ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
 

találatszám: 42 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-42

Tárgymutató: koncepciós per (elfogult ítéletek az 1990 márc. események és a népharag áldozatai vélt vagy valós tetteseinek, gyanúsítottjainak perében / a perek elítéltjei / fellépés az igazságtalanul bebörtönzöttek érdekében)

1993. február 1.

Az ET Parlamenti Közgyűlése elfogadta a kisebbségek jogaira vonatkozó (ajánlás jellegű) 1201. sz. dokumentumot [szövegét lásd: Népújság, ápr. 21.], amely kimondta: tilos egy terület demográfiai összetételének szándékos módosítása; a kisebbségnek joga van (szóban és írásban) szabadon használni anyanyelvét a magánéletben és nyilvánosan, továbbá a közigazgatásban, az igazságügyi szervek előtt; joguk van helységneveiket, jelképeiket, felirataikat stb. anyanyelvükön megjelentetni; joga van anyanyelvű oktatásban részesülni, megfelelő számban létesített oktatási intézményekben; joguk van megfelelő helyi vagy autonóm, vagy különleges státussal rendelkező közigazgatáshoz. [RMSz, márc. 20.] (→ 1993.03.20, 1993.07.07)

Frunda György felszólalt az ET strasbourgi ülésén, hangsúlyozva: „Ro. alkotmánya nem szentesíti a nemzeti kisebbségi jogokat kielégítően, ezért feltétlenül szükségesnek tartjuk egy kisebbségi törvény kidolgozását, amely biztosítsa az anyanyelv szabad használatát, a nemzeti kisebbségek személyi és kulturális autonómiáját, helyi és regionális önigazgatását.” [Népújság, febr. 3.]

Brüsszelben Nicolae Văcăroiu aláírta az ET és Ro. közötti társulási szerződést. [RMSz, febr. 3.]

Doina Corneat megidézték a bukaresti főügyészségre, ahova államellenes felforgató tevékenység vádjával idézték be. Bűne: a „második bányászjárás” idején (→ 1991.09.25) sztrájkra szólította föl az elégedetlenkedőket. D. Cornea kijelentette: nem tesz eleget az idézésnek. Traian Chebeleu szerint rosszul időzítették a pert, mert éppen most folynak a tárgyalások Ro. teljes jogú tagságáról az ET-ban. [MH, febr. 1.] – Markó Béla nyilatkozatban tiltakozott, rámutatva, hogy a perbe hívás a visszarendeződés újabb jele. [RMSz, febr. 2.] (→ 1993.03.24)

1993. március 9.

Az RMDSz vezető politikusai Bukarestben az ET megfigyelőjével, Friedrich Königgel tárgyaltak és elmondták, hogy a kisebbségeket illető kérdésekben alig történt előrelépés: nincsenek a kisebbségek jogait biztosító jogi keretek, nem született meg a nemzetiségi törvény; továbbra is rendezetlen a kétnyelvű feliratok és a BTE ügye. König megígérte, hogy a főügyésznek fölveti a zetelaki, oroszhegyi elítéltek ügyét. [RMSz, márc. 11.]

1993. március 20.

A m. és ro. külügymin. nem hivatalos megbeszéléseket folytatott Gyulán. Meleşcanu a kolozsvári főkonzulátusról azt mondta: „a kérdéssel elvileg lehet foglalkozni”; ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az alapszerződésben tételesen kell szerepelnie annak, hogy Mo.-nak nincsenek területi követelései Ro.-val szemben. [MN, márc. 22.]

Gyarmath János, az RMSz főszerkesztője – annak kapcsán, hogy az Iliescuval készített interjúban [RMSz, márc. 19.] az elnök „szeparatista nemzeti szegregációs tendenciának” nevezte az RMDSz törekvéseit –, rámutatott arra, hogy a ro. diplomácia komoly erőfeszítéseket tett és tesz az ET teljes jogú tagságának megszerzése érdekében. Az ET raportőreinek megígérték, hogy Ro. kész aláírni minden vonatkozó dokumentumot, köztük az Emberi Jogok Európai Egyezményét és kész csatlakozni a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájához. Gyarmath Iliescu figyelmébe ajánlotta az európai tendenciákat, valamint az ET 1201-es ajánlását (→ 1993.02.01), melyek ellenkeznek az elnök idézett véleményével. [RMSz, márc. 20.] (→ 1993.03.31)

Az RMKgP elítélte a Tőkés László személye ellen – az „etnikai tisztogatás” ügyében (→ 1993.02.27) – indított sajtókampányt, rámutatva azokra a tényekre, amelyek azt igazolják, hogy a magyarságot diszkrimináció sújtja. Pl. a koncepciós perekben elítélt magyarok helyzete, a munkahelyi elbocsátások, a városi lakosság arányainak megváltoztatása. [Népújság, márc. 20.]

1993. április 30.

Bukarestben a Legfelsőbb Törvényszék tárgyalta Cseresznyés Pál fellebbezését (→ 1992.07.07, 1992.12.19). Máj. 17-ére várható az ítélet. [OrEx, máj. 7.] – A döntés időpontját utóbb jún. 7-re tették. [RMSz, máj. 19.] (→ 1993.06.07)

A kolozsvári tanács elfogadta Gh. Funar referendumra tett javaslatát (→ 1993.04.23); az ülésről az RMDSz képviselői kivonultak, de ez nem befolyásolta a döntést. [Népszabadság, máj. 4.] (→ 1993.05.14)

Hargita és Kovászna megyében önkormányzati konferencia nyílt, amelyen elvetették a csoportos lemondás ötletét (→ 1993.04.06, 1993.04.28), mondván, hogy nem lenne hatékony a tett. [RMSz, máj. 4.] – Király Károly szerint le kellett volna mondaniuk a tanácsosoknak. [BL, máj. 14.] (→ 1993.05.26)

1993. június 7.

A Legfelsőbb Törvényszék megerősítette Cseresznyés Pál tízéves ítéletét. Frunda György, a vádlott védője elmondta, hogy az ítélet tkp. a magyarokat büntette. [RMSz, jún. 9.; EN, jún. 17.]

Markó Béla kijelentette: az RMDSz-nek fenntartásai vannak a CMN-vel kapcsolatban. Módosító javaslatokat nyújtottak be, ezek egy részét a kormány elfogadta; részt vesznek a tanács munkájában, amíg nem tapasztalnak visszahúzó jeleket. Az EDU-ba való belépés révén több alkalma lesz a szövetségnek Európa-szerte fellépni a m. kisebbség érdekében. [ÚM, jún. 7.]

1993. június 20.

Marosvásárhelyen ülésezett az SzKT. Elfogadták a működési szabályzatot, ezzel lehetővé vált a határozathozatal. Megalakultak a szakbizottságok. Döntés született arról, hogy ha a CMN-ben aug. 31-ig nem oldják meg az RMDSz kéréseit, akkor a szövetség visszavonja a képviselőit. (→ 1993.08.18, 1993.08.31) – Állásfoglalásban tiltakoztak a politikai bosszúnak minősülő Cseresznyés-per ítélete (→ 1993.06.07) ellen. [Népújság, jún. 22.]

Az RMDSz szakbizottságai: 1. okt., ifjúság, tudomány (Zrínyi Imre); 2. gazdaság, költségvetés (Birtalan Ákos); 3. politikai kapcsolatok (Fekete Zsolt); 4. közösségfejlesztés, falu- és szocpol. (Sántha Pál Vilmos); 5. közigazgatás, önkormányzat (Dézsi Zoltán); 6. művelődés, műemlékvédelem, egyház (Muzsnay Árpád); 7. emberjog, jogsérelem (Hosszú Zoltán); 8. program (Tokay György). [RMSz, jún. 24.]

Bálint Lajos érsek a kat. egyházat ért igazságtalan döntésekről számolt be. A komm. idején 182 elemi, 31 középiskolát és 12 gyermekotthont államosítottak; a plébániákról 1950-től kezdődően elkobozták az anyakönyveket és az értékesebb műkincseket, hogy eltüntessék a magyarság erdélyi múltjának nyomait; elvették az értékes könyveket és kéziratokat őrző Batthyaneumot is. [Új Ember, jún. 20.]

1993. június 24.

Mircea Geoană külügyi szóvivő visszautasította az ET jelentéstevőjének igényét a marosvásárhelyi, zetelaki és oroszhegyi elítéltek ügyének felülvizsgálatára; a perek törvényesek voltak, nem igaz az RMDSz állítása, miszerint az ítéletek politikai jellegűek voltak. [ÚM, jún. 24.]

Gabriel Andreescu véleménye: az RMDSz fontos szerepet tölt be, a nacionalista uszítás idején is józanul működik. [EN, jún. 24.]

1993. augusztus 18.

Takács Csaba megítélése szerint a Neptun-ügy miatt súlyos presztízsveszteség érte az RMDSz-t. Tárgyalni csak a vezetőség megbízásából és engedélyével lehet (→ 1993.08.06). [Szabadság, aug. 18.] (→ 1993.08.20)

Max van der Stoel, az EBEÉ nemzeti kisebbségekkel foglalkozó főbiztosa, aki résztvett a CMN ülésén, értésére adta az RMDSz képviselőinek, hogy Ro. felvétele az ET-be eldöntött dolog. [MN, aug. 21.] (→ 1993.08.21)

Tőkés László indítványa: az RMDSz minimális követelményként terjessze az CMN elé a m. politikai foglyok (zetelaki, oroszhegyi stb.) szabadon bocsátását. Ha ez nem válik valóra, akkor a kitűzött aug. 31. határidő előtt (→ 1993.06.20) lépjenek ki a CMN-ből. [Népszabadság, aug. 18.]

1993. december 15.

Székelyudvarhelyen Oroszhegy, Zetelaka és Marosvásárhely igaztalanul bebörtönzött magyarjaiért rendezett rokonszenvtüntetést az EMK, az RMDSz és a helyi szakszervezetek. [RMSz, dec. 17.]

Székelyudvarhelyen megszületett a zsűri döntése: Orbán Balázs szobrát Hunyadi László készítheti el. [EN, dec. 15.] (→ 1993.07.18, 1993.09.22)

1994. január 19.

Katona Ádám (EMK) nyílt levelet intézett a ro. ellenzékhez, arra kérve őket, emeljék föl szavukat az igazságtalanul bebörtönzött magyarok érdekében. [Szabadság, jan. 20.]

Tudor Postelnicu volt belügymin. büntetés-végrehajtását felfüggesztették 6 hónapra, de várható, hogy elengedik büntetése maradékát. Constantin Dăscălescu volt komm. miniszterelnök perének felfüggesztéséről döntött a bíróság. [EN, jan. 19.]

Az Alkotmánybíróság döntött: visszavonják a „kapupénz”-rendeletet (→ 1993.12.06), de 1994. febr. 1-től ápr. 30-ig a kiutazó turistáknak fizetniük kell. [RMSz, jan. 19.] (→ 1994.06.30, 1994.09.08, 1994.12.14)

1994. március 19.

Az RMDSz megyei vezetőségének nyilatkozata emlékeztetett az 1990-es etnikai összecsapásokra. A felbújtókat és a tetteseket nem vonták felelősségre, ellenben 45 magyart és cigányt bíróságon hurcoltak meg. [Népújság, márc. 19.]

Az EME tisztújító ülésén Jakó Zsigmond leköszönő elnök ismertette az egyesület tevékenységét. Az új vezérkar: Benkő Samu (eln.); Péter Mihály és Tonk Sándor (aleln.); Kiss András (főtitkár); Sipos Gábor (titkár). [RMSz, márc. 23.]

Temesvárott szemináriumot rendeztek a többség–kisebbség kapcsolatairól. Corneliu Coposu (PNTCD) megismételte korábbi álláspontját (→ 1994.03.07), hozzátéve: a m. kisebbséget megilleti az anyanyelvű egyetem. Nemzetiségi törvényre szükség van, de pártja nem fogadja el a kisebbségi autonómia elvét. [RMSz, márc. 25.]

1994. március 25.

Iliescu elnök aláírta 24 elítélt kegyelmi kérvényét, közöttük az RKP KB VB 7 póttagjának, valamint az oroszhegyi és zetelaki elítéltek közül azoknak, akiket 10 év fölötti börtönbüntetésre ítéltek (→ 1990.05.08, 1991.03.29). Az elnök kétharmadával csökkentette Ambrus Pál és Nagy István, háromnegyedével Boldizsár Ferenc, Ilyés István, Karsai László, Nagy Imre és Vass Kis Előd büntetését. [Szabadság, márc. 26.] (→ 1994.04.04, 1994.05.31)

Az ellenzéki TinLib politikai népszerűségi listáján először vesztette el az első helyet Ion Iliescu. Gh. Funar és C. V. Tudor egyaránt az első öt között szerepel. [MN, márc. 25.]

Marosvásárhelyen újabb diákújságíró-képzést tartott a DUMA. (→ 1993.11.24)

1994. április 26.

Markó Béla elmondta: az RMDSz négy évig harcolt azért, hogy a nemzetközi közvélemény felfigyeljen az igazságtalanul elítélt székelyföldi foglyok esetére. Mivel az ET követelményei között is szerepelt, sikerült kiszabadítani az elítélteket. Az ellenzék pártjai (a CD) kerülték az elítéltekkel kapcsolatos állásfoglalást és megnyilvánulást. [PH, ápr. 26.]

1994. augusztus 3.

Katona Ádám Koncepciós perek Romániában címmel összefoglalta a zetelakiak és oroszhegyiek perét. [EN, aug. 3.]

Az általános bányászsztrájk 9. napján Tg.-Jiuba érkezett az ipari min. és azonnal tárgyalni kezdett. A követelt 50% helyett 25%-os béremelésben egyeztek ki. Több éhségsztrájkoló bányászt és szakszervezeti vezetőt kórházba kellett vinni. [ÚM, aug. 5.]

1994. augusztus 23.

Az EvZ cikkírója szerint a PUNR hangsúlyos jelenléte a kormányban fékezni fogja Ro. európai integrációját. A RomLib szerint a minisztercsere nem történhetett meg Iliescu jóváhagyása nélkül és újabb kormány-átalakításokra kell számítani, mert a PRM és a PSM is bejelentette igényét. [MN, aug. 23.] (→ 1994.08.29)

Tabajdi Csaba fogadta a Ro.-ban amnesztiával szabadult és Mo.-n letelepedni kívánó székely fiatalokat (Vass Kis Előd társait), akiknek beilleszkedésükhöz a HTMH segítséget ígért. [RMSz, aug. 31.]

1995. október 23.

Katona Ádám – tiltakozásul a tanügyi törvény korlátozó előírásai miatt – éhségsztrájkba kezdett. Katona nyílt levélben a romániai m. nemzeti közösség esélyegyenlőségének biztosítását kérte Iliescu elnöktől és garanciát arra, hogy az ártatlanul elítélt zetelaki elítélteket elnöki kegyelemben részesítsék. [RMSz, okt. 26.] (→ 1995.11.09, 1995.11.14, 1995.12.03)

1999. február 15.

Tőkés László Nyárádszeredában közölte az újságírókkal, hogy a két kormányfő találkozása előtt bizalmas tárgyalásra készült Orbán Viktorral, „de egészen szokatlan módon közbelépett a ro. diplomácia, kifejezvén a ro. fél visszautasító álláspontját.” Orbán Viktor „nagyon elvszerűen azt mondta, hogy ha már ez így történt, a bizalmas találkozásnak adjunk nyilvánosságot szerdán”. [RMSz, febr. 15.]

Frunda György ügyvédi közreműködése nem járt sikerrel: háromszori halasztás után ítéletet hirdetett a bukaresti táblabíróság az Agache-perben: Filip-Orbán Daniela 7 év börtön, Héjja Dezső és Paizs Ottó 4 év, Reiner Anton 3 év, plusz minden elítélt részéről anyagi kártérítés; Konrád Jánost felmentették. Nyilvánvaló, hogy az ítéletnek pol. és etnikai jellege is van. [BL, febr. 19.] (→ 1999.02.26)

Bűnügyi per tanújaként idézték meg az Alsócsernátoni Fórum főbb résztvevőit, tk.: Tőkés Lászlót, Király Károlyt, Kónya-Hamar Sándort, Borsos Gézát, Katona Ádámot, Bardóczy Csabát, Patrubány Miklóst, Toró T. Tibort. [Szabadság, febr. 15.] (→ 1999.02.23)

1999. november 18.

A bukaresti táblabíróság másodfokon ítélkezett az Agache-ügyben. Konrád Jánost három évre ítélte, a többi vádlott esetében visszautasította a fellebbezéseket és jóváhagyta az elsőfokú ítéletet. Az ítéletet meg lehet fellebbezni a Legfelsőbb Bíróságnál, azután pedig a strasbourgi Emberjogi Bíróságánál. Frunda György szerint koncepciós perről van szó, nem lehet 5 embert kiemelni egy forradalmi tömegből. [Táj., nov. 18.; UH, nov. 23.]

Mezőbándon Gyöngykoszorú-találkozót tartottak a Mezőség m. hagyományőrző csoportjai. [RMSz, nov. 18.]

2001. július 19.

A közbirtokossági erdők visszaadásáról is rendelkező módosított földtörvény már életbe lépett, de még várni kell a végrehajtási utasításra, amelyet 45 napon belül kell közzétenni. [BN, júl. 19.]

Érdekes párhuzamot vont a cikkíró két eset között. Sever Mureşant, az államfő hajdani teniszpartnerét, aki a Dacia Felix Bank egykori vezetőjeként a bank bukásáért is felelős, több évi nyomozás után fogták el és Svájcban 8 évi börtönre ítélték; Ro. kérte a kiadatását, majd 2 heti fogvatartás után feltételesen szabadlábra helyezték. Rá öt órára Mureşan repülővel Párizsba távozott. Ezzel szemben a magát ártatlannak valló, mozgásképtelen Héjja Dezsőt koncepciós perben elítélték és bebörtönözték. [BN, júl. 19.]

Gh. Funart 3 órán keresztül hallgatták ki, 6 büntetőjogi ügyben. [Krónika, júl. 19.]

2001. augusztus 24.

Ioan Olteanu bizottsági elnök szerint a szenátus és a képviselőház akkor is kialakítja az álláspontját a státustörvényről, ha az RMDSz tagjai nem vesznek részt az ülésen. A bizottság véleménye konzultatív jellegű; a nézetkülönbségek megoldása a két kormányra hárul. [Szabadság, aug. 24.; Népújság, aug. 24.]

Tőkés László, az Agache-per elítéltjeinek sorsát ecsetelve rámutatott: kísértenek a pol. perek; Héjja Dezső amnesztiáját sürgeti. [Szabadság, aug. 24.]

80 évvel ezelőtt Csernátonban tartották az IKE első konferenciáját; erre emlékezve – 250 ref. fiatal részvételével – tábort szerveztek ugyanott. [Háromszék, aug. 24.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-42




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék