Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

1990. május 20.

A parlamenti és elnökválasztások napja. A 17,200.722 választásra jogosult állampolgár közül 14,826.616 (86,2%) jelent meg az urnáknál. Az érvénytelen szavazatok száma: 1,106.713 (7,5%). – A választás végeredménye: államelnök Ion Iliescu (a szavazatok 85%-ával).

A parlamenti helyek megoszlása: FSN (képviselők száma: 263, szenátorok száma: 92); RMDSz (képviselők száma: 29, szenátorok száma: 12); PNL (képviselők száma: 29, szenátorok száma: 9); MER (képviselők száma: 12, szenátorok száma: 1); PNTCD (képviselők száma: 12, szenátorok száma: 1); AUR (képviselők száma: 9, szenátorok száma: 2). További 6 párt szerzett 10 mandátumnál kevesebbet. Függetlenként 10 képviselő jutott be, 9 nemzeti kisebbség hivatalból szerzett 1-1 helyet. – Összesen 524 mandátum (405 képviselő + 119 szenátor). (→ 1990.05.30)

Az RMDSz képviselőinek és szenátorainak listája, megyék szerint. w Képviselők: Arad: Tokay György; Beszterce-Naszód: Szilágyi János; Bihar: Csapó I. József, Nagy Béla, Szilágyi Zsolt; Brassó: Madaras Lázár; Fehér: Brendus Gyula; Hargita: Borbély Ernő, Borsos Géza, Csutak István, Incze Béla, Nagy Benedek; Hunyad: Takács Csaba; Kolozs: Eckstein-Kovács Péter, Pillich László, Podhradszky László; Kovászna: Bajcsi Ákos, Domokos Géza, Márton Árpád; Máramaros: Zonda Attila; Maros: Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László; Szatmár: András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Bárányi Ferenc. w Szenátorok: Arad: Hosszú Zoltán; Bihar: Demény Lajos; Brassó: Fazekas Miklós; Hargita: Hajdú Gábor, Verestóy Attila; Kolozs: Szőcs Géza; Kovászna: Király Károly, Kozsokár Gábor; Máramaros: Csiha Tamás; Maros: Markó Béla; Szatmár: Szabó Károly; Szilágy: Tóth József.

Demény Lajos szerint a választások idején Ro.-ban mintegy 75 párt volt bejegyezve. [MN, 1993. jan. 30.]

„Az 1990. május 20-i választások nyomán létrejött parlament legfőbb feladata abban állt, hogy Alkotmányozó Gyűléssé minősülve, kidolgozza és elfogadja az ország alaptörvényét. A munka közel másfél évig tartott, a következő menetrend szerint: 1990. júl. 11. – a két ház közös ülésén kimondta: az Alkotmányozó Gyűlés megkezdte munkáját; 1991. febr. 13. – a szövegező bizottság bemutatta a téziseket vagyis alapelveket; 1991. jún. 19. – a tézisek elfogadása; 1991. szept. 10. – az alkotmányszöveg vitájának megkezdése; 1991. nov. 21. – az alkotmány megszavazása.” [Domokos 2: 247–248.; ezután következett az alkotmányról szóló népszavazás, ]911208.]

1991. november 9.

Szilágyi János, Beszterce-Naszód megye RMDSz-képviselője bejelentette a parlamentben, hogy visszaadja mandátumát: elkeserítette a parlamenti viták hangvétele, de a szövetségben is sok a tisztázatlan dolog. [RMSz, nov. 9.]

1992. szeptember 27.

Parlamenti és elnökválasztás. A 16,380.663 választásra jogosult állampolgárból 12,496.430 fő voksolt. A 6 elnökjelölt által elért százalékos eredmények: Ion Iliescu (47,34%); Emil Constantinescu (31,24); Gh. Funar (10,88); Caius Traian Dragomir (4,75); Ioan Mânzatu (3,05); Mircea Druc (2,75). [Ştefănescu: 473.]

A parlamenti helyeknél a bejutási küszöb 3% volt. Párt (Képv.ház/Mandátum; Szenátus/Mandátum): FDSN (27,72%/117; 28,29%/49); CD (20,01%/82;20,16%/34); FSN (10,18%/43;10,39%/18); PUNR (7,72%/30; 8,12%/14); RMDSz (7,46%/27; 7,58%/12); PRM (3,90%/16; 3,85%/5); PSM (3,04%/12; 3,19%/5);PDAR (–/–; 3,31%/5).

Az RMDSz képviselőjelöltjeire 1990 májusában 983.890-en szavaztak, most 172.600-zal kevesebben (811.290); a szenátoroknál: 1990: 1,094.353 (1992: 262.884-gyel kevesebb = 831.469). [Szabadság, okt. 9.]

Az RMDSz megválasztott képviselőinek és szenátorainak listája, megyék szerint: w Képviselők: Arad: Tokay György; Beszterce-Naszód: Szilágyi Zoltán; Bihar: Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin; Brassó: Madaras Lázár; Hargita: Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István; Hunyad: Takács Csaba (a helyét Fekete Zsolt vette át; ]940912); Kolozs: Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő; Kovászna: Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos; Máramaros: Mazalik József; Maros: Borbély László, Kerekes Károly, Elek Mátyás Barna, Németh János; Szatmár: Varga Attila, Pécsi Ferenc; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Bárányi Ferenc. w Szenátorok: Arad: Hosszú Zoltán; Bihar: Csapó I. József; Fehér: Incze Tibor; Hargita: Verestóy Attila, Hajdú Gábor; Kolozs: Buchwald Péter; Kovászna: Kozsokár Gábor, Magyari Lajos; Maros: Markó Béla, Frunda György; Szatmár: Szabó Károly; Szilágy: Seres Dénes.

1996. november 2.

Valószínűnek látszik, hogy a 328 képviselői és 143 szenátori helyért folyó választási küzdelmet a CDR – amely korábban megvált a liberálisoktól és az RMDSz-től – nyeri. [A 328 helyre a szavazás nyomán kerülnek be a képviselők, ezen kívül 15 helye van a többi kisebbségnek.] A 15 ellenzéki pártot tömörítő CDR vezére Emil Constantinescu, aki Coposu halála után nehezen tudja összetartani a konvenciót. A CDR erős magva a monarchista beállítottságú PNTCD. A 16 [!] elnökjelöltből mindössze 6-nak van esélye 3%-nál több szavazatot szerezni: Ion Iliescu (PDSR), Emil Constantinescu (CDR), Petre Roman (az USD elnöke), Frunda György (RMDSz), Gh. Funar (PUNR), C. V. Tudor (PRM). [HVG, nov. 2.]

Évekig tartó utánajárás, kérvényezés nyomán – a tettlegességig fajuló helyi konfliktusok ellenére – Somkeréken (Beszterce-Naszód megye) sikerült m. tagozatot indítani. Az elemi isk. összevont osztályaiba 10 kisiskolás járhat. [RMSz, nov. 2.]

1996. november 17.

Az elnökválasztás 2. fordulóján leadott szavazatok aránya (kerekítve): Emil Constantinescu = 54%; Ion Iliescu = 46%. Erdély 4,5 milliós szavazótábora 68:32 arányban szavazott Constantinescura, a Regát (8,5 mill.) pedig 48:52 arányban. A Constantinescura adott szavazatok százalékos arányai, néhány erdélyi megyében: Hargita = 92; Kovászna = 87; Szatmár = 78; Szeben = 74; Temes = 73; Brassó = 70; Maros = 69; Kolozs = 69; Arad = 67; Beszterce-Naszód = 66; Bihar = 65%. [Beszélő, 1998. szept.] – Iliescu szenátorként kívánja folytatni pol. pályáját. [MH, nov. 19.] (→ 1996.11.03)

1997. szeptember 11.

Az RMDSz sajtóértekezletén Markó Béla kifejtette, hogy amennyiben Pruteanu szenátor, az oktatási bizottság elnöke ellenzi a kisebbségek anyanyelvű oktatását, akkor a vita megkérdőjelezi a koalíció további sorsát (bár korábban Diaconescu pártelnök Pruteanut hajlékonyabb magatartásra utasította, a szenátor önfejűsködik). – Markó ellentmondásosnak nevezte Király Károly eszméit, mert 1989 után Király a kormányba lépést szorgalmazta, most pedig ellenzi azt. [Népújság, szept. 12.]

Bár a jogi keretek már részben adottak a kisebbségi oktatáshoz, az infrastruktúra nem tartott lépést a helyzettel – mondotta Asztalos Ferenc –, nincsenek szakkönyvek és a tanárok létszáma sem elégséges. Az RMDSz ÜE oktatási főosztályának kellene összefognia a gyakorlati tennivalókat, bevonva minden illetékest a munkába (pl. RMPSz, Bolyai Társ.). [UH, szept. 11.]

Az 1992-es népszámlálást alapul véve orsz. szinten közel 1000 helységben lehet kitenni a kétnyelvű táblákat; megyék szerint: Hargita (221 település), Maros (123), Szatmár (107), Kovászna (106), Bihar (95), Kolozs (85), Szilágy (58), Fehér (31), Temes (27), Beszterce-Naszód (26), Arad (25), Brassó (24), Máramaros (19), Bákó (6), Hunyad (2). – 100%-ban magyarok által lakott települések száma: Hargita (85), Maros (15), Kovászna (11), Kolozs (4), Szatmár (3), Bihar (2), Beszterce-Naszód és Szilágy (1-1). [UH, szept. 11.]

1999. május 4.

Traian Băsescu rosszindulatú ostobaságnak nevezte azt a bolgár jelentést, amely szerint szerb uszályok visznek kőolajat ro. finomítókba, majd onnan a készterméket szintén vízi úton viszik vissza. Ro. egy héttel korábban csatlakozott a Jugoszlávia elleni olajembargóhoz. [Népújság, máj. 4.]

A PER újabb konferenciát szervezett, ahol az RMDSz küldöttsége is részt vett. A sajtóvisszhangok nyomán Markó Béla ismételten leszögezte: semmiképpen nem igaz az a megállapítás, hogy Ro.-t a kisebbségi kérdés megoldási modelljének lehetne tekinteni. [Népújság, máj. 4.]

A marosvásárhelyi tanács arról döntött, hogy a Kossuth és az Arany János utcai kis téren egész alakos szobrot állítanak Petőfi Sándornak. [Népújság, máj. 4.]

Nagyenyeden, ősztől – a BBTE keretében – m. ny. tanítóképző főiskola indul. [EN, máj. 4.]

A kolozsvári napilap további 3 megyére terjeszti ki a hatósugarát, ezentúl tudósításokat közöl Szilágy, Fehér és Beszterce-Naszód megyéből is. [Szabadság, máj. 4.]

1999. szeptember 14.

A szenátus jóváhagyta a ro. állampolgárságra vonatkozó törvényt, amelyet az Európai Közösség igényei szerint módosítottak. [RMSz, szept. 14.]

Markó Béla hosszasan egyeztetett a koalíciós partnerekkel az akkreditációs törvény vitatott paragrafusáról (→ 1999.09.10), végül sikerült meggyőzni őket, és így leszavazták az ellenzéki indítványt. A veszély még nem múlt el, mert a PUNR képviselőházi frakciója újabb módosító indítványt nyújtott be a tanügyi törvény 123. paragrafusának megváltoztatására. [Népújság, szept. 16.]

A Nemzetépítő Platformnak (NÉP; ]990818) egyelőre csak Beszterce-Naszód, Bihar, Kolozs és Maros megyében vannak tagjai. A platform ideiglenes elnöke Vekov Károly, alelnökök Izsák Balázs és Pápay Zoltán. A kereszténydemokrácia elveire és értékeire építenek, mintegy jelezve, hogy az RMDSz-ben résztvevő RMKdM – úgymond – nem hiteles megjelenítője ennek az értékrendnek. [RMSz, szept. 14.]

2001. március 7.

Közel száz települést érintett eddig az árvíz Ro. északi és északnyugati részén. A legsúlyosabb a helyzet Máramaros megyében, de Bihar, Beszterce-Naszód és Suceava megyéből is nagy károkat jelentettek. [Krónika, márc. 7.]

A Moldovában hatalomra került kommunista vezetőség (→ 2001.02.27) nyíltan románellenes álláspontra helyezkedik, de Bukarest bízik abban, hogy ez nem állítja le a két ro. állam közötti párbeszédet. Ro. tudomásul veszi a geopolitikai változást, hogy a keleti határon egy Moszkva felé irányuló övezet jött létre. A ro. sajtó úgy értékelte, hogy Bukarestnek le kell mondania Nagy-Románia megvalósíthatóságának álmáról. [Háromszék, márc. 7.]

A Nyárádmenti Nagycsaládosok Egyesülete székház nélkül marad, azok után, hogy a múlt évi alapkő-letétel után megvonták az MVSz-től a támogatást. [Krónika, márc. 7.]

2001. május 17.

Tőkés László a Varadinum keretében rendezett fórumon bírálta az RMDSz-t, úgy vélte, elsősorban az egyházak hivatottak arra, hogy ajánlásokat bocsássanak ki a m. igazolványokat kérelmezők számára. [RMSz, máj. 17.]

Beszterce-Naszód megyében 7 község faluiban tehetik ki a kétnyelvű helynévtáblákat. Szántó Árpád, a megyei tanács alelnöke úgy ítéli meg, hogy nem lesz lakossági tiltakozás a törvény alkalmazása miatt. [RMSz, máj. 17.]

2001. november 13.

A BNR árfolyamai: 1 Ft = 111 lej; 1 euró = 27.903 lej; 1 $ = 31.252 lej. [RMSz, nov. 13.]

Pap Géza, Erdély ref. püspöke folytatja elődje – Csiha Kálmán – építkezési politikáját. Ennek hagyományai 1920-ra nyúlnak vissza, amikor – az impériumváltást követően – 500 iskolájától fosztották meg a ref. egyházat; 1936-ban Makkai Sándor püspök már 300 működő felekezeti iskoláról tájékoztatott. 1989 óta mintegy 25 diakóniai központ épült. – Az átvilágítás kérdése már korábban is felvetődött a ref. egyház kebelében: jó lenne végre tiszta vizet önteni a pohárba. Nem biztos azonban, hogy az elmúlt 10 év alatt érintetlenek maradtak ezek a dossziék: könnyen előfordulhat, hogy néhány személynek meghamisították a múltját. Az ortodox egyház levette napirendről a papok átvilágítását. [EN, nov. 13.]

Bethlenben, a vers- és prózamondó találkozón mintegy 150 kisdiák gyűlt össze Beszterce-Naszód megye minden sarkából. [Szabadság, nov. 13.]

2002. február 13.

Az alsóház elfogadta Kerekes Károly interpellációját a határon kért egészségügyi biztosítás ügyében, de a szenátusi döntés még hátra van. [Szabadság, febr. 13.] (→ 2002.01.22, 2002.02.01, 2002.05.03)

Garda Dezső pol. nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy beszterce-naszódi határőrkatonai birtokokat másként bírálják el, mint a Csíki Magánjavakat. [HN, febr. 13.]

2002. július 4.

A kormányfő ismertette a népszámlálás előzetes eredményeit: az országnak 21,698.000 lakosa van, ez több mint 1 millióval kevesebb az 1992-es számnál. A magyarság létszáma 190.582 fővel csökkent 10 év alatt. Adrian Năstase szerint a csökkenésnek gazdasági okai is vannak, melyek elsősorban a kivándorlásban és a gyermekvállalási kedv lanyhulásában látszik meg. A magyarság részaránya az erdélyi megyékben: Hargita 84,6%; Kovászna 73,8%; Maros 39,3; Szatmár 35,2%; Bihar 25,8%; Szilágy 23,1%; Kolozs 17,36%; Arad 10,7%; Temes 7,6%; Beszterce-Naszód 5,9%; Hunyad 5,2%; Fehér 5,4%; Krassó-Szörény 1,75%. [SzFÚ, júl. 1.; HN, júl. 5.; NyJ, júl. 5., júl. 6., júl. 8.; Szabadság, júl. 6.; RMSz, júl. 11.] – A magyarság lélekszáma: 1,434.377, az összlakosság 6,6%-a (1992: 7,1% volt). Kolozsvár m. lakossága közel 60 ezer ember, arány szerint: 18,86% (1992: 22,78%). [Krónika, júl. 5.] (→ 2002.03.30) – Marosvásárhelyen mintegy 70 ezer m. él (46,6%), a korábbi 85 ezerrel szemben. [RMSz, júl. 9.]

Szándéknyilatkozatot írt alá a PKE és a Debreceni Egyetemi Centrum agrártudományi kara, melynek értelmében mezőgazdasági szakot létesítenek Nagyváradon. [Krónika, júl. 4.]

2002. augusztus 29.

A PSD–RMDSz-protokollum felügyelő biz. ülésén Adrian Năstase előrehozott választásokat helyezett kilátásba, ha az alkotmánymódosítás miatt kenyértörésre kerülne sor a két párt között. Markó szerint a PSD elnöke ezzel két célt követ: megnyugtatni saját nacionalistáit és zsarolni az RMDSz-t. [Szabadság, aug. 29.]

Kolozsvárott az RMDSz vezetői az egyházak képviselőivel a restitúciós prioritásokról tárgyaltak. [Szabadság, aug. 29.]

A Beszterce-Naszód megyei RMDSz azonnali hatállyal felmondta a PSD-vel kötött megyei szintű protokollumot, ui. abból még nem valósult meg semmi. [Szabadság, aug. 29.]

2003. május 10.

13. alkalommal rendezték meg a Szabédi-napokat Kolozsvárott. Előadások hangzottak el, majd megkoszorúzták az író sírját. [Szabadság, máj. 10., máj. 12., máj. 14.]

Bemutatkozott a Kolozsvári Közszolgálati Televízió m. szerkesztősége (vezetője Bardócz Sándor). A m. adás heti 225 percet tesz ki és 12 megye életéről ad képet. [Szabadság, máj. 10.; RMSz, máj. 13.]

A ’végeken’, a Beszterce-Naszód megyei Radnaborbereken is kitették a kétnyelvű helységnév-táblát. [RMSz, máj. 10.]

2003. december 8.

A romániai magyarság 20%-a él szórványban, de távlatilag a m. közösség köze fele áll a fokozatos beolvadás előtt. A legsúlyosabb gondokkal Fehér, Hunyad és Szeben megye küszködnek, ezeket követi Beszterce-Naszód, meg a Mezőség, de hasonló veszély leselkedik Krassó-Szörény, a Bánság és Máramaros m. lakóira is. [RMSz, dec. 8.]

Szatmári Tibor, külügyi tanácsos adta át a pápának Markó Béla levelét (→ 2003.11.13). A csángó-kérdésben áttörést jelent az ET 1521. sz. ajánlása, amely kifejezetten szorgalmazta a m. anyanyelv oktatását az iskolákban és használatát a templomokban. [RMSz, dec. 8.]



lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998