ha a döntés megszületett, akkor azt az orsz. akkreditációs bizottságnak kell jóváhagynia. Ezzel a lépéssel R. Vasile megtette az első lépést a „megbékélés” felé. [Népújság, okt. 2.] – Ha a biz. elfogadja az egyetem alapítását, akkor a tárca dec. 15-ig a kormány elé terjeszti javaslatát az új tanintézet fölállításáról. [Szabadság, okt. 2.]

Az OpT maratoni ülését követő sajtóértekezleten Markó Béla elmondta: a PSE alapításának szándéka nem oldja meg a problémát, de első lépésként elfogadható bizonyíték arra, hogy a kormány meg akarja oldani a válsághelyzetet. A kérdésről az SzKT hivatott dönteni. [Népújság, okt. 2.; Táj., okt. 1.]

A koalíciós partnerek ellentmondásos viselkedéséről Asztalos Ferenc elmondta: a parasztpárti kollégák attól tartottak, hogy a másik két partner lesre játssza őket, s „akkor a ro. közvélemény előtt úgy jelennek meg, mint az egyedüli ro. párt, amelyik a magyarokat támogatja”. Egyértelmű, hogy a három párt titokban kiegyezett. A tál lencse, amiért minden egyebet elhalasztanak (pl. NATO-csatlakozás) az a fővárosi polgármesteri szék. Így Viorel Lisnek esélye lehet előretörni a PDSR-s jelölttel szemben.

R. Vasile sajtóértekezletén felszólította az RMDSz-t, hogy álljon el kilépési szándékától. „Mi a multikulturalizmus hívei vagyunk, de ennél többet nem tehetünk.” A PSE tervezett székhelyei: Marosvásárhely és Nagyszeben; szó sem lehet Marga menesztéséről.

1999. november 1.

A diákszervezetek vezetői elégedetlenül távoztak a kormány képviselőivel okt. 29-én folytatott megbeszélésekről, s úgy döntöttek: folytatják a tiltakozó akciókat, ha nem emelik – kérésüknek megfelelően – az ösztöndíjakat. [Szabadság, nov. 1.]

Marosvásárhelyen, a PEL legnépszerűbb rendezvénye a Demokrácia Kollégiuma, amolyan egyéves szabadegyetem diákoknak, amely az iskolai oktatás hiányosságait igyekszik pótolni. Eddig 114-en végezték el a kollégiumot, a végzettek közül sokan már a sajtóban vagy civil szervezetek vezetőségében értékesítik a tapasztalatokat. [RMSz, nov. 1.]

Fogy a magyarság a Kárpát-medencében – a folyamatot évek óta aggódva figyelik a politikusok és szociológusok. Pl. a vajdasági magyarság az 1961. évi 442.561 főről 1991-re 340.946-ra csökkent; Hargita megyében az 1990. évi 361.856 lakosból 1996-ra 344.898 maradt. [RMSz, nov. 1.]

2000. január 11.

December végén 10. évfordulóját ünnepelte a PEL. A Smaranda Enache és Csíky Boldizsár vezette liga az egyik leghatékonyabban működő nem-kormányzati szervezet; sikeres kezdeményezéseik közé tartozik a Demokrácia Kollégiuma és az Interkulturális Akadémia, társszervezője a ’tusványosi’ szabadegyetemnek. [EN, jan. 11.]

2000. március 20.

Orbán Viktor és Mugur Isărescu budapesti megbeszélésén fő helyet foglalt el a ciánszennyeződés ügye. A ro. kormányfő a kitermelő cégre hárította a kártérítés kötelezettségét. [Szabadság, márc. 20.]

Marosvásárhelyen, a PEL A tolerancia hete c. konferencia-sorozattal emlékezett az 1990-es pogrom áldozataira. [HN, márc. 20.] Az események okainak keresésével párhuzamosan a vétkeseket is meg kell nevezni: elsősorban azok a pol. erők és csoportok, amelyek kezükben akarták tartani a társadalom irányítását. [Népújság, márc. 25.] (→ 2000.03.28)

Sepsiszentgyörgyön ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját az AFDPR háromszéki szervezete. A volt pol. foglyok megállapították: elvárásaink nem teljesültek, egykori hóhéraink köztünk járnak, köszönik jól vannak, s félő, hogy az 1989 utáni posztkommunista Ro.-ban a nehezen alakuló demokrácia megtörik. [Háromszék, márc. 20.]

Sütő András interjú keretében emlékezett a 10 év előtti véres marosvásárhelyi napokra. [Szabadság, márc. 20.]

2002. január 24.

Ion Iliescu a Kultúra regionális fóruma című rendezvényen az egységes ro. állam megbontásával vádolta a Memorandum (→ 2001.12.10) aláíróit. [Krónika, jan. 24.]

Reiner Antal Csíkszeredában raboskodik. A családjával Mo.-ra menekült, de amikor meghallotta, hogy Héjja Dezsőt börtönbe zárták, úgy döntött, beadja a kérelmet a politikai menedékjog visszavonására és hazajön. Egyetlen éjszakát töltött a házában, másnap elfogták. [RMSz, jan. 24.]

A Ro. Helsinki Bizottság és a Pro Europa Liga képviselői helyszíni felmérések alapján (1997 után második alkalommal) készítettek jelentést a csángó kérdésről. Meg kell állítani a moldvai csángók asszimilációját és el kell ismerni a közösség nemzeti kisebbségi státusát – hangsúlyozza a jelentés, melyet Bukarestben mutattak be a sajtó képviselőinek. Ecaterina Andronescu okt. min. megpróbálta ellensúlyozni a jelentés megállapításait. [Krónika, jan. 24.; Szabadság, jan. 24.; Népújság, jan. 24.; RMSz, jan. 25.] – Markó Béla vitathatónak nevezte a csángók külön kisebbséggé nyilvánítását; a csángók külön csoportot alkotnak, de a magyarokhoz tartoznak. [Szabadság, jan. 25.]

Puskás Bálint elmondta: az RMDSz egyedül folytatja a harcot, az egyházi vagyon visszaaadásáért (→ 2001.11.22), egyetlen parlamenti párt sem állt az ügy mellé. [HN, jan. 24.]

M. igazolványt igényel Aurel Agache fia, aki anyja magyarsága okán kérheti azt. Szándéka, hogy bebizonyítsa a törvény abszurd voltát. [RMSz, jan. 24.] (→ 2002.10.03)

2002. április 29.

A Bolyai Gimnázium diáksztrájkja mögött a helyi PRM vezetői állnak, derült ki az események utólagos elemzéséből. [RMSz, ápr. 29.] (→ 2002.04.11, 2002.04.12, 2002.04.13, 2002.04.17, 2002.04.24, 2002.04.25)

Székelyudvarhelyen 10. alkalommal rendezte meg az EMT az Orsz. Gépész Találkozót. [HN, ápr. 29.]

Bukarestben a moldvai katolikus csángók identitásáról rendezett konferenciát az Akadémia és a Köztájékoztatási Min., melyen nem engedélyezték a Pro Europa Liga és a Ro. Helsinki Bizottság képviselőinek részvételét. Az eljárás nemcsak az Akadémia, hanem a Minisztérium nevén is csorbát ejt, tekintve, hogy egy közpénzen rendezett szemináriumról nem lehet kitiltani senkit, még az adott témáról másként gondolkodókat sem. [Népújság, ápr. 30.] – A konferencián csak ro. kutatók felszólalását tervezték, s csupán az RMDSz erélyes fellépése nyomán vált lehetővé, hogy Demény Lajos történész és az MCsSz elnöke is felszólalhasson. Vasile Dancu miniszter szerint az ET ajánlása és jelentése (1521/2001. sz.) nem veszi figyelembe a ’realitást’, ti., hogy a csángók ’román eredetűek’. [Szabadság, máj. 3.]

2002. október 19.

A PEL közleményben tiltakozott a Bukarestben és Kolozsvárott történt rasszista, antiszemita megnyilvánulások ellen. A liga többször jelezte, hogy az országban zsidóellenes, rasszista csoportok tevékenykednek (legionárius mozgalom) és számos városban létezik Antonescu-kultusz. [Népújság, okt. 19.]

2004. szeptember 13.

Az MVSz őszi tisztújító küldöttgyűlésének keretében világszerte zajlik a küldöttválasztás. Kolozsvárott az MVSz erdélyi tagjai titkos választással választották meg a küldötteket. A legtöbb szavazatot Patrubány Miklós és az elnökség 4 tagja (András Imre, Borbély Imre, Borsos Géza, Okos Márton) kapta. Újonnan nyert mandátumot Egyed Ákos, Ötvös József, Zsigmond Emese. A küldöttség összetétele az erdélyi régiók nagyságával arányos: Partium, Belső-Erdély, Kalotaszeg, Csángóvidék stb. [Szabadság, szept. 13.]

A 6. Civil Fórum munkálatain Haller István (PEL) hangsúlyozta: az átláthatóság a legfontosabb szabály, amelyet a civil szervezeteknek be kell tartaniuk ahhoz, hogy működésük jogi szempontból biztosított legyen. Kívánatos lenne egy etikai kódex összeállítása. [Szabadság, szept. 13.; Népújság, szept. 13.]



lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998