ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
 

találatszám: 15 találat lapozás: 1-15

Névmutató: Gherman, Oliviu

1993. július 10.

Bukarestben megkezdődött a hatalmon lévő párt, a FDSN orsz. konferenciája. A pártot a kulisszák mögül irányító Iliescu elnöknek [aki országelnöki posztja miatt formálisan kilépett a pártból] sikerült lecsendesítenie a reformista mérsékeltek és konzervatívok közötti belharcot. Maradt a vezérkar: eln.: Oliviu Gherman, üv. eln.: Adrian Năstase. A párt megváltoztatta a nevét: Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (Partidul Democraţiei Sociale din România = PDSR) [MH, júl. 12.] (→ 1992.03.29, 1993.06.28, 1993.08.24)

1994. február 1.

Iliescu elnökkel tárgyaltak az RMDSz vezetői. A küldöttség átadta az ET-nek írt Memorandumot (→ 1993.08.26), a kisebbségi törvény tervezetét (→ 1993.11.15), továbbá a megoldatlan kérdésekre tett javaslatokat tartalmazó dokumentumot. Az előző találkozó óta (→ 1993.02.24) nem változott Iliescu elnök álláspontja a magyarság kérdéseiről. [Szabadság, febr. 3.; RMSz, febr. 4.]

Markó Béla a tárgyalásról elmondta: megállapították, hogy semmi sem történt az ET-be történt felvételkor tett vállalások terén, tovább folyik a magyarellenes politika; nem közeledtek az álláspontok. Iliescu elnök szerint viszont nincsenek különösebb problémák. [MH, febr. 2.] – Tokay Györgyöt megdöbbentette, hogy a kérdések felvetésénél nemcsak a politikai akarat hiányával néznek szembe, hanem a kérdés lényegének tagadásával. [RMSz, febr. 5.]

A két párt elnöke, Oliviu Gherman és Gh. Funar aláírta a PDSR és a PUNR koalíciójára (→ 1994.01.26) vonatkozó megállapodást. A PUNR egy hónapon belül 4 miniszteri tárcára számíthat. A két párt még nem biztosítja a parlamenti többséget, ezért tárgyalnak a kormányt eddig is támogató többi párttal: PRM, PSM, PDAR. [Szabadság, febr. 3.]

Nagyváradon megbeszélést tartottak a m. egyházak képviselői az egyházi vagyon restitúciójáról. Megfogalmaztak egy törvénytervezetet és azt benyújtják a parlamentnek. [BN, febr. 3.]

Valentin Borda (VR) írta a Vocea Românieiben: az RMDSz kisebbségi törvénye alkotmányellenes és „bantusztánokat” kíván létrehozni. [PH, febr. 1.] ● [A bantusztán később bevonult a sajtónyelvbe, főleg a ro. nacionalista pártok használták, de Iliescu elnök is gyakran élt vele. A kifejezést eredetileg a Dél-afrikai Köztársaságban élő bantu lakosság rezervációs területére használták.]

1994. április 21.

A gyulafehérvári székesegyházban – számos meghívott előtt – ünnepélyes székfoglalót tartott Jakubinyi György róm. kat. érsek (→ 1994.04.08). A kinevezést tartalmazó pápai bullát John Bukowsky bíboros, bukaresti nuncius olvasta föl. [RMSz, ápr. 22.; EN, ápr. 27.]

Catherine Lalumière asszony (az ET távozó főtitkára) és Iliescu elnök beszédével Bukarestben megnyílt a Crans Montana Fórum, amelyen 48 ország és 125 nemzetközi szervezet képviseltette magát. [MN, ápr. 22.]

Több ro. lap a „szocialisták találkozójának” nevezte Oliviu Gherman és Horn Gyula szegedi tanácskozását. Elégedetten nyugtázták, hogy az MSzP egyetért a határok sérthetetlenségére vonatkozó kitétellel, amelyet az alapszerződés-tervezetben is szerepeltetni kívánnak. [ÚM, ápr. 21.] – Gyarmath János főszerkesztő csodálkozással fogadta a hírt, hogy az MSzP a kisebbségi érdekképviselet mellőzésével kívánja rendezni a ro.–m. viszonyt, és Horn ígéretet tett arra, hogy megszünteti a HTMH-t. [RMSz, ápr. 26.]

1994. szeptember 3.

Kovács László m. külügymin. elmondta: a m. kormány nem akar a kisebbségek feje felett dönteni, ezért rendszeresen konzultál a h. t. magyarság képviselőivel, de nem kívánnak vétójogot biztosítani senkinek sem. Meleşcanu szerint az alapszerződésnek általános előírásokat kell tartalmaznia. Konzultálnak a kisebbségekkel, de azok nem vehetnek részt az alapszerződés tárgyalásán, mert ezek kormányszintű tárgyalások. Horn Gyula elképzelhetetlennek tartja az erdélyi magyarok jogos követeléseinek érvényesítését, ha rossz a m.–ro. államközi viszony. [RMSz, szept. 3.] – Meleşcanu nem érti, milyen kisebbségi garanciákat kellene rögzíteni az alapszerződésben, hiszen az alkotmány biztosíték, a kisebbségi szervezetek az állami költségvetésből kapnak támogatást. Ro. elkötelezte ugyan magát a koppenhágai egyezmény mellett (→ 1990.06.27), de a dokumentum nem szól a kollektív jogokról. [MH, szept. 3.]

A Szenátus őszi ülésszakának első napján megválasztották a vezetőséget. Elnök továbbra is Oliviu Gherman, az egyik titkár Kozsokár Gábor maradt. [RMSz, szept. 3.]

1994. október 26.

Oliviu Gherman, szenátusi házelnök szerint hiba volt az RMDSz létrehozása. Ez ugyanis megteremtette a „monolitikus követelési struktúrát”. A ro. pártoknak ki kell dolgozniuk a „válaszstratégiát az RMDSz olyannyira összehangolt akcióira”. [Népújság, okt. 26.] (→ 1994.11.01)

A hadsereg napja alkalmával ismét felszínre került Mircea Pascu korábbi kijelentése (→ 1994.09.15). Gh. Tinca védelmi min. sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta Pascu kijelentését. [Népszabadság, okt. 26.] – A Ziua szerint viszont a ro. katonai doktrína értelmében a hadsereg ma is beavatkozhat utcai konfliktusokba. [Népszava, okt. 27.]

Az európai normák sajnos nem tartalmazzák a kollektív jogok fogalmát – mondta Tabajdi Csaba. – Az RMDSz-nek az alapszerződéssel kapcsolatos dokumentuma konstruktív és realista, azonban néhány dolog nem eléggé tisztázott: ilyen a regionális autonómia. A m. kormány támogatja a kulturális és közigazgatási autonómiát. [RMSz, okt. 26.]

Az új kisebbségi koncepció értelmében azokat a területeket kell menedzselni, amelyektől remélhető, hogy a kisebbségeknek a szülőföldjükön teremtenek egzisztenciát – jelentette ki Törzsök Erika. – A kisebbség nincs olyan helyzetben, hogy politikai hatalmát gazdasági hatalommá mentse át. Olyan gazdaságfejlesztési hitel- és garanciaalapot kell létrehozni Mo.-n, amely a h. t. m. vállalkozók számára teremt lehetőséget saját vállalkozások nagyobb biztonsággal történő indításához. [EN, okt. 26.]

1994. november 1.

Márton Árpád a képviselőházban fölolvasta az RMDSz nyilatkozatát, amely a romániai magyarság elleni támadásra hívta föl a figyelmet. Oliviu Ghermannak az RMDSz legitimitását megkérdőjelező nyilatkozata (→ 1994.10.26) és más nacionalista politikusok magyarellenes megnyilvánulásai nem elszigetelt jelenségek. Idézett egy interjúból, amelyben Gh. Funar a ro. nép felsőbbrendűségét hangoztatta: ezt az ideológiát fasizmusnak nevezik – mondta. [RMSz, nov. 3.]

A LADO vezetősége Csíkszeredába látogatott, ahol a szervezet elnöke, Nicolae Ştefănescu-Drăgăneşti nyilatkozott, tk. a m. kisebbség helyzetéről is. Tapasztalatuk szerint a magyarok egyfajta kirekesztése folyik az adminisztrációs és vezetési szinteken. Gh. Funar és C. V. Tudor magyarellenes tevékenysége közismert, de Iliescu elnök álláspontja is azt tükrözi, hogy a m. kisebbség ellen van. [ÚM, nov. 1.]

A SzÚT elnöksége közölte, hogy az RMDSz platformja kíván maradni, Bitay Ödön nyilatkozata (→ 1994.10.25) nem tükrözi az elnökség álláspontját. [Népszava, nov. 2.] – Balogh Edgár is csak RMDSz-en belül képzeli el a SzÚT tevékenységét. [RMSz, nov. 3.] (→ 1991.11.17)

1995. május 3.

Oliviu Gherman (PDSR) kijelentette, hogy az 1201-es ajánlás elfogadható, amennyiben a 11. szakasz nem jár etnikai alapú önrendelkezéssel. [Szabadság, máj. 4.] – Mircea Geoană ismertette a hivatalos ro. álláspontot: Ro.-nak nem voltak és nincsenek elvi fenntartásai, csupán az ajánlás 11. szakaszával kapcsolatban. Az ajánlást nem tekintik kötelező jogi normának, mert valójában egy politikai dokumentumról van szó. [RMSz, máj. 5.]

1995. június 1.

T. Chebeleu elnöki szóvivő ismertette Iliescu állásfoglalását az RMDSz kongresszusáról. Az elnök sajnálkozását fejezte ki az állásfoglalások miatt, bírálta a magyarság „autonóm nemzeti közösségként” való meghatározását, a budapesti RMDSz-képviselet tervét és azt, hogy a kongresszus felszólította az amerikai kormányt, gyakoroljon nyomást Ro.-ra. [Szabadság, jún. 2.]

A pártok bírálták a kolozsvári RMDSz-kongresszus lefolyását és a hozott döntéseket. Oliviu Gherman pártelnök kifejtette: nem téveszti össze a m. kisebbséget az RMDSz-szel, ill. a kongresszuson kifejtett irredenta álláspontot magával a párttal, de felkéri a szövetség parlamenti képviselőit, hogy foglaljanak állást a kongresszuson elhangzott szélsőséges nyilatkozatokkal kapcsolatban. Gh. Funar (ismételten) azt követelte: nyilvánítsák alkotmányellenesnek az RMDSz-t és tiltsák be. Dinu Patriciu (PL’93) felesleges és ártalmas szervezetnek nevezte az RMDSz-t. [Szabadság, jún. 1.]

Markó Béla, a szövetség sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az RMDSz parlamenti úton kívánja elérni minden célkitűzését, ezért érthetetlen egyes politikusok és pártok reagálása: terrorista, félkatonai, törvényellenes jelzőkkel illették és betiltását követelték. [Szabadság, jún. 2.]

1995. október 9.

Bukarestben elkezdődött az Interparlamentáris Unió (IPU) közgyűlése, amelyen a szervezet 135 tagországa közül 119 képviseltette magát. Iliescu elnök hangsúlyozta, hogy a kisebbségi jogok biztosítása Ro.-ban meghaladja a nemzetközi normákat. [RMSz, okt. 10.]

Miguel Angel Martínez, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke Oliviu Ghermannak elmondta, hogy a PRM részvétele a kormánykoalícióban árt Ro. nemzetközi tekintélyének. [RMSz, okt. 10.]

Egy szeptemberi közvélemény-kutatás eredményei alapján a ro. politikusok népszerűségi listáját Adrian Năstase (PDSR) képviselőházi elnök vezeti (66%), őt követik: Ion Iliescu (60%); Petre Roman (PD, 49%); Emil Constantinescu (CDR, 48%); Nicolae Văcăroiu minisztereln. (PDSR, 46%); … Markó Béla (11%). A pártok népszerűségi listája: PDSR (34%), CDR (21%), RMDSz (6%), PRM (6%), PAC (5%), PUNR (5%). [MN, okt. 9.]

1995. november 25.

Véget ért a PDSR országos kenferenciája. Újraválasztották Oliviu Gherman elnököt és Adrian Năstase üv. elnököt. A főtitkár Miron Mitrea lett, aki eddig alelnök volt. [RMSz, nov. 27.]

Tokay György az ellenzék győzelmének nevezte azt, hogy a képviselői szavazáson elvetették a himnusz-törvényt. [Népszabadság, nov. 25.]

Kolozsvárott tartotta tisztújító közgyűlését az alapításának 110. évfordulóját ünneplő EMKE. Eln.: Dávid Gyula; üv. eln.: Kötő József. Regionális alelnökök: Muzsnay Árpád (Partium), Tófalvi Zoltán (Közép-Erdély), Matekovits György (Dél-Erdély), Sylvester Lajos (Székelyföld). [Szabadság, nov. 28.]

A két püspök (Csiha Kálmán és Tőkés László) pozitívan értekelte a Ref. Egyház Zsinata négynapos ülésének munkálatait. A zsinaton az egyház kánonrendszerét (statútumát) korszerűsítették. Levelet intéztek az állam elnökéhez, amelyben a vallási törvény halogatását és a vallási diszkriminációt tették szóvá: az elmúlt 5 évben 14 alkalommal több mint 2000 oldal terjedelmű felterjesztéssel fordultak a kormányzati szervekhez, de egyetlen sor választ sem kaptak. [RMSz, nov. 30.]

Sepsiszentgyörgyön 2000 szülő alkotott élő láncot a Mikes Kelemen Líceum körül, tiltakozva a tanügyi törvény ellen. [ÚM, nov. 27.] (→ 1995.12.01)

1996. február 5.

A képviselőházban megválasztották az RMDSz frakciójának új vezetőségét: eln.: Vida Gyula; aleln.: Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt; titkár: Fekete Zsolt. Az állandó bizottság titkárának Kónya-Hamar Sándort jelölték. [Táj., febr. 5.]

Catherine Lalumière, az EP képviselője Bukarestben tárgyalt vezető ro. politikusokkal. A ro. külpolitika fogyatékosságának ítélte azt, hogy még nem írták alá az alapszerződést. Oliviu Gherman úgy vélte: a nézeteltérés az 1201-es ajánlás körül van, de Iliescu elnök megbékélési kezdeményezése várhatóan meghozza a sikert. C. Lalumière a kisebbségi és az oktatási törvénnyel kapcsolatban megállapította: „Nem mondom, hogy a magyarok kéréseit 100%-ban teljesíteni kell, de a ro. többségnek sem szabad hajthatatlanságot tanúsítania, tehát valahol a középúton kell megoldást találni.” [RMSz, febr. 7.]

Petre Roman, a PD elnöke lett az USD államelnök-jelöltje. [MH, febr. 5.]

1996. április 8.

Tom Lantos, amerikai szenátor Bukarestben találkozott a külügyminiszterrel és a parlament két házának elnökével. Vendéglátóit biztosította arról: támogatni fogja, hogy Ro. korlátlan időre megkapja a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt (→ 1996.07.08). A. Năstase közölte, hogy a ro.–m. alapszerződésbe oly módon lehetne fölvenni az ET 1201-es ajánlását, ha a szerződés tartalmazná az ajánlás ro. interpretációját is. O. Gherman hangsúlyozta, hogy a kisebbségi kérdést nem lehet elkülöníteni a társadalmi és gazd. fejlődés folyamataitól. [Szabadság, ápr. 10.]

1996. május 22.

Gh. Funar levélben közölte O. Ghermannal, hogy pártja nem akar kivonulni a kormányból (→ 1996.05.18). Funar időt akar nyerni, hogy zavartalanul zárhassa választási kampányát. [MN, máj. 22.] (→ 1996.07.13)

1996. november 23.

Bukarestben megkezdődtek a kormányalakítási tárgyalások. Markó Béla elmondta: az RMDSz miniszteri szinten vesz részt az új kormányban; államtitkári posztokat igényelt az oktatási és kulturális tárcánál, szorgalmazza a kisebbségekkel foglalkozó kormánystruktúra felállítását. [RMSz, nov. 25.]

Bécsben nemzetközi szemináriumot tartottak a kisebbségi oktatásról, ahol részt vett Max van der Stoel, az EBESz kisebbségi főbiztosa is. Az RMDSz-t Borbély László képviselte, aki felszólalásában kifejtette: a jelenlegi törvény nem ad kielégítő megoldást. [Táj., nov. 25.]

Oliviu Gherman (PDSR) lemondott pártelnöki tisztéről és átengedte azt Ion Iliescunak. [RMSz, nov. 23.]

Kolozsvárott, az egyesület rendes évi közgyűlésén kiosztották az EMKE díjait. A tanácskozás napirendjén a m. kultúrcentrumok létrehozásának stratégiája és ellátottsága szerepelt. A helyzet jellemzésére egyetlen adat: az elnöki palota védelmére többet irányoznak elő, mint a kulturális intézmények támogatására. [Háromszék, nov. 26.]

Megünnepelték a 75 éves R. M. Dalosszövetséget. [Szabadság, nov. 55.]

1997. január 17.

A PDSR orsz. értekezletén Iliescut választották meg a párt elnökének. Alelnökök lettek: Adrian Năstase, T. Meleşcanu, Ioan Mircea Pascu (volt védelmi államtitkár), Oliviu Gherman (volt pártelnök). [MH, jan. 20.]


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék