Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

1990. május 20.

A parlamenti és elnökválasztások napja. A 17,200.722 választásra jogosult állampolgár közül 14,826.616 (86,2%) jelent meg az urnáknál. Az érvénytelen szavazatok száma: 1,106.713 (7,5%). – A választás végeredménye: államelnök Ion Iliescu (a szavazatok 85%-ával).

A parlamenti helyek megoszlása: FSN (képviselők száma: 263, szenátorok száma: 92); RMDSz (képviselők száma: 29, szenátorok száma: 12); PNL (képviselők száma: 29, szenátorok száma: 9); MER (képviselők száma: 12, szenátorok száma: 1); PNTCD (képviselők száma: 12, szenátorok száma: 1); AUR (képviselők száma: 9, szenátorok száma: 2). További 6 párt szerzett 10 mandátumnál kevesebbet. Függetlenként 10 képviselő jutott be, 9 nemzeti kisebbség hivatalból szerzett 1-1 helyet. – Összesen 524 mandátum (405 képviselő + 119 szenátor). (→ 1990.05.30)

Az RMDSz képviselőinek és szenátorainak listája, megyék szerint. w Képviselők: Arad: Tokay György; Beszterce-Naszód: Szilágyi János; Bihar: Csapó I. József, Nagy Béla, Szilágyi Zsolt; Brassó: Madaras Lázár; Fehér: Brendus Gyula; Hargita: Borbély Ernő, Borsos Géza, Csutak István, Incze Béla, Nagy Benedek; Hunyad: Takács Csaba; Kolozs: Eckstein-Kovács Péter, Pillich László, Podhradszky László; Kovászna: Bajcsi Ákos, Domokos Géza, Márton Árpád; Máramaros: Zonda Attila; Maros: Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László; Szatmár: András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Bárányi Ferenc. w Szenátorok: Arad: Hosszú Zoltán; Bihar: Demény Lajos; Brassó: Fazekas Miklós; Hargita: Hajdú Gábor, Verestóy Attila; Kolozs: Szőcs Géza; Kovászna: Király Károly, Kozsokár Gábor; Máramaros: Csiha Tamás; Maros: Markó Béla; Szatmár: Szabó Károly; Szilágy: Tóth József.

Demény Lajos szerint a választások idején Ro.-ban mintegy 75 párt volt bejegyezve. [MN, 1993. jan. 30.]

„Az 1990. május 20-i választások nyomán létrejött parlament legfőbb feladata abban állt, hogy Alkotmányozó Gyűléssé minősülve, kidolgozza és elfogadja az ország alaptörvényét. A munka közel másfél évig tartott, a következő menetrend szerint: 1990. júl. 11. – a két ház közös ülésén kimondta: az Alkotmányozó Gyűlés megkezdte munkáját; 1991. febr. 13. – a szövegező bizottság bemutatta a téziseket vagyis alapelveket; 1991. jún. 19. – a tézisek elfogadása; 1991. szept. 10. – az alkotmányszöveg vitájának megkezdése; 1991. nov. 21. – az alkotmány megszavazása.” [Domokos 2: 247–248.; ezután következett az alkotmányról szóló népszavazás, ]911208.]

1992. szeptember 27.

Parlamenti és elnökválasztás. A 16,380.663 választásra jogosult állampolgárból 12,496.430 fő voksolt. A 6 elnökjelölt által elért százalékos eredmények: Ion Iliescu (47,34%); Emil Constantinescu (31,24); Gh. Funar (10,88); Caius Traian Dragomir (4,75); Ioan Mânzatu (3,05); Mircea Druc (2,75). [Ştefănescu: 473.]

A parlamenti helyeknél a bejutási küszöb 3% volt. Párt (Képv.ház/Mandátum; Szenátus/Mandátum): FDSN (27,72%/117; 28,29%/49); CD (20,01%/82;20,16%/34); FSN (10,18%/43;10,39%/18); PUNR (7,72%/30; 8,12%/14); RMDSz (7,46%/27; 7,58%/12); PRM (3,90%/16; 3,85%/5); PSM (3,04%/12; 3,19%/5);PDAR (–/–; 3,31%/5).

Az RMDSz képviselőjelöltjeire 1990 májusában 983.890-en szavaztak, most 172.600-zal kevesebben (811.290); a szenátoroknál: 1990: 1,094.353 (1992: 262.884-gyel kevesebb = 831.469). [Szabadság, okt. 9.]

Az RMDSz megválasztott képviselőinek és szenátorainak listája, megyék szerint: w Képviselők: Arad: Tokay György; Beszterce-Naszód: Szilágyi Zoltán; Bihar: Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin; Brassó: Madaras Lázár; Hargita: Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István; Hunyad: Takács Csaba (a helyét Fekete Zsolt vette át; ]940912); Kolozs: Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő; Kovászna: Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos; Máramaros: Mazalik József; Maros: Borbély László, Kerekes Károly, Elek Mátyás Barna, Németh János; Szatmár: Varga Attila, Pécsi Ferenc; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Bárányi Ferenc. w Szenátorok: Arad: Hosszú Zoltán; Bihar: Csapó I. József; Fehér: Incze Tibor; Hargita: Verestóy Attila, Hajdú Gábor; Kolozs: Buchwald Péter; Kovászna: Kozsokár Gábor, Magyari Lajos; Maros: Markó Béla, Frunda György; Szatmár: Szabó Károly; Szilágy: Seres Dénes.

1993. április 1.

Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen (ápr. 2-án pedig Sepsiszentgyörgyön) több ezres tömegtüntetésen tiltakoztak a prefektuscserék (→ 1993.03.25) miatt. [ÚM, ápr. 1.]

A PUNR kilenc alprefektusi helyet követel magának. Kolozs megyében már kinevezték Liviu Medreát. Várható a szélsőséges párt követelésének teljesítése Arad, Fehér, Hunyad, Máramaros és Maros megyében is. [MH, ápr. 2.]

Memorandum a romániai magyar nemzeti közösség belső önrendelkezéséről címmel megjelent Csapó I. József autonómia-tervezete. [EN, ápr. 1.]

Kötő József megyei RMDSz-elnök helyét Molnos Lajos vette át, ui. Kötőt orsz. művelődési alelnökké nevezték ki (→ 1993.03.10). Az eddigi alelnökök (Eckstein-Kovács Péter, Pillich László és Szász Alpár) lemondtak, mondván, hogy az új fölállásban képtelenek dolgozni. [Kincses Kolozsvár, 5. sz.]

A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozásán eldöntötték, hogy 1994-től Ro. részt vehet az európai békefenntartó műveletekben. [RMSz, ápr. 1.]

1996. július 20.

Nagyváradon tartották meg az 5. Partiumi Önkormányzati Találkozót, amelyre Arad, Bihar, Máramaros, Szatmár, Szilágy és Temes megye valamennyi RMDSz-es tanácsosát és polgármesterét meghívták. [Táj., júl. 22.]

A KREK nyilatkozatban tiltakozott az ellen, hogy élénk kampány folyik a Nagyváradra tervezett M. Reformátusok 3. Világtalálkozója (→ 1996.08.03) ellen. Kezdve a vallásügyi államtitkártól, folytatva a megyei prefektussal és befejezve az állam elnökével olyan megnyilvánulásoknak lehetünk tanúi, amelyek súlyosan sértik a vallásszabadságot, az egyházak autonómiáját. A betiltási szándék azt igazolja, hogy Ro.-ban továbbra is „vallási diszkrimináció és kisebbségellenes intolerancia sújtja a ref. egyházat”. [RMSz, júl. 23.; Táj., júl. 23.] (→ 1996.07.27, 1996.09.24)

Az amerikai kongresszus – megmásítva a szenátusi döntést (→ 1996.07.08) – állandó jelleggel megadta Ro.-nak a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. Văcăroiu miniszterelnök sietett kijelenteni: elégtétel számára, hogy az általa vezetett kormány időszakában sikerült ezt elérni. [SzFÚ, júl. 20.] (→ 1996.07.24)

Egy szociológiai felmérés szerint az erdélyiek nagy többsége ellenzi a m. közösségen belüli többpártrendszert, még a platformosodást sem pártolják; az erdélyiek egyharmada borúlátó a magyarság jövőjét illetően. [HVG, júl. 20.]

1996. november 17.

Az elnökválasztás 2. fordulóján leadott szavazatok aránya (kerekítve): Emil Constantinescu = 54%; Ion Iliescu = 46%. Erdély 4,5 milliós szavazótábora 68:32 arányban szavazott Constantinescura, a Regát (8,5 mill.) pedig 48:52 arányban. A Constantinescura adott szavazatok százalékos arányai, néhány erdélyi megyében: Hargita = 92; Kovászna = 87; Szatmár = 78; Szeben = 74; Temes = 73; Brassó = 70; Maros = 69; Kolozs = 69; Arad = 67; Beszterce-Naszód = 66; Bihar = 65%. [Beszélő, 1998. szept.] – Iliescu szenátorként kívánja folytatni pol. pályáját. [MH, nov. 19.] (→ 1996.11.03)

1997. január 5.

A Hargita megyei prefektussal egy időben (→ 1996.12.30) nevezték ki Riedl Rudolfot, Szatmár megye prefektusát és a köv. alprefektusokat: Bognár Levente (Arad megye), Modok Gusztáv (Bihar), Segesvári Miklós (Hunyad), Buchwald Péter (Kolozs), Gazda László (Kovászna), Burkhardt Árpád (Maros), Csóka Tibor (Szilágy), Czédly József (Bukarest főváros). [Táj., jan. 6.]

1997. május 29.

Az Arad megyei RMDSz tisztújító közgyűlést tartott, újraválasztották Cziszter Kálmán elnököt; pol. aleln. Bognár Levente, a megye alprefektusát; jogi, kisebbségvédelmi aleln. Nagy Sándor dr.; művelődési és egyházügyi alelnök Matekovits Mihály. [RMSz, máj. 30.]

Megjelent a hivatalos közlönyben és ezzel hatályossá vált a helyi közigazgatási törvény módosítására vonatkozó kormányrendelet.

Kolozsvár városi tanácsa visszautasította az ortodox egyház kérvényét (→ 1997.05.21). [Szabadság, jún. 2.]

1997. szeptember 11.

Az RMDSz sajtóértekezletén Markó Béla kifejtette, hogy amennyiben Pruteanu szenátor, az oktatási bizottság elnöke ellenzi a kisebbségek anyanyelvű oktatását, akkor a vita megkérdőjelezi a koalíció további sorsát (bár korábban Diaconescu pártelnök Pruteanut hajlékonyabb magatartásra utasította, a szenátor önfejűsködik). – Markó ellentmondásosnak nevezte Király Károly eszméit, mert 1989 után Király a kormányba lépést szorgalmazta, most pedig ellenzi azt. [Népújság, szept. 12.]

Bár a jogi keretek már részben adottak a kisebbségi oktatáshoz, az infrastruktúra nem tartott lépést a helyzettel – mondotta Asztalos Ferenc –, nincsenek szakkönyvek és a tanárok létszáma sem elégséges. Az RMDSz ÜE oktatási főosztályának kellene összefognia a gyakorlati tennivalókat, bevonva minden illetékest a munkába (pl. RMPSz, Bolyai Társ.). [UH, szept. 11.]

Az 1992-es népszámlálást alapul véve orsz. szinten közel 1000 helységben lehet kitenni a kétnyelvű táblákat; megyék szerint: Hargita (221 település), Maros (123), Szatmár (107), Kovászna (106), Bihar (95), Kolozs (85), Szilágy (58), Fehér (31), Temes (27), Beszterce-Naszód (26), Arad (25), Brassó (24), Máramaros (19), Bákó (6), Hunyad (2). – 100%-ban magyarok által lakott települések száma: Hargita (85), Maros (15), Kovászna (11), Kolozs (4), Szatmár (3), Bihar (2), Beszterce-Naszód és Szilágy (1-1). [UH, szept. 11.]

2000. április 11.

Nagy pusztítást végeztek a tavaszi áradások Arad, Hunyad, Bihar, Temes és Krassó-Szörény megyében. A halálos áldozatok száma megközelíti a 10-et. [Háromszék, ápr. 11.]

Élelmiszerkémia és környezetvédelmi szakokkal indulna Csíkszeredában a Sapientia egyetem helyi kara – erről állapodtak meg a szakértői egyeztetésen. [RMSz, ápr. 13.]

Markó Béla szerint az MVSz sokak számára zárt szervezetté vált, és már rég nem tudja betölteni a közvélemény által elvárt szerepét. Az erdélyi közélet néhány szereplője a politikai megnyilatkozás eszközének tekinti a világszövetséget, holott annak alapvetően a magyarság szellemi egységét, alkotóerejét és közös energiáit kellene felmutatnia. Az MVSz az egység helyett a civódás és viszálykodás helyszíne; a VET nem reprezentatív képviselete a magyarságnak. [Szabadság, ápr. 11.] (→ 2000.04.17, 2000.04.20)

A Transylvania Trust Alapítvány – több más szervezettel és intézménnyel közösen – műemlékvédelmi szakmunkásképző programot indít. A kéthónapos tanfolyam helyszíne a nagyenyedi Bethlen Gábor Koll. [RMSz, ápr. 11.] – Az épület faszerkezetét egy pusztító hatású gomba támadta meg; a felújítás folyamán a tartószerkezeteket is ki kell cserélni. A felújítás költségeit német, holland és amerikai támogatásból fedezik. [RMSz, aug. 29.] (→ 2000.04.22)

2000. december 4.

A parlament összetétele: PDSR (Képviselőház:155; Szenátus:65); PRM (Képviselőház:84; Szenátus: 37); PD (Képviselőház:31; Szenátus: 13); PNL (Képviselőház:30; Szenátus: 13); RMDSz (Képviselőház:27; Szenátus: 12); kisebbségi szerv. (Képviselőház:18; Szenátus: –). Összesen (Képviselőház:345; Szenátus:140). [Krónika, dec. 4.] w Képviselők, megyék szerint: Arad: Tokay György; Bihar: Szilágyi Zsolt, Fazakas László (a CNSAS-jelentés miatt lemondott [Táj., dec. 11.], a helyét Kovács Zoltán, a KREK főgondnoka foglalta el), Székely Ervin; Brassó: Kovács Csaba; Bukarest: Pataki Júlia; Hargita: Ráduly Róbert, Asztalos Ferenc, Garda Dezső, Antal István, Kelemen Hunor; Hunyad: Winkler Gyula; Kolozs: Kónya-Hamar Sándor, Vekov Károly; Kovászna: Márton Árpád, Tamás Sándor, Birtalan Ákos; Máramaros: Böndi Gyöngyike; Maros: Kelemen Atilla, Kerekes Károly, Borbély László, Makkai Gergely; Szatmár: Varga Attila, Pécsi Ferenc, Erdei-Doloczki István; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Toró T. Tibor. w Szenátorok, megyék szerint: Bihar: Pete István; Călăraşi: Vajda Borbála; Hargita: Verestóy Attila, Sógor Csaba; Kolozs: Eckstein-Kovács Péter; Kovászna: Puskás Bálint, Németh Csaba; Maros: Markó Béla, Frunda György; Szatmár: Szabó Károly, Kereskényi Sándor; Szilágy: Seres Dénes. [RMSz, dec. 4.]

Az EU-tagországok bel- és igazságügy-miniszterei megegyeztek abban, hogy feloldják a Bulgáriával szemben alkalmazott vízumkényszert, ugyanezt a kedvezményt Ro.-val szemben is kilátásba helyezték. [Szabadság, dec. 4.]

2002. február 6.

Dorin Florea polgármester heves kirohanást intézett Virág György ellen és kifejtette: hiába ’hozták a nyakára’ a színházat, a városnak nincs pénze, hogy eltartsa. [RMSz, febr. 6.] (→ 2002.01.28, 2002.02.20)

Király András, Arad megyei RMDSz-elnök, szeretné gyümölcsöztetni a két párt protokollumát, ezért tárgyalásokba kezdett a PSD helyi vezetőivel a Szabadság-szobor ügyében. [NyJ, febr. 6.]

Az RMDSz képviselői frakciójában megalakult a Polgári Szárny (Birtalan Ákos, Kerekes Károly, Kovács Zoltán, Kónya-Hamar Sándor, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Vekov Károly), mely a polgári-keresztény értékrend érvényesítéséért száll síkra. Kötelességüknek érzik fölemelni a szavukat, ha eltérést tapasztalnak a Szövetség programjától vagy belső szabályaitól. [Szabadság, febr. 7., febr. 8.; Népújság, febr. 8.; NyJ, febr. 8.; Krónika, febr. 8.] (→ 2002.03.06)

2002. július 4.

A kormányfő ismertette a népszámlálás előzetes eredményeit: az országnak 21,698.000 lakosa van, ez több mint 1 millióval kevesebb az 1992-es számnál. A magyarság létszáma 190.582 fővel csökkent 10 év alatt. Adrian Năstase szerint a csökkenésnek gazdasági okai is vannak, melyek elsősorban a kivándorlásban és a gyermekvállalási kedv lanyhulásában látszik meg. A magyarság részaránya az erdélyi megyékben: Hargita 84,6%; Kovászna 73,8%; Maros 39,3; Szatmár 35,2%; Bihar 25,8%; Szilágy 23,1%; Kolozs 17,36%; Arad 10,7%; Temes 7,6%; Beszterce-Naszód 5,9%; Hunyad 5,2%; Fehér 5,4%; Krassó-Szörény 1,75%. [SzFÚ, júl. 1.; HN, júl. 5.; NyJ, júl. 5., júl. 6., júl. 8.; Szabadság, júl. 6.; RMSz, júl. 11.] – A magyarság lélekszáma: 1,434.377, az összlakosság 6,6%-a (1992: 7,1% volt). Kolozsvár m. lakossága közel 60 ezer ember, arány szerint: 18,86% (1992: 22,78%). [Krónika, júl. 5.] (→ 2002.03.30) – Marosvásárhelyen mintegy 70 ezer m. él (46,6%), a korábbi 85 ezerrel szemben. [RMSz, júl. 9.]

Szándéknyilatkozatot írt alá a PKE és a Debreceni Egyetemi Centrum agrártudományi kara, melynek értelmében mezőgazdasági szakot létesítenek Nagyváradon. [Krónika, júl. 4.]

2003. január 24.

Nincs szó arról, hogy a m. közösség lemondott volna az önálló m. egyetemről (→ 2003.01.22) – mondotta Borbély László, aki a PSD-vel kötendő egyezmény főbb tételeit ismertette a sajtó képviselőivel. [Szabadság, jan. 24.]

A Demokratikus Újbaloldal azt keresi, mit lehet tenni a nagyon rossz szociális helyzet javításáért – áll Nagy Károly és Neményi József Nándor nyilatkozatában. [Szabadság, jan. 24.]

Markó Béla és Adrian Năstase közös sajtótájékoztatót tartott a két párt közötti együttműködést elemző találkozójuk után; mindketten elégedettek az elért eredményekkel. Az egyezség egyik elmaradt kérdése a m. egyetem, amelyre még az idén meg kell találni a megoldást. Az RMDSz ragaszkodik az alkotmány első szakaszának („Románia nemzetállam”) megváltoztatásához. [Szabadság, jan. 25.] (→ 2003.06.25)

A gyulafehérvári Táblabíróság is a róm. kat. egyháznak adott igazat a Batthyaneum-perben. Jakubinyi érsek elmondotta: az egyház mindvégig folytatni fogja a jogi procedúrát a visszaszolgáltatásért. [Krónika, jan. 25.] (→ 2002.11.06)

Az RMKdM kongresszusán Bárányi Ferenc rámutatott: az RMDSz-szel felhőtlen a viszony, elfogadják az RT-t is, de tiltakoznak minden egységbontó kísérlet ellen. [Krónika, jan. 25.]

Az Arad megyei párt-protokollum egyik pontja a Szabadság-szobor helyzetének rendezése lesz – nyilatkozta Király András, megyei elnök. [Krónika, jan. 25.]

2003. július 1.

Tíz év alatt 190 ezerrel fogyott Ro. m. lakossága; ez a csökkenés 11,7%-os, a ro. lakosságé csak 4,9%-os. Ma a magyarok száma 1,434.377 (1992-ben: 1,620.000 volt). Arad megyében 49.379 m. él (1992: 60.946), a megye lakóinak 10%-a. Arad városában 22.466 a magyarok száma (7331-el kevesebb, mint 1992-ben). – Temes megyében a közel 678 ezerből 50,5 ezer a magyarok száma. [NyJ, júl. 1, júl. 2.]

Az amerikai magyarság által összegyűjtött összegből 9 évig folyósít havi járulékot Reiner Antal és Héjja Dezső számára a HHRF. [RMSz, júl. 1.]

2003. szeptember 17.

Romano Prodi – Adrian Năstaseval folytatott megbeszélése során – kifejtette, hogy a csatlakozás jelenlegi szakaszában Ro.-nak a korrupció elleni harcra kell összpontosítania az erőfeszítéseit. [Szabadság, szept. 17.]

Az Arad megyei szervezet operatív tanácsának ülésén Király András kifejtette: ha nem születik kedvező döntés a szobor felállítása ügyében, felfüggesztik az együttműködést a kormánypárttal. „Beleegyezünk a megbékélési park létesítésébe, de azt nem lehet összekötni a szobor ez évben történő felállításával” – mondta. [Krónika, szept. 17.; NyJ, szept. 19.]

Az RMDSz helyi elnöksége nyilatkozatban rögzítette: meghallgatta Pécsi Ferenc képviselőt, aki fenntartja szándékát, hogy a M. Polgári Egyesület színeiben az RMDSz ellenében jelölteket állítson a helyhatósági választásokon (→ 2003.09.12). Ezért az elnökség javasolja Pécsi Ferenc kizárását az RMDSz-ből; a javaslatot az etikai bizottsághoz továbbították. [SzFÚ, szept. 17.] – Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt politikai leszámolásnak tartja a Pécsi Ferenc kizárását kilátásba helyező döntést. [Krónika, szept. 17.] (→ 2003.10.23)

Ro. lakossága 2002-ben 21,680.974 volt, szemben a 10 évvel korábbi 22,810.035-tel, ami 1,129 milliós csökkenést jelent; ezen belül a m. lakosság száma 187.296-tal kevesebb, hivatalosan 1,43 millió. A magyarok többsége Erdélyben él, a Kárpátokon túl mindössze 15.680 m.-t regisztráltak. A németek száma 59.764-re zsugorodott, a zsidóké 5785-re. Az ortodox hívők után a róm. kat. egyház következik, lélekszám tekintetében: 1,026 millió, ebből 734,7 ezer Erdélyben él. A ref. egyház 701 ezer hívet számlál; az unitáriusok száma közel 67 ezer. (→ 2003.07.01) [Népújság, szept. 17.]

2004. október 26.

Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában ismertették az RMDSz államelnök-jelöltjének programját. Markó Bélát Takács Csaba mutatta be a közönségnek és a sajtó képviselőinek, a programot Kötő József ismertette. [Krónika, okt. 27.]

A BEC visszautasította az MPSz listáit (az érvénytelenné vált aláírások nélkül Arad és Temes megyében már nincs meg a megyénként szükséges 300–300 aláírás), így a szövetség nem méretkezhet meg saját színeiben a parlamenti választásokon. Az MPSz fellebbezett a döntés ellen. [Szabadság, okt. 26.; EN, okt. 26.; RMSz, okt. 27.] – Szász Jenő boszorkányüldözésnek tartja a BEC határozatát. Az MPSz elnöke nem tartja kizártnak, hogy egy másik párt listáin induljanak. [Krónika, okt. 26.]

Az EREK visszakapta a kolozsvári „kakasos” templom mögötti épületét, amelyet szimbolikus összegért bérbe adtak az EMTE karainak és könyvtárának. [RMSz, okt. 26.]

2004. december 4.

A TEKT és az OpT marosvásárhelyi ülésén a választás utáni helyzetet elemezték. A megyei elnökök a kormányzati szerepvállalás mellett voksoltak. A parlamenti többség csak a PSD–PUR koalícióval valósulhat meg, ez a követendő út. A közeljövőben tartandó hivatalos egyeztetéseken az autonómia, a decentralizáció, a népjólét, a korrupció elleni harc, az igazságszolgáltatás megreformálása és az RMDSz kormányzati szerepvállalásának személyi vonatkozásai kerülnek terítékre. [Szabadság, dec. 4.]

Az RMDSz parlamenti képviselete, megyék szerint. w Szenátus: Pete István (Bihar); Verestóy Attila, Sógor Csaba (Hargita); Eckstein-Kovács Péter (Kolozs); Puskás Bálint, Németh Csaba (Kovászna); Markó Béla, Frunda György (Maros); Szabó Károly (Szatmár); Fekete-Szabó András (Szilágy). w Képviselőház: Király András (Arad); Lakatos Péter, Sóki Béla (Bihar); Kovács Attila (Brassó); Székely Levente (Galac); Kelemen Hunor, Antal István, Garda Dezső, Asztalos Ferenc (Hargita); Kónya-Hamar Sándor, Máté András (Kolozs); Antal Árpád, Tamás Sándor, Márton Árpád (Kovászna); Bónis István (Máramaros); Kerekes Károly, Borbély László, Kelemen Atilla (Maros); Varga Attila, Erdei-Doloczki István (Szatmár); Seres Dénes (Szilágy); Toró T. Tibor (Temes). [RMSz, dec. 4.]

Az évzáró gyűlésen osztották ki az EMKE díjait. [Szabadság, dec. 6.]

Háromnapos történészkonferenciát tartottak Kolozsvárott: A hatalom szövegei. Dokumentumok a romániai magyarságról (1945–1989) címmel. [RMSz, dec. 4.]

A m. népszavazáson (→ 2004.12.05) 2,008.000 hasonló szavazat dönthet a föltett kérdésről, ha ennél kevesebb szavazat jut egy válaszra, akkor a kérdés eldöntetlen marad. [Háromszék, dec. 4.]



lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998