Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 32 találat lapozás: 1-20 | 21-32
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: SzDSz (Szabad Demokrata Szövetség)

1990. március 25.

A pápa 5 új latin és 6 új görög szertartású kat. püspököt nevezett ki a romániai egyházmegyék élére. Az egészségi állapota miatt márc. 14-én visszavonult dr. Jakab Antal gyulafehérvári püspök helyére Bálint Lajos korábbi segédpüspököt nevezte ki. A nagyváradi róm. kat. egyházmegyében Tempfli József, a szatmáriban Reizer Pál, a temesváriban Sebastian Kräuter, a bukarestiben pedig Ioan Robu lett az új püspök. A görög kat. Fogaras-Gyulafehérvár egyházmegye élére Alexandru Todea került, érseki rangban; további gör. kat. püspökök: Ioan Ploscaru (Lugos), Gh. Guţiu (Kolozsvár-Szamosújvár), Vasile Hossu (Nagyvárad), Lucian Mureşan (Nagybánya). – Üldözése idején tanúsított állhatatos magatartásáért címzetes érseki rangot kapott Ioan Chertes gör. kat. püspök és Boros Béla temesvári segédlelkész. (→ 1990.04.29, 1990.05.01, 2003.06.06)

Zilahon meggyalázták Fadrusz János Wesselényi-szobrát. – Bukarestben éjszaka felgyújtották a MALÉV irodáját.

Kolozsvárott megalakult a Romániai Magyar Mezőgazdák Egyesülete (végleges neve: Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, RMGE), amely az RMDSz keretében kíván tevékenykedni, s az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület (EMGE) hagyományait kívánja folytatni. Elnöke Csapó I. József.

Az országgyűlési választások első fordulója Mo.-n. A választáson a jogosultak 65%-a vett részt. A kialakult sorrend: MDF (24,7%), SzDSz (21,4), FKgP (11,7), MSzP (10,9), Fidesz (9,0), KDNP (6,5). A második fordulóra választási szövetséget kötött az MDF, az FKgP és a KDNP. (→ 1990.04.08)

1990. április 8.

A Mo.-i választások (→ 1990.03.25) 2. fordulója. A választásokat 164 mandátummal az MDF nyerte. További mandátumok: SzDSz (92), FKgP (44), MSzP (33), Fidesz (21), KDNP (21). (→ 1990.05.02)

1991. november 1.

A MISzSz delegációja – az SzDSz ifjúsági szervezetének meghívására – öt napot töltött Magyarországon.

1994. március 7.

Az erdélyi civil szervezetekről nyilatkozott Kötő József és Magyari Nándor László. Mintegy 300 szervezet létezik, amelyek az önrendelkezés elismerése mellett partneri viszonyra, egyenjogú együttélésre törekednek Ro.-ban; az erdélyi magyarság elsődleges célja, hogy biztosítékot kapjon: intézményeiket többé nem veheti el senki. [MN, márc. 7.]

Kuncze Gábor vezetésével Bukarestbe érkezett az SzDSz küldöttsége. A kormány képviselőivel és az ellenzéki pártok vezetőivel tárgyaltak a kétoldalú kapcsolatokról és a kisebbségek helyzetéről. C. Coposu megerősítette: az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat szellemében egyenlő jogokat kívánnak biztosítani a kisebbségeknek. Hrebenciuc főtitkár megígérte, hogy a hónap végéig döntés születik a székelyföldi elítéltek (oroszhegyiek, zetelakiak) ügyében. – Az SzDSz alapkérdésnek tekinti, hogy megszülessen a kisebbségi törvény. [RMSz, márc. 11.] (→ 1994.03.19)

1994. március 27.

Bukarestbe érkezett Friedrich König és Gunnar Jansson, az ET két raportőre, hogy megvizsgálják, milyen mértékben tett eleget Ro. az ET-felvételkor vállalt kötelezettségeinek. [RMSz, márc. 30.] (→ 1994.03.29)

Csíkszeredában befejezte programadó gyűlését az SzK (az RMDSz liberális platformja), ahol a ro. liberális párt és az SzDSz is képviseltette magát. Elfogadták szervezeti és működési szabályzatukat. Az elfogadott programelvek között szerepelt a szabadelvűség és nemzet, a kollektív jogok, az önkormányzati és gazdaságpolitika, a kulturális önszerveződés stratégiája. A vezetőség tagjai: Eckstein-Kovács Péter (eln.); Zsigmond László, Kolumbán Gábor, Szilágyi Zsolt, Birtalan Ákos és Egyed Péter. [RMSz, márc. 31.]

A The Observer cikke a ro. titkosszolgálatot elemezte. „A régi Securitate és a SRI egy nyelven beszél.” A SRI szerint Mo. továbbra is Erdély visszaszerzésén fondorkodik. [MH, márc. 28.]

1994. május 29.

A magyarországi parlamenti választások 2. fordulóján (→ 1994.05.08) az MSzP győzött (33%), az SzDSz (19,8%) és a korábbi kormánypárt, az MDF (11,7%) előtt. Az MSzP 209 helyet szerzett a parlamentben (386-ból) és koalícióba lépett az SzDSz-szel (70 mandátum), ami kényelmes kétharmados többséget biztosított a törvényhozásnál. Az MSzP–SzDSz kormány, Horn Gyula miniszterelnök vezetésével, júl. 15-én lépett hivatalba. [Pándi 2: 81] (→ 1994.07.15)

Baróton új ref. templom alapkövét helyezték el. Csiha Kálmán elmondta, hogy ez a püspöksége alatt épült (vagy épülő) 26. templom. – A zsinat körüli viták (→ 1994.02.15, 1994.02.23, 1994.03.05) nagyjából tisztázódtak. [Háromszék, jún. 4.] (→ 1994.08.04)

1994. július 19.

Lábody László lett Entz Géza utóda a HTMH elnöki székében; helyettese Törzsök Erika (SzDSz). [Népszabadság, júl. 19.]

1994. szeptember 1.

A BN közölte az RMDSz által kidolgozott okt. törvény tervezetét (Törvény a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatásról). A tervezetben szerepel: a BTE, az OGyE, a SzISzI, a kolozsvári Zeneművészeti, a Képzőművészeti és az Agronómiai Főiskola, a marosvásárhelyi Tanárképző Főiskola újjászervezése, m. ny. tanszék a Műegyetemen, valamint az egyházi iskolák visszaadása. [BN, szept. 1.]

Meleşcanu egy interjúban elmondta: megmagyarázta az RMDSz vezetőinek, hogy az általuk felvetett kérdéseket nem lehet megoldani az alapszerződés keretében. [ÚM, szept. 2.]

Pető Iván, az SzDSz elnöke megbeszélést folytatott Emil Constantinescuval. Az alapszerződéssel kapcsolatban egyetértettek abban, hogy a határgaranciákat a m. kisebbség jogaival kell összekapcsolni. [MH, szept. 2.]

1994. szeptember 8.

A parlamentben Frunda György interpellált az ismét bevezetett határátlépési „kapupénz” (→ 1994.06.30) ellen. [RMSz, szept. 10.]

Alain Juppé francia külügymin. Bukarestben Meleşcanuval tárgyalt, de fogadták őt az elnök, a miniszterelnök és az ellenzék vezetői is. Juppé elmondta, hogy országa kiváltságos kapcsolatokat óhajt Ro.-val és igyekszik visszaszerezni élhelyét a külföldi beruházók rangsorában. [RMSz, szept. 10.]

Törzsök Erika (SzDSz) véleménye a romániai magyarok helyzetéről: „egyrészt támogatást kérnek a ro. államtól olyan intézmények számára, amelyek az anyanyelvű oktatás intézményei, másrészt önrendelkezésről beszélnek.” [EvZ, szept. 8.]

Mircea Vâlcu (PUNR) szenátor több társával csatlakozott Gh. Funar levelének (→ 1994.09.05) tartalmához: szerintük is be kell tiltani az RMDSz-t. [RMSz, szept. 10.]

1994. október 6.

Szent-Iványi István (SzDSz), külügyi államtitkár az aradi vértanúk emlékhelyén koszorúzott, majd a megyei prefektussal tárgyalt. Szerencsés lenne az erőfeszítések összehangolása, ui. a m. fél már teljesítette a korábbi vállalásokat, felépítettek három határátkelőhelyet, a ro. fél viszont még nem, de újabb átkelőhelyekre tett javaslatot. [RMSz, okt. 8.]

1994. november 7.

Az SzK-nak jó kapcsolatai vannak a m. és ro. liberális pártokkal, mondta Magyari Nándor László. Sajtóértekezletén beszámolt az SzDSz-szel és a Fidesszel folytatott eszmecseréről és az együttműködési tervekről. Az SzK elfogadja az alapszerződést illető RMDSz-elképzelést (ellentétben az EMK-val, amely ellenzi azt). Egyed Péter – a ro. delegáció tagjaként –, részt vett a trieszti kisebbségi konferencián. [Szabadság, nov. 9.; RMSz, nov. 12.]

1995. április 20.

A PL’93 vezetői fogadták az Eörsi Mátyás vezette SzDSz-küldöttséget. A PL’93 kivált a CDR-ből és új kapcsolatokat épít ki a konvencióból ugyancsak távozott szocdem párttal (PSDR), az RMDSz-szel és a Petre Roman vezette PD-vel. [RMSz, ápr. 20.] (→ 1995.02.25, 1995.03.22)

Az SzDSz küldöttsége Bukarestben leszögezte: nem támogatja az etnikai alapú területi autonómia gondolatát, amely a szeparatizmus gyanúját kelti. [MH, ápr. 20.]

Közleményben fejtette ki álláspontját a m.–ro. alapszerződésről a PAC. Szerintük az ET 1201-es ajánlása jogilag érvénytelen és elavult. Nem lehet elfogadni a területi és nyelvi autonómiát. [MH, ápr. 22.]

Mircea Snegur, moldovai elnök, budapesti látogatásán elmondta, hogy Oroszországgal 1994 októberében megállapodtak a 14. hadsereg 3 éven belüli kivonásáról, ezt a moldovai parlament már ratifikálta, az orosz még nem. [RMSz, ápr. 22.]

1996. július 5.

Budapesten kétnapos zárt körű tanácskozást folytattak a m. kormány, a parlamenti pártok és a h. t. m. szervezetek képviselői [Erdély: RMDSz; Felvidék: EPM (Duray Miklós), MKdM (Bugár Béla), MPP (A. Nagy László), Csemadok; Kárpátalja: UMDSz (Tóth Mihály), KMKSz (Kovács Miklós); Délvidék: VMDK (Ágoston András), VMSz (Kasza József); HMSz, HMDK; MMNÖK]. A „Mo. és a h. t. magyarság” találkozó [m.–m. csúcstalálkozó] zárónyilatkozata leszögezte: az anyaország és a nemzet jövője szempontjából meghatározó fontosságú a mielőbbi euroatlanti integráció; összehangolt támogatásban részesítik a szomszédos országokban élő m. közösségek autonómiatörekvéseit; minden évben a költségvetés rögzített százaléka illesse meg a h. t. magyarokat. Az ellenzéki pártok hiányolták a határon túliak vétójogát az államközi szerződések megkötésénél, ezt a külügyi bizottság SzDSz-es elnöke nonszensznek tartotta. A Fidesz autonómia-tanácsot, az MDF Nemzeti Egyeztető Tanácsot akart létrehozni, de ez nem történt meg, a kormánypárt ellenállása miatt. [MN, júl. 6.] (→ 1996.07.11, 1996.07.14, 1996.07.17, 1996.07.18, 1996.09.04, 1996.10.18)

Bukarestben a Romániai Helsinki Bizottság kerekasztal-beszélgetést rendezett a romániai emberi jogok helyzetéről. A találkozón Edit Müller, az EU–Ro. Parlamenti Vegyes Biz. tagja kemény szavakkal bírálta a kormányt, amiért nem hajlandó párbeszédet folytatni a civil (nem kormányzati, NGO-) szervezetekkel; kifejtette, hogy Ro.-nak több hajlandóságot kellene mutatnia az ET 1201-es ajánlásának elfogadása ügyében. [Táj., júl. 10.]

1996. augusztus 28.

Márton Áron szülőfalujában, Csíkszentdomokoson, többezres tömeg emlékezett a hajdani püspökre, annak 100. születésnapján; fölavatták Szervátiusz Tibor szobrát és koncelebrációs szentmisét mutattak be. [RMSz, aug. 30.]

Lezsák Sándor az EDU-nak címzett levelében azt írta: a romániai kisebbségek fenyegetettsége és bizonytalansága miatt Mo.-nak és számos más európai államnak újabb menekülthullámmal kell szembenéznie. [MH, aug. 28.] – Bauer Tamás (SzDSz) ezt cáfolta, mondván: az alapszerződés jogokat biztosít és kimondja az asszimiláció tilalmát, érthetetlen tehát, hogy miért menekülnének a magyarok Erdélyből. [MH, szept. 17.]

Bíró Béla értelmezése szerint a kollektív jogok mindent felölelhetnek az anyanyelvű oktatástól a kétnyelvű feliratokig. [MH, aug. 28.]

A PDSR közleménye kiállt az alapszerződés mellett és elítélte Gh. Funart, aki a külügymin. menesztését és Iliescu elnök felfüggesztését követelte. [MH, aug. 29.] (→ 1996.09.02)

1996. szeptember 3.

Az Országgyűlés rendkívüli ülésén elvetették az ellenzéki pártok javaslatát, hogy Markó Béla is felszólalhasson. A kormánypártok (MSzP, SzDSz) szónokai kiálltak az alapszerződés mellett, az ellenzéki képviselők a szerződés aktuális változatát vitatták. Eörsi Mátyás kijelentette: nem tud elképzelni olyan alapszerződést, amely az RMDSz és a ro. fél igényeit is kielégítené, a Fidesz elnöke szerint ezzel a kijelentéssel lelepleződött, hogy a külügyi tárca Bukarest változatát fogadta el. A vita végén 235:71 arányban elvetették az ellenzéki állásfoglalást (→ 1996.08.27). [RMSz, szept. 5.] (→ 1996.09.05)

N. Văcăroiu javaslatára Iliescu elnök leváltotta a kormány 3 PUNR-s miniszterét: Valeriu Tabără (mezőgazd.), I. G. Chiusbaian (igazságügy), Ovidiu Muntean (távközlés), a helyükbe kinevezett miniszterek (Alexandru Lăpuşan, Ion Predescu, ill. Virgil Popescu) letették az esküt. [Szabadság, szept. 4.]

Az MDF tiltakozott a HTMH és a NEKH tervezett összevonása ellen (→ 1996.08.17). [RMSz, szept. 3.] (→ 1996.09.23, 1996.10.14)

1996. szeptember 23.

Az SzDSz nem ért egyet azzal a korábban elterjedt nézettel (→ 1996.08.17, 1996.09.03), hogy összevonják a HTMH-t és a kisebbségi hivatalt, mivel ez olyan hatást keltene, mintha megváltozna a kormány politikája, jelentette ki Pethő Iván (SzDSz). [MH, szept. 23.] (→ 1996.10.14)

1997. április 14.

Czédly József elmondta: a kormány úgy döntött, hogy a 27-es törvény alapján az RMDSz-nek joga van mind a pol. pártoknak, mind a kisebbségi szervezeteknek járó összegekhez – az Állami Számvevőszék vétója ellenére is. Az RMDSz megkapta az 1996-ra járó összeget is (→ 1996.10.03, 1996.10.14, 1996.10.18, 1996.10.28), de csak 1997 tavaszán, ami – az infláció miatt – komoly veszteséget jelent. [Szabadság, ápr. 14.]

Victor Ciorbea, a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjúban elmondta: valamennyi közösség elkobzott vagyonát vissza kell juttatni; Ro. még a restitúciós folyamat kezdetén van, a visszaszolgáltatás jogi keretét a kultusztörvény és a kisebbségi törvény jelenti majd. A zsidó és német vagyon egy részét kormányhatározattal is vissza lehet juttatni. [Szabadság, ápr. 14.]

A szenátus megszavazta az állami bankok privatizációjának törvénytervezetét. [Szabadság, ápr. 15.]

Pető Iván – aki 1992. nov.-től volt az SzDSz elnöke – bejelentette, hogy lemond tisztségéről. [ÚM, ápr. 15.]

1999. november 12.

Budapesten befejeződött a MÁÉRT kétnapos tanácskozása. Orbán Viktor meghívására a találkozón a m. parlamenti pártok és szervezetek vezetői mellett a nyugati magyarság képviselői is jelen voltak. A vendéglátókat tk. Martonyi János, Németh Zsolt, Szabó Tibor (HTMH) képviselte. Az RMDSz részéről Markó Béla, Takács Csaba és Tőkés László volt jelen. Az értekezlet áttekintette az eltelt időszak fejleményeit a nemzetpolitikai célok megvalósítása terén és megvitatta a 6 (oktatás, gazd., szociális, jogi, önkormányzati, kulturális) szakbizottság jelentését. A m. kormány kiáll a vajdasági magyarok hármas autonómia-koncepiója mellett. A tanácskozáson kiemelt fontosságú téma volt a státustörvény, a h. t. m. különleges jogállásának kérdése. Nagy vitát váltott ki a h. t. m. választói jogának kérdése, amelyet az MSzP és az SzDSz ellenzett, a többi párt támogatta. [RMSz, nov. 11., nov. 13.; BN, nov. 11.; Szabadság, nov. 12., nov. 13., nov. 15.]

2000. december 15.

A MÁÉRT ülésén Tabajdi Csaba kifejtette: pártja nem ért egyet a státustörvény tervezetével, mert az nem határozza meg a törvény alanyát. Az SzDSz – némi huzavona után – elfogadta a tervezetet. [Szabadság, dec. 15.]

2001. február 16.

Az amerikai nagykövetség Ötcsillagos városok címmel programot indított a bürokrácia csökkentésére, a különböző városházi és kamarai engedélyek kibocsátására. James Rosapepe – akinek tudomására jutott, hogy Gh. Funar népgyűlést szervezett (→ 2001.02.09) –, lemondta kolozsvári jelenlétét, a városnak szánt kitüntetést később adja át. – A délutáni népgyűlésen mindössze 5000 ember gyűlt össze a beígért 100 ezer helyett. C. V. Tudor másfél órás beszédet tartott, a szónokok nacionalista beszédekkel tüzelték a résztvevőket. A magyarellenes tüntetésnek is beillő népgyűlés táncműsorral és tűzijátékkal zárult. [Szabadság, febr. 17.] (→ 2001.02.18, 2001.02.21)

Az MSzP nem ért egyet a h. t. m.-ról szóló kedvezmény(vagy státus-)törvénnyel, attól tartanak, hogy ez melegágya lesz az etnobiznisznek és a korrupciónak. Az SzDSz koncepcionálisan ellenzi a tervezetet. [RMSz, febr. 16.]



lapozás: 1-20 | 21-32




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998