Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 34 találat lapozás: 1-20 | 21-34
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

1990. március 10.

Az RMDSz OIB elnöksége – a kölcsönös megismerés jegyében – megalakulása óta párbeszédet folytat a különböző pártok, szövetségek (pl. PNTCD, PNL) vezetőivel. Az RMDSz nyílt találkozót javasolt a VR vezetőivel, március 17-re, Bukarestben.

Moszkvában a magyar és a szovjet külügyminiszter (Horn Gyula, ill. Eduard Sevardnadze) aláírta a szovjet csapatok teljes kivonását szentesítő okmányt. (→ 1991.06.19)

Kolozsvárott választmányi ülést tartott az EMT.

A KMDSz néma tüntetéssel fejezte ki egyetértését a marosvásárhelyi diáksztrájkkal. (→ 1990.03.07)

1990. április 18.

Az RMDSz OIB nyilatkozatban tiltakozott Ioan Coja történelemhamisító cikke ellen, mely az Azi c. kormánylapban jelent meg. Coja a kommunizmust a magyarok és zsidók uralmának állította be.

Miután az új litván hatalom az oroszokat kiszorító intézkedéseket hozott, Moszkva utasítására megkezdődött Litvánia gazdasági blokádja. (→ 1990.06.29)

1990. május 31.

Az Írószövetség bukaresti választmányi ülésén Octavian Paler felolvasta a kormányhoz intézett felhívást, melyet 150 író látott el kézjegyével, hogy kezdjenek párbeszédet az Egyetem téri éhségsztrájkolókkal.

Az RMSz a VR temesvári gyűléséről tudósított. A riporternek a legképtelenebb állításokkal kellett szembesülnie.

A Kisgazdák Lapja májusi száma Búzás Lászlóval, az RMKgP elnökével készített interjút, melyből megismerhettük Búzás életútját és a párt terveit.

Washingtonban megkezdődött Bush és Gorbacsov csúcstalálkozója. (Újabb találkozó: Helsinki, 1990. szept. 9.; Moszkva, 1991. júl. 30-31.) (vesd össze: 891202)

1990. június 7.

Moszkvában, a Varsói Szerződés (VSz) Politikai Tanácskozó Testületének ülésén Gorbacsov kijelentette: nem tartja célravezetőnek a VSz feloszlatását.

Az RMSz Serafim Duicu levelét közölte, aki Tőkés püspököt támadta az amerikai körúton mondottakért. (→ 1990.04.06)

Demény Lajos tanügymin.-helyettest, marosvásárhelyi útja során a helyi FSN és a VR képviselői megakadályozták abban, hogy a tanfelügyelőségen eleget tegyen hivatali feladatának. Az RMDSz-szenátorok Petre Romanhoz intézett tiltakozó levelét az RMSz jún. 12-én közölte.

1990. június 29.

Beiktatták hivatalába Csiha Kálmánt, az EREK új püspökét. (→ 1990.05.04)

Miután Landsbergis moszkvai tárgyalásain Litvánia függetlensége ügyében (→ 1990.04.18) kompromisszumos megoldás született, föloldották az országot sújtó gazdasági blokádot.

1991. március 22.

Moszkvában Adrian Năstase parafálta az új szovjet–ro. államközi szerződést. Az okmány kimondta az európai határok sérthetetlenségét, hogy a felek nem vesznek részt egymás ellen irányuló semminemű szövetségben és szorgalmazta a kétoldalú gazdasági együttműködés fejlesztését. (→ 1991.04.04)

Kolozsvárott elfogadták az új ESzC alapszabályát [lásd: Szabadság, jún. 7.]. Az újjáalakult kiadó elnöke Szőcs Géza, tb. eln.: Kiss Jenő. (→ 1990.11.24)

Marian Munteanu diákvezér – tanulmányai befejeztének közeledtével – lemondott az Országos Diákliga elnöki tisztjéről és kijelentette, hogy a jövőben az AC-ben kíván politizálni. [Szabadság, márc. 22.]

1991. április 4.

Iliescu elnök, Gorbacsov meghívására Moszkvába utazott. Kétnapos útja során találkozott Borisz Jelcin parlamenti elnökkel és aláírta az új szovjet–ro. államközi szerződést (→ 1991.03.22, 1991.06.13).

A Háromszék riportja adalékokat szolgáltatott az ún. Agache-ügyhöz. Aurel Agache Kézdivásárhelyen volt milicista tiszt, s 1989 decemberében a népharag áldozatává vált. Halálát a ro. sajtó és a bíróság románellenes megnyilvánulásként állította be, holott a város számos lakosa bizonyította, hogy zsarolással, veréssel ékszert és pénzt csikart ki az emberektől. [Bővebben lásd: Háromszék, 1990. jan. 5., febr. 3., márc. 15., ápr. 4.] (→ 1991.11.26)

1991. augusztus 19.

Mihail Gorbacsov eltávolítását és az új szövetségi szerződés aláírásának meghiúsítását célzó puccskísérlet Moszkvában. Az ún. pancser puccs három nap alatt megbukott. [Beszélő, 2000. febr. 85. p.] (→ 1991.09.02)

1991. augusztus 20.

Az RMDSz nyilatkozatban ítélte el a moszkvai eseményeket. [RMSz, aug. 22.]

A ro. kormány nyilatkozata hitet tett a demokratikus átalakulás mellett, veszélyesnek tartva a komm. totalitarizmussal kapcsolatos nosztalgiát. [RMSz, aug. 22.]

1991. szeptember 2.

A ro. parlament ülésén ellenzéki képviselők arra emlékeztettek, hogy a moszkvai puccskísérlet (→ 1991.08.19) idején Bukarestben kommunista-barát tüntetések voltak. Követelték a PSM betiltását, és azt, hogy az ország vezetői valljanak színt a komm. ideológiát illetően. Az államcsíny idején egyik vezető sem állt ki határozottan, várták a fejleményeket. [RMSz, szept. 4.]

1991. szeptember 9.

Adrian Năstase külügymin. Moszkvába utazott az EBEÉ emberi jogokkal foglalkozó konferenciájára.

1992. január 4.

Az RMDSz OE a népszámláló bizottsághoz fordult és felhívta a figyelmet a közzétett szabályzat néhány olyan pontjára, amely utólagos manipulálást tesz lehetővé (pl. az anyanyelv és a nemzetiség rovatok kódolását nem a helyszínen végeznék, hanem utólag). (→ 1991.12.27) [RMSz, jan. 4.]

Ro. és Oroszország hosszú lejáratú keresk., gazd. és műszaki-tud. együttműködési kormányegyezményt kötött Moszkvában. [RMSz, jan. 4.]

1992. június 1.

Mircea Snegur a józan ész győzelmének értékelte azt, hogy Moszkva kivonta a Moldovában állomásozó 14. hadsereget. [MTI]

Entz Gézát fölmentették politikai államtitkári tisztségéből és kinevezték a HTMT helyett megalakult Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) élére.

Elkezdték a privatizációs kuponok (ingyenes vagyonjegyek) kiosztását. Az Országos Privatizációs Ügynökség (Agenţia Naţională de Privatizare = ANP) programja alapján az állami vállalatok 70%-át magánberuházóknak adják el (ezt az Állami Vagyonalap tartja kézben), a fennmaradó 30%-ot pedig kuponok formájában osztják szét a felnőtt állampolgárok között (ezt a vagyonrészt a Magántulajdoni Alap kezeli). [RMSz, jún. 3.]

1993. február 8.

Moszkvában tárgyaltak a ro.–orosz alapszerződésről. [MH, febr. 9.]

1993. augusztus 23.

Megindult a mozdonyvezetők sztrájkja miatti felelősségre vonás. Az ügyészség beidézte a szakszervezeti vezetőket. [MH, aug. 24.]

Moldovai kormányküldöttség utazott Moszkvába, ahol többnapos látogatáson a két ország közötti gazdasági kapcsolatokról tárgyaltak. Megegyezés született az áru- és energiacseréről, Moldova tagja lesz a FÁK gazdasági uniójának. (→ 1993.08.04) [BN, aug. 26.]

1993. szeptember 28.

Az ET közgyűlése fölvette tagjai sorába Romániát. A szavazásánál Mo. tartózkodott. A felvételi határozat folyamatos, hat hónaponkénti ellenőrzést írt elő a ro. részről vállalt kötelezettségekkel kapcsolatban. Az ET felszólította Ro.-t, hogy írja alá az önkormányzatok önállóságával és a kisebbségek nyelvhasználatával kapcsolatos európai chartákat, biztosítsa a sajtószabadságot. Ajánlja, hogy fogadjon el új kisebbségi és oktatási törvényt, szolgáltassa vissza az egyházi javakat; lépjen föl az antiszemitizmus, a nacionalizmus, a nemzeti és vallási diszkrimináció ellen, engedje szabadon a politikai és etnikai okok miatt elítélt rabokat. [ÚM, szept. 29; Szabadság, okt. 15.] (→ 1993.09.30, 1993.10.04, 1993.10.07, 1994.04.09)

Moszkvában aláírták a Független Államok Gazdasági Közösségének alapító dokumentumait, ezzel Moldova is a FÁK teljes jogú tagja lett. [RMSz, szept. 28.] (→ 1993.07.24, 1993.08.04, 1993.08.09, 1993.08.12, 1993.08.23)

1993. december 1.

Gyulafehérvár volt a központja a nemzeti ünnep rendezvényeinek. Az ellenzéki erők, korábbi ígéretükhöz híven (→ 1993.11.17), külön ünnepeltek, Bukarestben. A központi rendezvényen, az emelvény fölött az egykori Nagy-Románia térképe állt. [MN, dec. 2.] (→ 1993.12.09) – Mihály király üzenetét a lapok közölték: a hatalom minden eszközt megragad, hogy megakadályozza hazalátogatását. Az elmúlt 4 évben nem váltak valóra a remények, az emberek éhséget, hideget, korrupciót látnak maguk körül. [ÚM, dec. 1.]

Andrei Sangheli moldovai kormányfő Moszkvában megállapodott a FÁK-tagállamoknak történő hitel folyósításáról. – Chişinăuban eredménytelenül zárultak a Dnyeszteren túliakkal folytatott tárgyalások, mert a tiraszpoliak nem hajlandók felszámolni önhatalmúlag kikiáltott köztársaságukat. [RMSz, dec. 3.]

A Szentszék elfogadta a betegeskedő Bálint Lajos lemondását; az új érsek kinevezéséig Jakubinyi György kormányozza az egyházmegyét. (→ 1994.04.08)

1994. április 8.

A pápa kinevezte a lemondott (→ 1993.12.01) Bálint Lajos utódát: Erdély új érseke Jakubinyi György egyházmegyei kormányzó lett. [Új Ember, ápr. 17.] (→ 1994.04.21)

A moldovai parlament ratifikálta a FÁK-hoz való csatlakozást. A PNTCD nyilatkozata keserűségének adott hangot és a moldovai vezetést Moszkva „undorító cinkosának” nevezte. [Népszava, ápr. 12.]

1994. június 1.

Elkezdődött a képviselőházi vita a tanügyi törvénytervezetről. Asztalos Ferenc kifejtette álláspontját. Az 1992-es népszámlálás adatai szerint a lakosság 7,1%-a m., de a magyarul tanulók száma csak 4,9%. – Az RMDSz vezetői visszautasították Liviu Maior véleményét, miszerint a tervezet megfelel az európai normáknak. A tervezet valójában diszkriminatív: a kisebbségi oktatás 70%-át ro. nyelven akarja elrendelni. [RMSz, jún. 3.]

Moszkvában ro.–orosz külügyi szakértői bizottság tárgyalt a készülő alapszerződésről. A ro. fél kérését, hogy a foglalják be a Molotov–Ribbentrop-paktum érvénytelenné nyilvánítását, nem fogadták el. [RMSz, jún. 10.]

1995. január 25.

Hrebenciuc budapesti látogatását követően a PUNR közleményben lépett föl az RMDSz betiltása mellett. („Budapesten bebizonyították, hogy egy barbár nép utódai, amely ezer éve jött Európába, s ez az ezer év nem volt elég ahhoz, hogy alkalmazkodjék egy civilizált, európai szellemű magatartás normáihoz.”) – A PDSR még aznap elhatárolta magát a PUNR állásfoglalásától, mert szélsőséges hangjukkal rossz szolgálatot tesznek a ro. külpolitikának. [RMSz, jan. 27.]

John Bukowsky pápai nunciust Moszkvába irányította át a Szentszék, az utóda Janusz Bolonek érsek lett. [RMSz, jan. 25.]



lapozás: 1-20 | 21-34




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998