Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: KDNP (Kereszténydemokrata Néppárt)

1990. március 25.

A pápa 5 új latin és 6 új görög szertartású kat. püspököt nevezett ki a romániai egyházmegyék élére. Az egészségi állapota miatt márc. 14-én visszavonult dr. Jakab Antal gyulafehérvári püspök helyére Bálint Lajos korábbi segédpüspököt nevezte ki. A nagyváradi róm. kat. egyházmegyében Tempfli József, a szatmáriban Reizer Pál, a temesváriban Sebastian Kräuter, a bukarestiben pedig Ioan Robu lett az új püspök. A görög kat. Fogaras-Gyulafehérvár egyházmegye élére Alexandru Todea került, érseki rangban; további gör. kat. püspökök: Ioan Ploscaru (Lugos), Gh. Guţiu (Kolozsvár-Szamosújvár), Vasile Hossu (Nagyvárad), Lucian Mureşan (Nagybánya). – Üldözése idején tanúsított állhatatos magatartásáért címzetes érseki rangot kapott Ioan Chertes gör. kat. püspök és Boros Béla temesvári segédlelkész. (→ 1990.04.29, 1990.05.01, 2003.06.06)

Zilahon meggyalázták Fadrusz János Wesselényi-szobrát. – Bukarestben éjszaka felgyújtották a MALÉV irodáját.

Kolozsvárott megalakult a Romániai Magyar Mezőgazdák Egyesülete (végleges neve: Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, RMGE), amely az RMDSz keretében kíván tevékenykedni, s az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület (EMGE) hagyományait kívánja folytatni. Elnöke Csapó I. József.

Az országgyűlési választások első fordulója Mo.-n. A választáson a jogosultak 65%-a vett részt. A kialakult sorrend: MDF (24,7%), SzDSz (21,4), FKgP (11,7), MSzP (10,9), Fidesz (9,0), KDNP (6,5). A második fordulóra választási szövetséget kötött az MDF, az FKgP és a KDNP. (→ 1990.04.08)

1990. április 8.

A Mo.-i választások (→ 1990.03.25) 2. fordulója. A választásokat 164 mandátummal az MDF nyerte. További mandátumok: SzDSz (92), FKgP (44), MSzP (33), Fidesz (21), KDNP (21). (→ 1990.05.02)

1993. február 7.

Marosvásárhelyen véget ért az RMKdP 2. kongresszusa. A kétnapos rendezvényen a magyarországi pártok (KDNP, MDF), valamint a HTMH és az MVSz küldöttsége is részt vett. A kongresszuson új programot és alapszabályt fogadtak el; átvették az RMDSz meghatározását („romániai m. nemzeti kisebbség”). A program megfogalmazta a követeléseket a nyelvhasználatra, az anyanemzettel való kapcsolattartásra és az önszervezésre vonatkozóan. Az EMK meghívottjai (Katona Ádám és Bardóczy Csaba) tiltakozásul elhagyták a termet, mert a programba nem vették föl a területi autonómiát. – A párton belüli véleménykülönbségek Kolozsvár–Marosvásárhely ellentétben is megnyilvánultak. A kolozsváriak [értsd: a leköszönt Tőkés István (→ 1992.12.02) hívei] radikálisabbak, a Varga–Kelemen páros a reálpolitika híve. – Az új tisztikar: eln.: Varga László; aleln.: Bárányi Ferenc, Bibza István, Ágoston Albert; főtitkár: Kelemen Kálmán. [MH, febr. 8.; OrEx, febr. 19.] – Varga László kifejtette, hogy nem a nagypolitikában akarnak érvényre jutni, inkább a mozgalmi jelleget erősítik és a közélet aktivizálásával próbálnak hozzájárulni az erdélyi magyarság talpra állításához. [Népszabadság, febr. 9.]

1995. március 18.

A Fidesz, az MDF és a KDNP közös nyilatkozatot fogadott el, felszólítva a miniszterelnököt, hogy jelenlegi formájában ne írja alá a szlovák–m. alapszerződést. Az aláírók számára elfogadhatatlan, hogy Horn Gyula a felvidéki magyarság sorskérdéseiben az érintettek egyetértése nélkül határozott. A szerződésnek ki kell mondania a beneši dekrétumok elítélését, valamint az ezzel kapcsolatos kárpótlási igények rendezését. A nyilatkozatnak a Bazilika előtti nagygyűlés adott nyomatékot. [ÚM, márc. 20.]

Az RMPSz szovátai ülésén véglegesítették a BoNyA nyári programját. 20 tanfolyamon több száz pedagógus részesül nyári továbbképzésben. [RMSz, márc. 30.]

1996. augusztus 21.

Az MVSz elfogadhatatlannak tartja az alapszerződést; ezért felkérték a m. kormányt, hogy vizsgálja felül álláspontját és csak olyan alapszerződést kössön meg, amelynek végrehajtását nemzetközi garanciák biztosítják. [MN, aug. 21.]

A KDNP és az MDF elutasította az alapszerződést és a parlament rendkívüli összehívását javasolta. [Népszabadság, aug. 22.]

Gh. Funar leszögezte: pártja nem lesz tagja annak a kormánynak, amely jelenlegi formájában aláírja az alapszerződést. [MH, aug. 22.]

Lemondott Iulian Mincu egészségügyi és Viorel Mărginean műv. min. [Szabadság, aug. 22.] Mincu utóda Daniela Bartoş lett, a műv. tárcát Grigore Zanc (→ 1996.08.14) kapta. [Szabadság, aug. 24.]

1996. szeptember 16.

A temesvári prefektúra épületében Horn Gyula és Nicolae Văcăroiu, a két szomszédállam miniszterelnöke aláírta a m.–ro. alapszerződést. Az eseményen m. részről jelent voltak: Kovács László, Tabajdi Csaba és Somogyi Ferenc (külügyi államtitkár); ro. részről: Iliescu elnök, Meleşcanu külügymin., Adrian Năstase képviselőházi elnök. Az RMDSz nem képviseltette magát a legfelsőbb szinten (Dézsi Zoltán, az SzKT elnöke volt jelen), ezzel is jelezve fenntartásait. Az aláírási ceremónia ideje alatt sokezres tüntetés zajlott a városban az alapszerződés és Iliescu ellen. [RMSz, szept. 19.] – Horn Gyula a történelmi megbékélésről beszélt: „Zárjuk le a kölcsönös sérelmek korszakát. Fogadjuk meg, hogy soha többé nem engedjük meg, hogy bárki megalázza, megsértse a m. és ro. nemzet méltóságát, emberi jogait, gyakorolja azokat bárki egyenként vagy az általa választott közösségben.” [Szabadság, szept. 17.] – Az alapszerződés mellékajánlásában tk. szó esett az aradi Szabadság-szobor újbóli felállításának lehetőségéről is. [Kiszabadítottuk: 17.] (→ 1996.09.18, 1996.09.26, 1996.10.03)

Markó Béla a parlamentben ismertette az RMDSz nyilatkozatát: bár az RMDSz nem tartja kielégítőnek az aláírt szerződés kisebbségekkel kapcsolatos tételeit, képviseltette magát a temesvári ceremónián, ezzel is jelezve elkötelezettségét a ro.–m. történelmi megbékélés mellett. Az RMDSz síkra száll a meg nem oldott, a szerződésből kimaradt jogos követelések megvalósításáért. Felszólította a parlamentet, hogy ültesse gyakorlatba az alapszerződés rendelkezéseit a tanügyi törvény és a nyelvhasználattal kapcsolatos szabályozások módosításával. [Táj., szept. 17.]

A m. ellenzéki pártok és szervezetek (FKgP, Fidesz, KDNP, MDF, MDNP; MVSz, Bocskai Szövetség, Erdélyi Szöv., Kárpátaljai Szöv., Rákóczi Szöv.) közös állásfoglalásban tiltakoztak az alapszerződés aláírása ellen. [MN, szept. 17.]

Gh. Funar szabályos gyászmenetet szervezett a temesvári aláírás ideje alatt. A gyászmenet, hatalmas transzparenst („A ro.–m. alapszerződés – hazaárulás”) követve, a városházától a Házsongárdi temetőig haladt. [Szabadság, szept. 17.]



lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998