Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: ENSz (Egyesült Nemzetek Szervezete)

1990. január 12.

Bukarestben, Temesvárott, Brassóban, Nagyszebenben, Kolozsvárott, Aradon stb. megemlékeztek a decemberi áldozatokról. A fővárosban a rendszerváltás gyorsítását kérő tömeg tüntetni kezdett, s mivel szerintük a Megmentési Front „átmentési”-nek bizonyult, azt követelték: a tűzparancsot kiadókat, valamint a kommunista rendszer bűnöseit vonják felelősségre; állítsák vissza a halálbüntetést (→ 1990.01.01) és azonnal tiltsák be a kommunista pártot, vagyonát osszák szét az új pártok között; a mielőbbi választásokat az ENSz ellenőrizze. A térre hívták az új vezetőket (pl. Roman, Caramitru, G. V. Voiculescu), akik természetesen nem tudtak szót érteni a tömeggel. Iliescu is megjelent, majd az épületbe invitálták a tüntetők néhány képviselőjét. A tömeg sürgetése közben három törvényrendeletet fogadtak el (az RKP betiltásáról; népszavazás kiírása a halálbüntetés ügyében; orsz. panaszbizottság fölállításáról). (→ 1990.01.17, 1990.01.28, 1990.02.18, 1990.06.13)

1990. március 20.

Az előző napi események hírére az RMDSz sztrájkot hirdetett a gyárakban, de a türelmetlen munkások a város központjába vonultak, hogy a megyei tanács székháza előtt tiltakozzanak az előző napi magyar-verések ellen és követeljék Kincses Előd visszaállítását az alelnöki hivatalba. A szintén felvonuló románokat katonai kordon választotta el a magyaroktól. A tömeg délutánig Ion Iliescura várakozott, remélve, hogy az ország elnöke igazságot tesz. Helyette Szászrégen környéki ro. falvakból autóbuszokkal behozott dorongokkal fölszerelt emberek érkeztek, rátámadtak a magyarokra. Az aznapi zavargásoknak hat halálos áldozata (4 m., 2 ro.) és mintegy 450 sebesültje volt. (→ 1991.03.20)

Budapesten, a Hősök terén ezrek vettek részt az előző napi marosvásárhelyi események ellen tiltakozó nagygyűlésen. Sütő Andrást – kórházi kezelés céljából – katonai repülőgéppel Bukarestből Budapestre szállították.

A m. kormány – a marosvásárhelyi véres események okán – az ENSz közbelépéséért szállt síkra.

1990. október 3.

Iliescu elnök beszédet mondott New Yorkban, az ENSz közgyűlésén. Felsőszintű megbeszélést – Bush elnökkel vagy Baker külügyminiszterrel – a ro. fél erőfeszítései ellenére sem sikerült szervezni Iliescu számára. [MTI]

Megszűnt a több évtizedes megosztottság: egyesült az NSzK és NDK. Következménye: az NDK – az egyesült Németország részeként – a NATO „tagállama” lett.)

1991. február 20.

A hivatalos közlönyben megjelent a földtörvény (18/1991. sz.), melyet az RMDSz is kiadott m. ny. füzetben. A törvény a jogfosztó intézkedések egész sorát nem orvosolta.

Jeszenszky Géza Genfben, az ENSz Emberi Jogi Bizottságának ülésén emlékeztetett arra, hogy 1989-ben Mo. az elsők között emelte föl a hangját az emberi jogok megsértése miatt a szomszédos Ro.-ban, ahol nagy számú m. kisebbség él. – A bizottsági jelentés hangsúlyozta, hogy Ro.-ban továbbra is megsértik az emberi jogokat.

#A The European hetilap terjedelmes riportot közölt arról, hogy Ro.-t még mindig a titkosrendőrség tartja a markában.

1991. március 8.

Moses Rosen főrabbi nyilatkozata szerint Romániában igen nagy a fasizálódás veszélye. [RMSz, márc. 8.]

A Mo.-ra menekült Kincses Előd nyilatkozott a marosvásárhelyi jelentés hiányosságairól. [Szabadság, márc. 8.]

Paul Philippi képviselő visszautasította Răzvan Theodorescu (→ 1991.02.21) kisebbségellenes parlamenti beszédét. [RMSz, márc. 8.] (→ 1991.03.11)

Genfben befejeződött az ENSz Emberi Jogi Bizottságának ülésszaka, melyen arról döntöttek, hogy egy évvel meghosszabbítják a romániai helyzet megfigyelését. [MTI]

1991. március 25.

Nyílt levélben tiltakozott 127 m. értelmiségi a kormány részrehajló, a többségi szélsőséges nacionalista körök agresszív kisebbségellenes tevékenységét támogató politikája ellen. A tiltakozást eljuttatták a Helsinki Watch-hoz, az ENSz Emberi Jogi Bizottságához és az ET-hez. [RMSz, ápr. 5.]

A bukaresti katonai törvényszék ítéletet hirdetett a „komm. perében”. Az RKP KB VB 21 volt tagját ítélték el, 1–5 év közötti börtönre; több vádlottat fölmentettek.

1991. június 28.

Király Károly és Demény Lajos levelet küldött a genfi kisebbségi tanácskozás résztvevőihez (→ 1991.07.01), a köv. 3 javaslattal: hozzanak létre: a kisebbségi jogok felügyeletével foglalkozó európai tanácsot; ENSz különbizottságot; minden, kisebbséggel rendelkező országban, a kisebbségek védelmével megbízott szerveket.

Pillich László parlamenti képviselő Mihai Drăgoi megyei tanfelügyelővel és Mihai Tălpeanu polgármesterrel folytatott sikertelen tárgyalást a kolozsvári iskolák ügyében.

Gheorghe Robu, volt főügyész, rágalmazásért perbe hívta C. V. Tudort. A bíróságon C. V. Tudor agresszíven viselkedett, állandóan fenyegette a bíróság elnökét.

Aláírták a KGST megszűnéséről szóló okmányt.

1991. október 1.

Iliescu a pártok képviselőivel az új kormány megalakításáról tárgyalt. A pártok szakértői kormányt javasoltak. Az új kormányfő személyét illetően több javaslat is elhangzott (köztük 5 tábornok neve is), végül Theodor Stolojan személyében egyeztek meg (független szakember, korábban pénzügyminiszter, 1991. május 14-től a privatizációs ügynökség vezetője). A jelen lévő Petre Roman kijelentette, hogy az új kormány megalakulásáig hivatalban kíván maradni. (→ 1991.10.16)

New Yorkban Antall József felszólalt az ENSz-közgyűlés ülésszakán. Beszédében kiemelt hangsúllyal szólt arról, hogy Magyarország nemzetközi eszközökkel is kiáll a magyar kisebbségek védelmében, az emberi és kisebbségi jogok megsértése ugyanis nem képezheti egy ország belügyét. [RMSz, okt. 3.]

A marosvásárhelyi törvényszéken megkezdődött Cseresznyés Pál és Barabás Ernő pere (→ 1991.01.19). A vád ellenük: gyilkossági kísérlet. [Népújság, okt. 2., dec. 4.; EN, okt. 10.] (→ 1992.02.21, 1992.07.07).

1992. május 30.

Bukarestben sajtóértekezleten ismertették a népszámlálás (→ 1992.01.07) előzetes adatait. Ro. 22,760.449 fős összlakosságából 1,620.199 (7,1%) a m. nemzetiségűek száma (az előző, 1977-es népszámláláskor 1,713.928 volt, azóta 93.729-cel csökkent). A m. kisebbség Hargita (84,6%) és Kovászna (75,2%) megyében van többségben. Jelentős számban élnek még Maros (41,3%), Szatmár (35%), Bihar (28,5%) és Szilágy (23,7%) megyében. Felekezeti számok: róm. kat. (1,114.820); ref. (801.577); unit. (76.333); lutheránus (39.000); evang. (21.600). [MH, máj. 30.] – A lakosságnak csak 89,4%-a ro. nemzetiségű, tehát az ország gyakorlatilag nem nemzetállam. (→ 1993.03.18, 1993.06.11)

Székelyudvarhelyen megtartotta első közgyűlését a Romániai Magyar Pax Romana (RMPR). Céljai: a kat. értelmiség összefogása, személyes tanúságtétellel terjeszteni a keresztény lelkiséget, ápolni a m. kultúrát, elősegíteni a keresztények ökumenikus egységét. [RMSz, jún. 12.]

Ro. elismerte Bosznia-Hercegovinát. [RMSz, jún. 2.] – Az ENSz Biztonsági Tanácsa embargót rendelt el Jugoszlávia ellen, mert az beavatkozott a boszniai polgárháborúba. (→ 1992.06.08)

Dáné Tibor levele Borbély Ernővel szállt vitába. Rámutatott, hogy a liberálisok nem ismerik el a kisebbségek jogait, s Erdélyben alig van hagyománya a szabadelvű gondolatoknak. [RMSz, máj. 30.]

1992. június 8.

Ro. csatlakozott az ENSz által elrendelt Jugoszlávia-ellenes embargóhoz. [RMSz, jún. 9.] ● [Ennek nyomán a Dunán és a bánsági határátkelőkön hihetetlen méreteket öltött az alig álcázott benzincsempészet; pl. az egyik temesvári hírlapban „embargóhoz átalakított” Daciát hirdetett valaki (értsd: az ülésekbe tartályokat szereltek).] (→ 1994.04.05)

1992. június 11.

Több erdélyi városban (Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen) a magyarok tüntetéseken tiltakoztak az oktatásügyi törvénytervezet ellen. 10-én Gh. Funar betiltotta a kolozsvári tüntetést, de – miután az RMDSz küldöttsége tárgyalt vele – visszakozott; a Báthory Gimn. udvarán tartott nagygyűlésen a ro. ellenzék képviselői is felszólaltak. [Szabadság, jún. 12.]

Nagyváradon ülésezett az RMEEÁÉ. Az ország vezetőihez, a Vatikánhoz, az ENSz-hez, az ET-hez és az EBEÉ-hez intézett felhívásukban megállapították, hogy a tanügyi törvénytervezet kisebbség- és egyházellenes. Ugyanott fölsorolták az egyházakat ért atrocitásokat (házkutatások, rombolások) is. [RMSz, jún. 17.] (→ 1992.01.17)

Moldova parlamentje széleskörű autonómiát szavazott meg az orosz ajkú népességnek a Dnyeszter menti részen, továbbá kimondta, hogy az orosz hivatalos nyelvnek számít. [RMSz, jún. 13.]

1992. június 25.

A Fekete-tengeri országok aláírták az Isztambuli Nyilatkozatot, amely gazd. együttműködési övezetet (BSEC) hoz létre a térségben, az EK mintájára. [RMSz, jún. 26.] (→ 1992.02.05; 1995.06.30)

Isztambulban négyes találkozót tartottak Ro., Moldova, Oroszország és Ukrajna képviselői, hogy megoldást találjanak a transznisztriai helyzetre. Megállapodtak abban, hogy a harcoló feleket ENSz-megfigyelők felügyelete alatt kell szétválasztani. [RMSz, jún. 27.]

1992. augusztus 18.

M. kormánynyilatkozat jelent meg a kisebbségekről, amelyben tk. kifejtették: „A nemzetállam eszméjét végképp meghaladta az idő. Ilyen körülmények között az etnikailag tiszta államok létesítésére irányuló törekvések anakronisztikusak, emberellenesek és ellentmondanak az ENSz alapokmányának, a helsinki záróokmánynak és a párizsi chartának. (…) Az államok és nemzetek békés új rendjének kiépítéséhez csak az államokon belüli nemzeti és etnikai sokszínűség alkotmányos elismerésén keresztül vezethet az út. (…) Figyelembe véve a kisebbségi létforma sajátos helyzeteit, ez szórványban a személyi, helyi kisebbségekben az önkormányzati, szubregionális többség esetén pedig a területi elvű autonómiák rendszere lehet.” [RMSz, aug. 21.]

1993. június 15.

Bécsben megkezdte munkálatait az ENSz emberi jogi világkonferenciája, ahova 180 ország külügyminiszterét várták. Iliescu elnök is felszólalt, és kifejtette, hogy Ro.-ban széles körű jogokat élveznek a kisebbségek. [RMSz, jún. 17.]

1994. szeptember 26.

Iliescu elnök New Yorkba utazott, hogy részt vegyen az ENSz-közgyűlésén és találkozott Bill Clinton elnökkel. Iliescu tk. megbeszéléseket folytatott a Világbank alelnökével is.

1994. szeptember 30.

Marosvásárhelyen ülésezett az SzKT. Markó Béla jelentése kiemelte, hogy az RMDSz-t tagjai közé sorolta az UNPO (→ 1994.07.31), ez lehetővé teszi, hogy az RMDSz az ENSz bizottságaiban is megszólaljon. – Az alapszerződés ügyében állásfoglalás született, ebben szerepel, hogy a „romániai m. nemzeti közösség számára elengedhetetlen feltétel a belső önrendelkezést kiteljesítő autonómia-jog elismerése, a személyi, helyi, önigazgatási és regionális autonómia.” – Az IKA-alkuratórium ügyében a tagok azt kérték, hogy depolitizálják az elosztást, a civil szervezetek képviselőit tegyék meg kurátoroknak és legyen nyilvános a juttatások elosztása. [RMSz, okt. 5.] – Éles vita bontakozott ki arról, hogy Markó Bélának volt-e felhatalmazása ahhoz, hogy a m.–ro. alapszerződésről állásfoglalást adjon ki és tárgyaljon ez ügyben a ro. és m. kormánnyal. Katona Ádám kifogásolta, hogy az RMDSz állásfoglalásait nem előzte meg a platformokkal történő egyeztetés. Utólag megerősítették Markó Béla döntéseit és határozatban rögzítették: az autonómiajog elismerése elengedhetetlen feltétele az önrendelkezésnek. [MN, okt. 3.]

1996. május 3.

Javier Solana NATO-főtitkár 6 órás látogatást tett Bukarestben, Gh. Tinca védelmi miniszterrel a fegyveres erők reformjáról folytatott eszmecserét. Találkozott az elnökkel is, majd sajtóértekezleten bejelentette: a NATO-felvétel sorrendjéről még nincs döntés. [Szabadság, máj. 4.]

Genfben véget ért az ENSz Kisebbségi Munkacsoportjának 2. ülésszaka, ahol Niculescu Tóni (RMDSz) is felszólalt. [Szabadság, máj. 8.]

2000. április 21.

A választási kampánnyal kapcsolatos protokollt írtak alá a parlamentben 8 párt képviselői. A protokoll rögzíti azokat az elveket, amelyeket az aláírók vállaltak: a kampánynak nem az ellenfél lejáratására kell koncentrálnia, hanem a saját célok ismertetésére. A PRM nem írta alá az egyezményt. [HN, ápr. 21.]

Elkészült az ENSz jelentése a ciánszennyezésről. Mivel a bizottság későn fogott munkához, nem alkothatott reális képet a halpusztulás mértékéről, viszont a bánya felelőssége egyértelműen kimutatható. [RMSz, ápr. 21.]

Budapesten a ro.–m. kapcsolatok témával tartottak vitaestet, melynek vezérszónokai Tőkés László és Németh Zsolt voltak. Tőkés szerint: messzemenő önkorlátozásra vall, hogy nem beszélünk [!] területi követelésekről, s ezt a ro. félnek értékelnie kellene. [RMSz, ápr. 21.]

A Székelyföld 2000 konferencia egyik tanulsága: sok mindenhez pénz sem kell, csupán szemléletváltás. [RMSz, ápr. 21.]

A Ro. Ortodox Egyház történetét és adatait foglalta össze a Partiumi Közlöny cikke. Az 1885-ben különvált és 1925-ben Ro. Patriarkátus néven megszervezett egyháznak 143 esperessége van, 13.279 parókiával, ezekben 9436 lelkész és 115 diakónus szolgál. 15 teológiai fakultáson képezik az utódokat. A pátriárka fennhatósága alatt 401 kolostor, 130 remetekolostor működik, 2438 szerzetessel és 4123 szerzetesnővel. [PK, ápr. 21.]

Cégbírósági bejegyzés által jogi személyiséget szerzett az UPE, amelyet székelyudvarhelyi lakosok alapítottak. Az egyesület célja a polgári társadalom, a demokrácia erősítése, a m. nemzet jogainak védelme. Eln. Szász Jenő polgármester, aleln. Péter Péter gyárigazgató, titkár Orbán Attila. [HN, ápr. 28.] (→ 2000.05.15)



lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998