ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 16 találat
lapozás: 1-16
Tárgymutató:
kisebbségi műsorok, adások / nemzetiségi műsorok (rádió, tévé)
1990. január 8.
Ismét sugározni kezdte m. ny. műsorát az RTV. A hagyomány szerint hétfő délutánra tették a fontosabb műsorokat.
Átszervezték és átkeresztelték a hírügynökséget: Agerpresből Rompres lett és a CFSN-nek rendelték alá.
A fővárosi bíróságon bejegyezték az első politikai pártot: a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD), amelynek a folytonosságát az elnök személye – Corneliu Coposu – biztosította. [Coposu (1914–1995), egy szilágysági falu görög katolikus papjának fia jogot végzett és már fiatalon a politikai pályát választotta. A parasztpárt egyik vezetőjeként 1947-ben vetették börtönbe. Börtönéveinek közel felét magánzárkában töltötte. Amikor az 51 kg-ra fogyott politikust 1964-ben szabadon engedték, már beszélni sem tudott. Két és fél évet kényszerlakhelyen töltött a Bărăganon, majd évekig építőipari segédmunkás volt. Amikor 1989. dec. 22-én a KB épületében jelentkezett, hogy az alakuló új hatalomnak fölajánlja a szolgálatait, Iliescu üzent neki, hogy nincs rá szükség. (Ştefănescu: 43–44.)] 1991. február 3.
Răzvan Theodorescu, az RTV elnöke közölte, hogy febr. 18-tól csökkentik a nemzetiségi műsorok adásidejét és megszüntetik az ellenzék részére biztosított rendszeres műsort. – Az intézkedés ellen az RMDSz és az RMÚE egyaránt tiltakozott. (→ 1991.02.13) 1991. február 13.
Domokos Géza a parlamentben ismertette az RMDSz álláspontját az alkotmánytervezet első cikkelyével kapcsolatban. Kifogásolta azt a meghatározást, hogy Ro. „egységes nemzeti állam” – ez azért nem helytálló, mivel a nemzetiségek lélekszáma eléri az 5 milliót.
A VR vezetősége magyarellenes felhívást juttatott el a Rompres hírügynökséghez, melyben azt követelték, hogy mérjék fel: milyen iskolákat létesített illegálisan [!] a m. kisebbség, állapítsák meg a Mo.-ról behozott tankönyvek számát és tiltsák be a törvények m. nyelvű közzétételét.
Petre Burcă PUNR képviselő a parlamentben a nemzetiségi műsorok adásidejének csökkentését helyeselte. (→ 1991.02.03, 1991.02.21)
Halász Anna ismertette a ro. antiszemitizmus történetének kevéssé ismert részleteit. [RMSz, febr. 13.] 1991. február 21.
Szászrégenben Kemény János Művelődési Egyesület alakult. Az ünnepi megnyitón Marosi Ildikó tartott előadást Kemény Jánosról.
A parlamentben megszavazták az állampolgárságról szóló törvényt. Az RMDSz ellene szavazott, ui. nem vették figyelembe Eckstein-Kovács Péter módosító javaslatait, aki úgy véli: a törvény azon paragrafusa, amely szerint az állampolgárság visszavonható, ha az illető cselekedetével a ro. állam érdekeit sérti, túl általános és visszaélésre adhat okot.
A parlament ülésén Răzvan Theodorescu, az RTV elnöke kijelentette: akkor lenne a legboldogabb, ha egyáltalán nem lenne nemzetiségi tévéműsor, hozzátéve, hogy a problémát úgyis megoldja a készülő audiovizuális törvény. Ez a törvénytervezet szeparatizmusnak minősít minden etnikai vagy nyelvi alapon működő kulturális tevékenységet. [MTI] (→ 1991.02.03, 1991.02.21, 1991.03.08)1991. március 11.
A m. egyházak képviselői nyílt levelet intéztek Iliescu elnökhöz a m. és német ny. műsorok adásidejének csökkentése miatt. (→ 1991.02.03, 1991.02.21)
A ro. kormány titokban olyan törvényjavaslatot hagyott jóvá, amelynek értelmében a hatóságok megsértésével vádolt újságírókat öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatják – közölte az AP hírügynökség, bukaresti ellenzéki forrásokra hivatkozva. (→ 1991.03.19)1993. február 2.
Az RTV nemzetiségi szerkesztőségeinek főosztályvezetője írásban utasította a m. és német adásokat arra, hogy műsoraik ezután csak „kulturális és hagyományőrző” jellegűek lehetnek. Az érintettek tiltakozásukban rámutattak, hogy a nemzetközi egyezmények szerint joguk van megszorítás nélkül véleményt nyilvánítani. [RMSz, febr. 2.] – A tiltakozások nyomán Paul Everac, az RTV vezérigazgatója kijelentette, hogy nem nyúlnak a m. adáshoz. [RMSz, febr. 6.] 1997. február 12.
A MÚRE kéréssel fordult az RTV vezetőségéhez, hogy állítsák vissza az 1991-ben megnyirbált m. adás időtartamát. [Szabadság, febr. 13.] (→ 1997.03.05)
Vezető ro. értelmiségiek levelére reagálva a kormány közleményben jelentette be, hogy megszüntetik az 1948-ban született döntést, amely Mihály volt királyt megfosztotta állampolgárságától. [Szabadság, febr. 14.]1997. március 5.
Fodor Sándor a BTE-vita kapcsán azt írta: furcsa, amikor a közvélemény-kutató csoport munkájának eredménye (→ 1997.01.31) a csoport munkáját irányító tanár magánvéleményével rímel. A kéttagozatú megoldást rövid távon jónak, hosszú távon elfogadhatatlannak tartja. [Szabadság, márc. 5.]
Az RTV m. műsorának hétfői adását 20 perccel meghosszabbították. (→ 1997.02.12).
Vida Gyula a szövetkezeti törvény módosítását fogja kezdeményezni. Az eddigi (109/1996. sz.) jobb a réginél, de még nem alkalmazza az európai elveket. [Táj., márc. 5.]1997. július 1.
Boros Zoltán az RTV m. adásának vezetője elmondta: a tévé műsorrendjében a 10%-nyi kisebbség részére csupán a műsoridő 3,73%-a jut, a lakosság 7,3%-át kitevő m. kisebbség az adásidőnek csak 1,45%-át kapja. Egy felmérés szerint az erdélyi m. lakosság információit a köv. helyről gyűjti be: m. tévé (71%); m. rádió (63%); m. ny. újságok (61%); RTV m. adása (53%); ro. rádió m. adásai (36%). [RMSz, júl. 1.]
Ion Diaconescu (PNTCD) kijelentette: a pápa látogatására a gör. katolikusok és az ortodoxok közötti viszály megoldása után kerül sor. [Népszabadság, júl. 2.]
Reizer Pál megyés püspök elmondta: a szatmári egyházmegyében 7 év alatt 12 templomot építettek; Szatmárnémetiben épül a kollégium. [SzFÚ, júl. 1.] 1997. július 5.
A képviselőház elfogadta Garda Dezső törvénytervezetét a közbirtokossági erdők visszaadásáról; a törvény 30 hektáros átlaghatárt fogadott el. [RMSz, júl. 5.]
Az EMK nyílt levelet küldött az SzKT-nak, ebben a köv. sérelmeket sorolta föl: az EMK megdöbbenését fejezte ki amiatt, hogy az RMDSz megvonta a bizalmat Bardóczy Csabától (→ 1997.06.27); még nem véglegesítették Csapó I. József autonómia-tervezetét; az SzKT még nem foglalkozott a ro. betelepítéssel, holott az EMK ezt 1994-től szorgalmazza. [RMSz, júl. 9.]
A PRM és a PUNR Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen tiltakozó akciókat szervezett a közigazgatási és a tanügyi törvény módosítása ellen. [Szabadság, júl. 5.]
Anyagi gondokra hivatkozva a kolozsvári területi tévéstúdió költségvetésének megnyirbálást jelentette be Stere Gulea, az RTV vezérigazgatója. [Táj., júl. 9.] 1999. február 24.
A CNA döntése értelmében minden audiovizuális műsort ro. nyelvre kell fordítani (feliratozni vagy szinkronizálni); az előírás a helyszíni közvetítésekre is vonatkozna. [Szabadság, febr. 24.]1999. március 8.
A CNA intézkedése (→ 1999.02.24) ellen Márton Árpád képviselő és Eckstein-Kovács Péter is fellépett. [RMSz, márc. 8.; Szabadság, márc. 8.] (→ 1999.03.16) 1999. március 16.
Módosította korábbi döntését a CNA (→ 1999.02.24), nem kell románra fordítani (feliratozással vagy tolmácsolással) a nem ro. ny. helyszíni közvetítéseket, csak akkor, ha megismétlik azokat. A felvételről sugárzott adásokat korábban is feliratozni vagy szinkronizálni kellett. [RMSz, márc. 16.]
A Szentszék sajtóosztálya hivatalosan is megerősítette, hogy megegyezés született a pápa látogatásáról. A látogatás időpontja: máj. 7-9. Az 1054-es egyházszakadás után római pápa még nem tette a lábát többségében ortodoxok által lakott földre. Érkezés után a Szentatya a kat. püspökökkel találkozik, majd az államfőnél tesz látogatást. Másnap látogatást tesz a fővárosi kat. temetőben, utána a székesegyházban misézik, majd találkozik Teoctist pátriárkával. Május 9-én, vasárnap délelőtt a Szentatya ortodox misén asszisztál, délután pedig Teoctist vesz részt a pápa által celebrált misén. Este a pápa visszautazik Rómába. Látva Bukarest ellenkezését, a Szentszék lemondott arról, hogy elvi kérdést csináljon az erdélyi látogatásból. [RMSz, márc. 18.] (→ 1999.05.07)1999. december 18.
Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere, levélben ajánlotta föl támogatását Németh Zsoltnak, a leendő konzulátus megnyitásához szükséges feltételek megteremtésében. [RMSz, dec. 18.] (→ 2001.07.02)
Marosvásárhelyen – a régi munkatársak jelenlétében – ünnepelte az RTV m. adásának szerkesztősége, hogy 30 évvel ezelőtt indult útjára a műsor. [RMSz, dec. 20.]
Kolozsvárott tartotta évi közgyűlését az R. M. Dalosszövetség; a munkálatokat Guttman Mihály tb. elnök nyitotta meg. A szövetség összesen 44 kórust és zenei együttest tart számon, tagjainak száma mintegy 2100. [Szabadság, dec. 21.] 2001. szeptember 21.
Markó Béla a tervezett ro. nyelvtörvényről: a nemzeti nyelvek védelmének szükségessége valós gond Európában, de azt törvénnyel megoldani képtelenség; ha mindenképpen jogszabállyal akarják ezt megoldani, akkor biztosítani kell a kisebbségi nyelvek védelmét és az anyanyelvi jogok gyakorlását. – Az RMDSz elfogadja a közszolgálati adó nemzetiségi adásainak részleges ro. ny. feliratozását, de elutasítja ugyanezt a helyi nemzetiségi tévéadások műsorai esetében. [Szabadság, szept. 21.]
Egy órával nőtt a Ro. Rádió Kolozsvári Területi Adójának m. ny. műsorideje. [RMSz, szept. 21.] 2002. március 9.
Kormányrendelet rögzíti, hogy az országban élő nemzeti kisebbségek használhatják saját nemzeti jelképeiket (zászló, himnusz) a különböző hivatalos rendezvényeken. [Szabadság, márc. 9.]
Iliescu elnök fogadta az RMDSz küldöttségét; a megbeszélésen az alkotmánymódosítási elvekről is szó esett, de konkrét ügyek megoldása is napirenden szerepelt (tk. Héjja Dezső kegyelmi kérvénye). [Szabadság, márc. 9.] (→ 2002.03.20)
Zsombolyán Petőfi-mellszobrot avattak (Soltész Teophil és Varga Luigi István szobrászok alkotása). [NyJ, márc. 9.] (→ 2002.01.29)
A bukaresti közszolgálati rádióban a német és a m. szerkesztőség önálló szervezeti egységgé vált. A m. szerkesztőség vezetője Vincze Lóránt. [Népújság, márc. 9.]
Pár napra a m. nyelv, a míves beszéd fővárosa lett Nagyszalonta – ünnepségeket tartottak Arany János születésének 185. évfordulóján. [RMSz, márc. 9.]
lapozás: 1-16