Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: UPE (Udvarhelyért Polgári Egyesület)

2000. április 21.

A választási kampánnyal kapcsolatos protokollt írtak alá a parlamentben 8 párt képviselői. A protokoll rögzíti azokat az elveket, amelyeket az aláírók vállaltak: a kampánynak nem az ellenfél lejáratására kell koncentrálnia, hanem a saját célok ismertetésére. A PRM nem írta alá az egyezményt. [HN, ápr. 21.]

Elkészült az ENSz jelentése a ciánszennyezésről. Mivel a bizottság későn fogott munkához, nem alkothatott reális képet a halpusztulás mértékéről, viszont a bánya felelőssége egyértelműen kimutatható. [RMSz, ápr. 21.]

Budapesten a ro.–m. kapcsolatok témával tartottak vitaestet, melynek vezérszónokai Tőkés László és Németh Zsolt voltak. Tőkés szerint: messzemenő önkorlátozásra vall, hogy nem beszélünk [!] területi követelésekről, s ezt a ro. félnek értékelnie kellene. [RMSz, ápr. 21.]

A Székelyföld 2000 konferencia egyik tanulsága: sok mindenhez pénz sem kell, csupán szemléletváltás. [RMSz, ápr. 21.]

A Ro. Ortodox Egyház történetét és adatait foglalta össze a Partiumi Közlöny cikke. Az 1885-ben különvált és 1925-ben Ro. Patriarkátus néven megszervezett egyháznak 143 esperessége van, 13.279 parókiával, ezekben 9436 lelkész és 115 diakónus szolgál. 15 teológiai fakultáson képezik az utódokat. A pátriárka fennhatósága alatt 401 kolostor, 130 remetekolostor működik, 2438 szerzetessel és 4123 szerzetesnővel. [PK, ápr. 21.]

Cégbírósági bejegyzés által jogi személyiséget szerzett az UPE, amelyet székelyudvarhelyi lakosok alapítottak. Az egyesület célja a polgári társadalom, a demokrácia erősítése, a m. nemzet jogainak védelme. Eln. Szász Jenő polgármester, aleln. Péter Péter gyárigazgató, titkár Orbán Attila. [HN, ápr. 28.] (→ 2000.05.15)

2000. május 15.

A marosvásárhelyi TKT ülése zárt ajtók mögött zajlott. A gyűlés után Markó Béla nyilatkozott a sajtónak. Elmondta, hogy a választások közeledtével ismét hallatja hangját az RMSzdP, amelyet köztudottan az egységbontás szándékával hoztak létre; ehhez hasonló céllal jött létre az UPE (→ 2000.04.21) is, amely nem párt ugyan, de külön listákat állít a helyhatósági választásokon. – Kincses Előd törvénytelennek tartja a felfüggesztést, de nem fordul bírósághoz, hanem arra kéri az Operatív Tanácsot, hogy vizsgálja fölül a döntését. [RMSz, máj. 15.] (→ 2000.05.06, 2000.05.12, 2000.05.25, 2000.07.03)

2000. június 8.

A helyhatósági választások az ellenzéki párt (PDSR) győzelmét és az RMDSz jelentős előretörését hozták. Végleges eredmények, százalékban (polgármesterek / helyi tanácsosok / megyei tanácsosok): PDSR (27,37 / 25,78 / 27,44); CDR (8,01 / 7,27 / 7,47); PD (12,32 / 10,4 / 9,91); PRM (5 / 6,19 / 6,62); PNL (9,06 / 7,8 / 6,96); RMDSz (4,75 / 5,5 / 6,27); ApR (8,53 / 8,04 / 7,38).

A PUNR és a PSM 3% alatt szereztek szavazatokat. – Az RMDSz lett a legerősebb szervezet 7 erdélyi megyében: Kovászna (26 megyei tanácsos a 35 fős tanácsban); Hargita (27/37); Maros (17/35); Szatmár (14/35); Szilágy (10/32); Bihar (10/32); Kolozs (10/38). [RMSz, jún. 10.] (→ 2000.06.20)

Hargita megyében az RMDSz 27 tanácsosi helye mellett az UPE 4 helyet szerzett. A maradék 6 helyen az ApR jelöltjei jutottak be. [HN, jún. 8.]

2000. november 11.

A klézsei közösségi házban tanácskoztak a csángó szervezetek vezetői. Bartha András (MCsSz), Farkas András (Via Spei Csángó Ifj. Szervezet) és Hegyeli Attila (Szeret–Klézse Alapítvány) alapelvként kimondta: a csángó kérdést Moldvában kell megoldani, az intézmények tevékenységét ott kell lebonyolítani. Nem vezetett eredményre a csángó fiatalok erdélyi taníttatása, ezért a helyi m. ny. oktatást szorgalmazzák. Elismerik, hogy a m. kormány anyagi támogatása nélkül nem tudnak eredményt elérni.

A kolozsvári főkonzulátushoz elsősorban munkavállalási engedélyért folyamodnak, ez azt jelenti, hogy az erdélyieknek elsősorban anyagi gondjaik vannak és nem etnikaiak. Az évi 8000 munkavállalási engedély mellé mintegy 2000 tanulói vízumot és 1500-2000 egyéb vízumot adnak ki. Nincs elvándorlás, évente mindössze 250 kitelepedést regisztrálnak. Mo.-n is benyújtható a kérelem, de ott sem több évi 1500-nál a letelepedni óhajtók száma. [Szabadság, nov. 11.]

A helyhatósági választások óta nem sikerült egyezségre jutni az RMDSz és az UPE között, ezért még mindig nincs városi tanácsa Székelyudvarhelynek. [RMSz, nov. 11.; HN, nov. 16.] (→ 2000.11.22)

2001. július 6.

Újabb 5 évre Tőkés Lászlót választották az MRVSz elnökének. [BN, júl. 5., júl. 7., júl. 13.]

Szász Jenő, az UPE elnöke szerint a ro. kormánnyal ’szerződéses viszonyban levő’ RMDSz nyomásgyakorlással érte el, hogy a Kisebbségvédelmi Hivatal formai okokra hivatkozva megkérdőjelezte az UPE bejegyzésének törvényességét. Első fokon nem hozott eredményt a per, másodfokon a marosvásárhelyi táblabíróság jogosnak ítélte a kormányhivatal kifogásait, a legfelső bíróság pedig megerősítette a vásárhelyi határozatot. Tehát újra be kell jegyeztetni az UPÉ-t. [RMSz, júl. 6.; Krónika, júl. 6.] (→ 2001.08.02)

2001. augusztus 2.

Orbán Viktor sikeresnek értékelte a ro. kormányfővel „nyugodt hangnemben” folytatott tárgyalást. [Szabadság, aug. 2.]

Az UPE képviselői megütközéssel értesültek a testület RMDSz-frakciójának ama nyilatkozatáról, mely szerint a képviselőcsoport mindaddig nem hajlandó részt venni a székelyudvarhelyi önkormányzati ülésen, amíg nem tisztázódik az UPE jogi helyzete (→ 2001.07.06). Az UPE az egyetlen olyan egyesület, amelyet a ro. kormány perel. [RMSz, aug. 2.] (→ 2001.08.14)

Fölszentelték a m. állami segítséggel épült Szent Kristóf-kápolnát Gyilkostó üdülőhelyen. A kápolnához Kós Károly készített tervet 1933-ban, de azt, akkor nem sikerült fölépíteni. [RMSz, aug. 2.] (→ 1999.09.29)

2001. augusztus 14.

Adrian Năstase egynapos hivatalos látogatásra Bulgáriába utazott, hogy az új kormányfővel megbeszéljék a két ország közötti vitás kérdéseket. [Szabadság, aug. 14.]

Ion Iliescu átvette Miron Cozma kegyelmi kérvényét és tanulmányozás végett átadta a Legfelsőbb Jogügyi Tanácsnak. Markó Béla ellenezné a 18 évre ítélt bányászvezér szabadon bocsátását, szerinte a bányászjárások szervezőit mindenképpen meg kellett büntetni. [Szabadság, aug. 14.]

Mircea Duşa prefektus szerint az UPE jelöltjei (→ 2001.08.02) jogszerűtlenül jutottak mandátumhoz a városi tanácsban, s bírósági döntés értelmében elveszítik a mandátumukat; erről a helyi testületnek kell döntést hoznia. [Szabadság, aug. 14.]

A 13 EU-tagjelölt országban élénkült a gazdasági élet, átlag 5%-os a GDP növekedési üteme. [Népújság, aug. 14.]

A gyulafehérvári róm. kat. egyházmegye félmillió híve közül 300 ezer a Székelyföldön él; ezért szükséges volt, hogy Csíkszeredába segédpüspöki hivatalt telepítsenek. Tamás József 5 éve van állomáshelyén. Az egyházmegyében 1990 óta 36 templomot és kápolnát építettek, de a nyugati segélyek kezdenek elapadni. [EN, aug. 14.]

2001. november 22.

A kormány, a titkosszolgálat és az elnöki hivatal után a parlamentben is megjelent a ’Har–Kov-rögeszme’. Ioan Stan képviselő, a SRI-t felügyelő parlamenti biz. elnöke figyelmeztetett: Hargita és Kovászna megyében már most léteznek olyan intézmények, amelyek működése elvezethet autonóm területi egységek megteremtéséhez. [BN, nov. 22.] (→ 2001.11.23, 2001.11.29)

A kormány nem támogatja Puskás Bálint szenátornak az egyházi anyakönyvekre vonatkozó törvénykezdeményezését (→ 2001.06.28). Az indoklás szerint ez ellentmondana annak a paragrafusnak, amely arról dönt, hogy a levéltári anyagokat nem lehet visszaadni. – Az RMDSz benyújtotta az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezetet. [Szabadság, nov. 22.]

Szász Jenő és az UPE szervezésében került sor a Székelyudvarhelyi Fórumra, ahol tk. arról fogadtak el kiáltványt, hogy elítélik az RMDSz-vezetés hegemóniára való törekvését. A fórumon felszólalt Tőkés László is. [HN, nov. 22.]

2001. december 21.

Az RMDSz nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy részt vegyen a kormányzásban, ha ez a m. kisebbség sajátos gondjainak megoldását jelentené és pozitívan hatna az általános reformokra – mondta Verestóy Attila, a PSD vezetőivel folytatott megbeszélés után. [Szabadság, dec. 21.]

Az RT óvatosan viszonyul a Sabin Gherman nevével fémjelzett törekvéshez, annak ellenére, hogy magával az elvvel (regionális pártokra szükség van) egyetért. [SzH, dec. 21.]

Székelyudvarhelyen a bíróság ismét bejegyezte az UPÉ-t, ezzel véget ért az persorozat, amelyet a Kisebbségvédelmi Hivatal kezdeményezett az UPE ellen, arra hivatkozva, hogy a 2000-beli bejegyzéskor a megyei Törvényszék mulasztást követett el, amikor nem idézte meg a Hivatalt is. [RMSz, dec. 21.]

2002. február 8.

Az UPE sajtótájékoztatóján felmutatták a marosvásárhelyi táblabíróság ítéletét, amely alapfokra utalja vissza a székelyudvarhelyi önkormányzatból kizárt UPÉ-s tanácsosok ügyét. (→ 2001.07.06, 2001.08.02, 2001.08.14, 2001.12.21). [Krónika, febr. 8.]

2002. április 23.

Markó Béla üdvözölte az új m. kormányt és elmondta: levelet kapott Medgyessy Pétertől, amelyben az új kormányfő megismételte: felelősséget érez a h. t. magyarság sorsáért. [Szabadság, ápr. 23.]

Az erdélyi m. egyházfők négytagú küldöttsége utazott Strasbourgba, hogy az ET illetékesei elé tárja az egyházi ingatlanok restitúciójának ügyét. [RMSz, ápr. 23.] (→ 2002.04.25, 2002.04.26)

Újabb pengeváltás Székelyudvarhelyen az UPE és az RMDSz között. Népszavazás kiírását kezdeményezték Szász Jenő polgármester leváltásáról. [UH, ápr. 23.; Krónika, ápr. 23.]

2003. április 26.

A kormányfő a Székelyföldi Fejlesztési Régió (→ 2003.04.08) tervének kapcsán kijelentette: „Nem változtatunk a jelenleg létező nyolc gazdasági fejlesztési régión, mert a változtatások szülte bizonytalanság negatívan befolyásolhatja Ro. EU-csatlakozási tárgyalásait.” A jelenlegi struktúrát kell működőképessé tenni – tette hozzá Adrian Năstase. Markó Béla szerint a fejlesztési régiókat akár egy hónap alatt is újra lehet tervezni, ha van rá pol. akarat, s az átalakítás semmilyen bel- vagy külpolitikai nehézséget nem okozna. [Krónika, ápr. 26.]

Közel ezer személy vett részt a KREK és az UPE által rendezett Székelyudvarhelyi Fórumon. Állásfoglalásokat, felhívásokat fogadtak el, kifejezték nemtetszésüket az RMDSz-féle ’kis lépések politikájával’. Célkitűzéseik között szerepel az ’igazi önrendelkezés’ és a Székelyföld területi autonómiája. Tőkés László hangsúlyozta: kezdeményezésük nem irányul az RMDSz ellen, hiszen bármelyik RMDSz-tagot szívesen látják soraikban, bizonyíték erre az öt parlamenti képviselő (→ 2003.03.22) szerepvállalása. Tőkés Lászlót az ’erdélyi magyarok tb. elnökévé’ választották. A KT soros elnöke Toró T. Tibor lett. A következő fórum színhelye Sepsiszentgyörgy (→ 2003.05.31). – Adrian Năstase felkérte a főügyészt, hogy indítson vizsgálatot az EMNT ügyében. [UH, ápr. 28.; HN, ápr. 29.; Szabadság, ápr. 30.; Krónika, ápr. 30.] – Markó Béla kijelentette: „Nyilatkozatokat bárki tehet, programpontokat bárki megfogalmazhat, ez sem törvénybe, sem alkotmányba nem ütközik, éppen ezért visszautasítom azt, hogy a miniszterelnök az igazságszolgáltatással fenyegetőzik.” A Fórumról: „mi az autonómiáért dolgozunk, a fórum résztvevői pedig az autonómiáról nyilatkoznak”. [Népújság, ápr. 29.]

2003. július 3.

A száraz nyár miatt 1,5 millió tonna étkezési búza behozatalára kényszerül Ro. – vélik a szakmai elemzők. [Szabadság, júl. 3.]

Medgyessy Péter és Adrian Năstase egyetért abban, hogy olyan kétoldalú megállapodásra van szükség, amely megteremti a kedvezménytörvény alkalmazásának a feltételeit Ro.-ban. [RMSz, júl. 3.; Szabadság, júl. 3., júl. 4.]

Szász Jenő jelezte: a székelyföldi polgári körök egy ernyőszervezetbe tömörülnek; a szervezési keretet az UPE adja. A Magyar Polgári Szövetség (MPSz) operatív vezető testületében minden széknek (Udvarhely-, Csík-, Maros-, Gyergyó-, Sepsi- és Kézdiszék) lesz egy-két képviselője. [Krónika, júl. 3.] (→ 2003.07.12)

A Hargita és Kovászna megyei ro. szervezetek sérelmesnek tartják, hogy a kormány engedett az RMDSz nyomásának és az új alkotmány megengedi az anyanyelv használatát az igazságszolgáltatásban. [Népújság, júl. 3.]

Birtokba vette a nagyváradi róm. kat. püspökség a barokk palota néhány szobáját. [Krónika, júl. 5.; RMSz, júl. 21.]

2004. január 20.

Kovács László tisztázta: a m. kormány az erdélyi magyarság körében széles körű támogatottságot élvező és Európában is megbecsülésnek örvendő RMDSz-t hívja meg a MÁÉRT-ra (→ 2004.01.16). Az EMNT, SzNT és az MPSz megnyilatkozásai az erdélyi magyarság megosztottságát eredményezik. [RMSz, jan. 20.] (→ 2004.01.23)

A ro. pártok hevesen ellenzik az SzNT autonómia-statútumát. A külügyi államtitkár szerint a dokumentum ellentmond az európai jogszabályoknak. [Krónika, jan. 20.]

Az Adevărul szerint az SzNT és az EMNT legfőbb gondja a legitimitáshiány. [RMSz, jan. 20.]

A cikkíró felidézte a 2000-es esztendő választási csatáit: Marosvásárhelyen a Kiss Kálmán-féle párt vitt el kritikus mennyiségű m. szavazatot; Gyergyószentmiklóson az RMDSz ellenzéke a PNL színeiben jutott tanácsosi helyekhez; az UPE színeiben státusba került városi és megyei tanácsosokat 2001 őszén kizárták ezekből a testületekből, mert kiderült, hogy a bíróság formai hibát követett el az egyesület bejegyzésekor. [Krónika, jan. 20.]

Az RMDSz elemzése szerint Erdélyben 14-15%-ra tehető azoknak a száma, akik a kettős állampolgárság birtokában áttelepednének. Ha a Budapesten készülő hatástanulmány is hasonló következtetésre jut, az kínos pol. helyzetet szülne. Ui. az eredeti elképzelés az volt: olyan könnyítéseket bevezetni, amellyel az utódállamok magyarsága a szülőföldjén boldogulhat. [SzFÚ, jan. 20.]



lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998