Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 23 találat lapozás: 1-20 | 21-23
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1995. április 2.

Meghívott szakértők társaságában egyeztető tanácskozást tartott Szovátán az RMDSz vezetősége. A tanácskozás célja az autonómia-statútumok kidolgozásával kapcsolatos újabb kérdések tisztázása volt. [RMSz, ápr. 5.]

1995. április 3.

Bukarestben befejeződtek a többnapos ro.–orosz megbeszélések. A ro. fél az 1939-es Molotov–Ribbentrop-paktum eltörléséért szállt síkra, de Oroszország ezt nem fogadhatja el, mert az a határmódosítások kiindulópontját jelentené. [ÚM, ápr. 3.]

Traian Chebeleu sajtóértekezletén tk. elítélte az ET 1201-es ajánlását. „Valószínűleg még jó időbe telik, ameddig az etnikai alapú autonómia ilyenszerű primitív formáiért küzdő erők magukévá teszik az európai normákat” – jelentette ki. [MH, ápr. 4.] – Szentiványi Gábor külügyi szóvivő emlékeztetett arra, hogy Ro. ET-felvételekor magára nézve kötelezőnek fogadta el az 1201-es ajánlást. [ÚM, ápr. 5.]

1995. április 5.

Az RMDSz bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla és a parlamenti csoport több tagja bírálta azt a javaslatot, hogy a jelenlegi, listás, arányos választási rendszert az egyéni, szavazókörzeti választás rendszerével váltsák fel. Hajdú Gábor bírálta az idegen államok jelvényeinek Ro. területén történő használatát és az ország gyalázását érintő új Btk.-rendelkezéseket. Az RMDSz az „országgyalázás” bűntettének bevezetése esetére javasolta, hogy hasonlóképpen sújtsák a nemzeti kisebbségek gyalázását is, ezt azonban a parlamenti többség elvetette. – Szabó Károly és Bárányi Ferenc az EDU-konferencia munkálatairól számolt be és elmondták, hogy a márc. 26-án életbe lépett schengeni egyezmény gyakorlatilag felszámolja az EU-n belüli határokat és megerősíti az Európai Unió körülieket. [RMSz, ápr. 5.]

Székely Ervin képviselő az RMDSz önmeghatározását és az autonómiakoncepció tisztázását sürgette. Szerinte a Kolozsvári Nyilatkozat (→ 1992.10.25) tétje az volt, hogy a radikális szárny megszerezze az RMDSz ideológiai vonala fölötti kizárólagosságot; megkezdődött az autonómiaelmélet mitizálása, gyógyírként való felmutatása. Hibáztatta az autonómiastatútum tervezetét, mert politikai deklarációkkal helyettesíti a jogi definíciókat. [RMSz, ápr. 5.]

1995. április 6.

Az RMGE egész Erdélyt átfogó hálózat, Kolozsvár központtal bejegyzett jogi személy, elnöke Csávossy György, alelnökei Farkas Zsolt, Borsos Géza és Tier Antal. Megkezdték az adatbázis kiépítését, melynek célja a tagok regisztrációja és a gazdálkodók közötti kereslet-kínálat közvetítésének könnyebbé tétele. Eddig 5 információs központot épített ki és további 8-at terveznek megnyitni. [RMSz, ápr. 5.]

Dumitru Iuga, az RTV szakszervezeti vezetője, felfüggesztette 36 nappal korábban megkezdett éhségsztrájkját; ezalatt ország-világ meggyőződhetett róla: a hatalom nem akar jószántából lemondani arról, hogy ellenőrzése alatt tartsa a „tömeg-félretájékoztatásnak ezt az eszközét, amelynek révén bármikor meg lehet nyerni egy választási küzdelmet.” [Szabadság, ápr. 8.]

1995. április 7.

Az RMDSz ÖT 2. ülésén Sántha Pál Vilmos beszámolójában az önkormányzati tisztviselők szakmai továbbképzésével foglalkozott. [RMSz, ápr. 11.]

Meghalt Sinkó István jogász, kolozsvári RMDSz-képviselő. [Szabadság, ápr. 8.]

Kiss Kálmán (RMSzdP; ]950317) kifejtette: a kormánypárttal való szoros közreműködésben látja a jövő útját; a magyarság elégedett lehet a sorsával, ezért a kollektív jogokkal nem érdemes foglalkozni. Markó Béla szerint a párt aktivizálódása mögött diverziós célok lapulnak meg. [Mai Nap, ápr. 7.] (→ 1995.04.26)

1995. április 8.

Csíkszeredában véget ért az SzKT kétnapos rendkívüli ülésszaka. A belső választások ügyében arról döntöttek, hogy a jelölés területi listákon történjék és egy éven belül tartsák meg a választásokat. Több autonómia-statútum tervezete készült el eddig (a Csapó I. Józsefé; Bakk Miklós és Szilágyi N. Sándor tervezete, valamint a pol. főosztály személyi autonómiára vonatkozó tervezete), az SzKT a pol. főosztályt bízta meg a tervezetek összehangolásával. [EN, ápr. 12.] (→ 1995.04.13)

Varga Gábor ismertette a Bihar megyei választmány döntését: nem tudják vállalni a belső választások sikeres lebonyolítását, ehelyett az elektoros választásokat támogatják. A szórványban a hatalom olyan légkört teremtett, hogy az embereket nem lehet majd urnák elé hívni; a tömbmagyarság területén sem biztosított a siker, eluralkodott a közömbösség. [RMSz, ápr. 8.]

1995. április 11.

Iliescu elnök sajtóértekezleten elmondta: Ro. csatlakozni kíván a NATO-hoz; az alapszerződés kérdésében érthetetlennek nevezte a m. fél ragaszkodását az 1201-es ajánláshoz. [MN, ápr. 12.]

1995. április 12.

Miguel-Angel Martínez, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke Bukarestben kijelentette, hogy Ro.-ban van kisebbségi probléma. [MH, ápr. 12.] (→ 1995.04.26)

Csintalan Sándor (MSzP) Kolozsvárott találkozott az RMDSz és a SzÚT vezetőivel. Az alapszerződéssel kapcsolatban kijelentette, hogy az ET 1201-es ajánlásától nincs visszalépés. [RMSz, ápr. 14.]

Cornel Ivanciuc, az Academia Caţavencu lap munkatársa hosszan tartó magánnyomozás után megállapította, hogy 30 ezer operatív tiszt dolgozik az országban lévő 9 titkosszolgálat keretén belül. Minden jel szerint egy újabbat is alakítanak még. [EN, ápr. 12.]

A megyei tanács hozzájárult ahhoz, hogy Sepsiszentgyörgyön 80 csendőrlakás épüljön. [RMSz, ápr. 12.] (→ 1995.02.27)

1995. április 13.

A HET után (→ 1995.03.02), a székelyföldi területi RMDSz-szervezetek megalakították a szövetség Székelyföldi Egyeztető Tanácsát. A Székelyudvarhelyen megalakult tanács közleményében leszögezte: támogatják a háromszintű autonómia megvalósítását és bírálták az SzKT döntését (→ 1995.04.08), hogy az autonómia-tervezetek véglegesítését egy szűk, szakértői csoportra bízta. [RMSz, ápr. 19.]

Budapesten alakuló ülését tartotta az Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKKA) kuratóriuma. Az alapítvány a h. t. magyarok egzisztencia-teremtését hivatott támogatni, a szülőföldjükön való boldogulás jegyében. Feladata: a régiók kis- és középvállalkozásai közötti kapcsolatok támogatása, szakmai és menedzserképzés szervezése, üzletember-találkozók szervezése, információs bázis kialakítása. [RMSz, ápr. 15.]

1995. április 14.

Az RMDSz oktatási törvénytervezetét visszaküldték az Alkotmánybíróságnak, az aláírások további ellenőrzése céljából. [Táj., ápr. 14.]

1995. április 15.

Az MSzP küldöttsége Székelyudvarhelyen találkozott az RMDSz helyi képviselőivel. A megbeszélés a következő kérdésekről szólt: belső önrendelkezés, háromszintű autonómia, ro.–m. alapszerződés, a székelyföldi magyarság közösségi jellegű jogsérelmei, rendőrségi atrocitások, ro. katonaság betelepítése. A küldöttek megkapták az „EMK a m.–ro. alapszerződésről” dokumentumot. [UH, ápr. 25.]

1995. április 18.

A képviselőház ellenszavazat nélkül ratifikálta az ET kisebbségi keretegyezményét, amelyet Strasbourgban írt alá Mo. és Ro. képviselője (→ 1995.02.01). Az RMDSz- frakció nevében Zsigmond László szólalt föl, aki kifejtette: a szövetség támogatja a dokumentum elfogadását, de ezt minimális követelményrendszernek tekinti. [RMSz, ápr. 22.]

1995. április 19.

A vezető kormánypárt és az RMDSz vezetői a tanügyi törvénytervezetről folytattak háromórás megbeszélést. A felek abban is megállapodtak, hogy feltérképezik a m. kisebbség problémáit. [RMSz, ápr. 21.]

1995. április 20.

A PL’93 vezetői fogadták az Eörsi Mátyás vezette SzDSz-küldöttséget. A PL’93 kivált a CDR-ből és új kapcsolatokat épít ki a konvencióból ugyancsak távozott szocdem párttal (PSDR), az RMDSz-szel és a Petre Roman vezette PD-vel. [RMSz, ápr. 20.] (→ 1995.02.25, 1995.03.22)

Az SzDSz küldöttsége Bukarestben leszögezte: nem támogatja az etnikai alapú területi autonómia gondolatát, amely a szeparatizmus gyanúját kelti. [MH, ápr. 20.]

Közleményben fejtette ki álláspontját a m.–ro. alapszerződésről a PAC. Szerintük az ET 1201-es ajánlása jogilag érvénytelen és elavult. Nem lehet elfogadni a területi és nyelvi autonómiát. [MH, ápr. 22.]

Mircea Snegur, moldovai elnök, budapesti látogatásán elmondta, hogy Oroszországgal 1994 októberében megállapodtak a 14. hadsereg 3 éven belüli kivonásáról, ezt a moldovai parlament már ratifikálta, az orosz még nem. [RMSz, ápr. 22.]

1995. április 21.

Christoph Pan, a FUEV elnöke sajtóközleményben hozta nyilvánosságra a szlovákiai 600 ezres m. népcsoport kifogását, hogy a szlovák–m. alapszerződés kidolgozásába nem vonták be őket. A FUEV álláspontja szerint a népcsoportoknak meg kell adni az együttműködési jogot. [ÚM, ápr. 21.]

1995. április 22.

Kolozsvárott megalakult a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT). Alapító tagjai: Állampolgár Menedzser Egylet (ÁME), a MISzSz, a református Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE), az unitárius Orsz. Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE), az Orsz. M. Diákszövetség (OMDSz) és a MaKOSz. Megfigyelőként részt vett az RMCsSz és a DUMA. A MIT a romániai m. ifjúság érdekegyeztető és képviseleti fóruma; kapcsolatot tart a kormánnyal, az ifjúságot támogató intézményekkel és az európai nemzeti kisebbségek tanácsaival. [Táj., ápr. 25.]

Roland Vasilievici, a temesvári Securitate volt egyházügyi szakértője, nyugdíjas ezredes, aki már több leleplező írást közölt a szekuról, bebizonyította, hogy még mindig működik a levélcenzúra. 3, kellemetlen igazságokat tartalmazó levelet küldött 3 városból a saját címére. A leveleket nem kapta meg. [RMSz, ápr. 22.] (→ 1995.06.07)

Budakeszin tartotta közgyűlését az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezete. A szervezet új nevet vett föl: Bocskai Szövetség. Az újraválasztott Kreczinger István elnök elmondta, hogy legfőbb feladatuknak az Erdélyből áttelepült magyarok támogatását tekintik. Üv. eln.: Czire Dénes; az elnökség tagjai: Halász István, Okos Márton és Lázár István. [ÚM, ápr. 24.; RMSz, júl. 27.]

1995. április 23.

Befejeződött az MVSz választmányának tanácskozása. Jakabfy Ernő lemondása után Bagi Lajos svájci ügyvédet választották meg a nyugati régió elnökének; az intéző biz. új vezetője Borbély Imre lett. Patrubány Miklós a Világszövetség Erdélyi Társasága (VET) nevében nyilvánosságra hozott egy nyilatkozatot, mely a nemzeti kisebbségek és a nyugati emigráció közötti eltávolodásra hívta föl a figyelmet. Tőkés Lászlót az MVSz érdemrendjével tüntették ki. [EN, ápr. 26.]

1995. április 24.

Bogdan P. Nistor moldovai politológus leszögezte: akarják Moldova egységét, de nem a jelenlegi hatalmi szerkezettel rendelkező Ro. keretében, hanem Moldova Köztársaság és Moldva tartomány egyesülése révén. [MH, ápr. 24.]

1995. április 25.

Egy budapesti bulvárlap [Kurír, ápr. 25.] minősíthetetlen hangnemben kommentálta a tényt, hogy Tőkés Lászlót nem választották be a M. Ref. Egyház zsinatába: „Tőkés püspök már az övéinek sem kell”.

1995. április 26.

Strasbourgban az ET parlamenti közgyűlése elfogadta azt a módosító indítványt, amelyet Bársony András, magyar és Lord Findberg brit képviselő nyújtott be: a szervezet tagállamainak el kell fogadniuk az 1201-es ajánlást. [ÚM, ápr. 27.] – Iliescu elnök kijelentette: Ro. sohasem fogja elismerni az 1201-es ajánlást. [MN, ápr. 27.] – Az RMDSz bukaresti sajtóértekezletén (ápr. 27.) Markó Béla örömmel üdvözölte az ajánlás megerősítését. Az ajánlás nem sérti Ro. egységét és területi integritását, „ezért is furcsa, hogy érvényességét ugyanazok a politikai pártok – valamint a kormány, a parlament, az elnöki intézmény – kérdőjelezik meg és tagadják, akik korábban, Ro. ET-felvétele előtt fenntartás nélkül elfogadták azt” – hangsúlyozta a szövetségi elnök. [RMSz, ápr. 29.]

Miguel-Angel Martínez (→ 1995.04.12) Ro.-ban azt hangoztatta, hogy az 1201-es ajánlás halott, strasbourgi sajtóértekezletén viszont kijelentette, hogy ilyent soha nem állított; a kisebbségek jogairól nem vitázni kell, hanem azokat tiszteletben kell tartani. [MN, ápr. 26.] – Ion Cristoiu (EvZ) kifejtette: az 1201-es ajánlás lehetetlen helyzetbe hozza a románokat, mert mind Iliescu, mind Văcăroiu állást foglalt az ajánlás ellen, s „így Európa szemében ismét mi leszünk a főbűnösök”. [Szabadság, ápr. 27.]

Az RMSzdP elődje az 1990-ben alakult FMP; az 1992-es kongresszuson döntöttek a névváltoztatásról. Pártjuknak európai szintű gazdasági elképzeléseik vannak, ezért komolyan kell venni őket – mondta Kiss Kálmán, a párt elnöke. [EN, ápr. 26.]



lapozás: 1-20 | 21-23




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998