Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 27 találat lapozás: 1-20 | 21-27
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1993. június 1.

Még nem végleges a ro.–m. alapszerződés tervezete, fejtette ki Traian Chebeleu, mert Budapest károsnak tartja a határok sérthetetlenségének elvét. [Népszabadság, jún. 1.]

Nevet változtatott a FSN, Petre Roman pártja a konstancai nagygyűlésén, miután egyesült a Demokrata Párttal. Az új párt – Partidul Democrat (PD; Demokrata Párt) – szocdem irányzatú, középbal beállítottságú. [MH, jún. 1.]

1993. június 2.

Az RMDSz oktatási bizottságának képviselői Budapesten tárgyaltak az Országgyűlés képviselőivel. [MH, jún. 3.]

Douglas Hurd, brit külügymin. Bukarestben tárgyalt T. Meleşcanuval a gazdasági és politikai együttműködés bővítéséről. A parlamentben elmondott beszédében a demokratikus reformok szükségessége mellett a SRI státusával is foglalkozott, kihangsúlyozva, hogy figyelemmel kísérik a titkosszolgálat felügyelet alá helyezését. [MN, jún. 3.]

Bukarestbe érkezett Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségügyi főbiztosa, aki megbeszélést folytatott a kisebbségi kérdésről a kormány illetékes munkatársaival. A megbeszélésen Bodó Barna politikai aleln. leszögezte, hogy az RMDSz csak akkor vesz részt a kisebbségi tanácsban (CMN, ]930603), ha az a problémák érdemi megoldására törekszik. [MH, jún. 4.] (→ 1993.06.06)

1993. június 3.

Balázs Sándor két számadattal cáfolta Traian Chebeleu feltevését (→ 1993.05.12), aki kétségbe vonta az egyetem-kérés legitim voltát. Az RMDSz – amelynek programjában szerepel a m. egyetem – egymillió szavazatot kapott a parlamenti választások idején, amely önmagában is elegendő legitimációt jelent, ezenkívül felhívta a figyelmet arra, hogy a m. egyetem érdekében indított aláírásgyűjtés már meghaladta a 200 ezret. [RMSz, jún. 3.]

Az RMDSz kijelölte a kisebbségi tanácsba (CMN) küldendő képviselőit: Borbély László, Varga Attila, Bakk Miklós. [ÚM, jún. 4.]

1993. június 4.

C. V. Tudor hevesen támadta Frunda Györgyöt, a Friedrich Könighez, az ET jogi bizottsága elnökéhez írt, a magyarságot ért jogsérelmeket felsoroló leveléért; a PRM elnöke szerint az RMDSz nemzetellenes párt, ezért haladéktalanul be kell tiltani. [OrEx, jún. 4.]

Ro.-ból mintegy 30.000 ügyiratot továbbítottak Budapestre, a 2. világháborús kárpótlások ügyében. [RMSz, jún. 4.]

Egyesek föltették a kérdést, miért Szőcs Géza képviselte az RMDSz-t az MDF és a Fidesz kongresszusán (vesd össze: 930511)? „Pusztán arról van szó, hogy mind az MDF-ben, mind a Fideszben úgy tekintenek rám, mint aki – aktuális politikai funkcióktól függetlenül – az erdélyi magyarságot reprezentálja” – felelte erre Szőcs Géza. Az RMDSz volt alelnöke (→ 1993.01.15) jelezte, hogy kiadásra készen áll az Új Ezred c. orsz. napilap (→ 1993.01.16). Megindulásához egy rotációs nyomdagép szükséges. [OrEx, jún. 4.] ● [Sem a lapból, sem a nyomdagépből nem lett semmi.]

1993. június 5.

Meleşcanu külügymin. Budapesten részt vett a NATO-szemináriumon és rövid megbeszélést folytatott m. kollégájával. A megbeszélésről Jeszenszky Géza azt mondta: Mo. kész támogatni Ro. ET-felvételét, ha a kisebbségek helyzete megnyugtatóan rendeződik. [MH, jún. 8.]

1993. június 6.

Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségügyi főbiztosa (→ 1993.06.02) Kolozsvárott találkozott az RMDSz küldöttségével. Az ÜE átadott egy 80 oldalas dokumentációt, amely a romániai magyarság oktatási helyzetét, általános sérelmeit, továbbá a magyarságot ért hátrányos megkülönböztetés leírását tartalmazza. [RMSz, jún. 9., jún. 10.] – Iliescu szerint a kisebbségek panaszait gazdasági okokra [!] lehet visszavezetni. [MH, jún. 10.]

1993. június 7.

A Legfelsőbb Törvényszék megerősítette Cseresznyés Pál tízéves ítéletét. Frunda György, a vádlott védője elmondta, hogy az ítélet tkp. a magyarokat büntette. [RMSz, jún. 9.; EN, jún. 17.]

Markó Béla kijelentette: az RMDSz-nek fenntartásai vannak a CMN-vel kapcsolatban. Módosító javaslatokat nyújtottak be, ezek egy részét a kormány elfogadta; részt vesznek a tanács munkájában, amíg nem tapasztalnak visszahúzó jeleket. Az EDU-ba való belépés révén több alkalma lesz a szövetségnek Európa-szerte fellépni a m. kisebbség érdekében. [ÚM, jún. 7.]

1993. június 8.

Friedrich König ET-raportőr felsorolta azokat a főbb okokat, amelyek Ro. felvételét hátráltatják: késik az igazságszolgáltatás reformja, a sajtószabadság biztosítása, nincs meg a kisebbségek jogvédelme. [MN, jún. 9.]

Varga László, az RMKdP eln. interjút adott az RMSz-nek, s tk. kifejtette, hogy Erdélyben a kereszténység többet jelent, mint pl. Mo.-n. A komm. évei alatt megszüntették a magyarság minden régi szervezetét, kivéve az egyházakat. [RMSz, jún. 8.]

1993. június 9.

Az RMDSz küldöttsége a Felvidékre utazott, ahol találkozott a Csemadok és a m. pártok képviselőivel. A tárgyalásokon beigazolódott, hogy a szlovákiai és romániai magyarság hasonló kérdésekkel néz szembe, ami indokolttá teszi a szoros együttműködést. [RMSz, jún. 9., jún. 12.]

1993. június 10.

Király Károly figyelmeztetett: a PUNR meg akarja szerezni a hatalmat Ro.-ban. A gazdasági háttér megteremtését célozza a Dacia Felix Bank (fő menedzsere I. C. Drăgan, volt legionárius vezető), amely egyre-másra vásárolja föl a székely megyékben az eladó birtokokat. [PH, jún. 10.]

Fülöp-Fischer Ildikó elmondta: az RMDSz ÜE oktatási alelnökének szerepe: a Bolyai Társaság, az RMPSz, az EMT oktatási osztálya, a diák- és ifjúsági szövetségek közötti információcsere biztosítása, tevékenységük összehangolása. Az összes szervezet fő célja az oktatási autonómia-modell. [Szabadság, jún. 10.]

1993. június 11.

A Bihar megyei tanfelügyelőség fölmentette tisztségéből Wilhelm Sándort, a székelyhídi isk. igazgatóját, azzal a váddal, hogy engedély nélkül utazott külföldre (→ 1993.05.26). Megjegyzendő: az utazásra a rendelet kiadása előtt került sor. [BN, jún. 11.]

Az 1992-es népszámlálás adataiból közölt néhány jellemző adatot Albu Zoltán. (Lásd még: ]920530, 930318). Összlakosság: 22,760.449 fő, ebből ro.: 20,352.980 (89,4%); m.: 1,620.199 (7,1%); cigány: 409.723; német: 119.436. – A 10 ezernél több magyart számláló városok: Marosvásárhely 83.681 m. lakos (a lakosság 51,14%-a); Kolozsvár 74.483 (22,71%); Nagyvárad 73.272 (33,18%); Szatmárnémeti 53.826 (40,82%); Sepsiszentgyörgy 50.886 (74,76%); Székelyudvarhely 38.926 (97,41%); Csíkszereda 38.204 (83,0%); Temesvár 32.024 (9,58%); Brassó 31.271 (9,66%); Arad 29.788 (15,67%); Nagybánya 25.746 (17,30%); Kézdivásárhely 20.964 (91,74%); Gyergyószentmiklós 18.938 (88,31%); Nagykároly 13.901 (52,81%); Zilah 13.544 (19,82%); Nagyszalonta 12.615 (61,56%); Szászrégen 12.378 (31,75%); Szováta 10.748 (89,02%); Székelykeresztúr 10.059 (94,93%) []931224: eltérő, de közelítő adat: 9450-ből 9058 m.]; Barót 10.006 (96,22%). [OrEx, jún. 11.]

1993. június 12.

Iliescu fogadta Markó Bélát. A megbeszélésen a brassói kongresszus után megfogalmazott problémák kerültek szóba, amelyek közül egyet sem sikerült megoldani. (A fölvetett problémák az ET jelentésében is szerepelnek: nyelvhasználat a közigazgatásban; anyanyelvű oktatás; igaztalan ítéletek stb.) Iliescu kerülgette a határozott válaszadást. Markó sajtótájékoztatón elmondta, hogy az ET csak az RMDSz elvárásainak teljesítése esetén mond igent Ro. csatlakozására. [RMSz, jún. 19.; OrEx, jún. 25.]

1993. június 13.

Az CMN megtárgyalta az RMDSz által benyújtott javaslatokat, melyeket kiosztottak a szakbizottságoknak. [RMSz, jún. 12.]

1993. június 14.

Az RMDSz meghívására Ro.-ba érkezett a Fidesz Orbán Viktor által vezetett delegációja. Nagyváradon Tőkés Lászlóval is tárgyaltak, tk. az egyházi vagyon visszaszolgáltatásáról. Bukarestben a szövetségi eln. hivatalában kölcsönösen tájékoztatták egymást a létező gondokról. A küldöttség találkozott a PAC és a PL elnökével (N. Manolescu, ill. Horia Rusu). A nemzeti elkötelezettségű, mérsékelt és liberális Fidesz támogatja az RMDSz autonómia-törekvéseit, és úgy véli: a romániai magyarok kizárólagos joga megfogalmazni a saját igényeiket. [RMSz, jún. 17.]

A mozdonyvezetők háromnapos sztrájkja miatt gyakorlatilag megbénult a vasúti forgalom.

1993. június 15.

Bécsben megkezdte munkálatait az ENSz emberi jogi világkonferenciája, ahova 180 ország külügyminiszterét várták. Iliescu elnök is felszólalt, és kifejtette, hogy Ro.-ban széles körű jogokat élveznek a kisebbségek. [RMSz, jún. 17.]

1993. június 16.

Illyefalván találkoztak az erdélyi m. alapítványok képviselői, ahol az eszmecsere végén együttműködési megállapodást írtak alá: dokumentációs és tájékoztató irodát hoznak létre. [Háromszék, jún. 17.]

Kolozsvárott kiköltöztették az Apostrof szerkesztőségét, mely szintén útjában volt Gh. Funarnak. A Helikon kétnapos haladékot kapott. A 2 szerkesztőséget végül a Korunkkal közös épületbe költöztették. [MH, júl. 1.] (→ 1993.05.18)

1993. június 17.

Kormányzási paktumot kötött a 6 legjelentősebb ellenzéki párt (köztük: PNTCD, RMDSz, PAC, PL). A koalíció 47%-kal rendelkezik a parlamentben a kormánypárt 34%-ához képest. [MH, jún. 19.]

Kolozsvári ülésén az RMDSz ÜE a kultusztörvény tervezetét bírálta. [RMSz, jún. 22.]

Alakulóban az RMDSz szocdem-újbaloldali platformja (a későbbi SzÚT). A kezdeményezők: Lakatos István (szocdem veterán), Dáné Tibor, Balogh Edgár, Bitay Ödön, Nagy Károly, Pálfalvi Attila, Csucsuja István, Ferencz Imre, Péter György, Zsoldos Árpád. [RMSz, jún. 17.] (→ 1993.04.24, 1993.07.01, 1993.12.31)

1993. június 18.

Az RMDSz-nek nem kis része van abban, hogy sikerült fölállítani a SRI-t ellenőrző parlamenti bizottságot. [RMSz, jún. 18.]

1993. június 20.

Marosvásárhelyen ülésezett az SzKT. Elfogadták a működési szabályzatot, ezzel lehetővé vált a határozathozatal. Megalakultak a szakbizottságok. Döntés született arról, hogy ha a CMN-ben aug. 31-ig nem oldják meg az RMDSz kéréseit, akkor a szövetség visszavonja a képviselőit. (→ 1993.08.18, 1993.08.31) – Állásfoglalásban tiltakoztak a politikai bosszúnak minősülő Cseresznyés-per ítélete (→ 1993.06.07) ellen. [Népújság, jún. 22.]

Az RMDSz szakbizottságai: 1. okt., ifjúság, tudomány (Zrínyi Imre); 2. gazdaság, költségvetés (Birtalan Ákos); 3. politikai kapcsolatok (Fekete Zsolt); 4. közösségfejlesztés, falu- és szocpol. (Sántha Pál Vilmos); 5. közigazgatás, önkormányzat (Dézsi Zoltán); 6. művelődés, műemlékvédelem, egyház (Muzsnay Árpád); 7. emberjog, jogsérelem (Hosszú Zoltán); 8. program (Tokay György). [RMSz, jún. 24.]

Bálint Lajos érsek a kat. egyházat ért igazságtalan döntésekről számolt be. A komm. idején 182 elemi, 31 középiskolát és 12 gyermekotthont államosítottak; a plébániákról 1950-től kezdődően elkobozták az anyakönyveket és az értékesebb műkincseket, hogy eltüntessék a magyarság erdélyi múltjának nyomait; elvették az értékes könyveket és kéziratokat őrző Batthyaneumot is. [Új Ember, jún. 20.]

1993. június 21.

Az EvZ közzétette a Forradalom Harcosa kitüntetést birtoklók névsorát. Közöttük számtalan olyan személy található, akik nem a forradalom győzelmét, hanem elfojtását támogatták. [ÚM, jún. 21.] – Az esetet Gazda Árpád is földolgozta: „Păunescu forradalmár, Tőkés László nem!” c. cikkében. [RMSz, jún. 24.]


lapozás: 1-20 | 21-27




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998