Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 23 találat lapozás: 1-20 | 21-23
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1999. február 1.

Göncz Árpád és Emil Constantinescu Aachenben rövid megbeszélést folytatott a két ország kapcsolatáról. [Szabadság, febr. 1.]

Varujan Vosganian (PAR) kijelentette: az RMDSz komoly ellenkezésre számíthat a jobboldal részéről, ha tovább folytatja autonomista politikáját. Pártja nem támogatja a kollektív jogokat. [Szabadság, febr. 1.]

Takács Csaba, a Hajdú Gábort ért támadásokról: az egészségügy nehéz és kritikus tárca, emiatt már 9 miniszter cserélődött, a támadások folyamatosak; az RMDSz-nek alapvető érdeke, hogy a reformintézkedéseket következetesen végrehajtsa, ezért nem szabad megfutamodni. [Szabadság, febr. 1.]

1999. február 2.

Rosszhiszeműen fogadta a közvélemény Frunda György szenátornak azt a javaslatát, amely az európai kisebbségek jogainak tiszteletben tartását vizsgáló ad hoc-bizottság létrehozását célozta. A pártok tiltakoztak és Ro. monitorizálásának felújításán való mesterkedéssel vádolják az RMDSz-t. Ennek kapcsán Frunda elmondta: a javaslatot még szeptemberben tette, de csak most került sorra. A bizottság létrehozása nem románellenes és nem célozza a monitorizálás újraindítását; a testület felleltározná az országok kisebbségi problémáit és kötelezné a tagországokat, hogy aláírják és ratifikálják a Kisebbségi Keretegyezményt és a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. [Szabadság, febr. 2.]

Az 1998-as év szomorú rekordjai: az ipari termelés 17%-kal csökkent, az infláció 40,6%-kal nőtt, a munkanélküliség 10,6% lett. [Sajtóf., febr. 2.] – Az össztermelés 5,5%-kal csökkent; az országnak 1999-ben 2,8 milliárd $ adósságot kell törlesztenie. [Szabadság, febr. 10.]

1999. február 3.

Radu Vasile múlt heti 4 napos németországi látogatása azért is jelentős, mert 1990 óta ő az első miniszterelnök, akit hivatalos látogatásra hívtak a németek. A kormányfő főleg gazdasági ügyekről tárgyalt. [GyK, febr. 3.]

1999. február 4.

A PNTCD részéről is felerősödtek a támadások, mióta Remus Opriş bekerült a párt csúcsvezetésébe. Markó Béla emlékeztetett: az RMDSz nem térhet el attól, hogy vállalta a kormányprogram végrehajtását, a reform bevezetését. [Szabadság, febr. 5.]

Miron Cozma a Zsil-völgy vezérének kiáltotta ki magát és újabb bányászjárással fenyeget, ha eljárást indítanak azok ellen, akik részt vettek a múltkori tüntetéseken. [Sajtóf., febr. 4.]

A nagyváradi püspöki palota visszaadási perét a róm. kat. püspök kérésére áthelyezték Buzăuba, de hónapok óta halogatják a per napirendre tűzését. Tempfli József püspök eltökélt szándéka, hogy visszaszerezze a palotát, ha kell, akkor Strasbourgig viszi a pert. [BN, febr. 4.]

1999. február 5.

A szenátus védelmi biz. megkezdte a januári ’bányászjárás’ kivizsgálását. Nicolae Alexandru, a védelmi biz. elnöke szerint a PRM komoly szerepet játszott az események kirobbantásában. A bányászok C. V. Tudor képét vitték magukkal, a pártot és vezérét éljenezték. [Szabadság, febr. 5.]

Kötő József (EMKE) elmondta: jó irányba halad az erdélyi magyarság önszerveződése, a közel 400 egyesület és alapítvány létrehozta a maga szakágazati szövetségeit. Ezek között pl. a képzőművészeknek, néptáncosoknak, népfőiskoláknak, a kórusmozgalomnak, amatőr színjátszóknak, tehát gyakorlatilag készen áll a romániai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszer. [A Hét, febr. 5.]

1999. február 6.

Az ortodox egyház Szent Szinódusa arról döntött, hogy Teoctist pátriárka elküldheti a Vatikánba a pápa látogatásához szükséges meghívót. Emil Constantinescu már korábban meghívta a pápát, de a Szentszék jelezte, hogy a meghívást az ortodox egyház vezetőjének is meg kell erősítenie. [MN, febr. 6.]

Az RMDSz Kolozs megyei szervezetének elnökéül Kónya-Hamar Sándort választották meg, aki Boros Jánostól vette át a posztot. Kónya kifejtette: az egyetemmel kapcsolatos törekvéseinkről nem vagyunk hajlandók lemondani; az RMDSz csúcsvezetése a bűnös abban, hogy nem tudta megtalálni a megfelelő módozatokat a követelések kivívására. [EN, febr. 9.]

1999. február 7.

Kötő József jelen volt az MCsSz Gyimesbükkön tartott évi közgyűlésén. Kötő elmondta: miniszteri rendelet intézkedett a csángók anyanyelvű oktatásáról, amelyet a megyei tanfelügyelőségnek is el kellett fogadnia. Az államtitkár a m. ny. oktatás további ellenőrzését ígérte. [RMSz, febr. 10.]

1999. február 8.

Az RMDSz Maros megyei szervezete a leköszönő Kolcsár Sándor helyett Kincses Elődöt választotta meg elnöknek. Frunda György javasolta az elnökségi jelentés elutasítását, tekintve, hogy Kolcsár Sándor nem maradt semleges elnök, hanem elkötelezte magát egy platform mellett. Markó Béla szerint a megyei szervezet nem tudott felnőni ahhoz a feladathoz, hogy a szövetségen belül a legerősebb szervezet legyen. [RMSz, febr. 8.]

Az erdélyi kat. püspökök levelükben arra kérték a pápát, hogy látogasson el Erdélybe is. [Új Ember, febr. 21.]

A két ház együttes ülésén megkezdték a költségvetési vita tervezetét. Radu Vasile hangsúlyozta, hogy a költségvetés igen szigorú: a GDP 2%-os csökkenésével számolnak, az infláció tervezett mértéke 25%. [Szabadság, febr. 9.]

1999. február 9.

Radu Vasile kétnapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezett. A küldöttséget fogadta Orbán Viktor kormányfő, Göncz Árpád köztársasági elnök és Áder János, az Országgyűlés elnöke. [Szabadság, febr. 10.]

Tőkés Elek egyházügyi referensként kezdte, s csak több versenyvizsgával lehetett igazgató, noha a kormány vezérigazgatói állással kecsegtette az RMDSz-t. Nagy Benedekkel közösen dolgoznak az egyházak ügyén, de semmilyen segítséget nem kapnak az államtitkárságtól: személyzet nélkül dolgoznak (bútorzat is csak szűkösen van), 1997. dec.-re sikerült elkészíteniük a vallásügyi tervezetet, amelyet 1998. júl. küldtek szét véleményezésre a minisztériumoknak. Az egyházi vagyon visszaszolgáltatása akadozik. [EN, febr. 9.]

1999. február 10.

Radu Vasile Gyulára látogatott, hogy a magyarországi románok sorsával ismerkedjen, majd Arad felé jött vissza az országba. Sajtóértekezletén elmondta: biztosítékokat kapott arra nézve, hogy Mo. támogatni fogja Ro. euroatlanti integrációját; majd hozzátette: „a tárgyalások légköre nem azt bizonyította, hogy a ro.–m. kapcsolatok fejlesztése a m. egyetem létrehozásától függene”. [Szabadság, febr. 12.]

Orbán Viktor fogadta Tőkés Lászlót és tájékoztatta a Radu Vasiléval folytatott tárgyalásról. „A bizalomépítés szempontjából fontosak a ro.–m. kormányfői találkozón elhangzottak, de hiányolom a konkrét eredményeket”– mondta Tőkés László. Németh Zsolt elmondta: a találkozó előtt a püspök eljuttatta javaslatait Orbán Viktornak, s ezeket a m. fél számos esetben képviselni tudta a megbeszéléseken. [RMSz, febr. 12.]

1999. február 11.

Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter a m. egyetem ügyéről elmondta: a különbizottság decemberben leadta a jelentését, az akkreditációs bizottság jelentésére várnak. [A Nap, febr. 11.]

Kiss Kálmán (RMSzdP) elmondta: erős szervezetük van, Maros megyében 5800 a taglétszám. Találkozni akarnak az RMDSz vezetőivel, hogy az együttműködésről tárgyaljanak, de eddig mindig visszautasításra találtak; a többi „politikai erő komolyan vesz minket”. [Népújság, febr. 11.]

1999. február 12.

Az EP jóváhagyta azt a határozati javaslatot, hogy Ro.-t és Bulgáriát vegyék le az EU országaival szembeni vízum-kötelezettek listájáról. [RMSz, febr. 12.]

1999. február 13.

Nyárádszeredában, mintegy 300 résztvevő előtt tartották meg a Tőkés László által összehívott fórumot. A tb. elnök szerint fölöslegesek voltak az ellenérzések, a Fórum nem kívülállóként jelentkezett, hanem mindig ragaszkodott a szövetségi keretekhez. Az EMK nevében nyílt levelet olvastak föl, amelyben Eva Maria Barki kitiltása (→ 1998.10.27) ellen tiltakoztak. Katona Ádám levélben kérte Mo. kormányát, hogy biztosítson védőhatalmi státust a h. t. m. számára. Tőkés András kimondta: „nem lehetünk lojálisak a börtönünkhöz”[!]. Borbély Zsolt Attila az autonómiának akár konfliktusok árán való megteremtése mellett tette le a garast. [RMSz, febr. 17.; Udvarhelyszék, febr. 19.] Toró T. Tibor szerint az RMDSz kormányzati szerepvállalása zsákutcába vezet. „Élni kell a mást csinálás alternatívájával, nyilván másokkal, mint a jelenlegi vezetés.” (A cikkíró szerint nem hangzott el az, hogy mi is lenne az a ’mást csinálás’.) [Népújság, febr. 15.] – Pozitívnak ítélték a Fórum-mozgalom mérlegét, sikerként könyvelték el azt, hogy az utóbbi megyei választásokon a Fórum szónokai nyertek [Toró T. Tibor (→ 1998.11.21), Kincses Előd (→ 1999.02.08), Kónya-Hamar Sándor (→ 1999.02.06)]; a tisztességgel végzett munka örömével állapítható meg, hogy ma már az RMDSz legfelsőbb vezetése is a Szövetségen belüli változások szükségességéről beszél. A résztvevők Bocskai fejedelem végrendeletének részletét is bevették a Fórum határozatába: „… szeretettel intem mind az erdélyieket és magyarországi híveinket az egymás közt való szép egyezségre, atyafiúi szeretetre. Az erdélyieket, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket el ne taszítsák, tartsák ő atyafiainak és ő véreknek, tagjoknak.” [RMSz, febr. 16.]

Markó Béla szerint a fórumokra, a minél nagyobb nyilvánosság előtt zajló találkozásokra szükség van. Ám az kell, hogy ezeken a fórumokon „maga a m. közösség szólaljon meg és ne arra használjuk ezeket a találkozókat, hogy mi próbáljunk ott közfelkiáltással különféle programokat és elképzeléseket elfogadtatni. (…) Tőkés püspök úrnak nem kellene azt hinnie, hogy ha ő találkozik valahol az ottani közösség képviselőivel, akkor az egy Európára szóló esemény. Az egy ugyanolyan fontos esemény, mint azok a találkozók, amelyeken mi hétről-hétre rendszeresen jelen vagyunk.” [RMSz, febr. 15.]

1999. február 15.

Tőkés László Nyárádszeredában közölte az újságírókkal, hogy a két kormányfő találkozása előtt bizalmas tárgyalásra készült Orbán Viktorral, „de egészen szokatlan módon közbelépett a ro. diplomácia, kifejezvén a ro. fél visszautasító álláspontját.” Orbán Viktor „nagyon elvszerűen azt mondta, hogy ha már ez így történt, a bizalmas találkozásnak adjunk nyilvánosságot szerdán”. [RMSz, febr. 15.]

Frunda György ügyvédi közreműködése nem járt sikerrel: háromszori halasztás után ítéletet hirdetett a bukaresti táblabíróság az Agache-perben: Filip-Orbán Daniela 7 év börtön, Héjja Dezső és Paizs Ottó 4 év, Reiner Anton 3 év, plusz minden elítélt részéről anyagi kártérítés; Konrád Jánost felmentették. Nyilvánvaló, hogy az ítéletnek pol. és etnikai jellege is van. [BL, febr. 19.] (→ 1999.02.26)

Bűnügyi per tanújaként idézték meg az Alsócsernátoni Fórum főbb résztvevőit, tk.: Tőkés Lászlót, Király Károlyt, Kónya-Hamar Sándort, Borsos Gézát, Katona Ádámot, Bardóczy Csabát, Patrubány Miklóst, Toró T. Tibort. [Szabadság, febr. 15.] (→ 1999.02.23)

1999. február 16.

A szocdem tömörülés, a SzÚT 1994-ben alakult, első elnöke Dáné Tibor volt, 1997-től Bucurné Horváth Ildikó vezeti, aki elmondta: az emberek bizalmatlanok mindennel kapcsolatban, aminek a nevében a „szoc-” olvasható. Emlékeztetett: az EU 15 tagállam közül 11-ben szocdem vagy szocialista párt van hatalmon. [EN, febr. 16.]

1999. február 17.

Újabb bányászcsoportok indultak Bukarest felé, de ezúttal – több órás közelharc árán – sikerült szétverni a dorongokkal és láncokkal felfegyverzett bányászokat. Őrizetbe vették a távollétében 18 évre elítélt Miron Cozmát is. [Szabadság, febr. 18.]

Bukarestben ülésezett a kat. püspökkari konferencia. Az erdélyi püspökök Csíksomlyót és Balázsfalvát javasolták a pápai látogatás erdélyi állomásainak. [MH, febr. 19.]

Gondot okozott, hogy milyen kritériumok alapján állítsák össze a h. t. m. szervezetek listáját, amelyeket meghívnak Budapestre a m.–m. találkozóra, végül csak azokat a pártokat és szervezeteket hívták meg, amelyek az illető ország parlamentjében is jelen vannak. Az értekezlet fő témája a magyarság és az euroatlanti integráció. Az RMDSz-t Markó Béla, Takács Csaba és Tőkés László képviseli. Martonyi János a meghívó külügymin. elmondta: „a kettős állampolgárság automatikus kiterjesztése a h. t. m. kisebbségre sem politikailag, sem jogilag nem megfelelő megoldás.” [Szabadság, febr. 17.] (→ 1999.02.20)

1999. február 19.

Kolozsvárott a Bethlen Kata Diakóniai Központban tanácskoztak a m. püspökök, valamint Eckstein-Kovács Péter és Tőkés Elek, az egyházügyi államtitkárság főigazgatója. Eckstein ismertette az egyházi javak visszaszolgáltatásának és a vallásügyi törvénytervezetnek a helyzetét: mindkettő késik; újabb restitúciós listát kért a püspököktől, hogy megkezdhesse egy újabb kormányrendelet kijárási procedúráját. Az egyházi vezetők nehezményezték, hogy a kormány az ortodoxoknak kedvez, ezért nemzetközi fórumokhoz kívánnak fordulni. [RMSz, febr. 23.]

Tisztújítás volt a BMC kolozsvári ülésén. Az elnök Jakobovits Miklós maradt, üv. titkár: Dobribán Emil; aleln.: Németh Júlia, Gaál András, Simon Endre. [BL, febr. 19.]

1999. február 20.

Budapesten tartották a Magyarország és a határon túli magyarság c. konferenciát, melyen a h. t. m. szervezetek (RMDSz, MKP, KMKSz, VMSz, VMDP, HMDK, MMNÖK, KDT) képviselői, az MVSz, a kormány és a m. parlamenti pártok képviselői vettek részt. A zárt ajtók mögött tartott megbeszélésen Martonyi János elmondta, hogy ki kell dolgozni a nemzetstratégiát, melynek célja egyértelmű: a magyarságnak közösségként fenn kell maradnia és tovább kell élnie szülőföldjén, ott, ahol több mint ezer éve él. [Ugyanezt Németh Zsolt is leírta az RT-kongresszusnak (→ 1999.03.06) küldött levélben. (RMSz, márc. 8.)] A konferencia záródokumentuma kimondta a kapcsolattartás folyamatosságának biztosítása érdekében a M. Állandó Értekezlet (MÁÉRT; ]990323) pol. konzultatív testület létrehozását, mely évente legalább egy alkalommal tanácskozik. [Szabadság, febr. 22.]

Szatmárnémetiben, a PUNR vezetőinek tanácskozásán Valeriu Tabără, a párt elnöke óvott attól, hogy a m. kisebbségnek visszaadják az ingatlanait. [RMSz, febr. 23.]

1999. február 22.

Tőkés László visszavonta korábbi lemondását (→ 1998.08.13) az MRVSz elnöki tisztségéről; az elnökség egyhangú beleegyezéssel vette tudomásul a püspök elnöki minőségben történt megerősítését. [Szabadság, febr. 22.] (→ 1999.08.09)

1999. február 23.

A brassói ügyészségre beidézettek közül (→ 1999.02.15) csak a parlamenti immunitást élvezők jelentek meg: Kónya-Hamar Sándor, Csapó I. József és Szilágyi Zsolt, akik tisztázták a helyzetet: Alsócsernátonban semmilyen államellenes cselekmény nem történt. A feljelentést Gh. Funar tette. [Szabadság, febr. 24.]

Tőkés László a kettős állampolgárság kérdésről elmondta: a m. kormány azt támogatja, amit a h. t. m. legitim képviselői indokoltnak tartanak, az RMDSz vezetői viszont elutasítóan reagáltak a felvetésre. Az lenne a helyes, ha egy szakértői csoport megvizsgálná a kérdés jogi, szakmai, politikai oldalait. [EN, febr. 23.]



lapozás: 1-20 | 21-23




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998