Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 27 találat lapozás: 1-20 | 21-27
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1999. július 1.

Victor Babiuc védelmi miniszter Washingtonban tárgyalt amerikai kollégájával, William Cohennel, aki kijelentette: az AEÁ szorosan együttműködik Ro.-val annak érdekében, hogy segíteni tudjon a csatlakozási feltételeket kielégítő ro. katonai reform végrehajtásában. [Szabadság, júl. 1.]

A ro. kormány elkészítette és továbbította az uniós csatlakozásra tett előkészületek szellemében elért eredményekről szóló jelentését. A gazdaságnak fogyatékosságai vannak, bár haladás történt a piacgazdaság meghonosításában, az árak és a kereskedelem liberalizálásában, az infláció ellenőrzésében és a pénzügyi törvénykezés területén. Az átszervezési és privatizációs intézkedések még nem hozták meg a várt eredményeket. [Szabadság, júl. 1.]

Bukarestben, a GDS székhelyén megbeszélést tartottak a Budapesti Nyilatkozat aláírásának 10. évfordulója alkalmából. Molnár Gusztáv arról beszélt, hogy Erdély lehetne az a ’mozdony’, amely bevinné Ro.-t az EU-ba; az erdélyi lehetőségek kihasználásával felgyorsulna Ro. euroatlanti integrációja. A regionalizmusnak ez lenne a célja, nem az állam szétszabdalása. A megbeszélésen megegyeztek abban, hogy – látva a Kolozsvári Nyilatkozat elleni felzúdulást (→ 1999.06.09, 1999.06.15) – újabb fogalomtisztázó üléseket tartanak. [RMSz, júl. 2.]

1999. július 2.

Anghel Andreescu, a csendőrség parancsnoka leszögezte: nincs min vitatkozni, Sepsiszentgyörgyön jövőre átadják az új laktanyát. [RMSz, júl. 2.]

Bukarestben és Kolozsvárott mintegy 100 legionárius szimpatizáns jelenlétében emlékeztek a Mikály Arkangyal Légió 1927-es megalakulására. [RMSz, júl. 2.]

1999. július 3.

Kolozsvárott Gh. Funar tüntetést szervezett a hivatalos m. nyelvhasználat ellen. [Szabadság, júl. 3.]

Az új oktatási törvény elfogadása elleni tiltakozásul lemondott a képviselőház okt. biz. elnöki tisztéről Anghel Stanciu (PRM). Stanciu szerint a most elfogadott törvény a m. nyelvet Ro. második hivatalos nyelvévé teszi; a tervezett PSE a „hungarizmus és Nagy-Mo. propagálásának a fészkévé fog válni”. [Népújság, júl. 3.]

1999. július 5.

Csíksomlyón ismét megtartották az Ezer Székely Lány ünnepét, amelyet először Domokos Pál Péter szervezett meg 1931-ben. [HN, júl. 5.]

1999. július 6.

A temesvári róm. kat. egyházmegye gondjairól beszélt Martin Roos, az új püspök: elsősorban a kivándorlás miatt erősen csökkent a hívek száma; visszakaptak néhány épületet (köztük a püspöki palotát), elindították a róm. kat. középiskolát, megkezdték az iskolai hitoktatást, újjáéledtek a szerzetesrendek. Egyelőre csak papíron kapták vissza a Piarista Főgimn. és a Marienheim épületét. [NyJ, júl. 6.]

Nagy iramban nő az egyetemi és főiskolai hallgatók száma: az 1996/97-es tanévben a 18–24 éves korosztálynak mindössze 13%-a volt egyetemi polgár, a köv. tanévre ez a szám megközelíti a 33%-ot. Félő, hogy a létszámok ilyen felduzzasztása a magyarok arányszámát tovább csökkenti. Saját oktatási stratégiára van szükség, hogy lépést tudjanak tartani azzal a törekvéssel, mely a korosztály ⅓-át főiskolára, egyetemre akarja járatni. [Háromszék, júl. 6.]

1999. július 7.

A PDSR és a PRM az alkotmánybíróságon támadta meg az oktatási törvény azon cikkelyeit, amelyek a nemzeti kisebbségek anyanyelvén való oktatását szabályozzák. Az indoklás szerint ez sérti az alkotmányt. A benyújtott panasz azt is kifogásolja, hogy a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája nem vesz tudomást arról, hogy Európában nemzetállamok is vannak, amelyekben csak egy hivatalos nyelv van. [Szabadság, júl. 7.]

Ro. az év első hat hónapjában több mint 2 milliárd $-t törlesztett idei adósságából, a maradék mindössze 300 millió $. [Szabadság, júl. 7.]

Adrian Năstase (a PDSR alelnöke) a volt külügyminiszterek moszkvai konferenciáján arról értekezett, hogy Európa veszélyes pol. koncepciók kísérleti laboratóriuma lett. Szerinte rendkívül veszélyes precedenst teremthet, ha „megpróbálnak feldarabolni egyes államokat, s ennek megfelelően megváltoztatják a határokat”. Ha elfogadják Koszovó elszakadását Szerbiáról, akkor lehetségessé válik Nagy-Albánia létrejötte. Hasonló folyamat várható a Vajdaság esetén is, amelynek autonómiája mellett a m. kormány kardoskodik. [Szabadság, júl. 7.]

Az RMDSz szenátusi frakciója közleményben fejezte ki amiatti sajnálkozását, hogy Csapó I. József a tanügyi törvény módosítása ellen szavazott. A törvény valóban nem tökéletes és nem mindenben elégíti ki a kisebbségek igényeit, de az 1995-ös törvényhez képest nagy előrelépést jelent a jogszabály. [Táj., júl. 7.] – Markó Béla szerint Csapó gesztusa felért mindazoknak az előnyöknek az elutasításával, amelyeket az új törvény – hiányosságai ellenére – a kisebbségeknek biztosít. [Szabadság, júl. 13.]

1999. július 8.

A Legfelsőbb Bíróság elutasította azt a keresetet, amelyet az ellenzéki pártok a PSE-ről hozott kormányhatározat ellen nyújtottak be. Az ítélet egyúttal megsemmisítette a bukaresti ítélőtábla előző ítéletét. A döntés értelmében nincs akadálya a PSE megalapításának. [Szabadság, júl. 7.] – Időközben a parlament jóváhagyta a módosított akkreditációs törvényt, amely nem teszi lehetővé olyan multikulturális felsőoktatási intézmény létrehozását, amely nem rendelkezik legalább egy ro. karral. A m.–német egyetem ötlete tehát gyakorlatilag értelmét vesztette – mondta el Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal osztályvezetője. [Szabadság, júl. 9.]

Gh. Funar közleményben szólította föl Kolozsvár m. lakosait, hogy aki nem ismeri a ro. nyelvet, az írásban tegyen nyilatkozatot. Boros János városi tanácsos elmondta: nem kell komolyan venni a felhívást, az akció nem egyéb újabb magyarellenes hangulatkeltésnél. [Szabadság, júl. 8.]

A koszovói válság lezárultával Javier Solana, NATO-főtitkár első útja Ro.-ba vezetett. A sajtóértekezleten kérdésre válaszolva elmondta: a NATO elutasítja a határok módosításának gondolatát. [Szabadság, júl. 9.]

A parlament két háza együttes ülésen véglegesítette a tanügyi törvény cikkelyeit és ezzel lezárult a 84/1995. sz. törvény módosításának kétéves folyamata. A törvény bizonyos szintű kedvezményeket vezet be a kisebbségi oktatás terén: nem indítanak kötelező módon ro. ny. osztályokat minden helységben, másrészt kisebbségi tannyelvű létszám alatti osztályokat is létre lehet hozni. [RMSz, júl. 8.]

Nagyváradon hosszas pereskedés után a ref. püspökség visszakapta székházát (→ 1999.04.23). Az érdekelt felek megbeszélést tartottak a KREK székházának fokozatos kiürítéséről és a de facto visszaadásról. [BN, júl. 8.]

1999. július 9.

Szatmár megyében 8 tanintézetben 14 osztályt, összesen 325 helyet tartottak fenn, anyanyelvükön szakmát tanulni óhajtó m. nyolcadikosoknak, de mindössze 49 hely telt be (2 osztály: építészet és épületgépészet). [RMSz, júl. 9.]

1999. július 12.

Lehallgatási botrány Székelyudvarhelyen; titkosszolgálati megfigyelés alá vonták Csoóri Sándor MVSz-elnököt – közlik az erdélyi hírlapok. [Szabadság, júl. 12.; SzFÚ, júl. 12.] (→ 1999.07.13, 1999.07.14)

1999. július 13.

A lehallgatási botránnyal kapcsolatban Szabó Károly szenátor emlékeztetett egy 4 évvel korábbi, bukaresti esetre, amikor hasonló módon szervezték meg a titkosszolgálat megfigyelőinek lebukását, hogy így szabaduljanak meg néhány „kellemetlen” munkatárstól. Az esemény, ahol részt vett az MVSz nyílt rendezvény volt, amelyen bárki részt vehetett, nem volt szükség különleges megfigyelőkre. – Markó Béla az üggyel kapcsolatban elmondta: korábban már megszüntették a SRI azon ügyosztályát, amely az „irredentizmussal és a m. veszéllyel” foglalkozik, de tapasztalatból tudja, hogy az RMDSz politikusait figyeli a titkosszolgálat. Nem is ez a lényeg, hanem az, hogy mit tekint a SRI nemzetbiztonsági kérdésnek. [Szabadság, júl. 13.]

Ősztől kötelező lesz a kilenc osztály, így az általános iskola nyolcból kilenc osztályos lesz, a líceumi oktatás pedig 3 osztályra (10–12.) korlátozódik. [Szabadság, júl. 13.]

A kolozsvári MKT megvitatta a tanügyi törvény megszavazása nyomán kialakult helyzetet. Nyilatkozatban rögzítették: a m. nemzeti közösség szempontjából nem tartják kielégítőnek az elfogadott törvényt. (→ 1999.07.16) A Bolyai Társaság sem értékeli sikerként a módosított oktatási törvény és az akkreditációs törvény együttes hatását. Takács Csaba szerint nem időszerű a nyilatkozat. (→ 1999.07.08) [Szabadság, júl. 15.]

1999. július 14.

Dávid Ibolya Bukarestben egy aradi megbékélési emlékpark terveiről beszélt Radu Vasile kormányfővel. A parkban helyet kapna az 1989-es forradalom emlékműve és a Szabadság-szobor. Kölcsönös a remény, hogy az emlékpark alapkövét okt. 6-án helyezi el a két miniszterelnök. [Szabadság, júl. 14.] (→ 1999.07.23)

Adrian Năstase (a PDSR első alelnöke) egy sajtóértekezleten azt jósolta, hogy ősszel súlyos feszültség fog kirobbanni Erdélyben. (→ 1999.10.14) Azt állította, hogy a „maximális feszültség politikáját a külső erők által támogatott belső erők” kezdeményezik. A székelyudvarhelyi lehallgatási botrányról (→ 1999.07.12, 1999.07.13) azt mondta: egyik példája annak, hogy milyen nehézségekbe ütközik az ország egyes vidékein az állami intézmények működése. [Népújság, júl. 14.]

1999. július 15.

Szilágyi Pál, a BBTE rektorhelyettese a módosított tanügyi törvény nyomán kialakult helyzetről nyilatkozott, s új egyetemi karok esélyeit latolgatta. [Szabadság, júl. 15.]

Antal István képviselő parlamenti vizsgálatot kért a székelyudvarhelyi lehallgatási üggyel (→ 1999.07.12, 1999.07.13, 1999.07.14) kapcsolatban. [Népújság, júl. 15.]

1999. július 16.

V. A. Stănculescu és Mihai Chiţac tábornokokat a Legfelsőbb Bíróság 15 év börtönbüntetsére ítélte az 1989-es temesvári események idején elkövetett bűntettek miatt. A két tábornokot 72 személy haláláért és 253 ember megsebesítéséért tartják vétkesnek. (Stănculescu 1990–1991. ápr. között hadügy-, majd ipari miniszter, Chiţac pedig 1990 júniusáig belügyminiszter volt.) [Szabadság, júl. 16.]

Wesley Clark, a NATO európai erőinek főparancsnoka kijelentette: a jövő fő kérdése a stabilitás, ez pedig a határok változatlanul hagyását jelenti; sem Ro.-nak, sem a térség más országának nem kell semmiféle problémát csinálnia ebből a kérdésből. [Szabadság, júl. 16.]

Az unitárius egyház átvehette a kolozsvári Brassai Líceum épületére vonatkozó tulajdonosi iratot. [Szabadság, júl. 16.]

Markó Béla az MKT nyilatkozatáról (→ 1999.07.13): „A kolozsváriak álláspontja nem oktatási, hanem politikai töltetű, ami az RMDSz csúcsvezetőségével szembeni ellenérzést jelenti.” [Szabadság, júl. 17.]

1999. július 17.

Az EREK, a Sepsi Ref. Egyházmegye és a helyi egyházközség szervezte emlékünnepélyen a földvári fogolytábor áldozataira emlékeztek Hidvégen. Amíg Földváron el nem készül az áldozatok emlékműve, addig Hidvég marad az emlékezők és a hozzátartozók zarándokhelye. Az emlékmű ügye még nem tisztázódott, ui. az utolsó percben a Brassó megyei tanács az utolsó pillanatban visszavonta az engedélyt. [Szabadság, júl. 19.; RMSz, júl. 20.] (→ 1999.10.11)

1999. július 18.

Mo.-n az első félévben 2059 személy kapott m. állampolgárságot, 181 személyt elutasítottak. A legtöbben Ro.-ból telepedtek át (1445), őket Szerbia (444) és Ukrajna (299) követi. [Szabadság, júl. 17.]

1999. július 19.

Tusnádon megkezdődött a 10., jubileumi Bálványosi Nyári Szabadegyetem. A kezdetben Bálványosfüreden megtartott konferencia-napokat 3 éve átköltöztették Tusnádra, így alakult ki a ’Tusványos’ fantázianév. Az első nap a regionális társdalomépítés témakörben folyt a vita. [RMSz, júl. 21.; HN, júl. 19.]

Ősztől beindul Nagyváradon a PKE (Partiumi Keresztény Egyetem), a SIRF utóda – jelentette be Tőkés László. Az ökumenikus egyetemet a ref. egyház fogja finanszírozni (ui. a többi egyház elvetette a támogatás ötletét). Az ősztől 600 taggal induló egyetemnek a bejegyzés előtt álló Pro Universitate Alapítvány lesz a gazdája. Az eddigi hittanárképző karok mellett közgazdákat, szociális gondozókat, zene- és nyelvtanárokat is fognak képezni, tanítóképző kollégium is lesz. [Szabadság, júl. 19.] – A KREK elnöksége és a SIRF rektori hivatala tájékoztatást adott a PKE alapításáról. A tanügyi törvény módosítása nyomán az egyházi tanintézetek végképpen a magánoktatás keretébe szorulnak; önálló m. tannyelvű egyetem alapítása egyhamar nem lesz lehetséges, ezért döntöttek arról, hogy a KREK keretében létrehozzák a PKE-t. [Szabadság, júl. 22.; PK, júl. 22.] (→ 1999.07.22)

Az elmúlt napok erdélyi árvizeinek 17 halálos áldozata volt, 1600 személy vált hajléktalanná. [Szabadság, júl. 19.]

1999. július 20.

’Tusványos’ 2. napjának témája: Nemzeti kultúra, multi- és etnokluturalitás. Alexandru Cistelecan szerint igen fontos teendő lenne a történelem demitizálása. [RMSz, júl. 22.]

Csíkszeredában – a BoNyA megnyitójaként – a Pedagógusok Háza előtt szobrot állítottak Apáczai Csere Jánosnak (Bodó Levente alkotása). [HN, júl. 21.]

1999. július 21.

Az Alkotmánybíróság elutasította az ellenzéki parlamenti képviselők és szenátorok keresetét, kimondva: nem alkotmányellenes az a törvény, amely felhatalmazza a kormányt, hogy sürgősségi kormányrendeleteket bocsásson ki a parlamenti vakáció alatt (így lehetővé válik, hogy a kormány sürgősségi rendelettel ratifikálhassa a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartáját is). Ugyanakkor alkotmányosnak ítélte az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet is. [Szabadság, júl. 20.]

Aradon átutazott Máthé István egész alakos Petőfi-szobra, Kiskunfélegyháza város ajándéka, amelyet Fehéregyházán kívánnak felállítani a költő halálának 150. évfordulóján. Az adományozó város küldöttei és a szervezők rövid tisztelgés erejéig megálltak a Vesztőhelyen, majd továbbmentek Dévára. A konvoj érkezését és távozását a történelmi egyházak harangszava kísérte. [NyJ, júl. 21.] (→ 1999.07.31)

A Csíki Játékszín terveiről Parászka Miklós rendező számolt be: az ősszel kezdődő évadban 5 előadást terveznek. [HN, júl. 21.]

1999. július 22.

’Tusványos’-on az állam privatizációs szerepéről értekeztek. Ro.-ban a tényleges privatizáció 1997 után indult meg. [RMSz, júl. 24.]

Simion Simon, a BBTE ideiglenes rektora – azok után, hogy a magyar tanárok szept. elején 3 új magyar kar indítását kezdeményezték volna (közgazd. és jog; matematika és természettudományok; humán- és politikatud.) – ellenezte az önálló m. karok létrehozását az egyetemen belül, tekintve, hogy csaknem valamennyi tagozaton külön helyeket biztosítottak a m. diákok számára. [Szabadság, júl. 22.]

A PKE alapításával kapcsolatban Asztalos Ferenc elmondta: tévedés azt mondani, hogy nincs lehetőség m. ny. egyetem létesítésére (→ 1999.07.19), ui. a nem rég jóváhagyott törvény 123. paragrafusa kimondja, hogy a nemzeti kisebbségeknek joguk van felsőfokú intézményeket létesíteni a magánoktatási szférában. Az elmúlt években az RMDSz nem kezelte prioritásként a magánoktatás kérdését, mert megfosztotta volna magát annak a lehetőségétől, hogy valaha is létrejöjön az önálló állami m. egyetem. A PSE alapítása elhúzódik, de ezzel kapcsolatban még két per is függőben van. [Szabadság, júl. 22.]

Az erdélyi könyvkiadás megsegítésére kolozsvári székhellyel közös tankönyvkiadót kíván létrehozni a budapesti Nemzeti Tankönyvkiadó és az RMPSz, valamint a TOK. [Szabadság, júl. 22.]

Kézdivásárhelyen fölavatták Bem tábornok mellszobrát (Vetró András alkotása). [RMSz, júl. 24.]

1999. július 23.

’Tusványos’-on a dél-kelet-európai térség stabilitása volt az újabb nap témája. Orbán Viktor – akit előadónak várnak a szabadegyetemre – Marosvásárhelyen találkozott Radu Vasile kormányfővel. [HN, júl. 24.] – Radu Vasile a m. egyetem létesítéséről elmondta: a módosított törvény lehetővé teszi a m. egyetem létesítését. „A kérdés technikai jellegű. Vagy folytatjuk a m.–német egyetem létrehozását célzó kormányhatározat érvényesítését, vagy ennek a törvénynek a keretét használjuk majd. Maga a törvény ezt már lehetővé teszi, akadály már nincs.” Elvi egyezség született az aradi emlékpark (→ 1999.07.14) ügyében is. [Szabadság, júl. 24.]

Csíkszeredában Petőfi-emléktáblát avattak a Petőfi utca 15-ös sz. épületén. [HN, júl. 24.]



lapozás: 1-20 | 21-27




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998