Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 42 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-42
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

1991. június 4.

Az RMSz interjút közölt Markó Bélával, aki nem rég érkezett vissza az AEÁ-ból, ahol emigrációs körök, egyletek, alapítványok vendége volt. 16 előadást tartott az erdélyi m. kultúra sajátos helyzetéről.

Brüsszelben közös közleményt adtak ki az EGK és Ro. kereskedelmi és gazdasági együttműködésének első, vegyesbizottsági tárgyalásáról. Eugen Dijmărescu állammin. elmondta, hogy Ro. súlyos gazdasági helyzetben van, az infláció 6 hónap alatt 228%-ot ért el. [RMSz, jún. 4.]

1991. november 25.

Az RMDSz OE részt vett a kolozsvári zsinagógában tartott holokauszt-megemlékezésen és az ezt követő (a Szent Mihály-templomban tartott) ökumenikus istentiszteleten, ahol az RMDSz szónoka az erdélyi magyarság nevében bocsánatot kért a vidék zsidóságától az 1940 és 1944 közötti atrocitásokért. [RMSz, nov. 28.; Szőcs Géza beszédét lásd: RMSz, 1992. febr. 1.]

Manfred Wörner NATO-főtitkár meghívására Nicolae Spiroiu védelmi min. vezetésével katonai küldöttség utazott Brüsszelbe, a NATO főhadiszállására. [RMSz, nov. 27.]

1992. március 12.

„A nyugati világ nyit Romániára” – nyilatkozta Adrian Năstase, a NATO brüsszeli üléséről hazatérve.

Bonnban Ion V. Săndulescu államtitkár és német kollégája parafálta a ro.–német alapszerződést.

1993. február 1.

Az ET Parlamenti Közgyűlése elfogadta a kisebbségek jogaira vonatkozó (ajánlás jellegű) 1201. sz. dokumentumot [szövegét lásd: Népújság, ápr. 21.], amely kimondta: tilos egy terület demográfiai összetételének szándékos módosítása; a kisebbségnek joga van (szóban és írásban) szabadon használni anyanyelvét a magánéletben és nyilvánosan, továbbá a közigazgatásban, az igazságügyi szervek előtt; joguk van helységneveiket, jelképeiket, felirataikat stb. anyanyelvükön megjelentetni; joga van anyanyelvű oktatásban részesülni, megfelelő számban létesített oktatási intézményekben; joguk van megfelelő helyi vagy autonóm, vagy különleges státussal rendelkező közigazgatáshoz. [RMSz, márc. 20.] (→ 1993.03.20, 1993.07.07)

Frunda György felszólalt az ET strasbourgi ülésén, hangsúlyozva: „Ro. alkotmánya nem szentesíti a nemzeti kisebbségi jogokat kielégítően, ezért feltétlenül szükségesnek tartjuk egy kisebbségi törvény kidolgozását, amely biztosítsa az anyanyelv szabad használatát, a nemzeti kisebbségek személyi és kulturális autonómiáját, helyi és regionális önigazgatását.” [Népújság, febr. 3.]

Brüsszelben Nicolae Văcăroiu aláírta az ET és Ro. közötti társulási szerződést. [RMSz, febr. 3.]

Doina Corneat megidézték a bukaresti főügyészségre, ahova államellenes felforgató tevékenység vádjával idézték be. Bűne: a „második bányászjárás” idején (→ 1991.09.25) sztrájkra szólította föl az elégedetlenkedőket. D. Cornea kijelentette: nem tesz eleget az idézésnek. Traian Chebeleu szerint rosszul időzítették a pert, mert éppen most folynak a tárgyalások Ro. teljes jogú tagságáról az ET-ban. [MH, febr. 1.] – Markó Béla nyilatkozatban tiltakozott, rámutatva, hogy a perbe hívás a visszarendeződés újabb jele. [RMSz, febr. 2.] (→ 1993.03.24)

1993. február 17.

A parlament együttes ülésén számolt be a ro. delegáció az ET ülésén való részvételről. Adrian Moţiu szerint Frunda György, azzal, hogy dokumentumot tett le (→ 1993.02.03) Strasbourgban, nem Ro. érdekeit képviselte. Adrian Păunescu magyarellenes felhangokban bővelkedő beszámolója alatt az ellenzék tiltakozásul kivonult a teremből, a FDSN padsoraiban pedig taps tört ki. [RMSz, febr. 19.]

Iliescu látogatást tett Brüsszelben, a NATO központjában.

1993. április 1.

Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen (ápr. 2-án pedig Sepsiszentgyörgyön) több ezres tömegtüntetésen tiltakoztak a prefektuscserék (→ 1993.03.25) miatt. [ÚM, ápr. 1.]

A PUNR kilenc alprefektusi helyet követel magának. Kolozs megyében már kinevezték Liviu Medreát. Várható a szélsőséges párt követelésének teljesítése Arad, Fehér, Hunyad, Máramaros és Maros megyében is. [MH, ápr. 2.]

Memorandum a romániai magyar nemzeti közösség belső önrendelkezéséről címmel megjelent Csapó I. József autonómia-tervezete. [EN, ápr. 1.]

Kötő József megyei RMDSz-elnök helyét Molnos Lajos vette át, ui. Kötőt orsz. művelődési alelnökké nevezték ki (→ 1993.03.10). Az eddigi alelnökök (Eckstein-Kovács Péter, Pillich László és Szász Alpár) lemondtak, mondván, hogy az új fölállásban képtelenek dolgozni. [Kincses Kolozsvár, 5. sz.]

A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozásán eldöntötték, hogy 1994-től Ro. részt vehet az európai békefenntartó műveletekben. [RMSz, ápr. 1.]

1993. július 22.

Kolozsvárott tanácskoztak a m. ny. oktatásról az egyetemi oktatók; a résztvevők egyetértettek abban, hogy a központi célkitűzés az önálló, teljes struktúrájú BTE létrehozása, amely kihelyezett karokkal működhet. [HN, júl. 22.; RMSz, júl. 22.]

Brüsszelben parafálták Ro. és az EK közötti ideiglenes egyezmény járulékos jegyzőkönyvét. Megállapították, hogy javul a Ro.-ból származó ipari és mezőgazdasági termékek importrendszere az EK piacain. [RMSz, júl. 22.]

1993. szeptember 21.

Pénzügyi szakemberekből álló küldöttség utazott Washingtonba, hogy a folytassák az IMF-fel megszakadt tárgyalásokat. [MN, szept. 21.]

T. Meleşcanu Brüsszelben tárgyalt Ro. NATO-csatlakozási kérelméről. Manfred Wörner figyelmeztetett: a NATO-val való együttműködés egyik feltétele, hogy a kelet-európai államok igyekezzenek javítani a szomszédokkal való kapcsolatokon. [MH, szept. 22.]

1994. január 26.

Meleşcanu külügymin. Brüsszelben aláírta a Partnerség a békéért okmányát. (→ 1994.01.15). [RMSz, jan. 28.]

Iliescu elnök nem ért egyet azzal, hogy a PUNR részt vegyen a kormányzásban (→ 1993.12.30). [ÚM, jan. 26.] (→ 1994.02.01)

1994. augusztus 19.

Az aug. 13-án elhunyt Manfred Wörner volt NATO-főtitkár temetése alkalmával Kovács László m. külügymin. Brüsszelben találkozott (tk.) ro. kollégájával. Kovács László kifejtette, hogy amennyiben a két új miniszter valóban technokrata (ahogy Meleşcanu állította), akkor néhány hónapon belül megmutatkozik a véghez vitt változás előjele. [RMSz, aug. 25.]

1994. szeptember 24.

Varga László és Kelemen Kálmán jelenlétében, az EUCD brüsszeli közgyűlése megerősítette a budapesti döntést (→ 1994.03.11), amelynek értelmében az RMKdP-t fölvették az EUCD tagjai közé. [RMSz, okt. 18.]

Az osztrák hatóságok számos esetben füleltek le szolgálati útlevéllel rendelkezőket, akik munkát vállaltak az országban, ezért a szolgálati útlevéllel rendelkező ro. állampolgároknak is beutazási engedélyt kell kérniük. [ÚM, szept. 24.]

1995. október 16.

Borbély László beszédet mondott Brüsszelben, az EP és a ro. parlament vegyes bizottsága ülésén. Azokról a megfogalmazott követelményekről beszélt, amelyek nem oldódtak meg: decentralizálás, a helyi autonómia bevezetése, nem vizsgálták felül a prefektusok túlzott hatáskörét szabályozó törvényt; nem kerültek a törvényhozás napirendjére a helyi közpénzek és közvagyon kezelésére vonatkozó törvények, a kisebbségi és a vallásügyi törvény. A megszületett tanügyi törvény egyes rendelkezései ellentmondanak Ro. nemzetközi dokumentumokban vállalt kötelezettségeinek. [Táj., okt. 16.] – Klaus Hansch, az EP elnöke – annak kapcsán, hogy a ro. kormány nehezményezte az EP júliusi állásfoglalását – elmondta, hogy minél közelebb kerül Ro. az EU-hoz, annál inkább meg kell barátkoznia a számonkérés gyakorlatával. [RMSz, okt. 24.]

Az AC kezdeményezésére 119 értelmiségi írta alá azt a levelet, amelyben a Ro.-t fenyegető önkény ellen tiltakoztak az aláírók. A titokvédelmi törvénytervezet és a Btk. tervezett módosításai az emberi szabadságjogokat korlátozzák. „E folyamat rendőri logikája nyilvánvaló és végső soron a reformfolyamat akadályozását célozza, mivel a jelenlegi rezsim ebben látja a hatalmát fenyegető legfőbb veszélyt.” [RMSz, okt. 17.]

1996. június 18.

Gh. Tinca védelmi min. a Brüsszelben tartott NATO-tanácskozáson kijelentette, hogy amennyiben Mo.-t előbb vennék föl a NATO-ba, az veszélyeztetné az országban folyó reformokat, sőt a regionális biztonságot: az erdélyi m. kisebbség szélsőséges követeléseit [?!] válthatnák ki. (→ 1996.05.11)

1996. október 11.

Ro. folytatja offenzíváját, hogy bejusson a NATO-bővítés első körébe. Ennek érdekében a ro. diplomaták az AEÁ-ban, Kanadában, Brüsszelben, Londonban Iliescu elnök üzenetét tolmácsolták az ottani állami vezetőknek. [RMSz, okt. 11.] – További levelek mentek Oslóba, Berlinbe, Koppenhágába. [Népszava, okt. 17.]

Közgyűlésre hívták a Bihar megyei MIDESz tagságát, de oly kevesen gyűltek össze, hogy választmányi ülésnek minősítették át a tanácskozást. A beszédekben leggyakrabban előforduló fogalmak: kiábrándultság, fásultság, lemorzsolódás, adósság, érdekvédelem. Az új elnök Kopacz Zoltán lett. [BN, okt. 15.]

1997. február 4.

Constantinescu elnök Brüsszelben Solana NATO-főtitkárral tárgyalt (tk. az ukrán–ro. kapcsolatokról), majd felszólalt az EP külügyi biz. előtt. [RMSz, febr. 6.]

Az EMK nyílt levelet küldött az SzKT tagjainak, amelyben azt kifogásolta, hogy az RMDSz koalíciós tárgyalásokat lebonyolító vezetői nem harcoltak ki a választáskor kapott szavazatszámokkal arányos számú helyet a kormányban és a megyék vezetésében (3 miniszter és 5 prefektus); elfogadhatatlan, hogy Kovászna megyének ne legyen m. prefektusa. [Szabadság, febr. 4.]

1997. március 24.

Gennagyij Udovenko ukrán külügymin. Brüsszelben azt szorgalmazta, hogy a NATO ne vegyen föl tagjai közé olyan államokat, amelyeknek területi vitáik vannak szomszédaikkal. A ro. nagykövetség nyilatkozata szerint egyik ország sem érdekelt elsietett alapszerződés megkötésére. [RMSz, márc. 26.]

Kolozsvárott megtartotta első ülését a BBTE ro., m. és német akadémiai közösségeinek képviselőiből álló állandó bizottság, hogy megvitassa az egyetem multikulturális struktúrájának fejlesztését. Az ülésen „felleltározták a m. ny. oktatás megszervezésének problémáit”. [Szabadság, márc. 26.]

1997. május 8.

Victor Ciorbea Brüsszelben kijelentette: Virgil Măgureanu lemondásával véget ért a szovjet befolyás korszaka Ro.-ban. [Szabadság, máj. 8.]

1997. szeptember 15.

Eckstein-Kovács Péter a szenátusban pol. nyilatkozatban elítélte a Gh. Funar rendezte Avram Iancu-ünnepség hangvételét: megengedhetlen, hogy a polgármester 400 ezer „betelepített” magyar kiutasításáról, a nyugdíjak etnikai alapon való megvonásáról és a magyarok tömeges elbocsátásáról beszélhessen. Ez kimeríti a faji uszítás és a nemzetek közötti gyűlöletkeltés bűnét, ami hivatalból üldözendő, ezért az ügyészég figyelmébe ajánlja. [Szabadság, szept. 17.]

Az ET jogi és emberi jogi bizottsága brüsszeli értekezletén napirendre tűzte Frunda Györgynek Birger Haggardhoz, a bizottság elnökéhez intézett levelét, amelyben a szenátor támogatást kért a kisebbségek anyanyelv-használatára és az oktatásra vonatkozó kormányrendeletek mielőbbi érvényre juttatásához. [Szabadság, szept. 15.]

Markó Béla sajtótájékoztatón elmondta: helytelennek tartja, hogy Tőkés László, az RMDSz tb. elnöke erdélyi körútra indult a Fidesz politikusaival (→ 1997.09.13), mert tisztségénél fogva egyenlő távolságot kellene tartania valamennyi párttal szemben. [Szabadság, szept. 17.]

A nemzetiségi kérdés rendezése nehézkesen halad; a szélsőséges nacionalista erők támadásai jelzik, hogy az elért eredmények igen törékenyek, visszafordíthatók, figyelmeztetett Markó Béla. [Népszabadság, szept. 15.]

1998. március 12.

Brüsszelben az Európai Néppárt (EPP) politikai bizottsága megszavazta, hogy az RMDSz megfigyelői státust kaphasson az EPP-ben. Az EU kereszténydemokrata és konzervatív pártjait tömörítő EPP frakciója a második legnagyobb pol. erő az EP-ben, csakúgy mint az ET-ben. Az RMDSz 1993-tól tagja az EDU-nak és megfigyelői státust élvez az EUCD-ben. [Táj., márc. 13.]

A PD beismerte, hogy hátrányosan érintette a pártot a kormányból való kihátrálás, ezért szeretnének visszatérni a kabinetbe. Visszatérésüket viszont pontokba szedett feltételekhez kötik. [BN, márc. 13.]

Emil Constantinescu azt kérte a londoni EU-konferencián, hogy Bulgáriával együtt vegyék le Ro.-t is az EU „feketelistájáról”. [Szabadság, márc. 12.]

1998. november 27.

Emil Constantinescu azzal a határozott szándékkal érkezett Brüsszelbe, hogy előrevigye Ro. NATO-csatlakozását. Megítélése szerint az ország már teljesítette a belépéshez szükséges feltételeket.


lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-42




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998