Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 20 találat lapozás: 1-20
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

1991. május 29.

Nagyváradon befejeződött az orsz. ref. lelkésztalálkozó. A kétnapos ülésen kirajzolódott az őszinte bűnbánat és öntisztulás szükségessége. Megalakították az Orsz. Ref. Lelkészértekezleti Szövetséget (ORLÉSz) és megválasztották a vezetőit.

Moldova SzSzK nevéből törlik a Szovjet és a Szocialista szót, marad: Moldova Köztársaság, erről döntöttek a chişinăui parlamentben.

1991. augusztus 31.

Anyanyelvünk a román c. nagyszabású ünnepséget rendeztek Chişinăuban, a két év előtti történelmi tettre emlékezve. (→ 1989.08.31) – Válaszként vezetőjük, Igor Szmirnov letartóztatására, a Dnyeszter mentiek gazdasági szankciókkal fenyegetőztek (ti. az ország villamosenergia és gázellátása a Dnyeszter mentiek kezében van). [RMSz, szept. 3.]

Zilahon ülésezett a MISzSz választmánya. Felhívták Európa ifj. szervezeteit, hogy támogassák Kelet-Európa és a SzU népeinek önrendelkezéséért vívott harcát. [RMSz, szept. 11.]

1991. december 7.

Chişinăuban Mircea Druc volt moldovai kormányfőt választották meg a Nemzeti Újraegyesítési Tanács elnökének. A tanácsnak – több uniópárti szervezet mellett – 28 moldovai és 33 ro. képviselő is a tagja. Mircea Snegur államfő ellenezte a tanács létrehozását. [MTI] (→ 1992.01.24)

Budapesten tartotta alakuló közgyűlését az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezete (EVMSz). Elnök: Kreczinger István. Céljuk: összehangolni az erdélyi egyesületek, szervezetek tevékenységét. (→ 1992.04.03)

Czikó Árpád közgazdász cikke a Pater Hitelbank alapításának fejleményeiről számolt be. (→ 1991.10.31) [Háromszék, dec. 7.]

1992. január 16.

Kolozsvárott az RMDSz néhány képviselője és tagja megalakította az erdélyi felekezetközi egyetem (Universitas Oecumenica Transilvaniensis) létrehozását kezdeményező bizottságot, melynek alapját a gyulafehérvári kat. és a kolozsvári ref. teológia képezné. (→ 1992.01.17, 1992.03.17)

Az RMDSz OE megelégedéssel vette tudomásul, hogy az Európai Közösség – Szlovénia és Horvátország elismerésével – hitet tett a népek önrendelkezésének sérthetetlen joga mellett.

Jeszenszky Géza, külügymin. átadta a ro. félnek a m.–ro. alapszerződés tervezetét (→ 1992.01.27) és Chişinăuban aláírta a Moldova Köztársaság elismerését szentesítő dokumentumot.

1992. március 17.

Rendkívüli ülést tartott az Unitárius Egyházi Képviselők Tanácsa, a felekezetközi m. egyetem (→ 1992.01.16) ügyében. A tanács támogatásáról biztosította az ötletet, hangsúlyozva azonban, hogy ezt az egyetemet az állami intézményként létrejövő BTE alapjának tekintik.

Szőcs Géza elmondta: a közelmúltban az EDU (a konzervatív pártok uniója) pozitívan reagált az RMDSz felvételi kérelmére (→ 1993.09.01). – Legutóbbi strasbourgi felszólalása után a ro. parlament külügyi bizottsága azt indítványozta, hogy vonják meg Szőcstől a küldötti jogot, sőt a szenátori mandátumot is. [Ring, márc. 17.]

Moldovában élesedett a polgárháború: szükségállapotot vezettek be a Dnyeszter Menti Köztársaságban, azt követően, hogy Chişinău ultimátumot hirdetett ki a fegyverek beszolgáltatására.

1992. március 31.

Chişinăuban találkozott a ro., moldovai, ukrán és orosz külügyi szakértő, hogy a moldovai helyzet békés megoldásáról tárgyaljanak. (→ 1992.04.06)

1992. április 6.

Chişinăuban megkezdődött a moldovai rendezést célul kitűző négyes külügyminiszteri találkozó (→ 1992.03.31) érdemi munkája. Tárgyaltak a Dnyeszter Menti Köztársaság küldöttségével, majd Mircea Snegur elnökkel. Snegur úgy vélte: Ro. és Moldova egyesülése nem a politikusoktól, hanem a népakarattól függ. (→ 1992.04.17)

Az EK külügyminiszterei elismerték a független Bosznia-Hercegovinát; a szerbek fegyverrel tiltakoztak – kitört a polgárháború. (→ 1992.05.30)

1992. április 17.

Chişinăuban a négyes külügyminiszteri találkozón (→ 1992.04.06) jóváhagyták a tűzszünet ellenőrzésére megalakított vegyesbizottság jelentését. – A tűzszüneti megállapodás ellenére újabb összecsapások voltak Moldovában. [RMSz, ápr. 21.]

Az RMKdP közzétette húsvéti javaslatát a megbékélésre. „Mi, erdélyi magyarok pedig nem kérünk mást és többet: vezetőink alaposan tanulmányozzák, milyen jogok illették meg az erdélyi román népet a századforduló idején, s közös megegyezéssel azt adják meg Erdély magyar népének.” [RMSz, ápr. 17.]

1992. május 18.

Hivatalos látogatásra Chişinăuba érkezett Iliescu elnök, hogy lefektessék Moldova integrációjának jogi kereteit, de a tervezett együttműködési szerződést végül is nem írták alá. Közben kiújultak az összecsapások a Dnyeszter mentén. [PH, máj. 19.]

Budapesten elkezdődött a m.–ro. külügyi konzultáció, Katona Tamás és Teodor Meleşcanu külügyi államtitkár között. [MN, máj. 19.]

1992. november 27.

A moldovai és a ro. parlament elnöke egyezményt írt alá Chişinăuban, amelynek értelmében a két ország törvényhozása a jövőben összehangolja tevékenységét. Ez az első lépés a két ro. állam integrációja felé, hangsúlyozta a kiadott közös közlemény. [MTI]

1993. december 1.

Gyulafehérvár volt a központja a nemzeti ünnep rendezvényeinek. Az ellenzéki erők, korábbi ígéretükhöz híven (→ 1993.11.17), külön ünnepeltek, Bukarestben. A központi rendezvényen, az emelvény fölött az egykori Nagy-Románia térképe állt. [MN, dec. 2.] (→ 1993.12.09) – Mihály király üzenetét a lapok közölték: a hatalom minden eszközt megragad, hogy megakadályozza hazalátogatását. Az elmúlt 4 évben nem váltak valóra a remények, az emberek éhséget, hideget, korrupciót látnak maguk körül. [ÚM, dec. 1.]

Andrei Sangheli moldovai kormányfő Moszkvában megállapodott a FÁK-tagállamoknak történő hitel folyósításáról. – Chişinăuban eredménytelenül zárultak a Dnyeszteren túliakkal folytatott tárgyalások, mert a tiraszpoliak nem hajlandók felszámolni önhatalmúlag kikiáltott köztársaságukat. [RMSz, dec. 3.]

A Szentszék elfogadta a betegeskedő Bálint Lajos lemondását; az új érsek kinevezéséig Jakubinyi György kormányozza az egyházmegyét. (→ 1994.04.08)

1995. március 27.

A Dnyeszter Menti Köztársaságban állomásozó 14. orosz hadsereg maradása mellett voksoltak a Moldovához tartozó terület lakosai, s ezzel ellene szegültek Moszkva és Chişinău megállapodásának. [MN, márc. 28.] (→ 1995.08.05, 1995.12.24)

1995. szeptember 12.

Corneliu Coposu, hosszas gyógykezelés után, hazatért Németországból. Üdvözölte Iliescunak a m.–ro. megbékélésre tett javaslatát és elmarasztalta az RMDSz-t. Szerinte Domokos Géza idején tárgyalóképes volt a szövetség, mostanra azonban radikalizálódott. Coposu szerint reális a veszély, hogy Ro. visszakerül Moszkva uszályába. [MN, szept. 12.] (→ 1995.09.18)

Moldovába érkezett az ukrán elnök megbízottja, hogy közvetítsen Chişinău és Tiraszpol között. Moldova hajlandó autonóm köztársasági státust biztosítani Transznisztriának, nyilatkozta Mircea Snegur moldovai elnök. [RMSz, szept. 14.]

2000. április 28.

Chişinăuban aláírták a Ro. és Moldova Köztársaság közötti alapszerződést. Ez az utolsó a szomszédokkal kötött szerződések sorában. [Bulgáriával 1992. jan. 27-én, Jugoszláviával 1996. máj. 16-án, Magyarországgal 1996. szept. 16-án (→ 1996.09.16), Ukrajnával 1997. jún. 2-án írták alá a szerződéseket.] A szerződés szövegét nem hozták nyilvánosságra, de kiszivárgott, hogy néhány kérdést – tekintve a két ország státusát – nyitva hagytak. [Krónika, ápr. 29.]

Kolozsvárott megkezdődött a Romániai M. Professzorok Találkozója. A háromnapos találkozó célja: megvitatni a hazai felsőoktatás gondjait, a professzorok és intézmények együttműködését más államok tudós kollektíváival. A találkozót a M. Professzorok Világtanácsa (MPV) rendezte. (A szervezetnek 439 tagja van, 21 országban tevékenykednek.) [RMSz, máj. 2., máj. 3.; Szabadság, máj. 3.]

2001. április 12.

Vitára alkalmas a státustörvény; az MSzP szegényesnek, az SzDSz szemfényvesztésnek tartja. [Szabadság, ápr. 12.] (→ 2001.06.19)

Folytatta munkálatait a földtörvény-módosítás kapcsán összeült PDSR–RMDSz vegyes bizottság. Amíg a bizottság nem fejezi be az egyeztetést, a vitát levették a parlament napirendjéről. [Szabadság, ápr. 12.]

Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította az államtitok-törvényt (→ 2001.03.08, 2001.03.10, 2001.03.13, 2001.03.16), amely ellen az RMDSz, a PNL és a PD emelt óvást. Eckstein-Kovács Péter szerint egy törvényben kellene szabályozni az információkhoz való hozzáférhetőséget és a titokvédelmet. [Szabadság, ápr. 12., ápr. 13.]

Nyilvánosságra hozták a Moldova és Transznisztria vezetői (Vladimir Voronin, ill. Igor Szmirnov) által aláírt nyilatkozatot. Eszerint a chişinăui és tiraszpoli hatóságok „elismerik, hogy az Orosz–Fehérorosz Föderációhoz való csatlakozás és az orosz nyelv hivatalossá nyilvánításának lehetőségét elemzik”. [Krónika, ápr. 12.]

2003. április 3.

Bársony András államtitkár szerint a kedvezménytörvény jelenlegi szövege elfogadható mind az RMDSz, mind a ro. kormány számára. Markó Béla azt kérte, hogy az oktatási támogatást ne intézmények, hanem családok, magánszemélyek kaphassák. [Szabadság, ápr. 3.]

A ro. külügymin. arról biztosította a chişinăui kormányt, hogy nem vezetnek be vízumkötelezettséget a moldovaiakkal szemben, amíg Ro. az EU tagja nem lesz. [Szabadság, ápr. 3.]

2003. szeptember 4.

Ro. nem érdekelt abban, hogy alapszerződést kössön Moldovával – jelentette ki Adrian Năstase – semmi értelme egy olyan egyezménynek, amelynek nincs semmilyen tartalma. Ro. szeretné pozitívan kezelni a Moldovával való viszonyt, de ehhez Chişinăunak föl kell számolnia a Ro.-val szembeni gyanakvását. [SzFÚ, szept. 4.]

A BBTE összehívja a ro.–m.–német vegyesbizottságot, a multikulturális egyetem lehetőségeinek elemzésére. [Szabadság, szept. 4., RMSz, szept. 4.]

A volt munkaszolgálatosok ezentúl ingyen igényelhetik a kárpótlásukhoz szükséges iratmásolatokat – erről döntött a képviselőház munkaügyi biz., az RMDSz képviselőinek javaslatára. [HN, szept. 4.]

Lezárult a brassói Áprily Gimnázium körül 13 évig tartó vita: az új tanévet már külön épületben kezdi meg a ro. ny. ált. iskola. [Krónika, szept. 4.]

2003. október 23.

Moldova az ET-hoz fordul a Ro.-val való nézeteltérések tisztázása ügyében. Chişinău azt szeretné, hogy továbbra is részesüljön a gazdasági kedvezményekből, zavartalanul exportálhasson Ro.-ba cukrot vagy szárnyashúst, ezzel szemben Bukarest ne szóljon bele az ottani románok ügyeibe, se az oktatásba, se az anyanyelv-használatba. [Krónika, okt. 23.]

Két képviselőt hívott vissza az RMDSz: Szilágyi Zsoltot a parlament EU-integrációs bizottságából, Pécsi Ferencet pedig FUEV-ből. A parlamenti frakció 20:8 ellenében döntött a kérdésben. Az indok: pol. megbízhatatlanság. Szilágyi Zsolt az SzKT legutóbbi ülésén elfogadott – az alkotmánymódosításra vonatkozó – állásponttal ellentétes véleményt fogalmazott meg és propagált, Pécsi Ferenc az RMDSz ellenzékének számító M. Polgári Egyesületet hozott létre. [Szabadság, okt. 23.; Krónika, okt. 23.; SzFÚ, okt. 24.] (→ 2003.09.12, 2003.09.17)

Marosvásárhelyen megalakították a Marosszéki Székely Nemzeti Tanácsot. Fodor Imre, a választott elnök beszédében hangsúlyozta: az autonóm Székelyföld az egyik, gazdaságilag leghatékonyabb régióvá válhat. A 11 vezetőségi tagot a Szék tájegységei (Felső-Nyárád mente stb.) jelölték. [Népújság, okt. 23.]

Erdélyben nem volt forradalom 1956-ban, a komm. hatalom megtorlása mégis aránytalanul nagy volt. A halálra ítélt és kivégzett szimpatizánsok száma közel húsz volt, ezreket juttattak börtönbe. [Krónika, okt. 23.] ● [Az áldozatok számáról nincs pontos kimutatás; különböző források más-más adatokat sorolnak föl. Vesd össze ]031024.]

Az egyházi ingatlanok restitúcióját felügyelő biz. újabb 35 ingatlan visszaszolgáltatásáról hozott elvi döntést, közülük 25 a m. tört. egyházaké. Az eddigi számok összesítése: Gyulafehérvári érsekség 23 ingatlan, Nagyváradi róm. kat. püspökség 11; Temesvári róm. kat. püspökség 13, EREK 24, KREK 10, Unitárius püspökség 10, Evangélikus püspökség 5. [Szabadság, okt. 23.]

Lemondott tisztségéről Bartha András az MCsSz elnöke, aki 2000. júl.-tól állt a szövetség élén. A tisztújító közgyűlésig Bilibók Jenő helyettesíti. [Krónika, okt. 23.]

2003. november 11.

A HVIM elnöke közleményben üdvözölte az SzNT létrejöttét és kilátásba helyezte, hogy ha folytatódik az SzNT aktivistái elleni vizsgálódás (→ 2003.10.09), akkor nemzetközi szervezetek támogatását fogják kérni. [Szabadság, nov. 11.]

Növekszik Chişinău és Bukarest ellentéte. A moldovaiak beszüntették az RTV adásának sugárzását és felmondták az a kétoldalú egyezményt, amely lehetővé tette, hogy évente kétezer moldovai fiatal tanulhasson ösztöndíjjal Ro.-i egyetemeken. A Tarlev-kormány megtagadta a kétoldalú határegyezmény aláírását. [Krónika, nov. 11.]

2003. december 9.

Mo. támogatja, hogy Ro. és Bulgária 2007. jan. 1-jén az EU tagjává válhasson, ha teljesíti az ehhez szükséges feltételeket – mondta Kovács László Brüsszelben. [Krónika, dec. 9.]

Moldovában már 1989 óta téma a föderalizció, mióta a gagauzok kikiáltották az autonómiát; ám ezt a 300 ezer lakosú miniköztársaságot sem Moszkva, sem Chişinău nem ismerte el akkor. A Gagauz Autonóm Tartomány végül 1996 januárjában jött létre, Moldova területének 5,4%-án. A Dnyeszter Menti Köztársaság 1992-ben vált ki Moldovából; az ő harcukat a 7 ezres orosz hadtest támogatta. Egy hónapja Oroszország tervezettel állt elő, melynek lényege, hogy Gagauzia és Transznisztria egyenrangú státust kapjon Moldovával. Az elképzelés nem nyerte el sem a nép, sem a moldovai kormány támogatását. [Krónika, dec. 9.]

Az RMDSz ÜE hatástanulmánya szerint határozottan tetten érhető a kitelepedési szándék a kettős állampolgárság biztosítása esetén. [Szabadság, dec. 9.]



lapozás: 1-20




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998