ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
 

találatszám: 18 találat lapozás: 1-18

Névmutató: Horváth Andor

1989. december 25.

Egy katonai rögtönítélő bíróság döntése nyomán a târgoviştei kaszárnyában kivégezték Nicolae és Elena Ceauşescut. A perben a vádlók egyetlen bizonyítékot sem mutattak be, erre és a per többi fogyatékosságára a nemzetközi sajtó érzékenyen reagált. Az utólagos értékelések egyetértettek abban, hogy a diktátor-házaspár gyors likvidálására a további vérontások elkerülése miatt volt szükség. A rögtönítélő bíróság tagjai közt volt V. A. Stănculescu és Gelu Voican Voiculescu is, később ők vitték Bukarestbe a két tetemet.

A december 16–25. közötti eseményeknek (utólagos jelentések szerint) orsz. szinten mintegy 1100 halálos áldozata volt.

Megalakult a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSz) Ideiglenes Intézőbizottsága (IB). A szövetség szándékait Kiáltványban foglalták össze. Az első változatot Demény Lajos dolgozta ki, a közzétett változatot az IB nevében Domokos Géza írta alá. – Részlet a Kiáltványból: „Az RMDSz a romániai magyarság önrendelkezési jogának elvi alapján áll, mindazzal együtt, ami ebből természetszerűleg következik. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy jogainak érvényesítését a szabad, demokratikus Románia területi épségének és szuverenitásának tiszteletben tartásával kívánja elérni. Ennek értelmében szükségesnek tartja: – A nemzetiségi képviselet biztosítását a törvényhozásban, az államigazgatásban, közösségünk választotta, ill. jelölte személyek által, akik nemzeti kisebbségünk bizalmát élvezik; – Anyanyelvű oktatási hálózat kiépítését az óvodától a tudományegyetemig, önálló szakfelügyelettel és irányítással; – A magyar nemzetiség saját művelődési és tudományos intézményeinek működését és létesítését. (…); – A közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban a magyar nyelv használatát szabályozó és biztosító törvényes intézkedések kidolgozását; – Nemzetiségügyi minisztérium létrehozását, valamint a szükséges nemzetiségi képviselet biztosítását az államigazgatás központi és helyi szerveiben; – Kollektív nemzetiségi jogaink alkotmányos szavatolását s ezek biztosítását törvényekben, a végrehajtási utasításokban és a gyakorlatban.” [Domokos1: 19–20.]

Az ideiglenes vezetőség: Domokos Géza (elnök), Tőkés László (tb. elnök), Verestóy Attila (titkár). Az IB tagjai: Cs. Gyímesi Éva, Kántor Lajos, Balogh Edgár, Sylvester Lajos, Király Károly, Demény Lajos, Horváth Andor, Lányi Szabolcs, Sütő András, Kányádi Sándor, Toró Tibor. – A Központi Iroda munkatársai: Domokos, Demény, Lányi, Horváth Andor (szóvivő), Tüdős István (a titkárság vezetője). – Sajtóiroda: Boros Zoltán, Mag Péter, Székely László, Bodor András. – Szakbizottságok: kulturális (Gálfalvi Zsolt, Szász Dorián, Makár Júlia); jogi munkaközösség (Lőrincz László, Szepessy Tibor); ifjúsági munkacsoport (Adorján Dezső, Győrffy György, Halász Ádám, Niculescu Tóni).

1989. december 27.

A CFSN megválasztotta a Végrehajtó Bizottságot (VB): Ion Iliescu (eln.), Dumitru Mazilu (első helyettes); Cazimir Ionescu és Király Károly (aleln.); Dan Marţian (titkár). Tagok: Bogdan Teodoriu, Vasile Neacşa, Silviu Brucan, Gh. Manole, Ion Caramitru, Nicolae Radu. Elnöki tanácsosnak Virgil Măgureanut nevezték ki.

Az RMSz-ben megjelent az RMDSz közleménye, amelyben az IB Központi Ideiglenes Irodája (tagjai: Domokos Géza, Demény Lajos, Horváth Andor, Gálfalvi Zsolt, Tüdős István, Lányi Szabolcs) az alulról indított, a helyi autonómia elvét tiszteletben tartó szervezőmunkát sürgették, s aktív szerepvállalásra buzdítottak a FSN programjának megvalósítása ügyében.

A Magyar Köztársaság külügyminisztériumának nyilatkozata üdvözölte az RMDSz megalakulását, támogatásáról biztosította a szövetséget, célkitűzéseinek elérésében, hangsúlyozva, hogy „a magyarság sorsának rendezését Románia területi integritásának, szuverenitásának tiszteletben tartása mellett lehet érdemben elősegíteni”.

Marosvásárhelyen megalakult a Vatra Românească (VR), amely febr. elejéig „illegalitásban működött, nem lépett a nyilvánosság elé, de tevékenységének következményei egyre nyilvánosabbak és nyilvánvalóbbak lettek.” Rövid idő alatt tagjai közé emelte a románság magyargyűlölő egyedeit, megnyilvánulási lehetőséget adva volt pártaktivistáknak, tiszteknek és szekusoknak. – Meghirdetett programja szerint nem rendeli alá magát egyetlen pártnak sem (mert úgymond kulturális szervezet), de azt kívánja, hogy bármely, Erdélyt érintő kérdésben kérjék ki a véleményét. Célkitűzései közé tartozott, hogy az országban ne legyen más hivatalos nyelv a románon kívül. – A szervezet PUNR (Partidul Unităţii Naţionale Române; Román Nemzeti Egységpárt = RNEP) néven pártot is alapított. A szervezet alapító elnöke Radu Ceontea, aki a PUNR színeiben szenátor lett. – A későbbi események (1990. márc. 19–20.) során, a VR székházából előkerült a titkos program is, mely egyértelműen igazolta a szövetség politikai és magyarellenes, antidemokratikus jellegét. [Kincses 1: 18–21, 95.; RMSz, 1995. ápr. 19.] (→ 1990.01.19, 1990.03.04)

1990. január 2.

Horváth Andor, az IB szóvivője tájékozódó megbeszélést folytatott a Társadalmi Párbeszéd Csoport (GDS = Grupul pt. Dialog Social) és a Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) képviselőivel (→ 1990.01.08). Corneliu Coposu, a Parasztpárt elnöke ismertette pártja nyilatkozatát; a kisebbségi jogegyenlőség programpontról kifejtette, hogy ebbe pártja beleérti az anyanyelvű oktatást és azt, hogy a közigazgatásban, a kisebbségek által lakott területeken a tisztviselők a kisebbség soraiból kerüljenek ki (vagy legalább ismerjék annak nyelvét és szokásait).

Bukarestben megalakult a volt pol. foglyok egyesülete (AFDPR).

Lengyelországban drasztikus áremelésekkel és bérbefagyasztással beindult a Balcerowicz-program.

1990. január 7.

Az RMDSz IB részéről Domokos Géza és Horváth Andor találkozott Kolozsvárott 13 erdélyi megye frissen megalakult szervezeteinek képviselőivel. Az első orsz. küldöttgyűlésen Domokos Géza hangsúlyozta: az RMDSz maradjon szövetség, ne alakuljon át párttá, így gyűjtőhelye lehet a romániai magyarság összes erőinek. A tanácskozás megállapította: a magyarlakta területeket gyakorlatilag behálózzák az RMDSz szervezetei. Többen hangsúlyozták, hogy a magyarság kulturális, közéleti központjának Erdélyben kell lennie, Bukarestben pedig erős elnökségi képviselet biztosítsa a kormánnyal való kapcsolattartást. (→ 1990.01.13, 1990.02.24)

A BBTE tanárai nyilatkozatot adtak ki, amelyben a m. egyetem visszaállítását kérték. A 150 aláíró között az egyetem korábbi tanárait is fölfedezhetjük.

1990. január 21.

Horváth Andort a művelődésügyi min. helyettesévé nevezték ki, az ő feladata megszervezni a nemzetiségi ügyosztályt.

1991. december 19.

Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási min. meghívására ro. küldöttség utazott ötnapos látogatásra Budapestre. A delegációt Ludovic Spiess min. vezette, tagjai közt volt Horváth Andor államtitkár.

1992. február 11.

Horváth Andor művelődésügyi államtitkár az erdélyi magyarság tervezett művelődési megnyilvánulásairól nyilatkozott az RMSz-nek.

1992. május 14.

Horváth Andor államtitkár bíróság elé állítását követelte Diodor Nicoară képviselő, a Renaşterea Bănăţeană c. lapban közölt nyilatkozat miatt. A képviselő fellépése jogtalan, ui. Horváth Andor nem nyilatkozott a lapnak, az újság hamisan informált. [MN, máj. 16.]

1992. szeptember 4.

Leváltották Horváth Andort, az egyetlen m. nemzetiségű államtitkárt, azzal, hogy megszüntették az államtitkári tisztséget. (→ 1992.09.18)

Id. Kelemen Attila dr., marosvásárhelyi gyermeksebész csatlakozott Tőkés László éhségsztrájkjához. – A kolozsvári RMDSz tanácsosai levelet intéztek a tiltakozó Tőkés Lászlóhoz és támogatásukról biztosították a püspök akcióját. [Szabadság, szept. 4.]

A Fidesz a Liberális Internacionálé (ELDR) teljes jogú tagja lett.

Bulgáriában hét év szabadságvesztésre ítélték Todor Zsivkov volt komm. pártvezért.

1992. szeptember 18.

Ioan Mânzatu, a PR elnökjelöltje ismertette programját: minden etnikumnak joga van a nyelvhasználathoz, kultúrájának ápolásához. Tk. kifejtette: fenntartásai vannak a m. ny. egyetemmel kapcsolatban, de nem ellenzi annak létrehozását; nem tekinti belügynek a nemzeti kérdést. [MN, szept. 18.]

Az EMKE és a KLMT Horváth Andor menesztése miatt (→ 1992.09.04) tiltakozott.

Csurka István létrehozta a Magyar Út Alapítványt; ebből az alapítványból és a hozzá kapcsolódó mozgalomból nőtt ki a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP).

1995. március 4.

Iliescu elnök rádióinterjúban tk. kifejtette: elfogadhatatlannak tartja az etnikai, területi autonómiára vonatkozó, „arrogánsan és agresszíven szorgalmazott követelést”, amelyet „egyes magyarországi politikai erők, továbbá az RMDSz politikai harcosai sürgetnek”. [Népszava, márc. 6.]

T. Chebeleu szerint az ET 1201-es ajánlása nem kerül be az alapszerződésbe. A kisebbségek „jogainak szavatolása nem része a kétoldalú szerződésnek” – mondta az elnöki szóvivő. [EN, márc. 8.]

Kolozsvárott tisztújító közgyűlést tartott a Bolyai Társaság. Balázs Sándor helyett Horváth Andor vette át az elnöki tisztséget. Aleln.: Kerekes László, Jung János. Titkárok: Dezső Gábor, Gyéresi Árpád. [RMSz, márc. 10.]

1997. február 10.

Szabó Károly a szenátusban rámutatott: Iliescu – 6 éves elnöksége idején – a fegyveres testületek tábornoki karát banánköztársasági méretekben gyarapította és léptette elő. [Táj., febr. 11.] ● [Az RMDSz szenátorának észrevétele egybevág Király Károly véleményével (→ 1989.12.22): a bukaresti „forradalmat” a hadsereg segítsége nélkül nem nyerhette volna meg az új hatalom.]

Horváth Andor, a Bolyai Társaság elnöke, az SzK-hoz intézett nyílt levélben leszögezte: az önálló m. egyetem jogos igénye a romániai m. közösségnek; az osztozkodás, az egyetem szétválasztása nem járható út. [Szabadság, febr. 10.]

Az ukrán külügyminisztériumhoz közel áll források szerint Bukarest hajlandó annak elfogadására, hogy a megkötendő alapszerződésben ne szerepeljen a Molotov–Ribbentrop-paktumra való utalás. [RMSz, febr. 10.]

1997. március 8.

A Bolyai Társaság közgyűlése felkérte az RMDSz-t, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a BTE létesítésének törvényes útján; szükségesnek tartják a m. ny. státusának bizonyos egyetemi struktúrákban való megszilárdítását. A tisztújítás során ismét Horváth Andort választották meg elnöknek, az alelnök Neményi Ágnes, a titkár Kása Zoltán lett. [Szabadság, márc. 10.]

Tempfli József fogadta az átutazó Gh. Anghelescu vallásügyi államtitkárt, aki a nagyváradi püspök kérdésére elmondta: mindent elkövet a kérdések rendezésére, de elismerte, hogy környezetében még erős ellenállást tapasztalt a méltányos rendezéssel szemben. [BN, márc. 8.]

A kolozsvári unitárius templomban beiktatták hivatalába Szabó Árpád püspököt. (→ 1996.12.14) [Szabadság, márc. 8.]

1998. augusztus 29.

Tokay György elmondta: szept. 1-jén tartja első ülését a m. ny. egyetem létrehozásának módozatait tanulmányozó biz., mely konszenzusos alapon próbál kidolgozni egy tervezetet. A 12 tagú biz. m. tagjai: Tokay, Kötő József, Szilágyi Pál (a BBTE rektorhelyettese), Horváth Andor (BBTE), Pusztai Kálmán (Műegyetem), Jung János (MOGyE). [RMSz, aug. 29.]

Varga Attila, az RMDSz képviselőházi frakcióelnökének véleménye a tervezett alsócsernátoni fórumról: nem a megújulás a cél, hanem politizálásunk hatékonyabbá tétele. Hatékonyan politizálni viszont csak egységben lehet. [RMSz, aug. 29.] (→ 1998.09.12)

1999. május 7.

Háromnapos látogatása Bukarestbe érkezett II. János Pál, a kat. egyház feje. A látogatás műsora a korábbi egyeztetések szerint (→ 1999.03.16) folyt. A repülőgépből kiszálló pápát Emil Constantinescu és Teoctist pátriárka fogadta. A pápa rövid imát mondott az ortodox katedrálisban, majd megbeszélést folytatott Teoctist pátriárkával. A pápa ezután megbeszélést folytatott az ország elnökével, majd a parlament vezetőivel, politikusokkal találkozott. [Szabadság, máj. 8.] (→ 1999.05.09)

A vatikáni szóvivő burkoltan megerősítette, hogy a pápa az ortodoxok kérésére mondott le erdélyi látogatásáról. [MTI]

A BBTE 17.600 hallgatója közül mintegy 4000 m. diák van, azok közül 2500 tanul m. tannyelvű karokon. Ez fejlődést jelent az egyetemen, azonban jogon és közgazdaságon nincs m. ny. tanulmányi vonal, holott nagy igény volna rá. [RMSz, máj. 7.]

Újra kell definiálni a Bolyai Társaság célját és küldetését – mondta Horváth Andor, a társaság elnöke. Nem történt semmilyen haladás az önálló BTE ügyében, ezért jobb lenne, ha a társaság a jövőben a m. ny. felsőoktatással foglalkozna. Az újabb dokumentumokban az „önálló, kolozsvári központú, állami m. egyetemről” esik szó, hogy elkerüljék azt a bejáratott félreértést, miszerint a BBTE kettéosztását szorgalmazná a társaság. [Szabadság, máj. 7.]

Markó Béla elmondta: az RMDSz azért tudott egységben maradni, mert szövetség jellegű, sokszínű szervezet, amelyben minden tisztességes vélemény helyet kapott. „Amennyiben egységes szövetséget akarunk működtetni, az országos döntéshozatali fórumok döntéseinek a szervezet minden része alá kell hogy vesse magát.” [Szabadság, máj. 7.]

Szatmárnémetiben Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke nyitotta meg a Jakabffy Napok 5. alkalommal megrendezett tud. tanácskozását. [RMSz, máj. 10.]

1999. május 8.

A pápa látogatása előtt 24 órával, mintegy „fogadtatási meglepetésként” a kormány sürgősségi rendelettel 36 (köztük 15 magyar) közösségi ingatlant juttatott vissza egykori tulajdonosainak. Az ingatlanok tulajdonjogát vizsgáló bizottság jegyzőkönyvének kiadása ismeri el véglegesen az épületek feletti tulajdonjogot. A listán van a kolozsvári unitárius gimn. és a volt Ref. Kollégium épülete, Déván a ferences kolostor, a temesvári róm. kat. főgimnázium. [Szabadság, máj. 8.; RMSz, máj. 14.]

A Bolyai Társaság tisztújító gyűlésén a leköszönő elnök (Horváth Andor) úgy értékelte, hogy bár nem jött létre a BTE, a társaság tevékenysége mégsem volt hiábavaló. Beindult ugyan egy folyamat, de a koalíciós partnerek inkább a nacionalista ellenzékkel szavaznak, mint az RMDSz mellett. Az új választmánynak – Wanek Ferenc elnöklete alatt – 11 tagja van, minden felsőfokú intézményt képvisel valaki. A két alelnök: Jung János és Neményi Ágnes, a titkár: Lőrincz Ildikó. [Szabadság, máj. 10.]

A kat. püspökökkel külön találkozott II. János Pál az apostoli nunciatúra épületében, a nyilvánosság teljes kizárásával. A Szentatya magánlevelet adott át Jakubinyi György érseknek, amelyben megértését fejezte ki, amiért az egyházmegye nem képviseltette magát Bukarestben, a hívők hivatalosan szervezett csoportjai által; szeretetéről és szimpátiájáról biztosította erdélyi híveit és püspökeit. [Szabadság, máj. 10.]

A Fidesz tisztújító kongresszusán (ahol Orbán Viktort ismét elnökké választották) Markó Béla azt a pártot köszöntötte, amely közvetve az egész magyar nemzetért vállalt felelősséget. [RMSz, máj. 10.]

1999. június 9.

Befejeződött a tanügyi törvényt módosító 36. sz. kormányrendelet egyeztetése. A kisebbségi oktatásban nem biztosított az önálló egyetemhez való jog, a törvény csak az állami egyetemen belül a nemzeti közösségek nyelvén oktató csoportok, részlegek, kollégiumok és karok létesítését teszi lehetővé. A ro. ny. és irod. oktatása az elemi és ált. oktatásban a kisebbségek számára készülő külön könyvekből történhet, a líceumi oktatásban a könyv és a program azonos; a ro. történelem és földrajz oktatása csak alapfokon lehetséges m. nyelven, 5. osztály után ro. ny. könyvekből kell tanítani a diákokat. A szakiskolákban és a posztliceális oktatásban m. nyelvű oktatás is létezik, de a szakkifejezéseket ro. nyelven is el kell sajátítani. Kérésre és külön törvény alapján multikulturális felsőfokú intézményeket lehet létrehozni, ahol az oktatás nyelvét az intézményt megalapító törvény határozza meg. Elismerik a nemzeti kisebbségek jogát az önálló felsőoktatási magánintézmények létrehozására. Asztalos Ferenc szerint ez a tervezet az 1995-ös tanügyi törvényhez képest határozott előrelépést, az RMDSz programjához viszont visszalépést jelent, mert nem mondja ki az önálló m. egyetem létesítésének jogát. [Szabadság, jún. 10.]

A Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a Mihai Pacepa ellen 21 évvel ezelőtt hozott halálos ítéletet. Pacepa 1978 júliusában az NSzK-ba utazott hivatalos útra és ott menedékjogot kért az AEÁ követségén. Korábban Ion Iliescu elutasította a kegyelmi kérvényt, Virgil Măgureanu pedig tévedésnek nevezte a bíróság döntését. [Szabadság, jún. 9.]

Közismertté vált a Kolozsvári Nyilatkozat tervezete. Ro., német és m. értelmiségiek (tk. Bakk Miklós, Horváth Andor, Tánczos Vilmos) írták alá, a magyarországi antikommunista ellenzék és a demokratikus ro. emigráció képviselői által aláírt Budapesti Nyilatkozat 10. évfordulóján. A szöveg Erdély kulturális és vallási pluralizmusára hivatkozva kifejti, hogy valamennyi ro. tartománynak joga van a devolúció és a szubszidiaritás elveire épülő regionális intézményekhez. Az aláírók kérik, hogy érvényesüljön Erdély (ahol az ország lakosságának ⅓-a a nemzeti össztermék 55%-át valósítja meg) húzó szerepe, Ro. integrációs folyamatában. Az aláírókhoz csatlakozott a Sabin Gherman vezette Pro Transilvania Alapítvány is. [RMSz, jún. 9.] (→ 1999.07.01)

A VET nagycsaládos mozgalmat kezdeményezett, amelynek során okt. 6-án a Kárpát-medencében 14 nagycsaládos házat adnak át, mintegy 100 millió Ft értékben. [HN, jún. 9.]

2000. január 15.

A kolozsvári főkonzulátuson elbúcsúzott Soltész Levente konzul és bemutatta utódát, Cseh Áront. – Szabó Tibor ismertette az egyetemalapítás állását. Az operatív feladatokat két programiroda (Bp. + Kvár) látja el, de döntéshozatali joga csak a Sapientia Alapítvány kuratóriumának van. [Szabadság, jan. 15.]

Marosvásárhelyen, gálaest keretében ünnepelték meg az RMDSz alapításának 10. évfordulóját. A meghívottak között tk. jelen volt: Dávid Ibolya (MDF), Kövér László (Fidesz), Szőcs Ferenc nagykövet, Szabó Tibor (HTMH; aki Orbán Viktor üzenetét tolmácsolta). A szövetség hajdani Ideiglenes Intézőbizottsága (→ 1989.12.25) tagjainak emlékplakettet nyújtottak át. A meghívottak közül megjelent: Domokos Géza, Gyímesi Éva, Horváth Andor, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Lányi Szabolcs, Sylvester Lajos, Sütő András; távol maradt Demény Lajos és Király Károly. A jelenlévő Tőkés László visszautasította a plakettet. [RMSz, jan. 17.]

Gyímesi Éva elmondta: egy pillanatig sem gondolta, hogy az 1989 decemberében megfogalmazott Hívó szó c. kiáltvány céljai 10 éven belül megvalósulhatnak. Pozitív változás a szólás-, vélemény- és a gyülekezési szabadság; a legjobban fáj, hogy még nincs önálló egyetem. Kiállt az RMDSz mellett, és arra intett, hogy „próbáljunk meg az erdélyi sajátosságoknak megfelelően, egy jó értelemben vett transzilván autonómiában gondolkodni”; a Tőkés–Markó ellentétet higgadt, világos eszmei–ideológiai vitaként lehetne levezetni. [Szabadság, jan. 15.]

Tom Gallagher edinburghi prof. véleménye: Erdélyen belül a románság és a magyarság Erdély-képe olyannyira eltérő, hogy nem egyeztethető össze egy közös Erdély-stratégia érdekében. [Krónika, jan. 15.]



lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék