ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
 

találatszám: 6 találat lapozás: 1-6

Intézménymutató: Interconfessio Társaság

1994. november 19.

Magyar paradigma és posztmodern jövőkép címmel Kolozsvárott rendezett tanácskozást az Interconfessio Társaság, hogy emlékezzenek a Kolozsvári Nyilatkozatra (→ 1992.10.25) és felismerjék a haladás irányvonalát. Tőkés László szerint az elmúlt 75 év tapasztalatai azt mutatják, hogy a hanyatlás megállításának egyetlen esélye van: az autonómia. Kovács Miklós (Kárpátalja) szerint a nemzeti csapások egységbe kovácsolják a nemzetet; Trianon formálta egységessé a m. politikát. A vajdasági Hódi Sándor a kettős állampolgárságot tartotta megoldásnak. [RMSz, nov. 26.] (→ 1995.07.30)

Temesváron tisztújító gyűlést tartott a megyei RMDSz. Toró T. Tibor felhívta a figyelmet: az RMDSz-re szavazók száma csökkenő tendenciát mutat. A 62 ezer m. lakosból 1990-ban még 30 ezer, 1992-ben pedig csak 19.940 szavazója volt a szövetségnek. Dukász Péter elnököt Ferencz Csaba váltotta föl. [RMSz, nov. 23.]

Aradon fölavatták az 1992-ben visszaszerzett és az IKA támogatásával felújított Minorita Kultúrházat. [RMSz, nov. 29.]

1995. június 17.

Szovátán fölavatták az RMPSz tulajdonát képező Teleki Oktatási Központ (TOK) épületét. Az épület 80 személynek biztosít szállást, keretet ad pedagógusok továbbképzéséhez, rendezvényekhez. [RMSz, jún. 20.]

Az Interconfessio Emberjogi Társaság (elnöke Borbély Imre) konferenciát tartott Etéden, ahol az RMDSz eddigi útját elemezték és az autonómia esélyeiről vitáztak. [RMSz, jún. 26.]

1995. július 30.

Székesfehérváron befejeződött az a kétnapos konferencia, amelyet az Interconfessio Társaság által korábban rendezett (→ 1994.11.19) eszmecsere folytatásának nevezett az ülést megnyitó Szabó Péter, a Svájci M. Irodalmi és Képzőművészeti Kör (SMIKK) elnöke. A tanácskozáson egy lehetséges, dinamikus m. paradigma (léthelyzet-felfogás) körvonalait vázolták. Borbély Imre reális célként a tudásközpontú nemzetfejlesztést jelölte meg a magyarság felemelkedésének útjaként. [RMSz, aug. 1.] (→ 1995.08.16)

Sepsiszentgyörgyön kétnapos találkozón vettek részt a Volt Politikai Foglyok Szövetségének (AFDPR) tagjai. A résztvevők tiltakozó nyilatkozatot fogadtak el a jogfosztó törvények ellen. [Háromszék, júl. 31.]

1995. augusztus 16.

Az akkreditáló bizottság javaslatára a kormány 30 felsőoktatási intézménynek adott ideiglenes működési engedélyt. A visszautasított tanügyi intézményeknek (pl. a BBTE közgazdaságtudományi kara és a SIRF hittanári–jogi kara) be kell szüntetniük az oktatási tevékenységet. [EN, aug. 16.] (→ 1996.02.07)

Az Interconfessio Társaság a magyarság felemelkedésének útját keresi. Borbély Imre, a társaság elnöke a szubszidiáris nemzetstruktúra gondolatáig jutott el: az egyes nemzetrészeknek önmaguknak kell megoldaniuk saját gondjaikat, ugyanakkor millió szállal kell kötődniük egymáshoz. Tudásközpontú nemzetfejlesztést tart célravezetőnek. [EN, aug. 16.]

1996. május 26.

Újabb tanácskozást szervezett Székesfehérvárott az Interconfessio Társaság az egyetemes m. nemzetstratégiáról. Az Új magyar paradigma előadói egyetértettek abban, hogy a tudásközpontú nemzetfejlesztés a járható út. Borbély Imre az erdélyi magyarság önrendelkezési törekvéseinek kérdéseiről beszélt. Szerinte a legnagyobb gond a programba vett célkitűzések tudatos elszabotálása. Három és fél éve szerepel a programban az erdélyi m. kataszter fölállítása, mely egyszerre biztosítaná egy kiterjedt önsegélyezési rendszer, egy nemzeti szindikátus kialakításának alapját, egyúttal választói névjegyzékül is szolgálna. Azért halogatják a belső választások megszervezését, mert az a „bebetonozott RMDSz-nómenklatúra hatalmát veszélyeztetné” – mondta Borbély Imre. [EN, jún. 12.] (→ 1996.07.31)

1996. július 31.

A m.–m. csúcstalálkozó jelentőségéről és üzenetéről cikkezett Duray Miklós a pozsonyi hírlapban: „először történt kísérlet a magyarság ilyen átfogó politikai reprezentációjának jelenlétében a m. pol. érdekek megfogalmazására oly módon, hogy egyidejűleg a nemzetközileg garantált status quot tiszteletben tartotta”. A zárónyilatkozat alapjául szolgálhat a „nemzet újjáépítkezését elősegítő program megfogalmazásához”, a dokumentum a a 20. század végének szellemében készült, ennek egyik pillére az európai integráció, a másik a szubszidiarizmus, az egyenrangúság szelleme és az alulról építkezés elve. A nyilatkozat végleg eldöntötte, hogy a végcél a szülőföldön maradás szorgalmazása. [Szabad Szó, júl. 31.]

Újvári Ferenc (EMK) Iliescu elnöknek címzett levelében rámutatott, hogy az autonómiakoncepció nem alkotmányellenes – ahogy az elnök beállította –, hiszen a 119. paragrafus kimondja, hogy a területi közigazgatási egységek adminisztrálása a helyi autonómia és a közszolgálatok decentralizációjának elvén alapszik. [Szabadság, júl. 31.]

Borbély Imre négy székely városban mutatta be a Magyar jövőkép c. tanulmánykötetet, amelyet az Interconfessio Társaság korábbi üléseinek anyagaiból állítottak össze (pl. 960526). Borbély Imre hangsúlyozta: ki kell mozdítani a m. politikát arról a holtpontról, ahol most van, amikor nem saját érdekei, hanem környezete elvárásai szerint politizál. E kimozdulás az anyaország és az elszakított nemzetrészek közös érdekeinek harmonizálása révén jöhet létre. [HN, júl. 31.]



lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék