ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
 

találatszám: 22 találat lapozás: 1-20 | 21-22

Tárgymutató: holokauszt / zsidóellenes pogrom

1991. január 21.

Kolozsvárott megtartották a m. történelmi egyházak képviselőinek értekezletét, mely levélben tiltakozott amiatt, hogy a földtörvény tervezetében nincs utalás az egyházak földállományának visszaadására vonatkozóan. Ismeretes, hogy az egyházak a múltban földjeik jövedelméből biztosították a karitatív tevékenységhez (kórházak, öregek otthona, árvaházak stb.) szükséges anyagi alapot.

A marosvásárhelyi „szobormászók” (→ 1990.10.12) perének fellebbviteli tárgyalásán az eredeti büntetést egy év két hónapra csökkentették. [RMSz, jan. 22.]

A parlamentben megemlékeztek az 1941. jan. 21-i bukaresti zsidóellenes pogromról, melyen Moses Rosen főrabbi is részt vett. A fővárosi sajtó különbözőképpen reagált az emlékezésre. Az Adevărul nemzetgyalázásnak nevezte az őszinte emlékezést. [RMSz, jan. 25.]

1991. szeptember 7.

Kolozsvárott megalakult a KOT keretében működő Politikai Testület. Tagjai közleményben hangsúlyozták, hogy autonóm önkormányzatokra van szükség, amelyekben biztosítani kell a nemzetiségek arányszámának megfelelő képviseletet. Szükség van nemzetiségi minisztériumra és vissza kell állítani a BTE-t. Ügyészi vizsgálatot kértek a VR tevékenységének tisztázására. [Szabadság, szept. 13.]

Iliescu elnök, izraeli látogatása során interjút adott két napilapnak. A riporter – példaként említve Lech Walesa és Antall József gesztusát, akik bocsánatot kértek az izraeli néptől a második világháborús holokausztért – rákérdezett a ro. elnökre, aki így válaszolt: „Én úgy hiszem, a román népnek nincs oka bocsánatot kérni a zsidó néptől, hiszen maga is szenvedett az európai fasizmus időszakában.” [RMSz, szept. 7.] (→ 1991.09.12)

1991. november 25.

Az RMDSz OE részt vett a kolozsvári zsinagógában tartott holokauszt-megemlékezésen és az ezt követő (a Szent Mihály-templomban tartott) ökumenikus istentiszteleten, ahol az RMDSz szónoka az erdélyi magyarság nevében bocsánatot kért a vidék zsidóságától az 1940 és 1944 közötti atrocitásokért. [RMSz, nov. 28.; Szőcs Géza beszédét lásd: RMSz, 1992. febr. 1.]

Manfred Wörner NATO-főtitkár meghívására Nicolae Spiroiu védelmi min. vezetésével katonai küldöttség utazott Brüsszelbe, a NATO főhadiszállására. [RMSz, nov. 27.]

1993. április 23.

A PRM nyílt levélben ítélte el azt, hogy Iliescu részt vett a Holokauszt Emlékmúzeum megnyitóján (→ 1993.04.21). A PRM tagadja a ro. holokausztot, a látogatást pedig úgy ítéli a párt, hogy Iliescu az országot a cionista diktatúra uralma alá akarja hajtani. [MH, ápr. 26.]

Gh. Funar bejelentette, hogy népszavazást akar kiíratni arról, hogy legyen-e a városban m. konzulátus és visszaállítsák-e a BTE-t. [PH, ápr. 26.] (→ 1993.04.30)

1993. október 23.

Az RMDSz Maros megyei és városi elnöksége nyilatkozatban tiltakozott az ellen, hogy a városban minden előzetes engedély nélkül nekifogtak egy Antonescu-szobor alapozási munkáinak. Antonescu háborús bűnös volt, akit tk. háromszázezer zsidó kiirtásáért ítéltek halálra. – A polgármesteri hivatal elrendelte a munkálatok beszüntetését. [RMSz, okt. 27., okt. 30.] (→ 1994.01.13)

1994. május 6.

Az utódállamok m. érdekvédelmi szervezetei (RMDSz, EPM, VMDK, KMKSz) állásfoglalást írtak alá, melyet ápr. 29-i találkozójukon fogadtak el. A h. t. magyarság a belső önrendelkezést, az autonómia útját választotta, e törekvésük támogatása az összmagyarság erkölcsi kötelessége. Ehhez szükségszerű a h. t. magyarsággal törődő önálló kormányzati intézmények fenntartása. [Utalás Horn Gyula kijelentésére (→ 1994.04.15), miszerint a m. kormány megszüntetné a HTMH-t.] [Népszabadság, máj. 6.]

Elhunyt Moses Rosen, a Romániai Zsidó Közösségek Szövetségének elnöke. Iliescu elnök a Coral zsinagógában rendezett gyászszertartáson elismerte, hogy a vasgárdisták a zsidók ezreit ölték meg és elítélte azokat, akik rehabilitálni akarják „az embertelen kegyetlenséggel elkövetett tetteket”. [RMSz, máj. 10.]

1995. augusztus 11.

Beke Mihály András a padinai vasgárdista táborban járt (→ 1995.08.09), s ezzel kapcsolatos élményeit tárta az olvasó elé: gyarapodnak a szélsőjobb mozgalmak, Marian Munteanu, az 1990-es diákvezér a legionárius hagyományokat ápoló Romániáért Mozgalom vezére; a Nemzeti Jobboldal Pártjának érdekeiért Cornel Brahaş parlamenti képviselő is kiállt stb. A táborozó fiatalok tagadják a ro. holokausztot. Arra az ellenvetésre, hogy a vasgárdisták két miniszterelnököt (Duca, 1933; Călinescu, 1939) is megöltek, az ifjak azt válaszolták: megbüntették őket. [ÚM, aug. 11.]

1999. január 6.

A Szigethegység bányászai is csatlakoztak a Miron Cozma által vezetett Zsil-völgyi sztrájkhoz. Cozma fő politikai szövetségese, C. V. Tudor a parlament összehívását követelte és azt kérte a lakosságtól, kezdjen általános sztrájkot Emil Constantinescu elnök „nép- és nemzetellenes” politikájának megbuktatása érdekében. [Népújság, jan. 6.]

Radu Vasile lemondott minden pártbeli tisztségéről, a PNTCD ideiglenes főtitkára Constantin Dudu Ionescu lett. Sajtóértesülések szerint Radu Vasile leváltását Ion Diaconescu kezdeményezte, és a párt ezzel elszigetelte a kormányfőt. [Sajtóf., jan. 6.]

A ro. kormány bevezette a holokauszt-ismeretek kötelező oktatását az általános iskoláktól az egyetemig – jelentette be az oktatási minisztérium szóvivője. [RMSz, jan. 7.]

1999. szeptember 8.

Az RMDSz szenátusi frakciója úgy döntött, hogy támogatja a földtörvénynek a képviselőházban elfogadott változatát. Csapó I. József ezt nem vállalta, ezért a frakció visszahívta őt a mezőgazdasági szakbizottságból. (Nota bene: Csapó a tanügyi törvény új formáját is ellenezte; ]990707) [Szabadság, szept. 8.] (→ 1999.09.09, 1999.11.09, 1999.11.20)

A KREK közleménye szerint jogerőre emelkedett a ref. püspökség székházának visszaadására vonatkozó határozat. Az épület egyúttal a PKE székhelye is lesz. [Szabadság, szept. 8.]

Kallós Miklós, a kolozsvári Zsidó Hitközség elmondta: a két vh. közötti 18 ezres közösségnek csak a töredéke él már a városban: a holokausztot mindössze 8%-uk élte túl, s azok nagy része kivándorolt; a városban ma nincs több 300 zsidónál. Az országban mintegy 12-14 ezer zsidó él. [Szabadság, szept. 8.]

Alföldi László veszi át Bitay Károly helyét a kolozsvári m. főkonzulátuson. Alföldi ismerősként tér vissza, ui. a 80-as években ő volt a kolozsvári konzul. [Szabadság, szept. 8.]

Csíkszeredában a Gábor Dénes Főiskola képviselője a város informatikus szakembereivel tanácskozott. A Főiskola kihelyezett tagozatot szeretne nyitni a városban. Selinger Sándor elmondta: Erdélyben 6 éve működik a Főiskola, 6 városban 500 hallgatója van. Már megtörtént az akkreditálás is. [HN, szept. 9.]

2000. április 7.

A Legfelsőbb Bíróság elutasította a prefektúra kérését, így Gh. Funar továbbra is polgármester maradhat. (→ 2000.01.24, 2000.02.16) [Szabadság, ápr. 7.]

Petre Roman Berlinben kijelentette: „Ro.-ban erősebb a demokrácia a nacionalisták által terjesztett szólamoknál és jelszavaknál.” [Szabadság, ápr. 10.]

Márton Áron püspök – annak okán, hogy 1944-ben fölemelte a szavát a zsidók deportálása ellen – megkapta A népek igaza kitüntetést a jeruzsálemi Jad Vasem Intézettől. A díjat Izrael bukaresti nagykövetségén adják át Jakubinyi Györgynek. [RMSz, ápr. 7.] (→ 2000.06.22)

Összeült a Ref. Egyház Zsinata. Közleményt adtak ki, amely szerint a zsinat elfogadta az új kánont és az új fegyelmi szabályzatot. Dokumentumot fogalmaztak meg az egyházi törvénykezéssel kapcsolatosan, valamint az egyházi ingatlanok és iskolák ügyében. [SzFÚ, ápr. 10.]

2001. június 18.

A bukaresti Dalles teremben gyűltek össze azok a volt vasgárdisták és a mozgalom szimpatizánsai, akik tagadják a holokauszt valóságát. [RMSz, jún. 18.]

Egy rendőri különítmény kísérte a bíróságra Cyrill Bürgel svájci üzletembert, a Basel Hilft Alapítvány egykori vezetőjét; a csereháti botrányban főszerepet játszó svájcit néhány óra után szabadlábra helyezték, de 30 napig nem hagyhatja el az országot. Egykori üzlettársa, Aristide Roibu, az Aris Industrie Rt. igazgatója jelentette föl, többek között a csereháti építkezés finanszírozása ügyében. Kölcsönösen lopással és csalással gyanúsítják egymást. [RMSz, jún. 18.]

2001. július 18.

Adrian Năstase Izraelben a ro. államfő és kormány nevében megkövette a zsidóságot az 1941–1944 között Ro.-ban elkövetett zsidóellenes tettek miatt – azok helyett, akik annak idején elkövették azokat. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: Antonescu fölött az ítéletet a történelem mondta ki és azok, akik tanúi voltak tetteinek. [RMSz, júl. 18.]

A PSD nem akarja alapjaiban módosítani az alkotmányt, csak összhangba hozni az európai joggyakorlattal – nyilatkozta Octav Cozmâncă közigazgatási miniszter. [Szabadság, júl. 18.]

Markó Béla kinevezett egy 8-tagú bizottságot, amely az RMDSz szempontjai szerint teszi meg alkotmánymódosító javaslatait (→ 2001.07.13). [Táj., júl. 18.]

2002. március 28.

Éles vita zajlott Ion Antonescuról a szenátusban. Păunescu élesen bírálta Michael Guest amerikai nagykövetet azért, mert a diplomata egy nyilatkozatban azt hangoztatta, hogy Ro. az Antonescu-rendszer idején részt vett a holokausztban és a románok hallgatólagosan támogatták a zsidóüldözést. C. V. Tudor szerint Ro.-ban nem volt holokauszt, csak Észak-Erdélyben, ahol a bűn a magyarokat terheli. [Szabadság, márc. 28.]

Befejeződött a népszámlálási adatok fölvétele, az első hivatalos adatok júniusra várhatóak. [Szabadság, márc. 28.]

Tonk Sándor a M. Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetést vehette át Mádl Ferenctől. [Szabadság, márc. 28.]

Mircea Cărtărescu a ro. nemzeti mítoszok lebontását tartja egyik feladatának. A lipcsei könyvvásáron arról tartott előadást, hogy miként lettek foglyai a románok annak az illúziónak, hogy ők különbek, mint a Balkánon élő többi nép. [RMSz, márc. 28.]

2003. május 4.

Marosvásárhelyen leleplezték Izsák Márton bronzszobrát, amely a holokauszt helybeli áldozatainak állít emléket. [Népújság, máj. 5.; Szabadság, máj. 5.; Háromszék, máj. 8.]

2003. június 14.

A ro. kormány 2002-ben sürgősségi kormányrendeletbe foglalta, hogy a holokauszt tagadása öt évig terjedő börtönnel büntethető. Most pedig a kormány leszögezte, hogy Ro. határain belül 1940–45 között nem volt holokauszt. [Krónika, jún. 14.] ● [A hintapolitika ilyen pregnáns megnyilatkozása élénk nemzetközi visszhangot váltott ki, s itthon is hosszas sajtópolémia alakult ki a témáról.] – Elsőként a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet utasította vissza a kormány állítását és számadatokkal igazolta, hogy a zsidó áldozatok száma sokkal nagyobb mértékű volt Ro.-ban, mint a sokat kárhoztatott Észak-Erdélyben. [Krónika, jún. 16., jún. 17.; Szabadság, jún. 17.] (→ 2003.06.18)

2003. június 18.

Az izraeli külügymin. bekérette Ro. nagykövetét, hogy tisztázzák a holokauszt-ügyben tett kijelentést (→ 2003.06.14). „Izrael aggodalommal fogadta a ro. kormány nyilatkozatát, amely nem felel meg a történelmi valóságnak.” – A ro. lapok pártállásuk és nacionalizmusuk foka szerint kommentálták az ügyet. Egy lakossági gyorsfelmérés szerint a megkérdezettek ¾-e nem ismeri el Ro. bűnösségét. [Szabadság, jún. 18.] – Iliescu elnök is nyilatkozott az ügyben – úgymond, Ro.-ban nem volt holokauszt, csak „bizonyos személyek” vettek részt abban, s annak a történelmi korszaknak „bizonyos pillanataiban intézkedéseket hoztak” a romániai zsidósággal szemben. [RMSz, jún. 19.] (→ 2003.06.21)

A parlament egyeztető bizottsága kedvezően véleményezte a kisebbségek bíróság előtti nyelvhasználatáról szóló törvénycikket (→ 2003.05.23). A törvényt 2004. jan.-tól alkalmazzák. [Szabadság, jún. 18., jún. 28.]

2003. június 21.

Cristian Diaconescu, külügyi államtitkár, az EBESz konferenciáján, holokauszt-ügyben kijelentette: minden népnek vállalnia kell történelmét; elismételte a kormány két nappal előbb közzétett álláspontját, miszerint a ro. állam 1940–44 közötti vezetői háborús és emberiségellenes bűnökért felelősek. [Krónika, jún. 21.; EN, júl. 1.] (→ 2003.07.26)

Ro. számára elfogadhatatlan Andreas Gross svájci szakértő jelentése, mert fölveti a nemzeti alapon megvalósuló területi autonómia eszméjét – nyilatkozta Gh. Prisăcaru, az ET-küldöttség vezetője. A jelentés szerint az autonómia kedvező módja lehet bizonyos, Európában föllelhető feszültségek megoldásának. [Krónika, jún. 21.; Szabadság, jún. 26.] (→ 2003.06.26)

Folyamatban van a MOGyE melletti bábaképző akkreditálása, ahol – a rektorhelyettes szerint – m. nyelven is fognak oktatni. [Népújság, jún. 21.]

2003. július 26.

Tusványoson tk. Schöpflin György politológus, Adrian Severin és Emil Constantinescu tartott előadást az EU-csatlakozásról. Orbán Viktor hangsúlyozta: Mo.-n összefogásra van szükség az unióban rejlő előnyök kihasználásához. [Szabadság, júl. 26.; SzFÚ, júl. 26.]

Az izraeli külügymin. hivatalába rendelte Ro. tel-avivi nagykövetét, hogy tisztázza: Ion Iliescu holokauszttal kapcsolatos kijelentése (→ 2003.06.18 20é.s. 20eg.y. 20ut.ó.bb 20in.te.rj) Bukarest hivatalos álláspontjának tekinthető-e. [Népújság, júl. 26.] – Az elnök magyarázatot adott a szerinte félremagyarázott kijelentésre, mondván, hogy az interjúból kiragadott részletek alapján ítélkeztek róla. A közlemény rámutat: az államfő személyében Ro. elismerte a zsidóság ellen elkövetett tetteket és hajlandó felelősséget vállalni ezekért a cselekedetekért. [Krónika, júl. 28.] – Ion Iliescut legalább annyira határozottan el kell szigetelni, mint Jörg Haidert, az osztrák szélsőjobb vezetőjét, ha Ro. nem intézkedik a zsidóellenes fasizmus feléledése ellen – olvasható a Jerusalem Post kommentárjában. [Népújság, júl. 28.] – Iliescu elnök levelet küldött az izraeli elnöknek, amelyben amiatt sajnálkozott, hogy a Haaretz c. lapnak adott interjút tévesen értelmezték. [Szabadság, júl. 29.] (→ 2003.07.31)

A verespataki aranybánya ügyében ro.–m. szakértői vegyes bizottság összehívását sürgeti Persányi Miklós m. környezetvédelmi min. [RMSz, júl. 26.] (→ 2003.07.22)

Garda Dezső törvénytervezete szerint a mezőgazdasági és erdőtársulásokat 2020-ig mentesítenék az állam iránti anyagi kötelezettségek alól, ugyanakkor információs támogatást kapnának az uniós pénzforrások megpályázásához. [HN, júl. 26.]

2003. július 31.

Mose Kacav izraeli elnök levélben válaszolt Ion Iliescunak (→ 2003.07.26), s reményét fejezte ki, hogy Ro. „szembe tud nézni a múltjával és azzal a ténnyel, hogy a romániai zsidóknak több, mint a fele halt meg a holokauszt idején”. [Szabadság, júl. 31.; Krónika, aug. 4.]

A diplomáciai levélváltások közben új szélsőjobb hírlap jelent meg a standokon: Obiectiv legionar. [RMSz, júl. 31.]

2003. szeptember 19.

Ro. is kivette a részét a holokausztból, amely az ország történelmének tragikus fejezetét alkotja, s ezt nem lehet elhallgatni az ifjú nemzedék előtt – mondta Răzvan Theodorescu azon a könyvbemutatón, ahol az ET kiadásában kiadott 150 oldalas kézikönyvet mutatták be. A kiadványt ingyen osztanák ki a ro. középiskolákban, hogy a fiatalok megismerjék a vészkorszak valóságát. [SzFÚ, szept. 19.]


lapozás: 1-20 | 21-22




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék