Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 28 találat lapozás: 1-20 | 21-28
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1994. március 2.

Több ro. lap ismertette Tőkés László levelét és az SzKT állásfoglalását (→ 1994.02.27). Corneliu Coposu sajtóértekezletén kijelentette, hogy Tőkésnek „sajnos igaza van”: Ro. nem teljesítette az ígéreteket. [MN, márc. 2.]

Mircea Geoană, külügyi szóvivő sajtóértekezletén Tőkés László fellépését sérelmezte; ugyanakkor bírálta az RMDSz-t is, mert elhagyta a CMN-t: szerinte ez azt jelenti, hogy az RMDSz nem érdekelt a megoldásokban. Geoană úgy vélte: konstruktív dialógusra van szükség és nem szüntelen panasztevésre. [RMSz, márc. 4.]

1994. március 3.

Bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla felovasta az RMDSz nyilatkozatát, melyben visszautasítja Mircea Geoană állásfoglalását. A külügyi szóvivő el akarja terelni a figyelmet a valóságról, ui. az Emlékeztetőben (→ 1994.02.02) összefoglalt pontokból semmi sem teljesült. A CMN pedig olyan kirakatintézmény, amely saját határozatainak sem tudott érvényt szerezni. [RMSz, márc. 5.]

1994. március 4.

A magyarság képviselőit a gazdasági életből és a hatalomból egyaránt kiszorítják – ez derül ki két interjúból. Csíkszeredában az 1942-ben épült Városi Szállodát a csendőrség kezére játszották. Az első licitáláskor 60 millió lejt ajánlottak az épületért, a meghirdetett 80 milliós érték alatt (1 $ = 1601 lej). A második licitáláskor – amelyről nem maradt dokumentum – a csendőrség 47 millióért szerezte meg az épületet. Hajdú Gábor szerint revindikációs pert kell indítani. – Nincs devizatörvény, a bankrendszer átláthatatlan; a banki igazgatótanácsoknak és az állami számvevőszékeknek nincsenek m. tagjai. Ha nem sikerül a gazdasági-pénzügyi hálózat fontosabb csomópontjaiba néhány magyart állítani, akkor beláthatatlan hátrányba kerülünk – mondta Vida Gyula. [OrEx, márc. 4.]

1994. március 5.

Tőkés László ismertette a zsinat körüli nézeteltéréseket és bejelentette, hogy sikerült megteremteni az együttműködés lehetőségét. [BN, márc. 5.] (→ 1994.05.29, 1994.08.04)

A parlament össztüzet zúdított Moldovára, mert a választásokon (→ 1994.02.27) az egyesülést ellenző politikai erők győztek. [MH, 1993. márc. 5.]

Kolozsvárott tüntetést szerveztek a Caritas piramisjáték (→ 1994.02.17) áldozatai. [MH, 1993. márc. 5.]

1994. március 6.

A miniszterelnök négy tárca vezetőjét cserélte le. A védelmi tárca élére Gh. Tinca került (N. Spiroiu helyett); a belügy új vezetője Doru Ioan Tărăcilă (a régi George Dănescu); igazságügy: Iosif Gavril Chiusbaian (Petre Ninosu helyett); szállításügy: Aurel Novac az új miniszter (Paul Teodoru helyett). Utóbbi két új min. a PUNR embere. – Az ellenzék bírálta a kormányátalakítást. Corneliu Coposu szerint a csere alkotmányellenes és csak az álcázott kommunista hatalom átmentését szolgálta. Nagy hibának tekinti Spiroiu menesztését, mert ezzel hitelessé váltak C. V. Tudor támadásai (→ 1994.02.25). [RMSz, márc. 8.; MN, márc. 8.] – A CD és a PD képviselőinek közös nyilatkozata szerint újabban a minisztereket parlamenti meghallgatás és jóváhagyás nélkül nevezik ki. [EN, márc. 16.] (→ 1994.08.18)

Moldovában népszavazást tartottak és a résztvevők 90%-a az ország függetlensége mellett voksolt (azaz: elutasították a Ro.-val való egyesülést). Ro.-ban felzúdulással fogadták a hírt, a külügymin. közleménye közvélemény-kutatásnak tartotta az aktust. A moldovai külügymin. a ro. reagálást provokatívnak nevezte. [MH, márc. 8.]

1994. március 7.

Az erdélyi civil szervezetekről nyilatkozott Kötő József és Magyari Nándor László. Mintegy 300 szervezet létezik, amelyek az önrendelkezés elismerése mellett partneri viszonyra, egyenjogú együttélésre törekednek Ro.-ban; az erdélyi magyarság elsődleges célja, hogy biztosítékot kapjon: intézményeiket többé nem veheti el senki. [MN, márc. 7.]

Kuncze Gábor vezetésével Bukarestbe érkezett az SzDSz küldöttsége. A kormány képviselőivel és az ellenzéki pártok vezetőivel tárgyaltak a kétoldalú kapcsolatokról és a kisebbségek helyzetéről. C. Coposu megerősítette: az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat szellemében egyenlő jogokat kívánnak biztosítani a kisebbségeknek. Hrebenciuc főtitkár megígérte, hogy a hónap végéig döntés születik a székelyföldi elítéltek (oroszhegyiek, zetelakiak) ügyében. – Az SzDSz alapkérdésnek tekinti, hogy megszülessen a kisebbségi törvény. [RMSz, márc. 11.] (→ 1994.03.19)

1994. március 8.

Bodó Barna elmondta: a brassói kongresszus (→ 1993.01.15) után komoly javulás tapasztalható a tájékoztatás terén: útjára indították az RMDSz Közlöny (1993. febr.-tól) és az RMDSz Tájékoztató (1993. márc.-tól) [röv.: Táj.] c. kiadványokat, valamint a Szövetség c. folyóiratot (1994. jan.-tól). [RMSz, márc. 8.]

1994. március 9.

Kerekes Jenő, az RMKT elnöke vonta meg a társaság 1993-as mérlegét. A budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem segítségével szervezett posztgraduális menedzserképző tanfolyamon 24 erdélyi fiatal vett részt; kéthetes bankár-továbbképző tanfolyamot is szerveztek. Hasznos volt az Illyefalván 1993. nov. 10-12. között rendezett 2. Közgazdász Vándorgyűlés is. [RMSz, márc. 9.]

1994. március 10.

A rendőrségről szóló törvénytervezet vitáján az RMDSz módosítást javasolt: ahol a kisebbség többségben él, ott a rendőrök beszéljék a kisebbség nyelvét. A PUNR és a PRM azonnal és vehemensen reagált, ismét a m. veszéllyel példálózva. Az RMDSz javaslatát elvetették. [RMSz, márc. 10.]

Markó Béla – az MSzP meghívására – Budapestre érkezett. Horn Gyulával folytatott eszmecseréjén egyetértettek abban, hogy a h. t. magyarság ügye nem válhat a választási kampány részévé. [MN, márc. 11.] – Meghívott szakértők jelenlétében megvitatták az RMDSz kisebbségi törvénytervezetét. Megállapították, hogy a tervezet, mind szellemében, mind szövegében megfelel a nemzetközi szerződéseknek és ajánlásoknak. [PH, márc. 11.]

1994. március 11.

Az EUCD budapesti ülésén fölvették teljes jogú tagnak az RMKdP-t. [Népújság, márc. 22.] (→ 1994.09.24)

C. V. Tudor a komm. idején is híres volt idegengyűlöletéről. 1990-ben megalapította a România Mare hetilapot, melyhez – a cikkíró szerint – a pénzt a kormánytól kapta, hogy az ellenzéket lejárassa, szétverje. Rövidesen pártot is alapított (PRM), melynek szenátora. Becsületsértésért és rágalmazásért számtalan pert indítottak ellene, mindhiába. Miután Spiroiut és Iliescut is támadta, parlamenti vizsgálóbizottság alakult, hogy megtárgyalják eddigi tevékenységét. Lehet, hogy mentelmi jogát is felfüggesztik. [Népszava, márc. 11.]

1994. március 13.

Nagykároly főterén ünnepélyesen fölavatták Petőfi Sándor bronzszobrát, a sepsiszentgyörgyi Petrovits István alkotását. [RMSz, márc. 15.]

1994. március 14.

A marosvásárhelyi Kultúrpalotában tartották az 1848-as forradalomra emlékező ünnepségek nyitó rendezvényét. [RMSz, márc. 17.]

1994. március 15.

Erdély több nagyvárosában szabadtéri (Szatmárnémetiben, Aradon és Temesváron zárttéri) helyszíneken, ünnepi gyűléseken, műsorokkal, koszorúzással emlékeztek az 1848-as forradalomra és szabadságharcra. A parlamentben Borbély Imre méltatta 1848 jelentőségét; mondanivalóját m. nyelven is összegezte. A nacionalista pártok képviselői közbekiáltásokkal zavarták meg a beszédet, a házelnök kikapcsolta a mikrofont. [RMSz, márc. 17.; EN, márc. 23.] (→ 1994.03.17)

1994. március 16.

Még mindig nem fogadták el a költségvetést. A kormány arra hivatkozik, hogy a parlamentnek előzőleg meg kell szavaznia a luxusadó és a mezőgazdasági jövedelemadó törvényét. [RMSz, márc. 16.]

Nagyszebenben Markó Béla találkozott a RNDF vezetőségével és a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket vitatták meg. Megbeszélték azt is, hogy az RMDSz miként képzeli el azt, hogy esetleg ismét együttműködjék a CMN-vel. [Népújság, márc. 18.]

1994. március 17.

Az RMDSz parlamenti képviselői és szenátorai bukaresti sajtórétekezletükön összegezték a megemlékezések tapasztalatait. Szabó Károly leszögezte: Március 15. minden m. ünnepe, a piros-fehér-zöld zászló minden m. zászlaja és a Himnusz minden m. himnusza. Az erdélyi magyarok józansága és a románok toleranciája megcáfolta a rémhírterjesztők várakozásait – nem volt semmilyen incidens. Borbély Imre anyanyelvű felszólalásával kapcsolatban (→ 1994.03.15) emlékeztetett arra, hogy pár hónapja, hasonló esetben egy szerb képviselőt megtapsolt a parlament. [RMSz, márc. 19.]

Az EvZ vezércikke elítélte a nacionalista pártok magyarellenes kampányát, elmarasztalta a kormányfőt és a rendfenntartó erőket a Márc. 15-én produkált fölösleges erőfitogtatásért. [Népszabadság, márc. 18.]

1994. március 18.

Nagykároly polgármestere (a tanács 1993. jún. 11-i döntése alapján), márc. 11-én háromnyelvű helységnév-táblákat állíttatott a városba vezető utak mentén, melyeket a sötétség leple alatt ismeretlenek lemázoltak. V. Suciu megyei prefektus kijelentette, hogy a közigazgatási bíróságon pert indít a polgármester ellen, mert a helynévtáblák törvényellenesek. [MN, márc. 18.] – Poósz Barna, hogy megelőzze a táblák levételét, összeszedette azokat. Szabó Károly szenátor elítélte a város polgármesterének lépését, mert a prefektus túllépte hatáskörét: csupán a közigazgatási bíróságon támadhatja meg a tanácsi határozatot. [EN, ápr. 6.]

Nagy Benedek a tanügyi törvénytervezetről elmondta: nagy vívmány, hogy szerepel a saját történelem anyanyelven való oktatása, ezt 75 év alatt nem sikerült elérni. [OrEx, márc. 18.]

1994. március 19.

Az RMDSz megyei vezetőségének nyilatkozata emlékeztetett az 1990-es etnikai összecsapásokra. A felbújtókat és a tetteseket nem vonták felelősségre, ellenben 45 magyart és cigányt bíróságon hurcoltak meg. [Népújság, márc. 19.]

Az EME tisztújító ülésén Jakó Zsigmond leköszönő elnök ismertette az egyesület tevékenységét. Az új vezérkar: Benkő Samu (eln.); Péter Mihály és Tonk Sándor (aleln.); Kiss András (főtitkár); Sipos Gábor (titkár). [RMSz, márc. 23.]

Temesvárott szemináriumot rendeztek a többség–kisebbség kapcsolatairól. Corneliu Coposu (PNTCD) megismételte korábbi álláspontját (→ 1994.03.07), hozzátéve: a m. kisebbséget megilleti az anyanyelvű egyetem. Nemzetiségi törvényre szükség van, de pártja nem fogadja el a kisebbségi autonómia elvét. [RMSz, márc. 25.]

1994. március 21.

A szenátus folytatta a háborús veteránok kárpótlási törvényének (→ 1993.12.16) vitáját. Elfogadták azt a paragrafust, hogy a m. hadseregben szolgált katonák csak akkor kaphatnak kárpótlást, ha igazolják, hogy nem harcoltak a románok ellen. Az RMDSz nyilatkozata leszögezte: a törvény alkotmányellenes, nem igazodik Helsinki szelleméhez és az ET 1201-es ajánlásához. [RMSz, márc. 23.] (→ 1994.04.01, 1994.05.17, 1994.06.28, 1994.12.28)

1994. március 22.

Az RMDSz ÜE soros ülésén elmondták: a kétnyelvű helységnév-táblákkal kapcsolatos helyi tanácsi határozatokat 18 esetben támadta meg az illetékes prefektus. Ezekben az esetekben az RMDSz jogsegélyt biztosít; ugyanakkor felhívta a külföldi politikai megfigyelők figyelmét az esetre. [RMSz, márc. 26.]

Az RMKgP és az EMGE azonos célokért küzd, de nincs közöttük jó viszony; a vezetőség úgy ítéli meg, hogy az egyesület szakemberei át akarják menteni a termelőszövetkezeti rendszert. Gyengék a gazdakörök, kft.-ket kellene alakítani – mondta Mihály József, a párt elnöke. [ÚM, márc. 22.]

1994. március 23.

Máramarosszigeten közadakozásból sikerült helyreállíttatni az 1848-as emlékművet (→ 1993.11.12). A helyreállítás után a megyei műemlékvédelmi bizottság emberei, arra hivatkozva, hogy hiányzik az orsz. fórum engedélye, azt követelték, hogy bontsák le az oszlopot. Heves vita után a városi tanács az emlékmű megmaradása mellett szavazott, így márc. 15-én fölavathatták a helyreállított emlékoszlopot. [EN, márc. 23.]

A MOGyE elrománosításának számadataiból: 1960-ban a 134 végzősből 120 volt a m., 1987: 172/76. 1994: 1482/337. – 1989 december után 67 tanár távozott külföldre, közülük 55 m. volt.



lapozás: 1-20 | 21-28




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998