Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 26 találat lapozás: 1-20 | 21-26
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1993. április 1.

Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen (ápr. 2-án pedig Sepsiszentgyörgyön) több ezres tömegtüntetésen tiltakoztak a prefektuscserék (→ 1993.03.25) miatt. [ÚM, ápr. 1.]

A PUNR kilenc alprefektusi helyet követel magának. Kolozs megyében már kinevezték Liviu Medreát. Várható a szélsőséges párt követelésének teljesítése Arad, Fehér, Hunyad, Máramaros és Maros megyében is. [MH, ápr. 2.]

Memorandum a romániai magyar nemzeti közösség belső önrendelkezéséről címmel megjelent Csapó I. József autonómia-tervezete. [EN, ápr. 1.]

Kötő József megyei RMDSz-elnök helyét Molnos Lajos vette át, ui. Kötőt orsz. művelődési alelnökké nevezték ki (→ 1993.03.10). Az eddigi alelnökök (Eckstein-Kovács Péter, Pillich László és Szász Alpár) lemondtak, mondván, hogy az új fölállásban képtelenek dolgozni. [Kincses Kolozsvár, 5. sz.]

A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozásán eldöntötték, hogy 1994-től Ro. részt vehet az európai békefenntartó műveletekben. [RMSz, ápr. 1.]

1993. április 2.

A kormány nyilatkozatban ítélte el a székely megyék tiltakozó akcióit (→ 1993.04.01) és kifejtette, hogy a prefektusok kinevezése a kormány joga, politikai és nem etnikai alapon történik. [Népszabadság, ápr. 2.]

Az SzKT 55 tagja írta alá a Tőkés Lászlót támogató nyilatkozatot. Érvelésükben rámutattak arra, hogy ro. hatalom bevallott célja az egységes és homogén nemzetállam megteremtése, Tőkés kijelentése (→ 1993.02.27) is erre utalt. [OrEx, ápr. 2.] – Tőkés László, az RMDSz Kolozsvárott tartott sajtóértekezletén kifejtette, hogy az etnikai tisztogatás kifejezést nem a Boszniában történtek értelmében használta, de fenntartotta véleményét, hogy a romániai magyarsággal szemben 70 éve alkalmazott politika hasonló következményekhez vezetett. [RMSz, ápr. 7.]

1993. április 3.

Tokay György az RMDSz nevében arra kérte a kormányt, hogy ápr. 12-ét nyilvánítsák munkaszüneti nappá, azok számára, akik akkor ünneplik a húsvétot.

1993. április 5.

Ion Donca, Ro. új nagykövete átadta megbízólevelét Göncz Árpád köztársasági elnöknek. [MH, ápr. 6.]

Octavian Buracu nyilatkozott az MTI-nek. Szerinte az jelentené a kiutat a VR és a PUNR keltette magyarellenes hangulatból, ha tájékoztatnák a lakosságot: nincs m. veszély. Tőkés László etnikai tisztogatással kapcsolatos kijelentésének (→ 1993.02.27) van igazságmagva. [Népszabadság, ápr. 6.]

1993. április 6.

Sepsiszentgyörgyön tanácskoztak a megye RMDSz-es polgármesterei és tanácsosai. Úgy határoztak, hogy nem működnek együtt az új prefektussal és ápr. 30-án lemondanak mandátumukról, ha addig a kormány nem vonja vissza a határozatát. [RMSz, ápr. 8.] (→ 1993.03.25, 1993.04.28, 1993.04.30)

A prefektus-kinevezési botrány az európai sajtó témájává emelkedett. A francia La Croix és a német Die Welt egyaránt elítélő hangnemben írt az esetről. [RMSz, ápr. 6.]

Bukarestben tájékozódott a romániai helyzetről az ET küldöttsége. A ro. fél tagjai elmondták, hogy nincsenek kisebbségi problémák; amikor Verestóy Attila megpróbálta kifejteni az RMDSz erre vonatkozó állaspontját, akkor megvonták tőle a szót és berekesztették a meghallgatást. [RMSz, ápr. 6.]

1993. április 7.

Az Országgyűlés külügyi bizottsága levélben fordult a ro. parlament külügyi bizottságához, Hargita és Kovászna megye prefektusai kinevezése ügyében. A kinevezés jogszerűsége nem kétséges, azonban a döntés körültekintőbb mérlegelést tett volna szükségessé a két megye etnikai összetétele miatt. „E tény figyelmen kívül hagyása feszültségeket keltett az érintett térségben és általában a Ro.-ban élő m. nemzeti kisebbség körében.” Kérik, hogy a jövőben a ro. kormány tanúsítson nagyobb figyelmet a hasonló kérdések rendezése terén. [ÚM, ápr. 9.]

Nagy F. István, az RMPSz Bihar megyei vezetője nyilatkozott az oktatási helyzetről. A m. oktatási szaktestületek (RMPSz, Bolyai Társaság, EMT, RMDSz) még csak a sérelmek és panaszok megfogalmazásáig jutottak el; a helyzet sürgős orvoslást kíván: egyre csökken a magyarul tanuló diákok száma, mert a szülők, a könnyebb érvényesülés reményében, ro. iskolába adják a gyermekeket. [BN, ápr. 7.]

Az RMDSz vezetői (Markó Béla, Takács Csaba, Verestóy Attila, Tokay György) megbeszélést folytattak Meleşcanu külügyminiszterrel. Az ET-csatlakozás küszöbén meg kell alkotni a nemzetiségi törvényt és egy megfelelő oktatási törvényt; megengedhetetlen a prefektus-ügyhöz hasonló intézkedés. Kérik, hogy a de facto elismerés után de jure is ismerjék el az RMDSz-t a romániai magyarság törvényes képviselőjének. [MH, ápr. 9.]

1993. április 8.

A CD ülésén (ahol az RMDSz-t Takács Csaba és Verestóy Attila képviselte) létrehozta a parlamenti munkát koordináló bizottságot. [Szabadság, ápr. 14.]

1993. április 9.

Adrian Năstase, parlamenti küldöttség élén, Ukrajnába látogatott. A megbeszélések fő témája az alapszerződés előkészítése volt. Egyetértettek abban, hogy jelenleg nem kívánatos a határmódosítás, azzal a kikötéssel, hogy a két ország kölcsönösen biztosítja a nemzeti kisebbségek jogait. [RMSz, ápr. 9.]

1993. április 10.

Gh. Funar a Helikon szerkesztőségét is felszólította, hogy hagyják el eddigi székhelyüket. Szilágyi István főszerkesztő Bukarestbe utazott, hogy az Írószövetség segítségét kérje. [RMSz, ápr. 10.] (→ 1992.06.12, 1993.04.17)

Wilfried Martens, az EDU küldöttségének vezetője szerint Ro.-ban a demokrácia csak papíron fest jól, a gyakorlatban rosszabb a helyzet; elégedetlenek a kisebbségi helyzettel is. [MH, ápr. 10.]

1993. április 11.

Bíró Béla nem ért egyet a prefektus-ügy (→ 1993.03.25) kezelésével. Bántónak érezte a sepsiszentgyörgyi tüntetés szlogenjét: „Magyar prefektust akarunk!” Elítélte Magyari Lajos szenátor cikkét is („lehet a prefektus a földre szállt román igazságosság, akkor sem kérünk belőle”). Bíró szerint ilyen hangvétellel nem lehet sem a ro. ellenzéket, sem Európa szimpátiáját megnyerni. [Beszélő, ápr. 10.]

1993. április 12.

Bukarestben 4 nagy szakszervezeti központ hirdetett meg tiltakozó nagygyűlést, követelve a bérek liberalizálást, az áremelés mérséklését (5 hónap alatt 50%-kal nőttek az árak). A tüntetéseken a kormányfő lemondását követelték. [MH, ápr. 13.]

1993. április 14.

A FDSN elítélte a tüntetéseket és kiállt a kormányfő mellett, az ellenzék nyilatkozatban ítélte el a kormány szociális politikáját.

A ro. nacionalista ellenzék már Moldova Köztársaság kikiáltásakor (→ 1991.08.27) ellenezte a függetlenség elismerését, mondván, hogy az megnehezíti az uniót. A PUNR ismét tiltakozott, Traian Chebeleu azzal utasította vissza a vádat, hogy ez volt az egyetlen lehetőség a Molotov–Ribbentrop-paktum felszámolására. [MH, ápr. 14.]

Megalakult a 137/1993. ápr. 8-i kormányhatározattal életre hívott CMN (→ 1993.03.24), élén Viorel Hrebenciuc kormány-főtitkárral. A tanácsnak hivatalból kinevezett tagjai vannak; a munkába bevonják a kisebbségek parlamenti képviselőit is. A tanács feladata: a kormány kisebbségi stratégiájának kidolgozása, a kisebbségi törvény megalkotása. Frunda György előnyként említette, hogy a tanácsnak joga van bírálni a törvénytervezeteket. [RMSz, ápr. 16.] (→ 1993.04.21)

Szász János úgy értékelte, hogy alkalom lenne élénkebb politikát folytatni, ui. a hatalom azon munkálkodik, hogy éket verjen az RMDSz vezetősége és tagsága közé. A kormány azért támad ilyen vehemenciával, mert attól fél, hogy az RMDSz „feljelenti” az ET-nél és ezért akarja lejáratni a szövetséget. [RMSz, ápr. 14.]

1993. április 15.

A szövetségben kirobbant viták és konfliktusok miatt szükségessé vált az RMDSz Etikai Bizottságának a létrehozása, mely becsületbíróságként látja el feladatát. [RMSz, ápr. 15.]

Bordos Mária a Tulipán üzlethálózat brassói üzletének vezetője nyilatkozott a cég tevékenységéről. A Tulipán-üzlet célja az RMDSz anyagi támogatása. [EN, ápr. 15.]

Merk Mihály plébános arról számolt be, hogy Szatmárnémeti belvárosában épül a Szentlélek-templom. [EN, ápr. 15.]

1993. április 16.

Az RMDSz elnöksége nyilatkozatban utasította vissza 6 ro. párt vádaskodásait és számadatokkal igazolták, hogy Hargita és Kovászna megyében nincs m. hatalmi dominancia. Hargita megyében 84,6% a m. lakosság aránya, a prefektúrán a ro. tisztviselők aránya: 65,9%; az ügyészek és bírák esetében 60, ill. 50%; az intézmények vezetői 55%-ban románok. Kovászna megyében 75,2% m. lakosság mellett a prefektúrán 90,6% a ro.; további arányok: ügyészek: 50%, bírák: 83,3%. [Népújság, ápr. 16.]

Somai József az RMDSz új vezetési struktúrájának további részleteit ismertette. Lehetőség nyílt, hogy a szövetség növelje az alkalmazottak számát, gazdagabb adatbázisokat hoznak létre, amelyek a döntéshozatal hatékonyságát fogják növelni. [Szabadság, ápr. 16.]

Borbély Imre vázolta az önrendelkezés kiépítésének lehetséges folyamatát. Előbb az alkotmánnyal nem ütköző elemeket kell megvalósítani, ehhez akarat, munka és pénz szükséges. A fázisok: a magyarság számbavétele (kataszter), általános és titkos választások megtartása, melynek eredményeként létrejön a magyarság legitim „parlamentje”; ezután gyakorlatba ültethető a személyi és a kulturális autonómia. A területi autonómia az alkotmány módosítását is feltételezi. Borbély Imre hozzátette: „első számú partnerünk továbbra is a ro. ellenzék”. [ÚM, ápr. 16.]

A bíróság felfüggesztette Gh. Funar rendeletének végrehajtását, a per lezárásáig a Korunk szerkesztősége a helyén maradhat. [Szabadság, ápr. 16.] (→ 1993.04.22)

1993. április 17.

Kolumbán Gábor a Civitas Alapítvány alapításáról (1992. okt.) és működéséről nyilatkozott. Az alapítvány célja a szakértői tanácsadás biztosítása (és: továbbképzések, a gazdasági kultúra terjesztése) a települések önkormányzatai számára. [RMSz, ápr. 17.]

A MÚRE marosvásárhelyi ülésén megválasztották a Spectator Alapítvány alapító kuratóriumát és tiltakozó levelet küldtek Iliescu elnöknek, amelyben az ellen tiltakoztak, hogy ki akarják lakoltatni a Korunk (→ 1992.06.12) és a Helikon (→ 1993.04.10) szerkesztőségét. [Média, ápr. 29.]

1993. április 19.

Az Országgyűlés meghívására kétnapos látogatásra Budapestre érkezett az RMDSz szenátusi és képviselőházi frakciójának küldöttsége. Markó Béla kifejtette: az RMDSz saját céljait kívánja megvalósítani, ehhez pedig elvárja a m. kormány és a pártok segítségét; a szövetségnek ugyanakkor az európai fórumokon is képviseltetnie kell magát. Ugyanakkor nagyra értékelte, hogy a m. kormány beindította a Duna Televíziót. [Népszabadság, ápr. 20.]

1993. április 21.

Bill Clinton Washingtonban fogadást adott a Holokauszt Emlékmúzeum fölavatása alkalmából, amelyen Iliescu elnök is részt vett (→ 1993.04.23). A 15 perces Clinton–Iliescu megbeszélést az amerikai elnök jónak ítélte. – Iliescu elnök néhány perces beszélgetést folytatott Göncz Árpáddal is. Iliescu közvetlen találkozót javasolt, de Göncz Árpád kijelentette, hogy a találkozót előkészített megállapodásoknak kellene megelőzniük. Bizalomépítő lépés lenne a BTE visszaállítása és a konzulátus megnyitása. [RMSz, ápr. 24.]

Az RMDSz ÜE megvitatta a teendőket a kormány által létrehozott CMN (→ 1993.03.24, 1993.04.14) ügyében. Elfogadhatatlannak ítélték azt, hogy a CMN nem önálló döntéshozó szerv, emiatt nem jelölték ki a kisebbségi tanácsba küldendő képviselőket, de késznek mutatkoztak a kisebbségekkel kapcsolatos törvénytervezetek kimunkálásában részt venni. [RMSz, ápr. 23.]

Marosi Barna Katona Ádámnak üzent az RMSz hasábjain. Katona ui. azért küzd, hogy visszaállítsák a történelmi Udvarhely megyét, de elfeledkezik arról, hogy ezt a hatalom arra használná fel, hogy több ezres ro. adminisztrációs személyzetet telepítsen Székelyudvarhelyre. [RMSz, ápr. 21.] (→ 1994.08.02)

1993. április 22.

Liviu Medrea, alpolgármester semmisnek ítélte a bíróság határozatát (→ 1993.04.16) és erőszakkal akarta kilakoltatni a Korunk szerkesztőségét. Ápr. 21-én azért nem sikerült a kilakoltatás, mert a rakodóknak lejárt a munkaidejük és dolgavégezetlenül távoztak. 22-én a szerkesztők bezárkóztak és a bírósági idézés kifüggesztésével jelezték, hogy nem tárgyalnak, ui. kilakoltatást csak végleges bírósági döntés alapján lehet elrendelni. A szerk. így újabb haladékot nyert. [Szabadság, ápr. 23.] – Egy nappal később kijelentették, hogy hajlandók elköltözni, ha a felajánlott épületben megteremtik a megfelelő munkakörülményeket. [RMSz, ápr. 24.] (→ 1993.05.18)

Iliescu Washingtonban találkozott Al Gore alelnökkel, aki kijelentette: támogatja a legnagyobb kedvezmény megadását. [RMSz, ápr. 24.]

Ro. új főügyésze: Vasile-Manea Drăgulin. Elődje (Mihai-Ulpiu Cherecheanu) hivatásos katonatiszt volt és az EK-hoz csatlakozás feltétele, hogy a főügyészi hivatalban civilek kapjanak helyet. [EN, ápr. 22.]

Kézdivásárhelyen tartotta soros közgyűlését az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESz). Az AESz 1991 decemberében alakult, székhelye Sepsiszentgyörgy. [RMSz, ápr. 29.]

1993. április 23.

A PRM nyílt levélben ítélte el azt, hogy Iliescu részt vett a Holokauszt Emlékmúzeum megnyitóján (→ 1993.04.21). A PRM tagadja a ro. holokausztot, a látogatást pedig úgy ítéli a párt, hogy Iliescu az országot a cionista diktatúra uralma alá akarja hajtani. [MH, ápr. 26.]

Gh. Funar bejelentette, hogy népszavazást akar kiíratni arról, hogy legyen-e a városban m. konzulátus és visszaállítsák-e a BTE-t. [PH, ápr. 26.] (→ 1993.04.30)

1993. április 24.

A budapesti Munkásakadémia Alapítvány konferenciájára meghívták az RMDE képviselőit. Bitay Ödön, az RMDE megyeközi vezető tanácsának tagja kijelentette, hogy az RMDSz egy megcsontosodott, működésképtelen szervezet. Nagy Károly szóvivő (Nagy István munkásíró fia) elmondta, hogy az RMDSz lojális ellenzékét alkotják, szocdem platformmá kívánnak válni. [MH, ápr. 26.] (→ 1993.06.17)


lapozás: 1-20 | 21-26




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998