ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 38 találat
lapozás: 1-20 | 21-38
Névmutató:
Varga Attila
1990. május 20.
A parlamenti és elnökválasztások napja. A 17,200.722 választásra jogosult állampolgár közül 14,826.616 (86,2%) jelent meg az urnáknál. Az érvénytelen szavazatok száma: 1,106.713 (7,5%). – A választás végeredménye: államelnök Ion Iliescu (a szavazatok 85%-ával).
A parlamenti helyek megoszlása: FSN (képviselők száma: 263, szenátorok száma: 92); RMDSz (képviselők száma: 29, szenátorok száma: 12); PNL (képviselők száma: 29, szenátorok száma: 9); MER (képviselők száma: 12, szenátorok száma: 1); PNTCD (képviselők száma: 12, szenátorok száma: 1); AUR (képviselők száma: 9, szenátorok száma: 2). További 6 párt szerzett 10 mandátumnál kevesebbet. Függetlenként 10 képviselő jutott be, 9 nemzeti kisebbség hivatalból szerzett 1-1 helyet. – Összesen 524 mandátum (405 képviselő + 119 szenátor). (→ 1990.05.30)
Az RMDSz képviselőinek és szenátorainak listája, megyék szerint. w Képviselők: Arad: Tokay György; Beszterce-Naszód: Szilágyi János; Bihar: Csapó I. József, Nagy Béla, Szilágyi Zsolt; Brassó: Madaras Lázár; Fehér: Brendus Gyula; Hargita: Borbély Ernő, Borsos Géza, Csutak István, Incze Béla, Nagy Benedek; Hunyad: Takács Csaba; Kolozs: Eckstein-Kovács Péter, Pillich László, Podhradszky László; Kovászna: Bajcsi Ákos, Domokos Géza, Márton Árpád; Máramaros: Zonda Attila; Maros: Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László; Szatmár: András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Bárányi Ferenc. w Szenátorok: Arad: Hosszú Zoltán; Bihar: Demény Lajos; Brassó: Fazekas Miklós; Hargita: Hajdú Gábor, Verestóy Attila; Kolozs: Szőcs Géza; Kovászna: Király Károly, Kozsokár Gábor; Máramaros: Csiha Tamás; Maros: Markó Béla; Szatmár: Szabó Károly; Szilágy: Tóth József.
Demény Lajos szerint a választások idején Ro.-ban mintegy 75 párt volt bejegyezve. [MN, 1993. jan. 30.]
„Az 1990. május 20-i választások nyomán létrejött parlament legfőbb feladata abban állt, hogy Alkotmányozó Gyűléssé minősülve, kidolgozza és elfogadja az ország alaptörvényét. A munka közel másfél évig tartott, a következő menetrend szerint: 1990. júl. 11. – a két ház közös ülésén kimondta: az Alkotmányozó Gyűlés megkezdte munkáját; 1991. febr. 13. – a szövegező bizottság bemutatta a téziseket vagyis alapelveket; 1991. jún. 19. – a tézisek elfogadása; 1991. szept. 10. – az alkotmányszöveg vitájának megkezdése; 1991. nov. 21. – az alkotmány megszavazása.” [Domokos 2: 247–248.; ezután következett az alkotmányról szóló népszavazás, ]911208.] 1992. március 21.
Kolozsvárott megalakult a Szabadelvű Kör (SzK), melynek egyik kezdeményezője Kolumbán Gábor, az RMDSz alelnöke volt. A platform ismertebb tagjai: András Imre, Borbély Ernő, Eckstein-Kovács Péter, Egyed Péter, Pillich László, Varga Attila. Az SzK vállalja Erdély liberális hagyományait, a tolerancia és a megbékélés szellemét. Szükségesnek tartja a személyi, kulturális és területi autonómia megvalósítását, valamint a kollektív jogokat. – Kolumbán Gábor és Borbély Ernő elítélte a 25 képviselő egységre felszólító felhívását (→ 1992.03.10). [RMSz, márc. 21., márc. 24.]1992. szeptember 27.
Parlamenti és elnökválasztás. A 16,380.663 választásra jogosult állampolgárból 12,496.430 fő voksolt. A 6 elnökjelölt által elért százalékos eredmények: Ion Iliescu (47,34%); Emil Constantinescu (31,24); Gh. Funar (10,88); Caius Traian Dragomir (4,75); Ioan Mânzatu (3,05); Mircea Druc (2,75). [Ştefănescu: 473.]
A parlamenti helyeknél a bejutási küszöb 3% volt. Párt (Képv.ház/Mandátum; Szenátus/Mandátum): FDSN (27,72%/117; 28,29%/49); CD (20,01%/82;20,16%/34); FSN (10,18%/43;10,39%/18); PUNR (7,72%/30; 8,12%/14); RMDSz (7,46%/27; 7,58%/12); PRM (3,90%/16; 3,85%/5); PSM (3,04%/12; 3,19%/5);PDAR (–/–; 3,31%/5).
Az RMDSz képviselőjelöltjeire 1990 májusában 983.890-en szavaztak, most 172.600-zal kevesebben (811.290); a szenátoroknál: 1990: 1,094.353 (1992: 262.884-gyel kevesebb = 831.469). [Szabadság, okt. 9.]
Az RMDSz megválasztott képviselőinek és szenátorainak listája, megyék szerint: w Képviselők: Arad: Tokay György; Beszterce-Naszód: Szilágyi Zoltán; Bihar: Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin; Brassó: Madaras Lázár; Hargita: Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István; Hunyad: Takács Csaba (a helyét Fekete Zsolt vette át; ]940912); Kolozs: Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő; Kovászna: Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos; Máramaros: Mazalik József; Maros: Borbély László, Kerekes Károly, Elek Mátyás Barna, Németh János; Szatmár: Varga Attila, Pécsi Ferenc; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Bárányi Ferenc. w Szenátorok: Arad: Hosszú Zoltán; Bihar: Csapó I. József; Fehér: Incze Tibor; Hargita: Verestóy Attila, Hajdú Gábor; Kolozs: Buchwald Péter; Kovászna: Kozsokár Gábor, Magyari Lajos; Maros: Markó Béla, Frunda György; Szatmár: Szabó Károly; Szilágy: Seres Dénes. 1993. február 24.
Iliescu elnök fogadta az RMDSz – Markó Béla, Verestóy Attila, Tokay György, Borbély László, Varga Attila összetételű – küldöttségét. Megbeszélték a romániai magyarság égető gondjait: a kisebbségi törvény hiányát, az autonómia és az anyanyelvhasználat ügyét, az 1990-es marosvásárhelyi események elítéltjeinek helyzetét. Elmagyarázták, hogy oktatási autonómián teljes körű m. oktatási rendszert értenek, amit az állami költségvetés finanszírozna. Sérelmesnek találták, hogy a helyi közigazgatásból, igazságszolgáltatásból kiszorultak a m. tisztviselők. [RMSz, febr. 26.] (→ 1994.02.01) 1993. június 3.
Balázs Sándor két számadattal cáfolta Traian Chebeleu feltevését (→ 1993.05.12), aki kétségbe vonta az egyetem-kérés legitim voltát. Az RMDSz – amelynek programjában szerepel a m. egyetem – egymillió szavazatot kapott a parlamenti választások idején, amely önmagában is elegendő legitimációt jelent, ezenkívül felhívta a figyelmet arra, hogy a m. egyetem érdekében indított aláírásgyűjtés már meghaladta a 200 ezret. [RMSz, jún. 3.]
Az RMDSz kijelölte a kisebbségi tanácsba (CMN) küldendő képviselőit: Borbély László, Varga Attila, Bakk Miklós. [ÚM, jún. 4.] 1993. szeptember 29.
Frakcióvezető választást tartott az RMDSz képviselőházi csoportja. Tokay György lett az elnök, Bárányi Ferenc és Borbély László az alelnökök. A frakció 9 tagja (András Imre, Birtalan Ákos, Borbély Imre, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő, Sinkó István, Szilágyi Zsolt, Varga Attila és Zsigmond László) kivonult az ülésről és tiltakozott a döntés ellen, emlékeztetve Tokay és Borbély László „politikai hibáira” (Neptun-ügy; ]930926). [Népújság, okt. 1.] 1994. augusztus 8.
Budapestre érkezett az RMDSz szakértői bizottsága (Bakk Miklós, Varga Attila, Béres András), hogy megbeszéléseket folytasson a HTMH munkatársaival a ro.–m. alapszerződésről. [Szabadság, aug. 9.]1995. február 13.
A képviselőház elfogadta a Petre Ţurlea képviselő RMDSz-ellenes indítványát is magába foglaló napirendet; ennek alapján vitát kezdtek az RMDSz-t elítélő szövegtervezetről. [Szabadság, febr. 14.] A vitában Antal István cáfolta, hogy Székelyudvarhelyen, az Orbán Balázs-szobor avatásakor (→ 1995.02.04) románellenes megnyilatkozásokra került volna sor. Varga Attila a szövetség autonómia-koncepciójáról beszélt és cáfolta azt, hogy az RMDSz etnikai alapú regionális autonómiáért küzd. Borbély László kifejtette: nem lehet nemzetállamról beszélni egy olyan országban, ahol 15 kisebbség él és a lakosság 10%-át alkotják. [Szabadság, febr. 14.] – Tömény nacionalizmus és intolerancia uralta a helyzetet. Adrian Năstase igennel szavazott a nyilatkozatra, a parasztpártiak pedig ellene. [OrEx, febr. 22.] (→ 1995.02.16) 1995. március 24.
Bukarestben sztrájkba léptek a metró alkalmazottai. Az elnök és a kormányfő lemondását, nagyobb béreket, szociális védelmet követeltek. [MN, márc. 25.] (→ 1995.03.30)
A pápa fogadta a romániai görög kat. egyház püspökeit. A megbeszélésen a szentatya szorgalmazta, hogy Ro. szolgáltassa vissza az egyház javait, amelyeket a kommunisták 1948-ban vettek el az egyháztól. [RMSz, márc. 27.]
Varga Attila tanulmánya (A nemzeti kisebbségek kérdése a nemzetközi jogban és politikában) visszatekintést nyújt az 1945 utáni helyzetre. Az utóbbi években a nemzeti kisebbségekre vonatkozóan a köv. nemzetközi dokumentumokat fogadták el: EBEÉ koppenhágai dokumentuma (1990); az ENSz Közgyűlés nyilatkozata (1992); az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201-es ajánlása (→ 1993.02.01) és az ET kisebbségi keretegyezménye (→ 1995.02.01). [A Hét, márc. 24.] 1996. február 8.
Az RMDSz ÜE elemezte Adrian Năstase nyilatkozatát, aki feltételeket szabott az RMDSz-nek a kormányzati munkába való bevonására: a szövetség ismerje el az alkotmányt, mondjon le autonómiaterveiről és változtasson „természetellenesen szoros” magyarországi kapcsolatain. Takács Csaba elmondta: az RMDSz egyetlen országgal sem tart fenn „természetellenesen szoros” kapcsolatokat és tiszteletben tartja az alkotmányt. Varga Attila szerint – mivel előtte semmilyen megbeszélés nem volt ez ügyben – a képviselőházi elnök kijelentése a kampányszerű megnyilatkozások sorába tartozik. [ÚM, febr. 8.] (→ 1996.02.14) – Markó Béla a BBC-nek nyilatkozva hangsúlyozta: Năstase úgy állította be az esetet, mintha a szövetség fölajánlotta volna részvételi szándékát a kormányzásban, holott erről nem volt szó, az RMDSz úgy fogalmazott: nem zárja ki ezt a lehetőséget. Az RMDSz feltételként szabta, hogy az együttműködésre számító párt biztosítsa a magyarság sorsának rendezését és határolja el magát a szélsőségesen nacionalista pártoktól (PUNR, PRM, PSM). [Népszabadság, febr. 8.]
A Ziua azt írta az új titokvédelmi törvényről, hogy az „törvényesíti a nemzeti terrort és visszaállítja a rendőrállamot”. A szenátusban az RMDSz a törvény ellen szavazott, de azt még a képviselőháznak is meg kell tárgyalnia. [MH, febr. 9.] (→ 1996.02.20) 1996. szeptember 24.
Varga Attila politikai nyilatkozatban reagált a vallásügyi államtitkárság közleményére és kérte a vallási diszkrimináció megszüntetését. Emlékeztetett arra, hogy az államtitkárság ellenségesen viseltetett a ref. világtalálkozóval szemben (→ 1996.07.20, 1996.08.01), a közlemény félrevezeti a közvéleményt, amikor támogatásról beszél. Továbbá: az államtitkárság vitatja a m. egyházak jogát a restitúcióra, a közlemény szerint ez megzavarná a közélet működését. A diszkrimináció meggyőző példája, hogy 1996-ban 119 egyházi épület kapott támogatást, de ebből 112 az ortodox egyházé. [Szabadság, szept. 25.]
Borbély Imre óvást nyújtott be a megyei jelölőbizottsághoz (→ 1996.09.19). Bár rendezte gyergyószentmiklósi letelepedését és a jelölőgyűlésen megszavazták a jelölését, neve mégsem szerepel az előválasztási listán: „minden indok nélkül megfosztottak a megválaszthatóság alapvető jogától”. [RMSz, szept. 24.] (→ 1996.10.08)
Az RMPSz tanácskozást szervezett Szovátán, történelemtanárok számára, amelyen megbeszélték a m. történelem hazai oktatását. [Szabadság, szept. 24.]1996. november 8.
Az RMDSz összesített választási (→ 1996.11.03) eredményei: Frunda György 761.007 szavazat (6,02%), az elnöki listán a 4. hely. – Szenátorok: 836.705 (6,81%) = 11 hely a szenátusban; képviselők: 812.206 (6,64%) = 25 hely a képviselőházban. Összesen 36 hely (1990: 12+29 = 41; 1992: 12+27 = 39 hely). (→ 1996.11.12)
Az RMDSz szavazatszámai összesítve (vesd össze: ]900530, 920927): Szenátus (1990: 1,094.353; 1992: 831.469; 1996: 836.705); Képviselőház (1990: 983.890; 1992: 811.29; 1996: 812.206).w Szenátorok: Csapó I. József, Eckstein-Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila. [Lőrincz Gyula Giurgiu megyében lett szenátor, az újraosztott töredékszavazatoknak köszönhetően! – RMSz, nov. 18.]. w Képviselők: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Garda Dezső, Kakassy Sándor, Kelemen Atilla, Kerekes Károly, Kónya-Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. [Táj., nov. 8.] (→ 1996.11.12)
Adrian Năstase felhívta a közvélemény figyelmét a „potenciális veszélyre”, miszerint az RMDSz lesz a „mérleg nyelve” (azaz: a m. szövetség fogja eldönteni a parlamenti többséget). Emil Constantinescu szerint nevetséges dolog m. veszélyről beszélni az alapszerződés aláírása után. [Népszabadság, nov. 9.]
Markó Béla elemezte az RMDSz eredményeit és felkérte a választókat, hogy a 2. fordulóban (→ 1996.11.17) szavazzanak Emil Constantinescura. [Táj., nov. 11.] 1996. november 26.
Az RMDSz képviselőházi frakciója megválasztotta a vezetőséget: eln.: Vida Gyula; aleln.: Pécsi Ferenc és Varga Attila; titkár: Ráduly Róbert. [RMSz, nov. 28.]
Az EMK helyteleníti, hogy az RMDSz bármelyik tisztségviselője az SzKT elvi döntésének megkerülésével kössön megállapodást a kormányban való részvételről. [RMSz, nov. 26.] (→ 1996.11.28) 1997. február 1.
Maros megyében ismét Zonda Attilát választották meg megyei elnöknek (Kincses Elődöt pedig tb. elnöknek, a lemondott Sütő András helyett; ]960930), Szatmár megyében Varga Attila lett az új elnök. [Táj., febr. 3.]
Budapesten önkormányzati konferenciát tartottak a határon túli m. szervezetek képviselőinek. [Táj., febr. 3.]1997. február 3.
Az RMDSz képviselőházi csoportjának vezetősége: eln.: Varga Attila; aleln.: Asztalos Ferenc, Kovács Csaba Tibor; titkár: Ráduly Róbert. A képviselőház állandó biz. titkára Kónya-Hamar Sándor. [Táj., febr. 3.] – A szenátusi frakcióban eln.: Verestóy Attila; aleln.: Szabó Károly; titkár: Puskás Bálint. Az állandó biz. titkára: Kozsokár Gábor. [Táj., febr. 5.]
Az RMDSz kormányzati képviselői a szövetségi elnök hivatalában üléseztek; a téma a kormányzati problémák elemzése és az összehangolt, határozott fellépést sürgető kérdések megvitatása volt. [Szabadság, febr. 5.]
Ion Caramitru elfogadta az RMDSz javaslatát, hogy Kelemen Hunor legyen a műv. min. államtitkára; első találkozójukon egyeztettek a teendőkről: a min. keretében létrehozzák a kisebbségi főosztályt, a művelődési intézeteket vissza kell juttatni a megyei tanácsoknak. [Szabadság, febr. 6.]1997. július 17.
Egy interjúban 4 RMDSz-képviselő mondta el a véleményét a legutóbbi SzKT-ról. Varga Attila: „nem hozzánk méltó színvonalú politikai vita volt”; a legfájóbb, hogy „ellendrukkerek jelentek meg saját köreinkben”. – Bárányi Ferenc: Tőkés Lászlónak nem tisztázott a hozzáállása, döntse el, hogy tb. elnök akar-e lenni, vagy a belső ellenzék vezére? [RMSz, júl. 17.]
Tokay György elmondta: az eddigiek folyamán sikerült visszajuttani a zsidó javak egy részét és elkészítették a többi kisebbség néhány szimbólumértékű ingatlanjának visszaszolgáltatását biztosító kormányrendelet szövegét is. Véglegesítették az alapítványokról és egyesületekről szóló törvénytervezet szövegét. – Rendeződött az RMDSz támogatásának az ügye is: a m. kisebbségnek járó költségvetési juttatást az EMKE fogja kezelni. [Népújság, júl. 17.]1997. szeptember 1.
Az RMDSz parlamenti csoportjának tisztségviselői a szenátusban: Verestóy Attila (eln.), Hajdú Gábor (aleln.), Puskás Bálint (titkár); a szenátus titkára: Kozsokár Gábor; a képviselőházban: Varga Attila (eln.), Asztalos Ferenc és Márton Árpád (aleln.), Ráduly Róbert (titkár); a képviselőház titkára: Kovács Csaba. [RMSz, szept. 3.]
Új intézménnyel gazdagodott az erdélyi ref. iskolahálózat: Kolozsvárott megnyitotta kapuit az EREK épületének régi szárnyában a Ref. Pedagógiai Intézet. Az üdvözlő beszédek elhangzása után Kovács Lajos igazgató megtartotta székfoglaló beszédét. [RMSz, szept. 4.]
A VMSz Szabadkán tartott tisztújító gyűlésén ismét Kasza Józsefet választották elnökké. [ÚM, szept. 1.] 1997. október 3.
Marosvásárhelyen megkezdődött az RMDSz 5. kongresszusa. Az első napon a vendégek köszöntői után a szövetségi elnök (Markó Béla), az üv. eln. (Takács Csaba) és a tb. eln. (Tőkés László) beszámolói után a SzET (Csávossy György), az SzKT (Dézsi Zoltán) és az ÖT (Demeter János) vezetői valamint a parlamenti frakciók elnökei (Verestóy Attila, Varga Attila) olvasták fel beszámolóikat; délután az etikai bizottság, a szabályzat-felügyelő biz., és a szövetségi ellenőrző biz. jelentései hangzottak el, majd a küldöttek megvitatták és elfogadták az alapszabályzat módosításait. A 2. nap a program vitája következik és elfogadják a kongresszus többi dokumentumát. [Táj., okt. 2–5.; RMSz, okt. 6.]
Borbély Zsolt Attila azt szorgalmazta, hogy RMDSz szakítson az össznemzeti problémák iránt érzéketlen Horn-kormánnyal és álljon a kárpát-medencei, nemzetileg elhivatott m. politikai szervezetek élére [!], hozza létre ezen erők szövetségét, akár egyes politikai szereplők kihagyásával is. [RMSz, okt. 3.] (→ 1997.10.16)
Halász Anna arra kérte az RMDSz radikálisait – elsősorban Tőkés Lászlót –, hogy ne tekintsék az RMDSz jelenlegi ellenfeleit legyőzendő ellenfélnek. [RMSz, okt. 3.]1998. június 29.
Az RMDSz képviselőházi csoportja nevében Varga Attila frakcióelnök beterjesztette a Képviselőház Állandó Bizottságához az RMDSz-frakció törvénykezdeményezését a kolozsvári székhelyű állami, m. tannyelvű egyetem újraindítására és megszervezésére vonatkozóan. Az elképzelés szerint az egyetemnek kihelyezett fakultásai lennének több erdélyi városban. [Táj., jún. 30.] – A bukaresti rádió szerint a korábbi tervezet (→ 1998.06.16) és a mostani között az a különbség, hogy az utóbbi „szelídebben bánik a terminusokkal”. [RMSz, júl. 1.] – Az SzKT-n Markó Béla javaslatára született döntés a távolabbi határidőkről, „hogy ne csak nyilatkozatok szülessenek, hanem egyetem is szülessen” – mondta a szövetségi elnök. [RMSz, jún. 30.]1998. augusztus 29.
Tokay György elmondta: szept. 1-jén tartja első ülését a m. ny. egyetem létrehozásának módozatait tanulmányozó biz., mely konszenzusos alapon próbál kidolgozni egy tervezetet. A 12 tagú biz. m. tagjai: Tokay, Kötő József, Szilágyi Pál (a BBTE rektorhelyettese), Horváth Andor (BBTE), Pusztai Kálmán (Műegyetem), Jung János (MOGyE). [RMSz, aug. 29.]
Varga Attila, az RMDSz képviselőházi frakcióelnökének véleménye a tervezett alsócsernátoni fórumról: nem a megújulás a cél, hanem politizálásunk hatékonyabbá tétele. Hatékonyan politizálni viszont csak egységben lehet. [RMSz, aug. 29.] (→ 1998.09.12)