Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 28 találat lapozás: 1-20 | 21-28
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

1990. május 30.

Az RMDSz elnöksége munkaülést tartott Sepsiszentgyörgyön, melyen részt vettek a megválasztott képviselők és szenátorok. Az elnökség kinyilvánította aggodalmát az erősödő kivándorlási hullám miatt. Véleményük szerint ezt az alapvető kollektív jogok hiánya és az iskolaügy rendezetlensége okozta.

A kormány végleg hazahívta Alexandru Paleologu professzort, Ro. párizsi nagykövetét. (→ 1990.04.16)

Budapesten megalakult a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány (NTA), mely az erdélyi magyarság helyben maradását és a kivándoroltak hazatérését szolgálja. Elnöke: Sütő András. Az elnökség tagjai: Csoóri Sándor, Németh Miklós, Sütő András, Szőcs Géza, Tőkés László. Főtitkára: Ábrahám Dezső. A kuratórium tagjai tk.: Eva Maria Barki, Borbély Ernő, Szilágyi Zsolt és Tempfli József. [Szabadság, jún. 22.] (→ 1990.08.09; 1991.09.26)

Borisz Jelcint az orosz parlament elnökévé választották.

1991. június 12.

A képviselőház tanügyi bizottságában ismertették az 521/1991. sz. kormányhatározat 1991/92-es tanévre aktualizált szövegét. Eszerint vegyes lakosságú térségekben akkor is kötelező ro. osztályokat indítani, ha a tanulók létszáma kevesebb tíznél. Továbbá: Ro. földrajzát, történelmét és a műszaki tárgyakat románul kell tanítani a kisebbségi iskolákban is. Nagy Benedek felszólásában visszautasította ezeket a kitételeket, hangsúlyozva, hogy a minisztérium engedményeket tett a szélsőséges, ultranacionalista erőknek, azoknak, akik folytatni akarják Ceauşescu erőszakos asszimilációs politikáját. [RMSz, jún. 15.] (→ 1991.06.26)

Borisz Jelcin megnyerte az orosz elnökválasztást.

1992. január 2.

Oroszországban a gazdasági reform-program követelményeként felszabadították az árakat, elszabadult az infláció; ennek nyomán felerősödött a reformellenesség. (→ 1992.12.14)

Domokos Géza ismét hangsúlyozta, hogy a fontolva haladás híve. „Ma is lassú aknamunka folyik ellenünk. Ezen túl kellene lépniük a románoknak és európai módon rendezni kellene a m.–ro. viszonyt.” [ÚM, jan. 2.]

1992. január 4.

Az RMDSz OE a népszámláló bizottsághoz fordult és felhívta a figyelmet a közzétett szabályzat néhány olyan pontjára, amely utólagos manipulálást tesz lehetővé (pl. az anyanyelv és a nemzetiség rovatok kódolását nem a helyszínen végeznék, hanem utólag). (→ 1991.12.27) [RMSz, jan. 4.]

Ro. és Oroszország hosszú lejáratú keresk., gazd. és műszaki-tud. együttműködési kormányegyezményt kötött Moszkvában. [RMSz, jan. 4.]

1992. február 5.

A Csernovic tartományi tanács állást foglalt „egyes romániai társadalmi-politikai szervezetek és vezető körök” területi igénye ügyében (→ 1991.11.28). A nyilatkozat kimondta: a területi követelés ellentétes az 1947-es párizsi békeszerződéssel, Bukovina északi része továbbra is Ukrajna elidegeníthetetlen része. [RMSz, febr. 5.]

Isztambulban találkoztak a Fekete-tengeri országok (Ro., Bulgária, Orosz Föderáció, Ukrajna, Moldova, Grúzia, Örményország, Törökország, Azerbajdzsán) képviselői, hogy közös gazdasági szervezetet (BSEC) hozzanak létre. [RMSz, febr. 5.] (→ 1992.06.25)

Kolozsvárott ülésezett az RMGE orsz. választmánya. [Szabadság, febr. 5.]

1992. április 1.

A moldovai polgárháború élénkülése okán Jelcin orosz elnök azonnali hatállyal Oroszország fennhatósága alá vonta a volt szovjet fegyveres erők Moldovában állomásozó 14. hadseregét. (→ 1992.05.12)

1992. június 25.

A Fekete-tengeri országok aláírták az Isztambuli Nyilatkozatot, amely gazd. együttműködési övezetet (BSEC) hoz létre a térségben, az EK mintájára. [RMSz, jún. 26.] (→ 1992.02.05; 1995.06.30)

Isztambulban négyes találkozót tartottak Ro., Moldova, Oroszország és Ukrajna képviselői, hogy megoldást találjanak a transznisztriai helyzetre. Megállapodtak abban, hogy a harcoló feleket ENSz-megfigyelők felügyelete alatt kell szétválasztani. [RMSz, jún. 27.]

1992. december 14.

C. V. Tudor, parlamenti beszédében ismét az RMDSz és a Temesvár Társaság törvényen kívül helyezését követelte, mivel ez a két szervezet „államellenes tevékenységet folytat”. [RMSz, dec. 16.]

A piacpárti reformokat bevezető orosz kormányfőt – Jegor Gajdart – a konzervatív Viktor Csernomirgyin váltotta föl.

1994. április 11.

Mircea Snegur, moldovai elnök és Igor Szmirnov, a Dnyeszter Menti Köztársaság elnöke az övezet sajátos státusáról tárgyalt. Egyetértettek abban, hogy a FÁK, ill. Oroszország legyen a közvetítő. [ÚM, ápr. 11.] (→ 1994.05.03)

1994. május 3.

Tiraszpolban Mircea Snegur és Igor Szmirnov aláírta a moldovai és transznisztriai vezetők közös nyilatkozatát. Megegyeztek abban, hogy a Dnyeszter mentét különleges státussal kell felruházni. A tárgyaláson jelen volt Oroszország és a FÁK képviselője is. [ÚM, máj. 3.] (→ 1994.04.11)

1994. október 15.

Nem volt eredményes a ro.–orosz alapszerződésről tartott bukaresti szakértői tárgyalássorozat, ui. Ro. ragaszkodott ahhoz, hogy nyilvánítsák semmisnek az Észak-Bukovinát, Besszarábiát és Herţa tartományt a 2. világháború idején a Szovjetuniónak juttató Molotov–Ribbentrop-paktumot. Oroszország azzal érvelt, hogy a kérdéses területek már Ukrajnához, ill. Moldovához tartoznak. [MH, okt. 15.]

Marosvásárhelyen tartották az RMDSz 2. megyei önkormányzati konferenciáját. [Népújság, okt. 18.]

1994. október 16.

Borbély Imre, a gyergyószentmiklósi képviselői iroda megnyitóján elmondta: a privatizáció nyomán kialakuló újburzsoázia érdeke lesz a decentralizáció, ami a helyi autonómiák megerősödéséhez fog vezetni. [RMSz, okt. 20.]

Herkulesfürdőn befejeződött a Román Szellemiség 2. kongresszusa, ezúttal az elnöki hivatal és a kormány támogatásával (→ 1993.10.09). A kongresszusra 26 országból érkeztek a ro. diaszpóra képviselői. Az előadások nyomán kirajzolódott a h. t. románság etnikai térképe: Moldova (3,4 millió), Ukrajna (0,3), Oroszország (0,5), Bulgária (1,2), Szerbia (1,2), Macedónia és Albánia (0,3); a tengerentúlon: Amerika (1,1 millió), Ausztrália (18 ezer). [RMSz, okt. 18.] (→ 1994.10.18)

1994. november 4.

A bíróság helyt adott a KREK fellebbezésének, így a nagyváradi ref. püspök székhelye visszakerült az egyház tulajdonába. [RMSz, nov. 4.]

A temesvári cégbíróságon bejegyezték a Magyar Ház Rt.-t, amely bírósági eljárást indított a városban lévő Magyar Ház visszaszerzéséért. [RMSz, nov. 4.]

Az RMDSz [az UNPO tagjaként (→ 1994.07.31)] képviseltette magát az EBEÉ budapesti értekezletén, ahol a kisebbségek problémáit tárgyalták. Tokay György átadta Rob Zaagmannak, Max van der Stoel kisebbségi főbiztos tanácsosának az RMDSz által összeállított anyagot, tk. a ro. sajtóban megjelent magyarellenes megnyilatkozások kivonatát.

A Szenátus védelmi bizottsága elfogadta a külföldi állampolgárok ro.-i tartózkodását szabályozó törvénytervezetet. Ennek értelmében a szállásadóknak és a szállodáknak jelenteniük kell a külföldi vendég adatait, s a külföldieknek 48 órán belül jelentkezniük kell a rendőrségen. [RMSz, nov. 8.]

A Külügymin. szóbeli jegyzékben közölte Oroszország bukaresti nagykövetségével, hogy nincs jelentősége az 1970-ben megkötött szovjet–ro. együttműködési szerződésnek (→ 1994.11.02), így fel sem merülhet az érvényesség kérdése. [RMSz, nov. 4.]

1995. április 3.

Bukarestben befejeződtek a többnapos ro.–orosz megbeszélések. A ro. fél az 1939-es Molotov–Ribbentrop-paktum eltörléséért szállt síkra, de Oroszország ezt nem fogadhatja el, mert az a határmódosítások kiindulópontját jelentené. [ÚM, ápr. 3.]

Traian Chebeleu sajtóértekezletén tk. elítélte az ET 1201-es ajánlását. „Valószínűleg még jó időbe telik, ameddig az etnikai alapú autonómia ilyenszerű primitív formáiért küzdő erők magukévá teszik az európai normákat” – jelentette ki. [MH, ápr. 4.] – Szentiványi Gábor külügyi szóvivő emlékeztetett arra, hogy Ro. ET-felvételekor magára nézve kötelezőnek fogadta el az 1201-es ajánlást. [ÚM, ápr. 5.]

1995. április 20.

A PL’93 vezetői fogadták az Eörsi Mátyás vezette SzDSz-küldöttséget. A PL’93 kivált a CDR-ből és új kapcsolatokat épít ki a konvencióból ugyancsak távozott szocdem párttal (PSDR), az RMDSz-szel és a Petre Roman vezette PD-vel. [RMSz, ápr. 20.] (→ 1995.02.25, 1995.03.22)

Az SzDSz küldöttsége Bukarestben leszögezte: nem támogatja az etnikai alapú területi autonómia gondolatát, amely a szeparatizmus gyanúját kelti. [MH, ápr. 20.]

Közleményben fejtette ki álláspontját a m.–ro. alapszerződésről a PAC. Szerintük az ET 1201-es ajánlása jogilag érvénytelen és elavult. Nem lehet elfogadni a területi és nyelvi autonómiát. [MH, ápr. 22.]

Mircea Snegur, moldovai elnök, budapesti látogatásán elmondta, hogy Oroszországgal 1994 októberében megállapodtak a 14. hadsereg 3 éven belüli kivonásáról, ezt a moldovai parlament már ratifikálta, az orosz még nem. [RMSz, ápr. 22.]

1995. július 10.

Oleg Szoszkovec, orosz miniszterelnök-helyettes, hangsúlyozta Moszkva elkötelezettségét arra, hogy korszerűsítsék a romániai haditechnikát. Văcăroiu kijelentette: „Nagy nyugati beruházásokra számítottunk, amelyek azonban nem jöttek be… Ro. most újra Oroszországra tekint.” [RMSz, júl. 12.]

1996. február 24.

Alfred Moses kolozsvári nyilatkozatai (→ 1996.02.22) annyira felborzolták a kedélyeket, hogy Bukarestben újabb sajtótájékoztatót tartott, ahol részben megismételte az elmondottakat: nem hisz abban, hogy Oroszország meggátolná Ro. NATO-tagságát, ezt csak Ro., vagy az állam elnöke tehetné meg. A szélsőséges pártok (PUNR, PRM, PSM) fékezik az ország nyugati integrációját; ezeknek nincs helyük a valós demokráciában. Bármennyire fáj is az országnak a Molotov–Ribbentrop-paktum, ma már nem módosíthatók a határok, Ro.-nak le kell mondania Nagy-Románia eszméjéről. – A PUNR közleménye szerint Moses véleménye „megengedhetetlen beleszólást jelent a romániai pol. életbe”. [Szabadság, febr. 26.] (→ 1996.02.28, 1996.03.01)

Szovátán tartotta 3. orsz. közgyűlését az RMGE. A jelentés beszámolt arról, hogy az anyagi nehézségek miatt csak egyetlen fizetett alkalmazottja van az egyesületnek. Az újraválasztott elnök – Csávossy György – elmondta: válságban van a falu és a gazdatársadalom, túl kell jutni e nehéz időszakon. [RMSz, febr. 29.]

1996. április 1.

Hajdú Gábor a szenátus ülésén az igazságügyminisztertől kért választ arra, hogy 1989 decemberében (Hargita és Kovászna megye kivételével) hány Securitate székházat, hány ügyészségi hivatalt, rendőrségi épületet ért támadás, s e támadók közül hányat ítéltek el? [Táj., ápr. 2.] – A külügymin. válaszolt Borbély László korábbi, a Maros, Kolozs és Szatmár megyei prefektusok által eltávolított kétnyelvű helységnév-táblák ügyében tett interpellációjára. Meleşcanu szerint, amíg az ET kisebbségi keretegyezményét nem ratifikálta 12 ET-ország, addig az egyezmény nem lép életbe; Ro. aláírta ugyan az egyezményt, de mivel az még nem lépett érvénybe, hát nem köteles tiszteletben tartani. [Táj., ápr. 2.] (→ 1996.04.09, 1996.05.31)

Vlagyimir Zsirinovszkij és pártjának más vezetői megerősítették, hogy levelet kaptak a PUNR és a PRM elnökétől. Gh. Funar és C. V. Tudor alkut ajánlott a szélsőjobbos orosz vezérnek: a választások során szorgalmazni fogják a NATO-tól való eltávolodást, cserébe Moldova és Ro. mielőbbi egyesüléséért, amelyért majd Zsirinovszkijnak kell lépéseket tennie. Zsirinovszkij erre a következőképpen reagált: „Nagy-Románia létrejöhet, de csakis Oroszország keretében, besszaráb kormányzóság formájában. Nagy-Romániából így nem marad semmi, hiszen Bulgária is Nagy-Bulgáriát akar, s így Ro.-nak le kell mondania Dobrudzsáról, Törökország Gagauziát akarja, Erdélyt pedig a magyarok kérik. Inkább lépjetek be Oroszországba, ahol létrehozhattok egy független ro. tartományt.” – Ezek után Funar és Tudor hevesen tagadták a kapcsolatfelvételt. [MH, ápr. 1.]

1996. április 10.

Egy NATO-n kívüli regionális katonai szövetségre lesz szükség, ha az oroszországi választásokon a Zjuganov vezette kommunisták kerülnek hatalomra, nyilatkozta Dumitru Cioflina tábornok, vezérkari főnök. A lehetséges tömb tagjaiként az egykori Varsói Szerződés bizonyos tagállamait, valamint a Szovjetunióról levált utódállamokat képzeli el. [Népszabadság, ápr. 10.] (→ 1996.04.18)

A PDSR A ro. parlamenti pártok és a kisebbségek címmel szervezett szemináriumot. Năstase előadásában azt fejtegette, hogy nincs szükség kisebbségi törvényre, mert a különböző törvények intézkednek a kisebbségek védelméről. A résztvevők többsége elvetette ezt az álláspontot és a kisebbségi törvény mellett foglalt állást. [Népújság, ápr. 12.] (→ 1996.04.18)

1996. december 13.

Felmentését kérte Lábody László, a HTMH elnöke. Döntését részben intézményi, részben személyi okokkal indokolta. [Népszabadság, dec. 13.] (→ 1997.01.16)

Adrian Severin a ro. külügyi politikát elemezte: Ro. korábban képtelen volt megnevezni szövetségeseit és a gyakorlatban nem vett részt az euroatlanti struktúrák építésében, amelyeknek részese kíván lenni. – A választások után növekednek Ro. integrációs esélyei, de nem tragédia, ha az ország nem jut be az első körben; egyúttal aktív politikát kell folytatni Oroszország demokratizálódásának elősegítéséért. [RMSz, dec. 13.]



lapozás: 1-20 | 21-28




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998