ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 7 találat
lapozás: 1-7
Tárgymutató:
kisebbségek a szovjet utódállamokban (Moldova, Ukrajna stb.)
1991. szeptember 1.
Ro. és Moldova Köztársaság nagykövetségi szinten fölvette egymással a diplomáciai kapcsolatot. Könnyítéseket vezettek be az utasforgalomban (az állampolgárok útlevél nélkül, csupán a személyi igazolvány felmutatásával utazhatnak a szomszédos országba).
Moldova mintegy 100 ezer gagauz nemzetiségű lakója önrendelkezési jogot követelt a közösségnek. [MTI] – Az ukrajnai román kisebbség is szeretne érvényt szerezni jogainak – közölte az RTV. 1991. szeptember 3.
A két ház együttes ülést tartott Moldova Köztársaság függetlenségének kikiáltása alkalmából. A képviselők és szenátorok sorban üdvözölték a Pruton túli állam létrejöttét. Domokos Géza arra emlékeztetett, hogy a moldovai kisebbségek jogait törvény biztosítja: az óvodától az egyetemig párhuzamos oktatás folyik román és orosz nyelven. [RMSz, szept. 5.]1991. szeptember 28.
Az RMDSz OE rendkívüli értekezlete elfogadta a kormányban való esetleges részvételt. Közleményükben megfogalmazták a köv. alapelveket: a pártállam restitúciójának megakadályozása, helyhatósági önkormányzatok garantálása, kormánytól független rádió és televízió, a sajtó nemzeti uszításának törvényes megakadályozása, nemzetiségi min. felállítása, a privatizáció felgyorsítása. [RMSz, okt. 1.]
Az árnyékkormány álhíre (→ 1991.09.25) után újabb diplomáciai galiba: Petre Roman a Die Pressenek nyilatkozott, s ezt átvette a România Liberă. Az újság szerint Roman azt mondta, hogy a Moldovában élő oroszoknak azt javasolhatják, térjenek vissza azokra a területekre, ahonnan származnak. Ennek nyomán Mircea Snegur telefonon kért magyarázatot Iliescu elnöktől, aki intézkedett, hogy tisztázzák a kérdést. A Külügymin. nyilatkozatot adott ki, amelyben tisztázták, hogy Petre Roman az orosz kisebbséggel kapcsolatban kijelentette: sokan közülük a hazatérés lehetőségére gondolnak, de nem foglalt állást arról, hogy hazatérjenek-e. [RMSz, szept. 28.] 1991. október 15.
A székelyudvarhelyi RMDSz-szervezet úgy döntött, hogy a székelyföldi területi autonómia kérdése körül felszított indulatok miatt lemond a tervezett agyagfalvi megemlékező összejövetel megtartásáról. – Az MTI híre szerint az ügyvezető ro. kormány „Petre Roman aláírásával betiltotta az október 19-re tervezett agyagfalvi emlékgyűlést. A megemlékezést csak zárt helyiségben, szűk körű részvétellel engedélyezi. Az SzPCs letett előző szándékáról és elfogadta, hogy csak megemlékezés legyen” Agyagfalván. (→ 1991.10.19, 1991.11.24)
A lett legfelsőbb tanács (és nov. 6-án az észt alkotmányozó nemzetgyűlés is) állampolgársági törvényt fogadott el, amelynek értelmében a komm. idején betelepített orosz ajkúakat hontalanná tette és megfosztotta szavazati joguktól. 1991. november 20.
A Szabadság ismertette Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának a nemzetiségek jogairól nov. 1-jén kiadott nyilatkozatát. Ukrajna biztosítja a nemzetiségi-közigazgatási egységek létét, garantálja a nemzetiségek anyanyelvének használatát. Ahol egy tömbben élnek a nemzetiségek, ott a nemzetiségek nyelve az államnyelvvel együtt használható. A nemzetiségek használhatják nemzeti szimbólumaikat. [Szabadság, nov. 20.]
A ro. kormány nyilatkozatot adott ki a nemzeti kisebbségekről. A nyilatkozat szerint a kormány bízik abban, hogy a demokrácia és piacgazdaság irányába történő átmenet megteremti a feltételeket a kisebbségeket érintő problémák igazságos megoldásához. A kormány őrködni fog a kisebbségek jogai fölött, elősegíti önazonosságuk megőrzését, biztosítja az anyanyelvű oktatáshoz való jogot, az anyanyelv szabad használatát. A kisebbségek védelmet élveznek mindennemű erőszakos beolvasztási akcióval szemben. A kormány egyúttal figyelemmel követi, hogy a jogok gyakorlása ne vezessen a lakosság többi részétől való elkülönüléshez. [Szabadság, nov. 23.]1992. június 11.
Több erdélyi városban (Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen) a magyarok tüntetéseken tiltakoztak az oktatásügyi törvénytervezet ellen. 10-én Gh. Funar betiltotta a kolozsvári tüntetést, de – miután az RMDSz küldöttsége tárgyalt vele – visszakozott; a Báthory Gimn. udvarán tartott nagygyűlésen a ro. ellenzék képviselői is felszólaltak. [Szabadság, jún. 12.]
Nagyváradon ülésezett az RMEEÁÉ. Az ország vezetőihez, a Vatikánhoz, az ENSz-hez, az ET-hez és az EBEÉ-hez intézett felhívásukban megállapították, hogy a tanügyi törvénytervezet kisebbség- és egyházellenes. Ugyanott fölsorolták az egyházakat ért atrocitásokat (házkutatások, rombolások) is. [RMSz, jún. 17.] (→ 1992.01.17)
Moldova parlamentje széleskörű autonómiát szavazott meg az orosz ajkú népességnek a Dnyeszter menti részen, továbbá kimondta, hogy az orosz hivatalos nyelvnek számít. [RMSz, jún. 13.] 1995. január 24.
Göncz Árpád és Horn Gyula lemondta a ro. kormányfőtitkárral tervezett találkozót, így tiltakozva az RMDSz betiltását kilátásba helyező fenyegetések ellen. [RMSz, jan. 30.] – A Franfurter Allgemeine Zeitung (jan. 30.) ro. kudarcként kommentálta Hrebenciuc budapesti szereplését (→ 1995.01.23). A két ország alapvető érdeke a problémák megoldása, ha csatlakozni akarnak az EU-hoz és a NATO-hoz.
A CD nyilatkozatban ítélte el a négypárti megállapodást (→ 1995.01.20); ezzel Ro. olyan országgá válik, melynek vezetésében lényegében fasiszta téziseket nyíltan hirdető erők is részt vesznek; ez Ro. nemzetközi elszigetelődéséhez vezet. [RMSz, jan. 24.]
Romsics Ignác tanulmánya rávilágított: a SzU felbomlása előtt Európa legnagyobb kisebbsége a m. volt, most az orosz. Az új államok közül csak Csehországban van 10% alatt a kisebbségek aránya, a többi országban nagyobb ennél: Horvátország (12%), Szlovénia (12), Szlovákia (18), Litvánia (20), Belarusz (22), Ukrajna (27), Szerbia (34), Moldova (35), Macedónia (35), Montenegró (38), Észtország (38), Lettország (48), Bosznia-Hercegovina (56). [MN, jan. 24.]
lapozás: 1-7