Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

1990. március 11.

Az RMSz nyilatkozatot tett közzé, amelyben a nemzeti kisebbségek 12 szervezete elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a kormány nem válaszolt a február 23-i interpellációra: a minisztérium április 15-ig alakítsa ki a nemzeti kisebbségek iskolahálózatát a következő tanévre és szervezzék meg a kisebbségi minisztériumot. Magyarázatot kértek arra, hogy a kormány miért a kisebbség-ellenességéről hírhedt Adrian Moţiut nevezte ki Erdély kérdéseivel foglalkozó miniszteri rangú államtitkárrá.

Temesvárott, a romániai események alakulásával elégedetlen forradalmárok közzétették a Temesvári Kiáltványt (más források szerint: Temesvári Nyilatkozat), amelyben a forradalmi eszmények győzelmét sürgették. A 13 pontból álló dokumentumban kifejtették, hogy (1.) a Temesvárról indult forradalom nemcsak a diktátor, hanem a kommunizmus megbuktatását is célozta. (2.) Tekintve, hogy a temesvári forradalomban minden társadalmi réteg részt vett, „kategorikusan ellenezzük a társadalmi osztályok és rétegek egymás ellen uszításával megvalósított uralom tipikusan kommunista technikáját (…), ezért civilizált párbeszédet” követelnek a különböző rétegek között. (4.) „Meghívjuk az összes sovinisztákat szerte az országból, legyenek azok románok, magyarok vagy németek, jöjjenek el Temesvárra átnevelő kurzusra a tolerancia és a kölcsönös tisztelet szellemében (…)”. Az 5. pontban a kommunista párt újjászületése ellen emeltek szót. A 7. pont a reformkommunista csoportok térnyerését ítélte el. A sokat idézett 8-as pont kimondta: „a választási törvény tiltsa el a jelöltetés jogától három egymást követő törvényhozási ciklusra a volt kommunista aktivistákat és a volt állambiztonsági tiszteket. Jelenlétük ugyanis az ország politikai életében a fő forrása a jelenlegi román társadalmat őrlő feszültségeknek és gyanakvásoknak. Elengedhetetlen, hogy a helyzet letisztulásáig és a nemzeti megbékélésig távol maradjanak a közélettől. Úgyszintén követeljük, hogy a választási törvény foglalja külön paragrafusba, miszerint volt kommunista aktivisták nem pályázhatnak Románia elnöki tisztségére (…)” A 9–11. pontok gazdasági jellegű szempontokat tisztáztak, a 12. pont az emigránsok elleni hangulatkeltést ítélte el, a 13. pont a tervezett nemzeti ünnep (december 22.) ellen emelt szót. Befejezésül kijelentették: „mi, a kiáltvány szerzői az 1989. december 1–22. közötti események résztvevői nem tekintjük befejezettnek a forradalmat. Folytatni fogjuk békésen, de határozottan.” (→ 1991.03.10)

Sepsiszentgyörgyön megalakult az AFDPR Kovászna megyei szervezete. A vezetőség tagjai: Török József (eln.); Pap Sándor, Vajna László (aleln.); Csobotár István (titkár). (→ 1990.04.11)

Kikiáltották Litvánia függetlenségét. Hamarosan Lettország és Észtország is követte a példát. (→ 1990.04.18)

1991. január 2.

Rigában, a Lettország függetlenségét kikiáltó népfrontos kormány elleni puccskísérlet során, a szovjet különleges alakulatok is beavatkoztak, de vállalkozásuk – több halálos áldozat és mérhetetlen pusztítás árán – megbukott. (→ 1991.01.12)

1991. október 15.

A székelyudvarhelyi RMDSz-szervezet úgy döntött, hogy a székelyföldi területi autonómia kérdése körül felszított indulatok miatt lemond a tervezett agyagfalvi megemlékező összejövetel megtartásáról. – Az MTI híre szerint az ügyvezető ro. kormány „Petre Roman aláírásával betiltotta az október 19-re tervezett agyagfalvi emlékgyűlést. A megemlékezést csak zárt helyiségben, szűk körű részvétellel engedélyezi. Az SzPCs letett előző szándékáról és elfogadta, hogy csak megemlékezés legyen” Agyagfalván. (→ 1991.10.19, 1991.11.24)

A lett legfelsőbb tanács (és nov. 6-án az észt alkotmányozó nemzetgyűlés is) állampolgársági törvényt fogadott el, amelynek értelmében a komm. idején betelepített orosz ajkúakat hontalanná tette és megfosztotta szavazati joguktól.

1995. január 24.

Göncz Árpád és Horn Gyula lemondta a ro. kormányfőtitkárral tervezett találkozót, így tiltakozva az RMDSz betiltását kilátásba helyező fenyegetések ellen. [RMSz, jan. 30.] – A Franfurter Allgemeine Zeitung (jan. 30.) ro. kudarcként kommentálta Hrebenciuc budapesti szereplését (→ 1995.01.23). A két ország alapvető érdeke a problémák megoldása, ha csatlakozni akarnak az EU-hoz és a NATO-hoz.

A CD nyilatkozatban ítélte el a négypárti megállapodást (→ 1995.01.20); ezzel Ro. olyan országgá válik, melynek vezetésében lényegében fasiszta téziseket nyíltan hirdető erők is részt vesznek; ez Ro. nemzetközi elszigetelődéséhez vezet. [RMSz, jan. 24.]

Romsics Ignác tanulmánya rávilágított: a SzU felbomlása előtt Európa legnagyobb kisebbsége a m. volt, most az orosz. Az új államok közül csak Csehországban van 10% alatt a kisebbségek aránya, a többi országban nagyobb ennél: Horvátország (12%), Szlovénia (12), Szlovákia (18), Litvánia (20), Belarusz (22), Ukrajna (27), Szerbia (34), Moldova (35), Macedónia (35), Montenegró (38), Észtország (38), Lettország (48), Bosznia-Hercegovina (56). [MN, jan. 24.]

1997. december 13.

Az EU luxembourgi csúcsértekezletén 15 állam- és kormányfő megegyezett abban, hogy újabb öt országgal (Cseh-, Lengyel-, Észt- és Magyarországgal, valamint Ciprussal) kezdik meg a csatlakozási tárgyalást, a további öt jelentkezőnek (Bulgária, Ro., Lettország, Litvánia, Szlovákia) várnia kell a csatlakozási tárgyalások megkezdéséig. [Háromszék, dec. 16.]

A Romániai Rektorok Egyesülete nyilatkozatban tiltakozott Constantinescu elnök azon döntése ellen, hogy támogatja az önálló m. egyetem létesítését. [Háromszék, dec. 15.]

Kolozsvárott véget ért az SzKT és a SzET együttes ülése, mely dönteni hivatott az RMDSz kormányzati részvételének jövőjéről. Markó Béla elemzéséből kiderült: a koalíció csúcsán egyetértenek az RMDSz-szel, ám a pártokban vannak olyan csoportosulások, amelyek meggyőződésük szerint magyarellenesek. Ugyanígy léteznek olyan erők, amelyek fékezni akarják a térség euroatlanti integrációját. A koalíciós időszak két része különböztethető meg, az elsőben sikerült előrelépni, utána felerősödtek a nacionalista hangok, ez lefékezte a fejlődést. A csereháti ügyről szólva, Markó politikai hibának nevezte Opriş kormányfőtitkár beavatkozását és különösen annak időzítését. A résztvevők közül többen is sürgették, hogy a további együttműködés kereteit, követelményeit világosan meg kell fogalmazni, tiszteletben kell tartani. Tőkés László szerint hiba lenne kilépni a kormányból, ez csak a szélsőséges nacionalistáknak kedvezne. A tb. eln. szerint gyakorlati lépésekkel kell szaván fogni a partnert, meg kellene kezdeni egy önálló m. egyetem szervezését. A gyűlés nagy többséggel határozatot fogadott el arról, hogy az RMDSz nem lép ki a kormányból és megfogalmazták a további koalíciós együttműködés feltételeit. Állásfoglalást fogadtak el tk. az anyanyelvű oktatásról, az egyházainkat ért jogsérelmekről, a kisebbségellenes megnyilvánulásokról. [Szabadság, dec. 15., dec. 16.; Táj., dec. 15.]

1999. október 15.

Az EB azt javasolta, hogy 2000-ben kezdjenek csatlakozási tárgyalásokat Ro.-val, Szlovákiával, Lettországgal, Litvániával, Bulgáriával és Máltával. A brüsszeli biz. azt javasolta Ro.-nak, hogy javítsa a makrogazdasági helyzetet. Constantinescu elnök azt ígérte, hogy az ország rövidesen teljesíteni fogja a tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételeket. [Népújság, okt. 15.]

1999. december 10.

Temesvárott ünnepi rendezvénysorozat kezdődött a forradalom közelgő évfordulója kapcsán. Az operaház nagytermében tartott ünnepi gálaest bevételét az Új Ezredév Ref. Központ felépítésére ajánlották fel a szervezők. [Háromszék, dec. 14.] – Az ünnepség két utolsó napján Mihály exkirály is részt vett. [RMSz, dec. 17.]

Az EU tagországainak állam- és kormányfői úgy döntöttek Helsinkiben, hogy 2000-ben megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Máltával, Bulgáriával, Lettországgal, Litvániával, Ro.-val és Szlovákiával. [Szabadság, dec. 11.]

Mátyus Éva, helyi RMDSz-elnök beszámolt arról, hogy Zsibón megkezdték a Wesselényi Alapítvány megalakítását, melynek célja a kastély és a kripta felújítása, a helyi magyarság kulturális és gazdasági életének fellendítése. [Szabadság, dec. 10.]

A komm. idején a Ferenc-rendi szerzeteseket kényszerlakhelyre hurcolták és elkobozták a rend vagyonát, 1991-ben újból elismerték létük jogosságát. Manapság, az 1991-es 28 rendi tagnál 40-nel többen vannak. Egyelőre Csíksomlyó, Déva, Dés, Esztelnek és Szárhegy rendháza került ismét egyházi tulajdonba, a többi helyzete rendezésre vár. Déván Böjte Csaba 160 árváról gondoskodik, további húszat a szászvárosi rendházba telepítettek. [BL, dec. 10.]

2002. október 11.

Az EB elfogadta azt a jelentést, amely javasolja az EU újabb bővítését; 2004-ben a köv. 10 országot veszik föl: Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Mo., Málta, Szlovákia, Szlovénia. – 2007-ben Ro. és Bulgária is beléphet, ha addig teljesítik a követelményeket. (→ 2002.12.14, 2003.04.16)

2002. november 21.

Az alkotmány-módosító bizottság javaslatai között szerepel: az államelnök ne hívhassa vissza a kormányfőt (csak a parlament); kettős állampolgárok is betölthessenek közjogi funkciókat. [Krónika, nov. 21.]

Az RMDSz intenzív lobbijának hatására Octav Cozmâncă közigazgatási min. felszólította a Fehér megyei PSD elnökét, hogy ne folytassák a Batthyaneum visszaszolgáltatása elleni pert. [Krónika, nov. 21.] – Ennek ellenére a megyei vezetőség ismét megfellebbezte a bíróság döntését. Az érsekség jogtanácsosa kijelentette: az Egyházmegyei Főhatóság kész Strasbourgig vinni a restitúció ügyét. [Krónika, nov. 27.]

Kuncze Gábor (SzDSz) hivatalos látogatást tett Ro.-ban; Kolozsvárott Takács Csabával és Eckstein-Kovács Péterrel folytatott megbeszélést. Az erdélyi liberális tömörülések közül csak a Szabadelvű Kört (SzK) tartja partnernek. [Szabadság, nov. 21.]

George Robertson, főtitkár a szövetség prágai ülésén az egybegyűlt kormányfők és államfők elé terjesztette a javaslatot, hogy Bulgáriát, Észtországot, Lettországot, Litvániát, Ro.-t, Szlovákiát és Szlovéniát vegyék föl a NATO-ba. Bukarestben valóságos népünnepély fogadta a bejelentést, Iliescu elnök ünnepi beszédben köszönte meg az ország valamennyi állampolgárának a csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseket. [Szabadság, nov. 22.] (→ 2003.03.27)

2003. március 27.

Ro. és a többi meghívott ország (Bulgária, Lettország, Litvánia, Észtország, Szlovákia, Szlovénia) Brüsszelben aláírta a NATO-hoz való csatlakozási egyezményt. [Szabadság, márc. 27.] (→ 2002.11.21, 2003.06.05)

2004. március 29.

Washingtonban deklarálták: Ro. hivatalosan is a NATO tagja lett. A kormány politikai sikerként könyvelve el a csatlakozást, ápr. 2-ra munkaszüneti napot rendelt el. A bővítés során a köv. 7 államot vették föl: Ro. (lakosság: 21,7 mill.; GDP: 2700 USD/fő; védelmi kiadások: a GDP 2,3%-a); Bulgária (7,81/2021/2,5%); Észtország (1,36/4529/1,6%); Lettország (2,35/3533/1,8%); Litvánia (3,46/3756/1,8%); Szlovákia (5,4/4207/2%); Szlovénia (2/13.714/1,6%). (A legutóbbi bővítés ]990312.) – A csatlakozási ünnepségeket azonos időben tartják a NATO brüsszeli központjánál és Ro.-ban. [Szabadság, márc. 30.; Krónika, márc. 30.]

2004. május 1.

Megvalósult az EU legnagyobb bővítése, az eddigi 15 mellé 10 újabb tagállamot vettek föl: Ciprus görög része, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia. [Szabadság, máj. 3.]

Kolozsvárott, a M. Főkonzulátus – a M. Színház és Opera közreműködésével – ünnepi műsorral tette emlékezetessé az EU-csatlakozást. [Szabadság, máj. 3.]

Szatmári Tibor bírálta a Fidesz fellépését (→ 2004.04.28) és emlékeztetett arra, hogy az EPP kongresszusa külön határozatban állt ki az RMDSz mellett. Az RMDSz nem tudja elfogadni, hogy a Fidesz egy olyan szervezetet támogat (az MPSz-t) amelynek deklarált célja, hogy az RMDSz ne jusson be a ro. parlamentbe. [SzFÚ, máj. 1.]



lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998