ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
 

találatszám: 131 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-80 ... 121-131

Névmutató: Frunda György

1996. május 31.

Frunda György elmondta: a kisebbségi kérdés európai megítélése sokat változott 1990 után, azt már önálló emberjogi problémaként kezelik. Sikerült elérni, hogy kisebbségi ügyekben az ET ne csak a kormányokkal, hanem a kisebbségi szervezetek képviselőivel is tárgyaljon. Szerinte az ellenőrzés lehet a garancia arra, hogy Ro. is betartsa a szerződéseket. Meleşcanu csúsztatott, amikor a kisebbségi keretegyezmény érvénytelenségéről (→ 1996.04.01, 1996.04.09) beszélt, ui. az egyezmény az aláírás pillanatában kötelezővé válik az aláíró számára és nem függ attól, hogy még ki írta alá. Az országot „egy intoleráns, xenofób és nemzetiségellenes kormánykoalíció vezeti”. [RMSz, máj. 31.]

1996. június 19.

Frunda György elmondta: az RMDSz elkészítette kommentárját ahhoz a jelentéshez, amelyet az ET raportőrei készítettek Ro.-ról; ebben a kommentárban az RMDSz a kormány kétszínű magatartását nehezményezi, amire az 1201-es ajánlás körüli huzavona a legjobb példa. [Táj., jún. 21.]

Az MVSz (önmeghatározása szerint: az összmagyarság pártok feletti érdekvédelmi szövetsége) világtalálkozójának (→ 1996.06.16) zárónyilatkozata megállapította: megrekedtek a h. t. magyarok emberjogi küzdelmei; aggasztó jelei vannak a nemzetállami sovén türelmetlenségnek, az etnikai arányok tudatos megbontásának, a mohó asszimilációs törekvéseknek – mindezek ellen a világtalálkozó résztvevői erélyesen tiltakoznak. A kongresszus kimondta az egységes m. nemzet kialakításának szükségességét, ennek érdekében olyan kapcsolat- és intézményrendszert kell teremteni, amely kifejezi a 3 részre tagolt magyarság helyzetét és érdekeit, kialakítva a kárpát-medencei m. kultúra közös intézményeit és szövetségeit. [RMSz, jún. 21.]

Az RMGE vezetősége kétnapos kihelyezett ülést tartott Szilágysomlyón, ahova mezőgazdasági népfőiskola beindítását tervezik. [RMSz, jún. 19.]

Csapody Miklós (MDF) Horn Gyulának a világtalálkozón elhangzott szavaira („a h. t. magyarok tegyék világossá: az autonómiára irányuló törekvésük nem szeparatizmust, nem elszakadást, nem területi igényeket jelent, hanem az európai normákkal, követelményekkel összhangban álló autonómia megteremtését”) kért bővebb magyarázatot. Ha a kormányfő ismerné ezeket a koncepciókat, akkor nem kérne ilyesmit. [ÚM, jún. 19.]

1996. június 28.

Az ET parlamenti közgyűlése megvitatta Bindig német képviselő jelentését a kisebbségi jogok védelméről. A jelentés támogatja az eddig elfogadott kisebbségvédelmi dokumentumokat, köztük a sokat vitatott 1201-es ajánlást is. Felszólalásában Frunda György hangsúlyozta, hogy az új értelmezés, amelyet a Velencei Bizottság adott az ajánlásnak, elhárít minden kétértelműséget a vitatott 11. szakaszt illetően. A Bindig-jelentés felhívta a figyelmet arra, hogy a tagállamok szerezzenek érvényt a kisebbségvédelmi keretegyezménynek, s a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának. A közgyűlés elfogadta az új kisebbségvédelmi ajánlást, gyakorlatba ültetése azonban kétséges – vélte a Curentul c. lap –, mert maximalista követelményeket támaszt. [RMSz, jún. 28.]

Brassóban a megyei tanács alelnökévé választották Madaras Lázárt, ezért lemondott parlamenti képviselői mandátumáról. A helyét Török Ernő foglalta el. Neményi József Nándor is lemondott képviselői mandátumáról, mert őt a Versenytanács tagjává választották. [Táj., jún. 28.]

1996. július 14.

Az SzKT kolozsvári ülése arról döntött, hogy önálló jelöltet indít az államelnök-választáson. Miután Markó Béla, Borbély Imre és Tőkés László nem vállalta a jelölést, az SzKT a két megmaradt jelölt (Smaranda Enache és Frunda György) közül az utóbbit választotta meg. Az autonómiáról való népszavazás nem tűzhető napirendre mindaddig, amíg az RMDSz nem véglegesítette autonómia-satútumát; az SzKT egyetért a budapesti m.–m. tanácskozás (→ 1996.07.05) zárónyilatkozatával. [Táj., júl. 15.] (→ 1996.07.17)

Kötő József a m. nemzeti közösség önszerveződéséről tartott előadást; közel 400 egyesület, szövetség és alapítvány alakult meg Erdélyben, s jószerével minden szakágazatot lefednek, a könyvtárügytől a kórusmozgalomig, az amatőr színjátszóktól a m. tudományosságig. Az EMKE társszervezetei igyekeznek megteremteni a közművelődési infrastruktúrát. [EN, aug. 14., aug. 21.]

1996. július 24.

Az amerikai törvényhozás két tagjának Iliescuhoz és Constantinescuhoz írt levele azt nehezményezte, hogy a legnagyobb kedvezmény elvének megadását – a kongresszus intelmei ellenére – a ro. hatalom választási esélyeinek növelésére használta föl (→ 1996.07.20). [RMSz, júl. 26.]

Frunda György leszögezte: elnökjelölti programja az RMDSz programján alapul és a budapesti záródokumentumból is benne lesz minden olyan gondolat, amely megfelel a szervezet programjának. [RMSz, júl. 26.]

Fodor Sándor író ragaszkodik az MVSz-hez, tiszteli annak vezetőit és céljait, ennek ellenére megdöbbentette a hír, hogy Tibori Szabó Zoltánt elítélték a „legnagyobb erkölcsi tekintélyt megtestesítő” püspökök (→ 1996.07.16). Fodor szerint Tibori nem ellenséges szándékkal írt az MVSz-ről. [Szabadság, júl. 24.] – Az ügy nagy hullámokat vetett, melyek Mo.-ra is átcsaptak. A m. sajtóban éles állásfoglalások kaptak helyet, tk. Bodor Pál és a Nyilvánosság Klub írt az esetről. (→ 1996.08.14)

1996. augusztus 2.

Az RMDSz elvárja, hogy a hatalom biztosítsa a ref. világtalálkozó zavartalan lebonyolítását. Markó Béla felkérte a szövetség tagjait, hogy a hagyományos erdélyi ökumenizmus jegyében vegyenek részt az eseményeken. [Táj., aug. 2.]

Az AEÁ nem támogatja a kelet-európai nemzeti, etnikai kisebbségek területi autonómiára való törekvéseit, de szorgalmazza a teljes politikai jogegyenlőséget és elvárja a többségi államtól a kisebbségek önazonossága megőrzésének teljes körű biztosítását. [Népszabadság, aug. 2.]

Az RMDSz múlt heti sajtótájékoztatóján Frunda György két nyelven üdvözölte a sajtó képviselőit, ezzel is jelezve: az autonómia-elképzelés magába foglalja a kétnyelvűséget is. Markó Béla jelezte, hogy beindult az előkampány, ezzel együtt a nacionalista hangvétel és a magyarellenesség. Ennek a zászlóvivője a kormánypárt és az államelnöki hivatal. [BL, aug. 2.]

1996. augusztus 15.

Frunda György szerint az autonómia nem területi jellegű, hanem a helyi területi közösségek autonómiája, ami feltételezi az illető területen többségben élő nemzeti kisebbségek sajátos jogait, mint például az anyanyelv használatát a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban, kétnyelvű feliratokat, anyanyelvű iskolákat stb. [ÚM, aug. 15.]

Az RMKdP nyilatkozata leszögezte: az alapszerződés csak úgy lehet teljes értékű, ha belefoglalják, hogy bármilyen felmerülő jogvita esetén a két állam milyen pártatlan nemzetközi döntőbíróság illetékességét fogadja el. [RMSz, aug. 17.]

1996. szeptember 10.

Frunda György az alapszerződésről és az SzKT állásfoglalásáról (→ 1996.09.06): „A fejünk felett döntöttek, politikailag abszolút alkalmatlan időpontban. Az RMDSz úgy értékeli: az alapszerződés nem biztosít objektív ellenőrző mechanizmust és reális jogi orvoslási lehetőséget. (…) Miután a döntés megszületett, nincs más lehetőségünk, minthogy azt tudomásul vegyük (…), ill. parlamenti úton, törvényalkotással orvosolni a hiányosságait.” [Szabadság, szept. 11.]

Nyilvánosságra hozták az Alkotmánybíróság döntését, miszerint Iliescu az 1996-os elnökválasztáson is indulhat. A törvények értelmében ui. csak kétszer lehet valaki elnök, de az 1990–92-es időszakot nem kell figyelembe venni, mert az alkotmányt csak azután fogadták el. Az ellenzék felháborodottan fogadta a döntést. [Szabadság, szept. 10.]

1996. október 1.

Frunda György, az RMDSz államelnök-jelöltje, a szövetség bukaresti székházában ismertette az RMDSz autonómia-koncepcióját és saját programját. [Táj., okt. 2.]

Udvarhelyszék jelöltjei, az előválasztások nyomán: képviselői lista: Asztalos Ferenc, Antal István; szenátorok: Verestóy Attila. – Csíkszék jelöltjei: képviselők: Ráduly Róbert, Borbély Ernő, Sántha Pál Vilmos, Papp Kincses Emese, Nagy Benedek; szenátorok: Hajdú Gábor, Mátéffy Győző. – Gyergyó képviselőjelöltjei: Nagy István, Garda Dezső, Petres Sándor, Eigel Tibor. [RMSz, okt. 1.] (→ 1996.10.21)

Czirják Árpád, érseki helynök, a BBTE tanévnyitóján, beszédét latinul kezdte, m. imádsággal folytatta, majd románul és héberül szólt, végül magyarul köszöntötte a tanárokat és hallgatókat. Matei Basarab, aki egy évvel korábban is botrányt keltett, a hallgatósághoz fordult: engedik-e, hogy magyarul beszéljen? A válasz hangos igen volt. [Szabadság, okt. 2.]

Antal István parlamenti interpellációban tisztázta a csereháti ügyet. A Basel Hilft Alapítvány támogatásával fogyatékos gyerekek kisegítő iskoláját kezdték építeni a Cserehát nevű városrészben (→ 1996.04.03, 1996.09.07), időközben az Aris Industrie Rt. a Szeplőtelen Szívek Kongregációja apácarendnek adományozta a befejezés előtt álló épületet. A szerződés érvénytelen, ezért folyik a vita. [UH, okt. 3.]

1996. október 14.

A CNA helyt adott az RMDSz tiltakozásának, amiért a televízió választási műsora megtagadta Frunda György kampányfilmjének sugárzását, arra hivatkozva, hogy Frunda azon magyarul beszélt (noha a klippet ro. felirat kísérte). Az RMDSz ezt politikai diszkriminációnak minősítette, akárcsak az állami támogatás visszatartását (→ 1996.10.03). [Szabadság, okt. 14.]

Még a döntés-előkészítés fázisában elakadt a HTMH és a NEKH összevonása. [Szabadság, okt. 14.] (→ 1996.08.17, 1996.09.03, 1996.09.23)

Kétéves fennállását ünnepelte Hargita és Kovászna ortodox püspöksége. Joggal állapíthatták meg, hogy két évtizedre elegendő munkát végeztek: apácakolostort alapítottak, szobrokat állítottak, templomokat építettek, saját történelmi múzeumot hoztak létre. „A püspökség feladata, hogy újból felfedezze, érdekké avassa e zóna ro. múltját, minden lehetséges – főleg vallási és művelődési – eszköz felhasználásával” – áll a kolozsvári ortodox érsek táviratában. [RMSz, okt. 14.]

1996. október 15.

Frunda György gyulafehérvári és dévai kampányútja idején ro. ny. röpcédulák jelentek meg a lakossági postaládákban. A röpcék Göncz Árpád köztársasági elnök állítólagos Erdéllyel kapcsolatos nyilatkozata alapján támadta a magyarokat. A sajtó munkatársai kiderítették, hogy a röpcédulán, a forráshely megadása nélkül idézett szöveg Bajcsy-Zsilinszky Endre 1944-es angol ny. könyvéből származik, amit Göncz Árpád fordított magyarra. [Népszabadság, okt. 16.; RMSz, okt. 17., okt. 19.] – Frunda Tordán is találkozott választóival, ahol elmondta: az erdélyi tolerancia újjászületéséért harcol, annak pedig egyik feltétele a nemzeti közösségek jogainak biztosítása. További célok: az anyanyelv-használat biztosítása minden területen, kétnyelvű feliratok, az elkobzott vagyon visszaszolgáltatása. [Szabadság, okt. 15.] (→ 1996.10.26)

Egyre csökken Gh. Funar pártjának népszerűsége, a legutóbbi felmérés szerint csupán 4% a párt orsz. támogatottsága. Több meghatározó személyiség kilépett a PUNR-ből, legutóbb a párt főtitkára, Valer Suian is. [MN, okt. 15.]

1996. november 2.

Valószínűnek látszik, hogy a 328 képviselői és 143 szenátori helyért folyó választási küzdelmet a CDR – amely korábban megvált a liberálisoktól és az RMDSz-től – nyeri. [A 328 helyre a szavazás nyomán kerülnek be a képviselők, ezen kívül 15 helye van a többi kisebbségnek.] A 15 ellenzéki pártot tömörítő CDR vezére Emil Constantinescu, aki Coposu halála után nehezen tudja összetartani a konvenciót. A CDR erős magva a monarchista beállítottságú PNTCD. A 16 [!] elnökjelöltből mindössze 6-nak van esélye 3%-nál több szavazatot szerezni: Ion Iliescu (PDSR), Emil Constantinescu (CDR), Petre Roman (az USD elnöke), Frunda György (RMDSz), Gh. Funar (PUNR), C. V. Tudor (PRM). [HVG, nov. 2.]

Évekig tartó utánajárás, kérvényezés nyomán – a tettlegességig fajuló helyi konfliktusok ellenére – Somkeréken (Beszterce-Naszód megye) sikerült m. tagozatot indítani. Az elemi isk. összevont osztályaiba 10 kisiskolás járhat. [RMSz, nov. 2.]

1996. november 3.

A parlamenti és az elnökválasztás első fordulója Ro.-ban. – Bihar megyében a leadott szavazatszámok alapján a pártok „helyezései”: képviselők: RMDSz, CDR, PDSR; szenátorok: CDR, RMDSz, PDSR. [BN, nov. 6.] – Gyergyószentmiklóson az elnökjelöltekre 12.778 szavazatból 10.364-et Frunda György kapott, Emil Constantinescu pedig 828-at. A képviselőlistán 12.608 szavazatból az RMDSz 10.110-et, Borbély Imre független képviselő 469 szavazatot kapott (az egész Hargita megyében pedig 2356-ot). – Szilágy megyében mind a képviselőknél, mind a szenátoroknál az RMDSz lett az első. [RMSz, nov. 6.] (→ 1996.11.08)

1996. november 6.

Markó Béla az elnökválasztás utáni együttműködés lehetőségeiről folytatott megbeszélést Ion Diaconescuval (PNTCD), Emil Constantinescuval, valamint Mircea Ionescu-Quintusszal (PNL) [Quintus szerint Viorel Cataramă alelnök nyilatkozata – miszerint nem lépne koalícióba az RMDSz-szel – egyszerű magánvélemény]. [Táj., nov. 6.]

Az ET parlamenti közgyűlése jogi bizottságának strasbourgi ülésen a Ro.-ról szóló, ún. Jansson-jelentés volt a fő téma. Frunda György elmondta, hogy bár a jelentés titkos volt, tartalma – a sajtónak köszönhetően – már széles körben ismert. Javasolta, hogy az új kormány beiktatása után újabb monitoring-bizottság látogasson Ro.-ba, s ellenőrizze az 1993-as ígéretek teljesítését. [Táj., nov. 7.]

A MADISz rendezésében megkezdődött a 4. marosvásárhelyi Alter-Native rövidfilm-fesztivál. (→ 1995.10.12, 1997.10.08)

1996. november 8.

Az RMDSz összesített választási (→ 1996.11.03) eredményei: Frunda György 761.007 szavazat (6,02%), az elnöki listán a 4. hely. – Szenátorok: 836.705 (6,81%) = 11 hely a szenátusban; képviselők: 812.206 (6,64%) = 25 hely a képviselőházban. Összesen 36 hely (1990: 12+29 = 41; 1992: 12+27 = 39 hely). (→ 1996.11.12)

Az RMDSz szavazatszámai összesítve (vesd össze: ]900530, 920927): Szenátus (1990: 1,094.353; 1992: 831.469; 1996: 836.705); Képviselőház (1990: 983.890; 1992: 811.29; 1996: 812.206).w Szenátorok: Csapó I. József, Eckstein-Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila. [Lőrincz Gyula Giurgiu megyében lett szenátor, az újraosztott töredékszavazatoknak köszönhetően! – RMSz, nov. 18.]. w Képviselők: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Garda Dezső, Kakassy Sándor, Kelemen Atilla, Kerekes Károly, Kónya-Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. [Táj., nov. 8.] (→ 1996.11.12)

Adrian Năstase felhívta a közvélemény figyelmét a „potenciális veszélyre”, miszerint az RMDSz lesz a „mérleg nyelve” (azaz: a m. szövetség fogja eldönteni a parlamenti többséget). Emil Constantinescu szerint nevetséges dolog m. veszélyről beszélni az alapszerződés aláírása után. [Népszabadság, nov. 9.]

Markó Béla elemezte az RMDSz eredményeit és felkérte a választókat, hogy a 2. fordulóban (→ 1996.11.17) szavazzanak Emil Constantinescura. [Táj., nov. 11.]

1996. november 28.

Bukarestben, az SzKT rendkívüli ülésén, a kormányzati szerepvállalásról folyt a vita. Ezt többen is ellenezték (EMK, ]961126) vagy szigorú feltételekhez kötötték (KREK, ]961121) és azt is szóvá tették, hogy az SzKT kész tények elé állította a tagokat, ui. a tárgyalások már előrehaladott állapotban vannak. Frunda György hangsúlyozta: ehhez hasonló helyzet még nem volt, belülről kell megpróbálni megoldani a kérdéseket. Az SzKT végül nagy többséggel elvi jóváhagyását adta a koalíciós tárgyalások folytatására. [RMSz, nov. 28.] (→ 1996.12.12)

A PAC és a PL’93 koalíciója még az 1%-ot sem érte el a választásokon, ezért a PAC vezetősége – az elnök (N. Manolescu) kivételével – lemondott. [BN, nov. 28.]

1996. december 4.

A parlamenti bizottságokban több RMDSz-képviselő is posztokat kaphatott. A képviselőházi bizottságokban Vida Gyula, Elek Barna, Asztalos Ferenc, Antal István, Bárányi Ferenc, a szenátusiakban Seres Dénes, Csapó I. József, Hajdú Gábor, Frunda György és Pataki Bálint kapott elnöki, alelnöki vagy titkári posztot. [Szabadság, dec. 5.]

Emil Constantinescu elmondta: a választások eredményeként Ro. „tökéletesen demokratikus országgá vált”; ezt bizonyítja az RMDSz részvétele a kormányzásban, ami véget fog vetni mindenfajta vitának arról, hogy Ro.-ban etnikai konfliktus lenne. [Szabadság, dec. 4.]

1996. december 12.

Kovács László meghívta Adrian Severint az alapszerződés ratifikációs okmányainak kicserélésére – ezzel az aktussal életbe lép a szerződés. [RMSz, dec. 14.] (→ 1996.12.27)

Tőkés László – Mit kíván a romániai m. közösség? címmel – közzétette az SzKT-n (→ 1996.11.28) elmondott beszédét, amelyben azt sérelmezte, hogy az RMDSz nem rögzítette előre a koalícióba lépés feltételeit. – „Az RMDSz-t a Frunda-féle választási különítmény hajszolta be a kormányba.” „A neptuni irányvonal az önfeladás politikája.” – Előzőleg meg kellett volna fogalmazni az RMDSz tárgyalási feltételeit, igényeit és elvárásait, valamint a teljesítésükre vonatkozó biztosítékokat. Továbbá: ültessék életbe a [z 1918-as!] Gyulafehérvári Határozatok nemzeti kisebbségekre vonatkozó tételeit, szerezzenek érvényt az ET 176/1993. sz. dokumentumába foglalt ajánlásoknak (melyek teljesítésére a ro. kormány kötelezettséget vállalt), az új kormány határolja el magát az előző kormány magyarellenes politikájától. ● [Az RMDSz tb. elnöke nemigen sejti, hogy ez utóbbi kérés sem teljesíthető. Vesd össze a Ciorbea-kormány bemutatkozásán uralkodó hangulattal. (→ 1996.12.11).] [RMSz, dec. 12.]

Tőkés László Barcelonába utazott, hogy átvegye a Népek Kollektív Jogaiért Alapítvány kitüntetését, amelyet a kisebbségi jogok harcosainak adnak. – A bukaresti VIP hetilap a legjobb politikusnak járó elismerést Frunda György szenátornak adományozta. [Táj., dec. 13.]

1996. december 24.

Emil Constantinescu kegyelemben részesítette Cseresznyés Pált, a marosvásárhelyi zavargások (→ 1990.03.20) egyik elítéltjét (→ 1991.01.19, 1992.07.07). A szabadító levelet Frunda György és Borbély László vitte el a börtönbe. – Az Adevărul ellenezte, hogy szabadon engedjék a „románvadászokat”. [Szabadság, dec. 28.]

Venczel József 1935-ben az elitképzés fontosságát hangsúlyozta és javaslatot tett a Collegium Transsylvanicum alapítására. Az akkori tervet csak most sikerült tető alá hozni, a BBTE keretében – mondta Cs. Gyímesi Éva professzor asszony. Emellett működik a Láthatatlan Kollégium és a Tud. Kutatási Programok Intézete. [Népszabadság, dec. 24.]

1997. január 29.

Markó Béla Tom Lantossal találkozott az AEÁ bukaresti nagykövetségén. Az amerikai politikus az RMDSz kormányzati szerepéről, a koalíciós kormány programjáról, Ro. euroatlanti integrációjáról tájékozódott. [Táj., jan. 29.]

Béres András, oktatási államtitkár arra törekszik, hogy a ro. oktatás egészének a reformján belül a „decentralizáció folyamatán belül tudjuk rendezni mindazokat a kérdéseket, amelyeket a kisebbségi oktatás terén meg tudunk fogalmazni, amelyek gondot okoznak”. [RMSz, jan. 29.]

Stere Gulea, az RTV vezérigazgatója Ágoston Hugót meghívta a tévé tanácsadó testületébe. A konzultatív testületnek eddig nem volt m. tagja. [Táj., jan. 31.]

Strasbourgban, az ET közgyűlésének ülésszakán a m. küldöttség kezdeményezésére találkozót tartottak a ro. küldöttséggel (tk. Frunda Gy., T. Meleşcanu, A. Năstase). A találkozón részt vett Daniel Tarschys, az ET főtitkára is. A megbeszélésen a magas szintű m.–ro. parlamenti kapcsolatok kialakításáról volt szó. [Szabadság, jan. 30.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-80 ... 121-131




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék