ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
 

találatszám: 96 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 ... 81-96

Névmutató: Takács Csaba

1994. május 31.

Iliescu elnök fogadta az RMDSz vezetőit. A találkozó célja az oktatási törvénytervezet megvizsgálása volt, mivel az egyeztető tárgyalásokon az RMDSz egyetlen javaslatát sem fogadták el. A küldöttek arra kérték, hogy elnöki jogával élve hasson oda, hogy a törvény megfeleljen a nemzetközi előírásoknak, Iliescu hajlandónak mutatkozott erre. [RMSz, jún. 1.]

Takács Csaba gratulált a magyarországi választások győztesének, egyúttal megköszönte a távozó MDF-nek mindazt, amit a h. t. magyarságért tett. [MH, máj. 31.]

Mo.-i látogatásra érkezett Vass Kis Előd és Nagy Imre (→ 1994.03.25), hogy megköszönje az értük való kiállást több szervezetnek és egyesületnek. Budapesten értesültek arról, hogy büntetőszázadba szóló katonai behívót kaptak, ezért úgy döntöttek: nem térnek haza. [MN, máj. 31.] (→ 1994.08.22)

Marosludas lakosságának 30%-a m., de a m. iskolában csak 9-en érettségiznek. Ősszel már nem indult újabb gimnáziumi osztály. [Népújság, máj. 31.]

1994. július 7.

A Történeti Múzeum emberei kivonultak a kolozsvári főtérre, hogy megkezdjék az ásatásokat. Megkondultak a város harangjai, mire a m. lakosság egy része a főtérre sietett; megjelentek az egyházi vezetők és rövidesen a repülőtérről a központba érkezett az RMDSz néhány parlamenti tagja is. Közben mintegy 200 csendőr brutális módon próbálta szétkergetni a tömeget. Az RMDSz nyilatkozata – melyet Takács Csaba írt alá, de. 10-kor – tájékoztatta a nemzetközi közvéleményt az eseményről. A Bukarestben lévő szenátorok értesítették az elnököt és a kormányfőt; Markó Béla felkérte Octavian Cosmâncă államtitkárt, hogy írásban rendelje el az ásatások leállítását, aki ezt csak szóban tette meg. – Júl. 8-án a munkálatokat ismét meg akarták kezdeni, de a tömeg jelenléte miatt ez nem volt lehetséges. Délelőtt a kulturális miniszter leállította a munkálatokat, azzal a kitétellel, hogy azt csak a rendkívüli bizottság döntése után kezdhetik meg. [RMSz, júl. 9.]

A parlament két házának ülésén (242:166 arányban) elvetették az Iliescu elleni bizalmatlansági indítványt (→ 1994.06.14, 1994.07.04). [RMSz, júl. 9.]

1994. augusztus 29.

Kovács László fogadta az RMDSz küldöttségét (Bodó Barna, Markó Béla, Takács Csaba, Tőkés László). A megbeszélés Meleşcanu budapesti látogatásával (→ 1994.09.05) kapcsolatos. A küldöttek átadták a dokumentumcsomagot, amely az alapszerződésre vonatkozó szempontokat összegezi. Elmondták, hogy a garanciát az jelenti, ha meghatározott jogi keretet kapnak a kisebbségi kodifikációk, ha a ro. törvénytárba alkotmányos jogként kerülnek be az elvárások – egy politikai nyilatkozat még nem garancia. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSz dokumentuma nemcsak az erdélyi magyarság konkrét oktatási, nyelvhasználati, művelődési és közigazgatási javaslataira tér ki, hanem az elvi elképzelésekre is, a hármas autonómia-koncepcióra. Takács Csaba elmondta, hogy a háború előtt a m. kormány a költségvetés 0,4%-ával támogatta a h. t. magyarokat, mára ez a szám 0,2%-ra csökkent. [Népszabadság, aug. 30.; BN, aug. 31.]

Ion Diaconescu aggasztónak mondta, hogy a kormánypárt tárgyalni kezdett a kormányzásban való részvételről a PRM és PSM szélsőséges pártokkal. (→ 1994.08.23) [ÚM, aug. 29.]

1994. szeptember 13.

Az RMDSz képviselőcsoportja Vida Gyula helyett Tokay Györgyöt választotta meg elnöknek, aki korábban (1992. szept.–1994. márc. között) is volt még elnök. Takács Csaba lemondott képviselői mandátumáról, mert összeférhetetlen ügyvezetői elnökségi tisztjével, a helyét Fekete Zsolt vette át. [RMSz, szept. 16.]

1994. szeptember 17.

Az Illyés Közalapítvány (IKA) áttért az alkuratóriumi rendszerre: ezentúl minden utódállamban a helyi alkuratóriumok döntenek a pályázatok haszonélvezőiről. Az erdélyi alkuratórium tagjai: Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba, Dézsi Zoltán (SzKT), Csávossy György (SzET), Kötő József. [RMSz, szept. 17.]

1995. január 19.

Markó Béla és Takács Csaba találkozott T. Meleşcanu külügyminiszterrel. Az RMDSz vezetői kifejtették a szakértői tárgyalásokkal kapcsolatos álláspontjukat: a nemzeti kisebbségekre vonatkozó megegyezésnek össze kell függnie az alapszerződéssel. – Szóvá tették Gh. Funar pártelnök nyilatkozatait, hangsúlyozván, hogy a kormánypárt reagálása, miszerint különc politikusról van szó, nem elégítheti ki a szövetséget. [RMSz, jan. 23.]

1995. január 20.

Aláírták a négypárti egyezményt, a kormányt támogató erők szövetségét: a PDSR mellé felsorakozott a PUNR (Gh. Funar), a PRM (C. V. Tudor) és a PSM (Ilie Verdeţ). [Szabadság, jan. 10.] – A CD úgy értékelte: Ro. az egyetlen olyan ország, ahol a kormányban fasiszta jellegű erők is helyet kaptak. [MH, jan. 23.]

Az RMDSz sajtótájékoztatóján szétosztották az ÜE ro. ny. állásfoglalását (→ 1995.01.19) és az ÖT (→ 1995.01.14) szervezeti és működési szabályzatát. Markó Béla kifejtette, hogy Funar nem különc, hanem fasiszta. Az RMDSz betiltását követelő hangok azt akarják elhitetni a közvéleménnyel, hogy az megvalósítható, de az – alkotmányos módszerekkel – nem lehetséges. Kérdésre válaszolva Takács Csaba kifejtette: a nemzeti kisebbségek helyzetét rendező törvényes keretek hiánya kényszeríti a szövetséget arra, hogy a ÖT-szerű szerveződéseket létrehozza. [Táj., jan. 20.]

A Nagy Benedek vs. Tőkés László-ügy (→ 1995.01.05, 1995.01.06, 1995.01.12, 1995.01.17) kapcsán Markó kifejtette: a röpirat alaptalan támadás volt, azt mindannyian elítélik; „hasznosabb lett volna, hogyha az RMDSz képes arra, hogy első pillanatban saját testületei és tisztségviselői segítségével egyértelműen értelmezze és kezelje a helyzetet”. [RMSz, jan. 20.] (→ 1995.02.02)

Az RMDSz keretén belül tevékenykedő SzÚT (→ 1993.12.31, 1994.10.25, 1994.10.28, 1994.11.17) 1994. dec. 17-én tisztújító értekezletet tartott Kolozsvárott, de erről csak jan. 20-i sajtóértekezletükön tájékoztatták a közvéleményt. A szocdem platform – rövidített nevén Szociáldemokrata Tömörülés (SzT) – továbbra is az RMDSz keretén belül kíván működni, hangoztatták. A tömörülést fölvették az SzKT-ba. Az új vezetőség: tb. eln.: Balogh Edgár; eln.: Dáné Tibor; főtitkár: Nagy Károly; sajtótitkár: Fey László. Az orsz. vezetőség tagjai: Salló Ervin, Bitay Ödön, György Ilona. [Szabadság, jan. 21.]

1995. január 23.

Budapestre érkezett Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár, hogy az alapszerződés ügyében tárgyaljon. A főtitkár Takács Csabát is meghívta a tárgyalásra, de az üv. elnök elhárította a meghívást (furcsa lett volna, hogy „egy olyan kormány meghívásának teszünk eleget, mely a törvényen kívül helyezésünket helyezi kilátásba…”). A megbeszélésen a m. fél szóvá tette Chiusbaian kijelentését (→ 1995.01.21), amelyre a ro. fél azt válaszolta: az csak az igazságügy-min. magánvéleménye. Tabajdi Csabát ez nem nyugtatta meg: „a tárgyalásokon semmilyen konkrétumot nem hallottunk, amely jelezte volna, hogy az RMDSz ÖT ellentétes lenne a ro. alkotmánnyal, a törvényekkel vagy az ET önkormányzati chartájával” (…) „az elmúlt hetekben elég sok olyan nyilatkozat hangzott el Ro.-ban, amelyeket a m. kormány nem tud aggodalom nélkül figyelni, amelyekből egy folyamat látszik kibontakozni”. [MN, jan. 24.; RMSz, jan. 25.] (→ 1995.01.24)

A m. parlament 6 pártja közös nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát az RMDSz politikáját és státusát illető megnyilvánulások miatt. Értetlenül fogadták a ro. kormány nyilatkozatát, amely felszólította az RMDSz-t az ÖT feloszlatására, megdöbbenést keltett az RMDSz betiltásának követelése. Az RMDSz politikai és jogvédelmi céljait a m. pártok megalapozottnak tartják. [RMSz, jan. 25.]

Magyari Nándor László kifejtette: egy pártnak belső ügye, miként szervezi meg a választóival való együttműködést. N. Manolescu (PAC) nem érdeklődött az RMDSz-nél az ÖT ügyében, C. Coposu (PNTCD) viszont megtette. [RMSz, jan. 23.]

Az RMDSz OT marosvásárhelyi közleménye emlékeztetett: az ÖT-hez hasonló szerveződések több pártnál is megtalálhatók; elítélték a négypárti koalíció nyilatkozatát, mert feszültségkeltéssel igyekszik elterelni a figyelmet a politikai és gazdasági válságról. [RMSz, jan. 25.]

1995. február 15.

A PER újabb ro.–m. párbeszédet szervezett Atlantában. A kétnapos értekezlet febr. 14-én kezdődött. A korábbi találkozók [Buk. (1992. jan.); Neptunfürdő (1992. jún.); Gerzensee (1993. febr.); Neptunfürdő ]930717, 930731)] nem jártak különösebb eredménnyel. [MN, febr. 8.] – Az álláspontokat az RMDSz külpolitikai tanácsadó testülete febr. 9-én véglegesítette. Ezen az ülésen tudták meg, hogy a ro. küldöttség kibővült a PUNR egyik képviselőjével. Takács Csaba kifejtette: nem ülhetnek egy asztalhoz annak a pártnak a képviselőjével, amelynek a vezetője a minap úgy nyilatkozott, hogy a magyarokat deportálni kell. [MN, febr. 11.] – Takács Csaba a PER igazgatójától várt választ a kérdésre: miért nem tartják be az eredeti megállapodást (miszerint a PUNR-t nem hívják meg), de nem kapott kielégítő választ. A PUNR képviselője végül csak megfigyelőként vett részt az ülésen. [RMSz, febr. 11.] – A résztvevők (Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba, Tokay György, Frunda György, Csapó I. József, Kelemen Árpád) hosszasan fontolgatták a részvételt, végül 12-én repülőre szálltak. – Bill Clinton elmondta, hogy a közép-európai biztonság és stabilitás jelenleg a legfontosabb világpolitikai kérdések egyike, amelynek próbaköve a ro.–m. megbékélés. [RMSz, febr. 14.] – Markó Béla az első napról elmondta, hogy éles viták voltak, sorra vették a legfontosabb kérdéseket, előkészítettek egy problémalistát. A 2. napon a tárgyalásokat Jimmy Carter vezette. [RMSz, febr. 16.] – Az EvZ szerint a ro. kormány hibázott, amikor küldöttséget jelölt ki, mert ezzel elismerte, hogy az országban olyan feszültségek vannak, amelyeket csak az AEÁ közvetítésével lehet megoldani. – A megbeszélések végén emlékeztetőt adtak ki. A nyilatkozat szerint a megbeszéléseket ki kell terjeszteni a politikai pártokra és a kormányzati szervekre. A párbeszéd lehetséges témái: a pol. légkör enyhítése, az autonómia-koncepció, a tanügyi törvény és az anyanyelvű oktatás kérdése; az anyanyelv használata a helyi közigazgatásban, a közéletben és a gazdaságban, kétnyelvű föliratok, kisebbségi törvény, egyházak kárpótlása. [RMSz, febr. 18.]

Magyari Nándor László elítélte Nagy Benedek írását (→ 1995.01.06) és azokat is, akik azt javasolták neki: terjessze a frakción belül a röpiratot; de Tőkéssel sem ért egyet, amiért a püspök felszólította a frakciót, hogy döntsön, azt is sugallva, milyen határozatot hozzon. [EN, febr. 15.]

1995. február 17.

Az atlantai küldöttség tagjai hazaérkezésük után, az RMDSz székházában sajtótájékoztatón értékelték a megbeszélés eredményeit. Elmondták: a magyarság sohasem nyúlt erőszakos eszközökhöz jogos követeléseinek megvalósításáért, mindig is a párbeszéd, a békés megoldások híve volt. Takács Csaba hozzátette: Atlantában nyíltan lehetett beszélni az autonómiáról, a gazdasági diszkriminációról. [Táj., febr. 20.] – C. V. Tudor „román–horthysta szemináriumnak” nevezte a találkozót, javasolta, hogy az RMDSz vezetőket ne engedjék be az országba, hanem irányítsák Budapestre őket. [MN, febr. 18.]

Ro. külföldi adóssága 1994 végén 4,417 milliárd $ (1992: 2,3; 1993: 3,36). [Szabadság, febr. 17.]

1995. február 22.

A CD vezetősége, febr. 17-i ülésén, 30 napot adott az RMDSz-nek, hogy adjon ki nyilatkozatot: elfogadja a ro. állam egységes, nemzeti jellegét. Takács Csaba kijelentette: az RMDSz nem írja alá a kért dokumentumot. [MN, febr. 22.]

Az RMDSz ÜE gyűlésén bejelentették: elkészült a közművelődési egyesületek katasztere. [Táj., febr. 23.]

Markó Béla találkozott V. Hrebenciuc kormányfőtitkárral, aki közölte: nem fogják felmenteni Ferenczy Ferencet (→ 1995.02.18); a kormány nem indított eljárást az ÖT beszüntetése érdekében. [RMSz, febr. 23.]

Vida Gyula elemző cikkben összefoglalta Ro. 5 éves gazdaságpolitikáját. [RMSz, febr. 22.]

Gabriel Andreescu szerint az RMDSz minden követelését ki lehet elégíteni a ro. alkotmány keretein belül. Az Andreescu által vezetett emberi jogi szervezet (CDO) kidolgozta a kisebbségi törvény tervezetét. [RMSz, febr. 24.]

1995. július 1.

Marosvásárhelyen tartotta alakuló ülését a megújult SzKT. Megválasztották az Állandó Bizottságot (eln.: Dézsi Zoltán, aleln.: Puskás Bálint, Bodó Barna, Nagy Zsolt; titkárok: Virág György, Muzsnay Árpád, Somai József) és megerősítették tisztségében Takács Csaba üv. elnököt. – Tőkés László polgári engedetlenségi mozgalom kidolgozását javasolta; a „Lármafa” mozgalom célja: a tanügyi törvény elleni tiltakozás. – Az SzKT a nemzetközi fórumokhoz címzett felhívásban tiltakozott az oktatási törvény jogkorlátozó kitételei ellen (a törvény tk. megtiltja számos tantárgy anyanyelvű oktatását, megszünteti a felekezeti oktatás lehetőségét, felszámolja a m. szakoktatást, megtiltja önálló m. egyetem és főiskola létesítését). [RMSz, júl. 4.] (→ 1995.07.05)

1996. február 8.

Az RMDSz ÜE elemezte Adrian Năstase nyilatkozatát, aki feltételeket szabott az RMDSz-nek a kormányzati munkába való bevonására: a szövetség ismerje el az alkotmányt, mondjon le autonómiaterveiről és változtasson „természetellenesen szoros” magyarországi kapcsolatain. Takács Csaba elmondta: az RMDSz egyetlen országgal sem tart fenn „természetellenesen szoros” kapcsolatokat és tiszteletben tartja az alkotmányt. Varga Attila szerint – mivel előtte semmilyen megbeszélés nem volt ez ügyben – a képviselőházi elnök kijelentése a kampányszerű megnyilatkozások sorába tartozik. [ÚM, febr. 8.] (→ 1996.02.14) – Markó Béla a BBC-nek nyilatkozva hangsúlyozta: Năstase úgy állította be az esetet, mintha a szövetség fölajánlotta volna részvételi szándékát a kormányzásban, holott erről nem volt szó, az RMDSz úgy fogalmazott: nem zárja ki ezt a lehetőséget. Az RMDSz feltételként szabta, hogy az együttműködésre számító párt biztosítsa a magyarság sorsának rendezését és határolja el magát a szélsőségesen nacionalista pártoktól (PUNR, PRM, PSM). [Népszabadság, febr. 8.]

A Ziua azt írta az új titokvédelmi törvényről, hogy az „törvényesíti a nemzeti terrort és visszaállítja a rendőrállamot”. A szenátusban az RMDSz a törvény ellen szavazott, de azt még a képviselőháznak is meg kell tárgyalnia. [MH, febr. 9.] (→ 1996.02.20)

1996. március 31.

Markó Béla, Takács Csaba és Dáné Tibor (SzT) vett részt az MSzP 5. kongresszusán. Markó köszöntő beszédében kifejtette, hogy a ro.–m. alapszerződés azért jutott holtpontra, mert a ro. kormány nem fogadja el, hogy a kisebbségek számára új jogi helyzetet kell teremteni. „Azt kérjük a m. kormánytól, hogy a minket érintő kérdésekben továbbra is támaszkodjék a mi véleményünkre, velünk együtt, a mi egyetértésünkkel keresse a megoldást” – mondta a szövetségi elnök. [Táj., ápr. 1.]

1996. április 11.

Budapesten Horn Gyula fogadta Markó Bélát és Takács Csabát. Az RMDSz két elnöke megerősítette a szövetség álláspontját az alapszerződést illetően. Markó Béla javasolta: h. t. m. szervezetek bevonásával szervezzenek olyan tanácskozást, ahol megtárgyalnák a h. t. magyarság helyzetét valamint jövőképét, és elemeznék a felmerülő koncepciókat. [Táj., ápr. 11.]

Valentin Gabrielescu szenátor, az 1989 decemberi eseményeket vizsgáló bizottság elnöke kijelentette, hogy véglegesítették a 950 oldalas jelentést, s azt nemsokára megismerheti a közvélemény. [Szabadság, ápr. 11.]

1996. augusztus 14.

A Cronica Română szerint az 1201-es ajánlás értelmezése kizárja az etnikai alapú területi autonómiát és a kisebbségi kollektív jogokat. [Népszabadság, aug. 14.] – A ro. lapok szerint az alapszerződés ügyében Bukarest győzelméről van szó, Budapest meghátrált. [MH, aug. 14.]

Takács Csaba reményét fejezte ki, hogy mindkét kormány felelősségteljesen kezeli az alapszerződést. A ro. fél az 1201-es ajánlás szűkítő értelmezését kívánja bevezetni, a m. partner viszont leszögezte, hogy nem kötnek olyan szerződést, amely bármilyen szűkítést tartalmaz. Az RMDSz elvárja, hogy a szerződés garantálja az anyanyelvű oktatást, az egyházi vagyon visszaadását, a kétnyelvűség bevezetését az adminisztrációban, az RMDSz által szorgalmazott autonómiaformák biztosítását. [Szabadság, aug. 14.]

Somogyi Ferenc és Marcel Dinu bejelentette, hogy szakértői szinten elkészült az alapszerződés végleges szövege. Budapesten még tartanak egy tanácskozást, de ott csak a fordítást egyeztetik. Somogyi megerősítette, hogy m. részről nem kényszerültek a korábban képviselt elvek feladására. [Szabadság, aug. 15.]

A kormány leváltotta Kolozs megye prefektusát. Grigore Zanc helyét Ioan Rus vette át. [Szabadság, aug. 14.] (→ 1996.08.21)

A BBTE-n új m. ny. szakként indul a kat. teológia–történelem és a ref. teológia–idegen nyelv szak (20–20 fővel); a jogi és közgazdasági karon továbbra sem indul m. ny. oktatás. [RMSz, aug. 14.]

Eckstein-Kovács Péter – Tibori Szabó Zoltán „kiátkozásáról” (→ 1996.07.16, 1996.07.24) – jogászként megállapította, hogy a püspökök nyilatkozata nem sértette a sajtószabadságot; a püspököknek, mint az MVSz védnökségi tagjainak „feladatuk volt a védnökségük alá helyezett szervezet melletti kiállás”. [Népszava, aug. 14.]

1996. augusztus 16.

A m. pártok alapszerződést illető reakcióiból. – Csurka István (MIÉP) szerint meg kell akadályozni, hogy Horn Gyula aláírja az alapszerződést. [RMSz, aug. 16.] – Rockenbauer Zoltán (Fidesz): az 1201-es ajánlásnak csorbítatlanul kell szerepelnie az alapszerződésben. A kormány ne írja alá azt, amit a h. t. m. szervezetek nem támogatnak. – Az MDF kétes értékűnek nevezte a szerződés elfogadott változatát; baljós előjelnek tekintik, hogy a m. fél eleve lemondott a kollektív jogokról és az autonómiatörekvések támogatásáról. [RMSz, aug. 17.] – Kovács László szerint az alapszerződésnél lehetne jobbat álmodni, a gyakorlatban azonban nincs mód annak tető alá hozására. [RMSz, aug. 19.] – „Ez a jelenleg elérhető alapszerződés, amely mind Mo., mind Ro. és az ottani m. közösség érdekeinek megfelel.” [Mai Nap, aug. 16.]

Az RMDSz OpT (Csávossy György, Dézsi Zoltán, Kötő József, Markó Béla, Szabó Károly, Takács Csaba, Tőkés László, Vida Gyula) állásfoglalása az alapszerződésről: szűkítő jellegűnek tartja a kollektív jogok körének kiiktatását az 1201-es ajánlásból, nem tartja kielégítőnek a nyelvhasználatra vonatkozó kitételeket és aggasztónak minősíti, hogy az elkobzott közösségi és egyházi javak visszaadása nem szerepel a dokumentumban. Az alapszerződés végrehajtásának garanciái nem egyértelműek és megoldatlan a nemzetközi ellenőrzés kérdése. [RMSz, aug. 20.] (→ 1996.08.29)

Gh. Funar szerint az 1201-es ajánlás nem szerepelhet az alapszerződésben; a dokumentumot csak népszavazás után lehet aláírni, feltéve, ha Budapest elismeri a bécsi döntés után Észak-Erdélyben elkövetett atrocitásokat és azokért kártérítést fizet, továbbá fedezi az 1989 után Székelyföldről elűzött románok visszatelepítési költségeit. [MH, aug. 17.]

A ro. lapok sikerként könyvelték el, hogy Mo. engedett az 1201-es ajánlás ügyében; több lap nyugati nyomással magyarázta a megegyezést. [MN, aug. 16.]

1996. augusztus 25.

Az RMDSz Külpol. Tanácsadó Testülete ülésen arról döntöttek, hogy küldöttség (Markó Béla, Takács Csaba, Tőkés László) utazik Budapestre, meggyőzni a m. miniszterelnököt arról, hogy változtasson az alapszerződés szövegén a kollektív jogokra, a garanciákra és az egyházi javak restitúciójára vonatkozóan. [RMSz, aug. 27.]

1996. október 8.

Traian Chebeleu, az elnök szóvivője Athénba utazott, hogy átadja Iliescu üzenetét. Ez része a diplomáciai offenzívának, amelyet a NATO-tagságért folytatnak. [MH, okt. 8.]

Borbély Imre úgy döntött: független jelöltként indul Hargita megyében (→ 1996.09.19, 1996.09.24). [RMSz, okt. 8.] – Takács Csaba véleménye: Borbély Imre ugyanolyan ellenfél az RMDSz számára, mint a romániai magyarságot megosztani akaró RMSzdP. [RMSz, okt. 12.]

A kormány ülésén tudomásul vették, hogy a parlament ratifikálta a Mo.-val és Jugoszláviával megkötött alapszerződést. Az alkotmánybíróság visszautasította Gh. Funarnak a ro.–m. alapszerződéssel kapcsolatos óvását. [Népszabadság, okt. 9.]

1997. január 21.

Az ÜE ülésén Takács Csaba tájékoztatta a testületet a kormánykoalíciós tárgyalások jelenlegi szakaszáról. – Kötő József bejelentette, hogy visszalép a művelődési államtitkári jelöltségtől, mivel többszöri egyeztetés után sem sikerült jó személyes kapcsolatokat kialakítania a miniszterrel. – Az ÜE kidolgozta az 1997-ben esedékes kongresszus előkészítésének naptári tervét. A távozó Béres András helyére új oktatási alelnököt keresnek. [Táj., jan. 22.]

Tokay György elmondta: az államtitkárságnak az lesz az egyik feladata, hogy a CMN tevékenységének hatékonyabbá tételével mentesítse a politikától az állam és a polgár, az állam és a kisebbség közötti kapcsolatokat, mivel ezek nem függhetnek egyik vagy másik párt hatalomra kerülésétől, a pillanatnyi konjunktúrától. Európai szintű kisebbségi törvényre van szükség; az önkormányzatok autonómiájára vonatkozó törvénybe be lehet foglalni a kisebbségi nyelvek használatát, a ro. hivatalos mellett. [Sajtóf., jan. 22.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 ... 81-96




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék