Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 153 találat lapozás: 1-20 | 21-40 ... 141-153
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

1989. szeptember 21.

Papp László nagyváradi ref. püspök azt kérte a temesvári municípiumi bíróságtól, hogy rendelje el Tőkés László segédlelkész kilakoltatását. (→ 1989.11.20)

1989. december 23.

A diktatúrával való szembefordulás jeleként az újságok megváltozott címmel jelentek meg. A m. nyelvű hírlapok régi és új címe: Vörös Lobogó ] Jelen (Arad); Előre ] Romániai Magyar Szó (a továbbiakban: RMSz) (Bukarest); Hargita ] Hargita Népe (Csíkszereda); Igazság ] Szabadság (Kolozsvár); Vörös Zászló ] Népújság (Marosvásárhely); Bányavidéki Fáklya ] Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), Megyei Tükör ] Háromszék (Sepsiszentgyörgy); Szabad Szó ] Temesvári Új Szó (Temesvár). Csak januártól váltott címet a Fáklya ] Bihari Napló (Nagyvárad); több címváltozást ért meg a Szatmári Hírlap ] Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). Nem váltott címet a Brassói Lapok. – Két olyan városban is megjelent egy-egy rövid életű m. hírlap, ahol rég megszűntek a helyi újságok: Kézdivásárhelyen (Székely Újság) és Székelyudvarhelyen (Szabadság).

A Scînteia is címet váltott, de a Scînteia poporului még a szocializmus mellett tett hitet, csak dec. 25-én váltottak Adevărul-ra.

Magyarország az elsők között ismerte el az új rendszert. Több magyar szervezet és intézmény segélyszállítmányokat indított Romániába. Egy hét alatt mintegy 450 tonna élelmiszer és gyógyszer érkezett.

Bukarestben és több erdélyi városban, különböző néven, magyar érdekvédelmi tömörülések kezdeményei alakultak (Temesvárott: Bánsági M. Demokrata Szövetség [eln.: Bodó Barna; tb. eln.: Tőkés László; ]910126]; Kolozs megyei és Kolozsvári M. Demokrata Tanács; Nagyváradon a M. Demokratikus Tanács városi szervezete, Marosvásárhelyen Ideiglenes Intéző Bizottság, Háromszéken a Romániai M. Demokratikus Szervezet Kovászna megyei Ideiglenes Tanácsa [eln.: Sylvester Lajos]).

Az RMDSz helyi szervezeteivel egy időben különböző neveken (MADISz, MIDESz, TEMISz, DEMISz stb.) megalakultak a m. fiatalok érdekvédelmi szervezetei is. (→ 1990.01.20)

A Temesvárról Bukarest felé tartó Constantin Nuţă altábornagyot és Velicu Mihalea vezérőrnagyot Déván letartóztatták; a két főtisztet helikopterre tették, de a gép Gyulafehérvár környékén lezuhant – állítólag gyalogsági kézifegyverrel lőtték le a helikoptert. [Ştefănescu: 33.]

A FSN hivatalosan közölte: a Ceauşescu-házaspárt biztonságos helyen őrzik; letartóztatták az RKP KB több tagját és szabadon engedték a kommunizmus politikai foglyait.

1990. január 20.

Nagyváradon 31 ifj. szervezet képviselői folytattak kétnapos eszmecserét. Radikális program összeállítására tettek javaslatot és megegyeztek abban, hogy együttműködnek az RMDSz-szel, de csak addig, míg érdekeik azonosak. Orsz. küldöttgyűlés összehívását kezdeményezték. (→ 1990.02.18)

A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének kongresszusi határozata véget vetett az egypártrendszernek.

1990. február 19.

Nagyváradon tartották a Romániai M. Keresztény Egyházak Szövetségének (RMKESz) 2. értekezletét (→ 1990.01.22). Az egyes felekezetek képviselői ismertették az egyházukat 1945–1989 között ért anyagi és erkölcsi károkat, majd elfogadták a RMKESz működési szabályzatát és vezetőséget választottak (eln.: Tőkés László; titkárok: Sikli László, Czirják Árpád, Vetési László).

1990. április 21.

Nagyváradon megkezdődött az RMDSz első kongresszusa. (Jelszava: „Egységben a jövő!”) A kétnapos nagygyűlésen 350 küldött vett részt. A szövetség megválasztott vezetői: Domokos Géza, elnök; Szőcs Géza, főtitkár. Tb. eln.: Tőkés László. Az elnökség tagjai: Béres András, Bodó Barna, Cs. Gyímesi Éva, Csutak István, Erőss Péter, Formanek Ferenc, Király István, Kántor Lajos, Kolumbán Gábor, Markó Béla, Nagy Béla, Sylvester Lajos, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Verestóy Attila, Vida Gyula, Zonda Attila.

A kongresszus határozata felhívással fordult a CPUN-hez, vizsgálja ki a kisebbségi kérdés terén megjelent feszültségeket és foglaljon állást az egyéni és kollektív nemzetiségi jogok biztosítása érdekében. A felhívás elítélte a VR akcióit és közölte, hogy fönntartja igényét a teljes körű m. ny. oktatásra.

Négynapos vita után Bukarestben véget ért a Romániai Írószövetség (RISz) közgyűlése. Az új elnök: Mircea Dinescu, alelnök: Ştefan Bănulescu. Az igazgatótanácsban helyet kapott Gálfalvi Zsolt és Balogh József.

1990. május 8.

Nagyváradon beiktatták a KREK új püspökét, Tőkés Lászlót. (Ünnepi beszédét lásd: RMSz, máj. 16.)

A Hídfő ismertette az Oroszhegyen 1989. dec. 22-én történteket. A basáskodó, népnyúzó ottani rendőrparancsnok, Liviu Cheuchişan a népharag áldozata lett, a falu másik ro. rendőrét – mivel nem szolgált rá – nem bántották. Utóbb a rendőrség húsz embert akart bekísérni, de az akkori tanácselnöknek (Burus Endre), letartóztatási parancs hiányában, ezt sikerült megakadályoznia. Tudomása nélkül négy embert elvittek, ezt a négyet (Ambrus Pál, Nagy Imre, Nagy István, Vass Kis Előd) tartóztattak le és állították bíróság elé. (→ 1990.01.04, 1990.06.15, 1990.07.03, 1990.11.28)

1990. július 11.

Az RMDSz nyilatkozatban tiltakozott a VR által szervezett összejövetelek hangvétele ellen. A Szatmárnémetiben, Nagyváradon, Aradon, Kolozsvárott és Bukarestben megtartott gyűléseken (vagy tüntetéseken) a m. oktatás ellen tüntettek. A nyilatkozat adatokkal cáfolta meg a VR állításait. [RMSz, júl. 13.]

Bukarestben megalakult a Kriterion Alapítvány. Elnöke Domokos Géza, alelnökök Edwiga Hauser és Gálfalvi Zsolt; főtitkára Delia Ruxandra Dinu. A romániai kisebbségek kultúráját ápoló alapítvány tevékenységi köre: könyv- és lapkiadás támogatása, tanfolyamok szervezése, ösztöndíjak juttatása.

1990. szeptember 25.

Nagyváradon megnyitotta kapuit a KREK Sulyok István Tanárképző Főiskolája (a későbbi SIRF), ahol hittanárokat, diakónusokat, kántorokat képeznek. Egyelőre csak kéthetenként tartanak előadásokat.

1990. október 20.

Nagyváradon tisztújító gyűlést tartott a megyei RMDSz. A választmány: Nagy Béla (eln.), Pápay Zoltán (üv. aleln.), Varga Gábor (pol. aleln.), Jakabffy László (szervezési aleln.), Orbán Mihály (titkár).

1991. március 15.

Szőcs Géza szenátor, parlamenti beszédében tisztázta, hogy mit ünnepel a magyarság Márc. 15-én. Hangsúlyozta, hogy a „tét nem Erdély hovatartozása, hanem Románia hovatartozása” – ezzel utalva az európai elvárásokra.

Erdély m. népe szerényen ünnepelhette meg Márc. 15-ét. Marosvásárhelyen a prefektus minden rendezvényt betiltott márc. 15–22. között, ezért az ünnepséget a Vártemplomban tartották, ahol Markó Béla mondott beszédet. Aradon, Kolozsvárott és Nagyváradon koszorúztak, Szatmárnémetiben a templomokban volt megemlékezés. Az évfordulón nem voltak incidensek.

1991. április 13.

Egerben, az Erdélyi Szövetség rendezésében kétnapos konferencia kezdődött Erdély múltja és jelene címmel. A tanácskozáson tk. Borbély Imre, Tőkés László, Nagy Béla, Kapcza Imre, Duray Miklós, Eva Maria Barki is részt vett, de jelen volt Bálint-Pataki József is, a HTMT részéről. A tanácskozás végén egy felhívást fogadtak el, de azt Tőkés László (az RMDSz jelen lévő legmagasabb rangú tisztségviselője) nem írta alá. – A következő napokban heves ro. sajtókampány kezdődött a rendezvény és Tőkés ellen. (→ 1991.04.23, 1991.05.03)

Nagyváradon tartotta vándorgyűlését a KJNT.

1991. április 28.

Nagyváradon országos ref. lelkésztalálkozót szervezett a KREK. A találkozó célja: egyházi helyzetkép felvázolása, szembenézés a múlttal, az egyház identitásának meghatározása, az egység megvallása.

1991. május 29.

Nagyváradon befejeződött az orsz. ref. lelkésztalálkozó. A kétnapos ülésen kirajzolódott az őszinte bűnbánat és öntisztulás szükségessége. Megalakították az Orsz. Ref. Lelkészértekezleti Szövetséget (ORLÉSz) és megválasztották a vezetőit.

Moldova SzSzK nevéből törlik a Szovjet és a Szocialista szót, marad: Moldova Köztársaság, erről döntöttek a chişinăui parlamentben.

1991. június 29.

Christopher Dodd, amerikai szenátor szerint a genfi EBEÉ-n „elsőbbséget kell adni a romániai kisebbségek gondjainak, mert Európában ott a legsúlyosabb a kisebbségi jogok megsértése”. [BN, jún. 29.]

A kolozsvári iskolák ügyében a m. egyházak képviselői mellett az Antitotalitárius Fórum (ADF) is tiltakozott. [Szabadság, jún. 29.; az egyházak Iliescuhoz küldött tiltakozó levelét lásd: RMSz, júl. 2.] – Az RMDSz Kolozs megyei vezetősége – tekintve, hogy eredménytelen tárgyalást folytatott a megye vezetőségével –, úgy döntött, hogy a kérdéses három iskolában tiltakozó nagygyűlést rendez júl. 2-án. (→ 1991.06.25) – A kolozsvárihoz hasonló gondjaik vannak a nagyváradi magyaroknak is, tekintve, hogy az Ady Endre Líceumba ősztől ro. osztályokat kívánnak telepíteni.

1991. augusztus 1.

Két ellentétes nyilatkozat látott napvilágot az AEÁ szenátusi állásfoglalásáról (→ 1991.07.31). Constantin Mihnea kormányszóvivő tiltakozott az állásfoglalás hangvétele ellen [Szabadság, aug. 2.]; Traian Chebeleu külügyi szóvivő pedig elfogadta, hozzátéve, hogy a ro. kormány a fölvetett kérdések megoldására törekszik. Újságírói kérdésre válaszolva Chebeleu azt válaszolta, hogy nem tudott a kormány nyilatkozatáról. [RMSz, aug. 3.]

Kerekes Károly képviselő a Nagyváradon megjelenő Phoenix c. lap magyarellenes cikkei miatt interpellált a képviselőházban.

1991. augusztus 30.

A RMEEÁÉ és az RMDSz Orsz. Elnöksége első közös tanácskozását tartotta Nagyváradon. Megegyeztek a helyhatósági választásokon történő együttműködésben. Az egyházak ismételten kérték az RMDSz vezetőségét, hogy határozottan lépjen fel a vallásügyi törvény tárgyalása érdekében. – Az értekezlet résztvevői kegyelmi kérvényt intéztek Iliescu elnökhöz a zetelaki, oroszhegyi és marosvásárhelyi elítéltek ügyében. [RMSz, szept. 5.] (→ 1992.05.26)

1991. október 7.

Nagyváradon közös tanévnyitót tartott a két új felekezeti iskola, a Lorántffy Zsuzsanna Ref. Gim. és a Szent László Kat. Gim. Az intézményeknek nincs önálló épületük, a 9. sz. Ált. Isk. termeiben tartják az órákat.

A három hónapos moratórium lejárta után Horvátország és Szlovénia ismét kikiáltotta függetlenségét. (vö: 910626; ]911223)

1991. október 19.

Nagyváradon küldöttgyűlést tartott a megyei RMDSz. Megnyitó beszédében Tőkés László (tb. elnöki minőségben) óva intett a széthúzástól, a vádaskodástól. (→ 1991.10.03) Hosszú vita után Varga Gábort választották megyei elnökké, a politikai alelnök Pápay Zoltán lett. [RMSz, okt. 25.]

Parajdon Áprily Lajos emlékházat avattak.

Agyagfalván – nagy rendőri jelenlét mellett – csak egy kisebb csoport vett részt a megemlékezésen. Incidens nem történt. (→ 1991.10.02, 1991.10.08, 1991.10.13)

1992. február 1.

Az RMDSz OE nyilatkozatban ítélte el, hogy a helyhatósági választási kampányban az ország számos településén magyarellenes és antidemokratikus jogi eljárásokkal próbálták meg csökkenteni az ellenzék esélyeit. Koholt vádak alapján több helyen bírósági határozattal törölték az RMDSz jelöltjeit (a legkirívóbb a Király István esete; ]920123). A nyilatkozat megállapította: az általános demokratikus jogok érvényesítése nem biztosítható csupán parlamenti jelenléttel. Az RMDSz felhívta a m. lakosságot, hogy ne válaszoljon a provokációkra, tartózkodjon az indulatos megnyilvánulásoktól. [RMSz, febr. 5.]

A nagyváradi ref. püspöki palotában ökumenikus ünnepségeket tartottak; a résztvevők kérelmet küldtek a legfőbb ügyészhez, hogy az épületet helyezzék vissza a KREK jogos tulajdonába. (→ 1992.01.27)

Kolozsvárott megnyílt a Mikó Imre Könyvtár, a Heltai Gáspár Könyvtáralapítvány első közcélú intézménye.

1992. február 29.

Nagyváradon tanácskozott az RMDSZ OE és a KOT. A rendkívüli kongresszus előkészítése érdekében létrehoztak egy-egy program- és alapszabály-módosító bizottságot Béres András, ill. Kolumbán Gábor vezetésével. Kiértékelték a helyhatósági választásokat. Megállapították, hogy a második fordulóban már nagyjából etnikai harc folyt a tanácsosi helyekért. [Bővebben lásd: RMSz, márc. 5.]

Váratlanul lemondott Simion Pop, budapesti ro. nagykövet. A hivatalos indoklás szerint egészségi okok miatt kérte idő előtti felmentését. Sajtóértesülések szerint az áll a háttérben, hogy a nagykövetet sokat támadták állítólagos magyarbarátságáért. [Népszava, febr. 29.]

Alois Mock osztrák alkancellár és külügymin. befejezte kétnapos ro.-i látogatását.

A Bosznia-Hercegovinában rendezett népszavazáson a résztvevők 63%-a az ország függetlenségére voksoltak. (A szavazást a szerbek bojkottálták; Szarajevóban utcai zavargások voltak.) (→ 1992.03.27)



lapozás: 1-20 | 21-40 ... 141-153




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998