Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 20 találat lapozás: 1-20
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: KMKSz (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetsége)

1991. május 11.

A Európai Népcsoportok Föderatív Uniója (FUEV) budapesti kongresszusán tagjai sorába választotta az RMDSz-t. (A FUEV az ET mellett szakértői szerepet játszik, kisebbség-szakértőkből álló jogászcsoportja van.) Felvételre jelentkezett még a felvidéki Együttélés Mozgalom és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetsége (KMKSz) is, de ők még nem kapták meg a felvételhez szükséges szavazatszámot. [RMSz, jún. 7.]

Bukarestben a két külügyi államtitkár (Somogyi Ferenc, ill. Teodor Meleşcanu) aláírta a m.–ro. „Nyitott égbolt”-szerződést, melynek alapján a két fél évente négy megfigyelő repülést végezhet a másik ország területe fölött. (→ 1992.02.27)

A Magazinul Istoric szerint Bukarestben a 19. sz. végén 365 templom állt, mára csak 230 maradt. A Ceauşescu-diktatúra éveiben, a főváros újjáépítése ürügyén számos templomot romboltak le, közülük 70-et az UNESCO korábban védetté nyilvánított. [Magyar Hírlap, máj. 11.]

1993. szeptember 10.

Antall József hivatalában fogadta az utódállamok m. szervezeteinek vezetőit: Markó Bélát (RMDSz), Duray Miklóst (Együttélés, Felvidék), Csáky Pált (az MKdM parlamenti frakciójának vezetőjét), Ágoston Andrást (VMDK) és Milován Sándort (KMKSz). A találkozón értékelték a Balladur-terv által nyújtott lehetőségeket a kisebbségi m. közösségek demokratikus törekvéseinek megvalósítására. (A Balladur-terv a kisebbségi jogokkal kapcsolatban eljut a kollektív jogokig.) A résztvevők egyetértettek abban, hogy tárgyalások kezdődjenek az érintett kormányok és a kisebbségek legitim vezetői között. [ÚM, szept. 11.]

1993. október 17.

Egerben 3. alkalommal rendezett konferenciát az Erdélyi Szövetség (→ 1991.04.13). A záródokumentumban azt javasolták, hogy több állam alkotmányában a nemzetállam kifejezés helyett demokratikus jogállam szerepeljen. Für Lajos honvédelmi min. levelet intézett a konferenciához, amelyben kifejtette: Mo. mindenfajta konfliktus kezelésére egyetlen módszerként a tárgyalást ajánlja; a m. kisebbségnek joga van a területi autonómiára ott, ahol többségben él. [Népújság, okt. 19.]

Markó Béla 3 napos látogatást tett Kárpátalján, a KMKSz elnökének, Fodó Sándornak a meghívására. Közös közleményt adtak ki, amelyben a rendszeres kapcsolattartás szükségességét hangsúlyozták. [Szabadság, okt. 20.]

1994. február 11.

Budapesten Boross Péter fogadta az utódállamok m. szervezeteinek vezetőit és az MVSz elnökét, Csoóri Sándort. A meghívottak: Erdély: Markó Béla (RMDSz); Felvidék: Duray Miklós (EPM), Bugár Béla (MKdM); Kárpátalja: Fodó Sándor (KMKSz); Délvidék: Ágoston András (VMDK), Kasza József (HMDK), Pozsonec Mária (MMNÖK). – Boross Péter leszögezte: a m. kormány 1992. aug. 18-i nyilatkozatának megfelelően továbbra is támogatja a h. t. magyarság mindazon törekvését, melyeket azok legális képviselői szavaznak meg és összhangban állnak az európai integrációs eszmékkel. – A meghívottak kifejtették: továbbra is tárgyalásos úton igyekeznek érvényesíteni nemzeti közösségként való elismerésüket, a szubszidiaritás elvén alapuló területi, ill. közösségi önkormányzati jogaikat és a partneri kapcsolatok megteremtését az egyes országok többségi nemzeteivel; szabadon választott képviseleti testületeik által kívánják érvényre juttatni politikai alanyiságukat. A találkozó résztvevői szükségesnek tartják, hogy a h. t. m. közösségek szociális és kulturális természetű igényeit a m. állam a legitim célkitűzésekkel összhangban anyagilag is támogassa. [RMSz, febr. 16.]

Szintén Budapesten tanácskoztak az utódállamok oktatási ügyekkel foglalkozó civil szerveződései (pl. Bolyai Társaság, RMPSz). A magyarországi ösztöndíjakról és továbbképzési lehetőségekről egyeztettek. Minden régió érdeke az otthoni anyanyelvű iskolahálózat kiépítése, továbbá az, hogy a fiatalok, tanulmányaik végeztével hazatérjenek. [RMSz, febr. 22.]

1994. május 6.

Az utódállamok m. érdekvédelmi szervezetei (RMDSz, EPM, VMDK, KMKSz) állásfoglalást írtak alá, melyet ápr. 29-i találkozójukon fogadtak el. A h. t. magyarság a belső önrendelkezést, az autonómia útját választotta, e törekvésük támogatása az összmagyarság erkölcsi kötelessége. Ehhez szükségszerű a h. t. magyarsággal törődő önálló kormányzati intézmények fenntartása. [Utalás Horn Gyula kijelentésére (→ 1994.04.15), miszerint a m. kormány megszüntetné a HTMH-t.] [Népszabadság, máj. 6.]

Elhunyt Moses Rosen, a Romániai Zsidó Közösségek Szövetségének elnöke. Iliescu elnök a Coral zsinagógában rendezett gyászszertartáson elismerte, hogy a vasgárdisták a zsidók ezreit ölték meg és elítélte azokat, akik rehabilitálni akarják „az embertelen kegyetlenséggel elkövetett tetteket”. [RMSz, máj. 10.]

1994. május 22.

Marosvásárhelyi közgyűlésén héttagú elnökséget választott az RT, a MISzSz politikai képviselete: Toró T. Tibor, András Imre, Füstös István, Zakariás Zoltán, Borbély Zsolt Attila, Tamás Sándor, Papp Előd. [Táj., jún. 6.]

Betlenben a ref. parókia udvarán leleplezték Bethlen Béla (1888–1979), Észak-Erdély egykori kormánybiztosa szobrát. [RMSz, máj. 24.]

1996. május 18.

A FUEV-kongresszus utolsó munkanapján a visszavonuló Christoph Pan helyébe a svájci, rétoromán Arquint Romedit választották meg elnöknek. Fölvették a FUEV tagjainak sorába a köv. m. kisebbségi szervezeteket: Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSz), Együttélés Politikai Mozgalom (EPM; Felvidék), Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK). [Táj., máj. 20.] – Bodó Barna elmondta: nem sikerült elérni, hogy a konferencia a kollektív jogokkal és az autonómiával is foglalkozzék. – Tőkés László rámutatott: a ro. hatalom a FUEV ülése alkalmából is el akarja hitetni a külfölddel, hogy méltányosan oldja meg a nemzetiségi kérdést, legfeljebb az ún. szélsőséges nacionalista erők akadályozzák ennek megvalósulását. [RMSz, máj. 21.]

A PDSR vezetőségi ülése úgy döntött, hogy felmondja a kormánykoalíciós megállapodást a PUNR-vel. [MH, máj. 18.] (→ 1996.05.22, 1996.07.13)

1996. július 5.

Budapesten kétnapos zárt körű tanácskozást folytattak a m. kormány, a parlamenti pártok és a h. t. m. szervezetek képviselői [Erdély: RMDSz; Felvidék: EPM (Duray Miklós), MKdM (Bugár Béla), MPP (A. Nagy László), Csemadok; Kárpátalja: UMDSz (Tóth Mihály), KMKSz (Kovács Miklós); Délvidék: VMDK (Ágoston András), VMSz (Kasza József); HMSz, HMDK; MMNÖK]. A „Mo. és a h. t. magyarság” találkozó [m.–m. csúcstalálkozó] zárónyilatkozata leszögezte: az anyaország és a nemzet jövője szempontjából meghatározó fontosságú a mielőbbi euroatlanti integráció; összehangolt támogatásban részesítik a szomszédos országokban élő m. közösségek autonómiatörekvéseit; minden évben a költségvetés rögzített százaléka illesse meg a h. t. magyarokat. Az ellenzéki pártok hiányolták a határon túliak vétójogát az államközi szerződések megkötésénél, ezt a külügyi bizottság SzDSz-es elnöke nonszensznek tartotta. A Fidesz autonómia-tanácsot, az MDF Nemzeti Egyeztető Tanácsot akart létrehozni, de ez nem történt meg, a kormánypárt ellenállása miatt. [MN, júl. 6.] (→ 1996.07.11, 1996.07.14, 1996.07.17, 1996.07.18, 1996.09.04, 1996.10.18)

Bukarestben a Romániai Helsinki Bizottság kerekasztal-beszélgetést rendezett a romániai emberi jogok helyzetéről. A találkozón Edit Müller, az EU–Ro. Parlamenti Vegyes Biz. tagja kemény szavakkal bírálta a kormányt, amiért nem hajlandó párbeszédet folytatni a civil (nem kormányzati, NGO-) szervezetekkel; kifejtette, hogy Ro.-nak több hajlandóságot kellene mutatnia az ET 1201-es ajánlásának elfogadása ügyében. [Táj., júl. 10.]

1996. augusztus 30.

Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakát kezdeményező ellenzéki pártok meghívták a h. t. m. szervezetek képviselőit [Felvidék: A. Nagy László (MPP), Duray Miklós (EPM), Bugár Béla (MKdM), Popély Gyula (MNp); Kárpátalja: Kovács Miklós (KMKSz), Dalmay Árpád (BMKSz), Dupka György (MÉKK); Délvidék: Ágoston András (VMDK), Kasza József (VMSz); Erdély: Markó Béla (RMDSz)], hogy vegyenek részt az ülésen. [MN, aug. 31]

1997. április 13.

Beregszászon 8. küldöttközgyűlését tartotta a KMKSz, ahol az utódállamok m. szervezetei is képviseltették magukat. Az elmúlt év kimagasló eredménye a beregszászi m. pedagógiai főiskola hivatalos elismerése és megnyitása volt. [Táj., ápr. 16.]

1997. május 9.

Eckstein-Kovács Péter a városháza előtt tartott fogadóórát, így tiltakozott amiatt, hogy szenátori iroda nélkül maradt. [Táj., máj. 9.]

A benzinilleték (→ 1997.05.06) ügyében a m. külügymin. is közbenjárt, ennek köszönhetően csak azok fizetnek, akik egy évben négynél többször utaznak külföldre. [Szabadság, máj. 9.]

Kormányforrások szerint a volt király rövidesen visszakapja két kastélyát: a soborsinit és a bukarestit. [MH, máj. 9.]

Ungváron tartotta soros évi közgyűlését a kárpátaljai magyarok egyetlen orsz. szervezete, az UMDSz (1992-ben alakult; a szövetségből 1995-ben kilépett a KMKSz; 1996-ban két új tömörülést vettek föl: MÉKK és KMSzF). Vass Tibor, az UMDSz üv. elnöke sürgette az ukrán kormányt, hogy részesítse támogatásban a nemzetiségi szervezeteket, amelyek eddig egy garast sem kaptak. [Népszava, máj. 10.]

1998. július 9.

A BBTE m. professzorainak többsége és számos értelmiségi (összesen 165 személy) írta alá azt a memorandumot, amely azt kéri az egyetemi szenátustól, hogy az intézmény chartájába foglalják be az egyetem kétnyelvűségét, ami a ro. és m. oktatási ny. egyenértékű használatát feltételezné. A memorandumot az állam elnökéhez is eljuttatták. [BN, júl. 9.]

A Fidesz és a KMKSz 6. alkalommal rendezett nyári szabadegyetemet Kárpátalján, a helyi magyarság problémáiról, ahol az utódállamok m. szervezetei is képviseltették magukat. Németh Zsolt elmondta: az új m. kormány folytatni kívánja azt a m.–m. párbeszédet, amely 1996-ben indult, de megszakadt. Kovács Miklós (KMKSz) szerint hasznos lenne egy törvényt alkotni Mo.-n, amely külön státust biztosítana a h. t. magyaroknak. Duray Miklós szerint meg kell akadályozni azt, hogy – Mo. európai uniós csatlakozása nyomán – lélektani válaszfal alakuljon ki az anyaország és az utódállamok magyarsága között. Meg kell vizsgálni, hogy mit tehet Mo. törvényhozása ennek megelőzésére. [Új Szó (Pozsony), júl. 10.]

Takács Csaba – a Martonyi Jánossal és Németh Zsolttal folytatott eszmecsere folyamán – arra kérte a partnereit, hogy továbbra is támogassák Ro. euroatlanti csatlakozását. [MTI]

Szabadon engedték Miron Cozmát (→ 1997.01.10), az 1990-es és 1991-es ’bányászjárások’ vezetőjét. Az államrend veszélyeztetése címén állították bíróság elé, de végül a közrend megzavarása és közerkölcs megsértése miatt ítélték 3 évre, de az rögtön a felező amnesztia hatása alá esett. A per során Ion Iliescuval az élen számos politikus tett tanúvallomást, anélkül, hogy világosabbá vált volna a bányászjárások mechanizmusa és szervezése. [MTI]

1998. augusztus 20.

Orbán Viktor, Szent István ünnepén fogadta a h. t. m. szervezetek vezetőit: Markó Béla, Takács Csaba, Tőkés László, Verestóy Attila (RMDSz); Bugár Béla, Duray Miklós (MKP); Kovács Miklós (KMKSz); Józsa László (VMSz alelnöke); Ágoston András (VMDNP); Balaskó József (MMNÖK); Jakab Sándor (HMDK alelnöke); HHRF (Hámos László). – A találkozón Németh Zsolt külügyi államtitkár kijelentette: a köv. hónapokban a m. kormány illetékes szerve tárgyalni fog minden h. t. m. szervezettel. [MN, aug. 21.]

1999. február 20.

Budapesten tartották a Magyarország és a határon túli magyarság c. konferenciát, melyen a h. t. m. szervezetek (RMDSz, MKP, KMKSz, VMSz, VMDP, HMDK, MMNÖK, KDT) képviselői, az MVSz, a kormány és a m. parlamenti pártok képviselői vettek részt. A zárt ajtók mögött tartott megbeszélésen Martonyi János elmondta, hogy ki kell dolgozni a nemzetstratégiát, melynek célja egyértelmű: a magyarságnak közösségként fenn kell maradnia és tovább kell élnie szülőföldjén, ott, ahol több mint ezer éve él. [Ugyanezt Németh Zsolt is leírta az RT-kongresszusnak (→ 1999.03.06) küldött levélben. (RMSz, márc. 8.)] A konferencia záródokumentuma kimondta a kapcsolattartás folyamatosságának biztosítása érdekében a M. Állandó Értekezlet (MÁÉRT; ]990323) pol. konzultatív testület létrehozását, mely évente legalább egy alkalommal tanácskozik. [Szabadság, febr. 22.]

Szatmárnémetiben, a PUNR vezetőinek tanácskozásán Valeriu Tabără, a párt elnöke óvott attól, hogy a m. kisebbségnek visszaadják az ingatlanait. [RMSz, febr. 23.]

2002. július 16.

A MÁÉRT közelgő üléséről Szabó Vilmos (HTMH) elmondta: Kárpátalján találkozott a KMKSz és az ellenlábas KMSzF képviselőivel; Bp. nem fog beavatkozni a h. t. m. vitáiba, ám az új m. kormány szakít elődjének azzal a gyakorlatával, hogy a kapcsolattartásban csak egyetlen kárpátaljai m. szervezetet prefereált. [Krónika, júl. 16.]

Molnár Gusztáv politológus szerint a 2004-es választásokon sikeres együttműködés képzelhető el az Erdély–Bánság Liga, az RT és a PNTCD között. [Krónika, júl. 16.] – Toró T. Tibor szerint ez inkább csak hipotézisnek számít; igazából akkor lenne esélye a regionalizmusnak Ro.-ban, ha a helyi és a központi pol. akarat találkozna. [RMSz, júl. 20.]

Az EU 10 millió € vissza nem térítendő pénzügyi támogatást nyújt újabb átkelőhelyek létesítésére a m.–ro. határszakaszon. A nagyberuházások esetén a költségek 25%-át a kedvezményezett országoknak kell biztosítaniuk. [RMSz, júl. 16.]

2003. május 24.

A MÁÉRT budapesti ülésén a m. pártok különbözőképpen reagáltak a kedvezménytörvényt illető módosító javaslatokra. A Fidesz és az MDF bírálta, az MSzP és az SzDSz elfogadhatónak tartja a tervezetet. [Krónika, máj. 24.] – A kedvezménytörvény módosítását is tartalmazó zárónyilatkozatot 3 párt kivételével (Fidesz, KMKSz, VMDP) valamennyi résztvevő aláírta. [Szabadság, máj. 26.; Népújság, máj. 26.]

2004. május 31.

A Kárpát-medencei őshonos m. közösségek autonómiatörekvéseit képviselő testületek együttműködési megállapodást írtak alá Szegeden, a különböző közösségi autonómiaformák iránti igény kinyilvánítására és demokratikus eszközökkel való képviseletére. Ezek a köv.: EMNT, SzNT, VMDP, KMKSz. Arról is döntöttek, hogy létrehozzák a Kárpát-medencei autonómiatanácsot és Brüsszelben irodát nyitnak. [RMSz, máj. 31.] (→ 2004.06.17)

53-an vannak a BBTE közgazd. kara m. tagozatának végzős hallgatói. Ez az első generáció, amely 3 nyelven (m., ro., angol) sajátította el a tananyagot. [RMSz, máj. 31.]

Gyergyószentmiklóson szobrot állítottak Bethlen Gábor fejedelemnek (Oláh Szilveszter alkotása). [HN, máj. 31.]

2004. június 17.

A központi választási iroda adatai szerint a kormánypárt elvesztette többségét a megyei önkormányzatokban, a DA (PNL + PD) több helyet szerzett meg (553-at, a PSD pedig csak 543-at). [NyJ, jún. 17.]

Tordaszentlászló mellett megnyitották az északi autópálya első munkatelepét. A Brassót Borssal összekötő autópálya költségét 2,5 milliárd euróra becsülik. Az északi variáns kivitelezője az amerikai Bechtel cég, a Temesvár–Nagyszeben irányába haladó déli autósztráda uniós támogatással készül majd. [Szabadság, jún. 17.]

A PRM két éve indított pert az RMDSz megszüntetése érdekében. A Frunda György által beterjesztett dokumentumok igazolják, hogy az RMDSz jogszerűen működik. A PRM dossziéja 5 kilónyi papírt tartalmaz, de jogi hatása alig van: nagyobbrészt újságkivágásokból áll. Döntés még nem született, a per következő fordulója szeptemberben lesz. [RMSz, jún. 17.]

Nagyváradon megalakították a Kárpát-medencei M. Nemzeti Tanácsot (KMNT); elnökéül Tőkés Lászlót választották meg (→ 2004.05.31). A tanács alapítói: EMNT, SzNT, VMDP, KMKSz, HMDK és az MMNÖK. (Az RMDSz, MKP és a VMSz nem tagjai a tanácsnak.) A KMNT döntött egy diplomáciai munkacsoport létrehozásáról, valamint egy brüsszeli iroda megnyitásáról. [Krónika, jún. 17.] – Közleményben kérték föl Mo. és Szlovákia frissen megválasztott m. képviselőit, hogy vállalják el az autonómia-törekvések EU-s képviseletét és segítsenek elnyerni azokat a jogosítványokat és hatásköröket, amelyek az autonómiát szavatolják. [Szabadság, jún. 19.]

2004. november 13.

Budapesten tartották a MÁÉRT 8. tanácskozását, amelynek fő témája a kedvezményes m. állampolgárság kérdése volt. A vita mindvégig feszült légkörben folyt. A m. kormánypártok kivételével a többi résztvevő (tk. az RMDSZ, MKP, VMSz, VMDP, KMKSz, UMDSz, HMDK, MMNÖK, MDF, Fidesz) elfogadott egy nyilatkozatot, amely a kettős állampolgárság megadását támogatja, egyben felkérik a pol. élet szereplőit, hogy tartózkodjanak a túlzó kijelentésektől és minden olyan megnyilvánulástól, amely hangulatot szítana a h. t. magyarsággal szemben. [Szabadság, nov. 13., nov. 15.; RMSz, nov. 15.]

2004. december 5.

Eredménytelen lett a Mo.-i ügydöntő népszavazás; a szavazati joggal rendelkezőknek csupán 37,47%-a jelent meg az urnáknál (3,009.416 személy), s egyik kérdésre sem adtak le 2 milliónál több igen vagy nem szavazatot. Az egyik kérdés a kórházprivatizációra (65% igen, 35% nem), a másik a h. t. m. kettős állampolgárságára vonatkozott; utóbbi kérdésre a megjelentek 51,55%-a mondott igent (számszerűleg: 1,521.143 személy), de ez nem volt elegendő a kérdés végleges eldöntéséhez (a nem szavazatok száma: 1,428.736; érvénytelen: 61.093). – Markó Béla elmondta: a népszavazás a nemzetpolitikai konszenzusra való törekvés kudarca. Az eredmény rossz lélektani hatással lesz az erdélyi magyarokra; a továbbiakban tovább kell folytatni a vitát a MÁÉRT és a m. kormány között; a tárgyalóasztalnál kell közös megoldást találni. [Szabadság, dec. 7.; Népújság, dec. 13.] (→ 2004.12.15)

Patrubány Miklós szerint ahhoz képest, hogy a kormányzat a távolmaradásra buzdított, az eredmény ’fantasztikus’, „ha nem lett volna az ellenkampány, akkor a részvétel elérte volna a 60%-ot”. (→ 2004.11.11) Orbán Viktor szerint erkölcsi és politikai tény, hogy az igenek kerültek túlsúlyba. [UH, dec. 6.] – Kovács Miklós (KMKSz) szerint a nemzet szenvedett vereséget most, így az ügy lezárult. [Krónika, dec. 6.]



lapozás: 1-20




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998