Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 22 találat lapozás: 1-20 | 21-22
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1994. december 3.

Tisztújító közgyűlését tartotta a Maros megyei RMDSz. Borbély László helyett Zonda Attilát választották elnökké, Sütő Andrást megerősítették tb. elnöki tisztségében. [RMSz, dec. 5.]

Az unitárius egyház vezető tanácsa ideiglenes püspökké választotta Erdő János korábbi főjegyzőt. (→ 1994.10.02)

1994. december 4.

Iliescu elnök és Meleşcanu külügymin. Budapestre érkezett, hogy részt vegyen az EBEÉ államfőinek csúcstalálkozóján. Első nap Iliescu Horn Gyulával tárgyalt. Megegyeztek abban, hogy a két ország kapcsolata nem konfliktusos természetű; az alapszerződés vonatkozásában még bizonyos problémák vannak. Horn Gyula szóba hozta az anyanyelvű oktatás kérdését. Pozitív ösztönzést jelentene, mondta, ha az ET nemzeti kisebbségekről szóló okmányát (→ 1994.11.10) a két ország az elsők között írná alá. [RMSz, dec. 7.]

1994. december 5.

Iliescu elnök tiltakozása ellenére a Ziua az 1989. decemberi eseményekkel kapcsolatos titkos dokumentumokat tett közzé. Iliescuék 60 ezer halottra számítottak, ezért röppentette föl ezt a számot a forradalom idején Silviu Brucan. Gh. Goran, a bukaresti Securitate volt vezetője elmondta, hogy dec. 20-án, Ceauşescu személyes védelmére, a Hezbollah 5 tagja érkezett a fővárosba. Goran hangsúlyozta, hogy a Securitate megsemmisíthette volna a forradalmárok legfőbb „fegyverét”, a tévé székházának antennáját. A katonai irányítást átvevő Nicolae Militaru tábornok dec. 22-én a tévében felhívást tett közzé: „Állítsátok le a vérengzést!” – ez volt a jelszó az öldöklés elkezdésére. Érthetetlennek tűnik, hogy az RKP KB székházát nem érte találat, holott ott volt a „nagyvezérkar”. [MH, dec. 5.]

1994. december 6.

Göncz Árpád fogadta Iliescu elnököt. Iliescu azon kijelentésére, hogy mintegy 10 millió ro. él az anyaország határain kívül, Göncz Árpád azt javasolta, hogy a ro. és m. fél a jövőben együtt lépjen föl a kisebbségi jogok védelmében a nemzetközi fórumokon. [RMSz, dec. 8.]

Tőkés László Göncz Árpádnak küldött levelében kifejtette, hogy a m. vezetők találkozása Iliescuval „akaratlanul is” a m. kisebbség helyzetének rosszabbodásához vezet. Belpolitikai szinten egyetlen jel sem mutat arra, hogy a ro. félnek őszinte szándéka volna az alapszerződés aláírása; szembeállította a ro. kormányzat „Európát megtévesztő demonstratív látszatpolitikáját” a valós belügyi helyzettel. [RMSz, dec. 8.]

1994. december 7.

Iliescu elnök, rádiónyilatkozatában elmondta: képtelenségnek látja, hogy az RMDSz részt vegyen az alapszerződési tárgyalásokon. Érthetőnek nevezte a NATO kiszélesítését ellenző orosz álláspontot, ugyanakkor állást foglalt az euroatlanti struktúrába való integrálódás mellett. [RMSz, dec. 9.]

1994. december 8.

Iliescu elnök a Dimineaţa c. lapnak adott interjúban bírálta Tőkés Lászlót, amiért a püspök arra kérte a m. elnököt és kormányfőt, hogy ne találkozzanak az EBEÉ-összejövetel alkalmából a ro. elnökkel. Tőkés lépése tiszteletlen, hiszen tanácsot osztogat a m. vezetőknek és fellép a jószomszédi kapcsolatok fejlődése ellen. [RMSz, dec. 10.]

Harmadik napja sztrájkolnak a resicabányai gépgyár dolgozói. Elmaradt fizetéseiken kívül Iliescu, Văcăroiu és a megyei prefektus lemondását is követelték. [RMSz, dec. 10.] – A kormányküldöttség csak 11-én utazott a városba, hogy tárgyaljon a követelések teljesítéséről. [MN, dec. 13.]

1994. december 9.

Bukaresti diákok a Tiraszpolban halálra ítélt Ilie Ilaşcu mellett tüntettek, majd a moldovai követség elé vonultak, a „Besszarábia román föld!” és a „Le Snegur elnökkel!” jelszavakat skandálva. [ÚM, dec. 10.]

1994. december 10.

Az SzKT kolozsvári ülésén nyilatkozatot adott ki az RMDSz, amelyben a romániai magyarság helyzetének megoldatlanságáról tájékoztatták a világ és Európa közvéleményét. A „kommunista ideológia helyett egy új totalitarizmus, a nacionalizmus, sovinizmus, idegengyűlölet, a történelem süllyesztőjéből előrángatott nemzetállami eszme tört és tör előre”. Az RMDSz sürgeti a jogi dokumentumok kidolgozását, a garanciák megteremtését, a kisebbségi kérdés átfogó rendezését. [RMSz, dec. 14.]

1994. december 11.

Csíkszeredában befejeződött az RMPSz kétnapos kongresszusa. Lászlófy Pál beszámolt az eddig végzett munkáról: információs központot, orsz. adatbázist hoztak létre; a tagság az erdélyi pedagógusok több mint felét felöleli; a 4 városban létesített módszertani központban szakkönyvtár segíti a munkát. [A Hét, dec. 23.]

1994. december 12.

Az ET kisebbségvédelmi keretegyezményéből (→ 1994.11.10) francia követelésre ki kellett hagyni a nemzeti kisebbségek definícióját, a Közép-európai Kezdeményezés kisebbségi okmányának jóváhagyását Csehország és Szlovákia meghiúsította, tehát a jelenlegi nemzetközi intézményrendszer működésképtelen. Szövetséges nélkül nincs esélyünk, a románokkal kell egyezkednünk – hangsúlyozta Bíró Béla. [MH, dec. 12.]

1994. december 13.

A Képviselőházban név szerinti szavazáson megbukott az ún. himnusz-törvény, a szükséges 174 helyett csak 151 igen szavazatot kapott. [ÚM, dec. 14.]

Engedve a tüntető tömeg követelésének Văcăroiu Resicabányára utazott. Megegyeztek abban, hogy a kormány garanciát vállal a kombinát korszerűsítéséhez szükséges hitelekért és kölcsönt nyújt, hogy megakadályozza a pénzügyi válságot. A bukaresti lapok ezt meghátrálásnak nevezték, s amiatt aggódnak, hogy egyebütt is követni fogják a sztrájkkal kikényszeríthető eredmények módszerét. [MN, dec. 15.]

Temesvárott megkezdődött a kétnapos Kelet- és Közép-Európa 1989 után c. nemzetközi konferencia, a decemberi forradalomra emlékező rendezvények reprezentatív eseménye. [RMSz, dec. 15.]

1994. december 14.

Az alkotmánybíróság elfogadta Kerekes Károly fellebbezését, melyet nov. 30-án nyújtott be a „kapupénz”-ellenes jogszabály ellen. A rendeletet visszautalták a Képviselőházba, ahol ismét szavazás alá bocsátják. [ÚM, dec. 16.] (→ 1993.12.06, 1994.01.19, 1994.06.30, 1994.09.08, 1995.02.25, 1995.03.14, 1995.03.28)

1994. december 15.

Sütő András nem értett egyet azzal, hogy az OBKE által szoborállításra gyűjtött pénzt Katona Ádám könyvvásárlásra fordítsa; ugyanakkor elvetette Katonának az Udvarhely megye visszaállítására vonatkozó ötletét (→ 1993.04.21, 1994.08.02) is. Mindezek miatt Sütő lemondott az OBKE tb. elnöki tisztjéről. [RMSz, dec. 15.]

1994. december 16.

Nagyváradon megkezdte kihelyezett kétnapos tanácskozását az MVSz vezetősége. Az 1989-es események évfordulóján Csoóri Sándor elnök nyílt levelet intézett Ro. polgáraihoz: nyújtson békejobbot a két nép. [Szabadság, dec. 21.]

A Kossuth rádió – bár sem az MTI, sem a rádió tudósítója ilyen anyagot nem adott –, két ízben is bemondta a ro. sajtónak azt a félreértelmezésen alapuló hírét, hogy Tőkés László beismerte volna: a Securitate ügynöke volt. („Tőkés László elismerte, hogy együttműködési nyilatkozatot írt alá a szekuritáténak, de kijelentette, hogy ezzel nem ártott senkinek” – idézte Dáné Tibor [Szabadság, 1995. jan. 19.]) Az ügy nagy visszhangot keltett. (→ 1994.12.28, 1995.01.04)

1994. december 17.

Sepsiszentgyörgyön tisztújító gyűlést tartott a Háromszéki RMDSz szervezete. A beszámolót a leköszönő Gazda István tartotta. Utóda: Puskás Bálint. [Táj., dec. 19.]

1994. december 19.

Meleşcanu úgy értékelte, hogy előrelépés történt az alapszerződés ügyében: a m. fél szerződés-tervezetében először szerepel a területi igényről való lemondás, Ro. pedig nyitottabbá vált a kisebbségi helyzet rendezését illetően. [MH, dec. 20.]

Az RMDSz a parlamentben interpellált Gh. Funar újabb diszkriminatív intézkedése ellen. A polgármester, egy 1973. évi (de soha nem alkalmazott!) törvényre hivatkozva – amely 10 négyzetméterben maximálja az egy személyre jutó lakterületet – peres úton kényszeríti a bérlőket lakásuk elhagyására vagy társbérlők befogadására. A közzétett lista szinte kizárólag m. neveket tartalmaz. [RMSz, dec. 21.]

1994. december 20.

Magyari Lajos szenátor amiatt interpellált, hogy az oktatás támogatására összegyűjtött 492 ezer aláírás (→ 1994.09.19) ellenőrzése igen elhúzódott. A belügyminiszter – konkrét eset említése nélkül – azt válaszolta, hogy a listán több eltávozott, kivándorolt személy neve is szerepel. Magyari emlékeztetett: csak 250 ezer aláírás szükséges a törvénytervezet benyújtásához. [ÚM, dec. 21.]

1994. december 21.

Iliescu elnök rádió- és televízióüzenettel fordult az ország népéhez. 1989-ben forradalom volt, nem államcsíny vagy összeesküvés – jelentette ki. Visszautasította az autonómia-formák kialakításának gondolatát, az „etnikai elszigetelődést”, mert azok „sértik a ro. állam egységes alapon történő megszervezését és működését”. [RMSz, dec. 23.] (→ 1989.12.21)

A külügyi szóvivő rágalomnak minősítette azt a hírt, hogy a SRI meg akarja öletni Eva Maria Barkit. A bécsi ügyvédnőt persona non gratának minősítették az országban, a „ro. törvényekbe ütköző tevékenysége miatt”. [Népszabadság, dec. 22.] (→ 1995.01.13)

Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában emlékeztek 1989 decemberére. A CD és a Pro Europa Liga szervezte ünnepségen Zonda Attila ro. és m. ny. emlékbeszédet mondott. Az ünnepség végén megkoszorúzták a város hat mártírjának – Bodoni Sándor, Hegyi Lajos, Adrian Hidoş, Ilie Muntean, Pajka Károly, Tamás Ernő – emlékművét. [Táj., dec. 22.]

1994. december 22.

Az RMDSz ÜE nyilatkozata kegyelettel adózott a mártíroknak és hitet tett amellett, hogy az 1989-es népfelkelés Temesvárról, Tőkés László ref. gyülekezetéből indult ki. A hatalom a temesvári fordulat elferdítésén munkálkodik, igyekszik minél kisebb jelentőséget tulajdonítani az eseményeknek. [RMSz, dec. 22.]

1994. december 23.

A Mo.-i sajtót csak Gh. Funar provokáló tettei érdeklik, de nincs visszhangja egy olyan kisebbségi törvénytervezetnek, amelyet a ro. demokrata értelmiség jelesei állítottak össze (→ 1994.11.16) – írta Bíró Béla. [MH, dec. 22.]

II. Alekszij pátriárka szentesítette az orosz pravoszláv egyház szent szinódusának döntését, áldását adta az önálló moldovai ortodox egyházra és kinevezte az eddig neki alárendelt Vladimir érseket egész Moldova metropolitájának. (Az unionisták előzőleg a Bukarestnek alárendelt egyházat szorgalmazták.) [RMSz, dec. 23.]



lapozás: 1-20 | 21-22




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998