ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 77 találat
lapozás: 1-20 | 21-40 ... 61-77
Intézménymutató:
HTMH (Határon Túli Magyarok Hivatala)
1991. április 13.
Egerben, az Erdélyi Szövetség rendezésében kétnapos konferencia kezdődött Erdély múltja és jelene címmel. A tanácskozáson tk. Borbély Imre, Tőkés László, Nagy Béla, Kapcza Imre, Duray Miklós, Eva Maria Barki is részt vett, de jelen volt Bálint-Pataki József is, a HTMT részéről. A tanácskozás végén egy felhívást fogadtak el, de azt Tőkés László (az RMDSz jelen lévő legmagasabb rangú tisztségviselője) nem írta alá. – A következő napokban heves ro. sajtókampány kezdődött a rendezvény és Tőkés ellen. (→ 1991.04.23, 1991.05.03)
Nagyváradon tartotta vándorgyűlését a KJNT. 1992. június 1.
Mircea Snegur a józan ész győzelmének értékelte azt, hogy Moszkva kivonta a Moldovában állomásozó 14. hadsereget. [MTI]
Entz Gézát fölmentették politikai államtitkári tisztségéből és kinevezték a HTMT helyett megalakult Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) élére.
Elkezdték a privatizációs kuponok (ingyenes vagyonjegyek) kiosztását. Az Országos Privatizációs Ügynökség (Agenţia Naţională de Privatizare = ANP) programja alapján az állami vállalatok 70%-át magánberuházóknak adják el (ezt az Állami Vagyonalap tartja kézben), a fennmaradó 30%-ot pedig kuponok formájában osztják szét a felnőtt állampolgárok között (ezt a vagyonrészt a Magántulajdoni Alap kezeli). [RMSz, jún. 3.] 1992. november 25.
Az Országgyűlésben, a költségvetési vita tárgyalása során a Fidesz egy sor államigazgatási intézmény megszüntetését vagy karcsúsítását indítványozta. A Fidesz fölöslegesnek tartja a HTMH-t, amelynek munkáját más intézmény is elvégezheti – mondotta Varga Mihály képviselő. [MH, nov. 25.]1993. február 7.
Marosvásárhelyen véget ért az RMKdP 2. kongresszusa. A kétnapos rendezvényen a magyarországi pártok (KDNP, MDF), valamint a HTMH és az MVSz küldöttsége is részt vett. A kongresszuson új programot és alapszabályt fogadtak el; átvették az RMDSz meghatározását („romániai m. nemzeti kisebbség”). A program megfogalmazta a követeléseket a nyelvhasználatra, az anyanemzettel való kapcsolattartásra és az önszervezésre vonatkozóan. Az EMK meghívottjai (Katona Ádám és Bardóczy Csaba) tiltakozásul elhagyták a termet, mert a programba nem vették föl a területi autonómiát. – A párton belüli véleménykülönbségek Kolozsvár–Marosvásárhely ellentétben is megnyilvánultak. A kolozsváriak [értsd: a leköszönt Tőkés István (→ 1992.12.02) hívei] radikálisabbak, a Varga–Kelemen páros a reálpolitika híve. – Az új tisztikar: eln.: Varga László; aleln.: Bárányi Ferenc, Bibza István, Ágoston Albert; főtitkár: Kelemen Kálmán. [MH, febr. 8.; OrEx, febr. 19.] – Varga László kifejtette, hogy nem a nagypolitikában akarnak érvényre jutni, inkább a mozgalmi jelleget erősítik és a közélet aktivizálásával próbálnak hozzájárulni az erdélyi magyarság talpra állításához. [Népszabadság, febr. 9.] 1994. február 12.
Entz Géza, a HTMH elnöke elmondta: az utódállamok magyarságának nyújtott segítség egy része a költségvetésből kerül ki. [MN, febr. 12.] 1994. április 2.
A m. egyházak vezetői felekezetközi oktatási alapítvány létrehozását kezdeményezték. [RMSz, ápr. 2.] – Az ötletet a HTMH nagy örömmel üdvözölte. [PH, ápr. 6.] (→ 1994.04.16)
A televízióban a szenátus elnöke és a PAC szenátora azonos nézőpontot képviselt: az állami tulajdonba vett ingatlanok visszajuttatása megvalósíthatatlan. Ez az RMDSz számára elfogadhatatlan, kártalanítási törvényre szükség van. [RMSz, ápr. 2.]1994. április 15.
Horn Gyula (MSzP) ígéretet tett: ha pártja kormányra kerül, felszámolja a HTMH-t. [MH, ápr. 15.] – Az MDF külügyi szóvivője ezt úgy értelmezte, hogy az MSzP pártcéloknak veti alá az ország külpolitikai érdekeit. [RMSz, ápr. 19.] – Az MVSz és több társszövetsége nyilatkozatban ítélte el Horn Gyula kijelentését. [MN, ápr. 28.] 1994. április 21.
A gyulafehérvári székesegyházban – számos meghívott előtt – ünnepélyes székfoglalót tartott Jakubinyi György róm. kat. érsek (→ 1994.04.08). A kinevezést tartalmazó pápai bullát John Bukowsky bíboros, bukaresti nuncius olvasta föl. [RMSz, ápr. 22.; EN, ápr. 27.]
Catherine Lalumière asszony (az ET távozó főtitkára) és Iliescu elnök beszédével Bukarestben megnyílt a Crans Montana Fórum, amelyen 48 ország és 125 nemzetközi szervezet képviseltette magát. [MN, ápr. 22.]
Több ro. lap a „szocialisták találkozójának” nevezte Oliviu Gherman és Horn Gyula szegedi tanácskozását. Elégedetten nyugtázták, hogy az MSzP egyetért a határok sérthetetlenségére vonatkozó kitétellel, amelyet az alapszerződés-tervezetben is szerepeltetni kívánnak. [ÚM, ápr. 21.] – Gyarmath János főszerkesztő csodálkozással fogadta a hírt, hogy az MSzP a kisebbségi érdekképviselet mellőzésével kívánja rendezni a ro.–m. viszonyt, és Horn ígéretet tett arra, hogy megszünteti a HTMH-t. [RMSz, ápr. 26.]1994. május 6.
Az utódállamok m. érdekvédelmi szervezetei (RMDSz, EPM, VMDK, KMKSz) állásfoglalást írtak alá, melyet ápr. 29-i találkozójukon fogadtak el. A h. t. magyarság a belső önrendelkezést, az autonómia útját választotta, e törekvésük támogatása az összmagyarság erkölcsi kötelessége. Ehhez szükségszerű a h. t. magyarsággal törődő önálló kormányzati intézmények fenntartása. [Utalás Horn Gyula kijelentésére (→ 1994.04.15), miszerint a m. kormány megszüntetné a HTMH-t.] [Népszabadság, máj. 6.]
Elhunyt Moses Rosen, a Romániai Zsidó Közösségek Szövetségének elnöke. Iliescu elnök a Coral zsinagógában rendezett gyászszertartáson elismerte, hogy a vasgárdisták a zsidók ezreit ölték meg és elítélte azokat, akik rehabilitálni akarják „az embertelen kegyetlenséggel elkövetett tetteket”. [RMSz, máj. 10.] 1994. május 11.
A temesvári Magyar Házat 1930–31-ben építette közös erővel a város magyarsága. 1989 után az épületben működő Temesvári Új Szó szerkesztősége átengedett egy-egy szobát az RMDSz-nek és a TeMISz-nek. Az RMDSz bírósághoz fordult az épület visszaszerzéséért, de pert vesztett. I. C. Drăgan laptulajdonos bírósági úton szólította föl a m. szervezeteket, hogy adják át az épületet. [RMSz, máj. 11.]
Két nézőpont különbsége: Tabajdi Csaba szerint Mo. belügyei, az átalakulás és a demokratizálás előbbre való a határon túliak dolgainál; Entz Géza összefoglalta a HTMH jelentőségét, szerepét és kétségbe vonta Horn Gyula tervének (→ 1994.04.15) helyességét. [Média, máj. 11.]
Nem fogadhatjuk el az albérlői státust ott, ahol őshonosak vagyunk – mondta Bodó Barna. – „Válaszunk a többségi jogfosztásra nem lehet más, csak az autonómia.” [EN, máj. 11.] 1994. május 30.
Az MSzP programjában éles kritika fogalmazódott meg a HTMH-val kapcsolatban, kimondták a hivatal átszervezésének szükségességét – mondotta Tabajdi Csaba. [PH, máj. 30.]
A Párizsból (→ 1994.05.25) hazatért Meleşcanu fogadta Markó Bélát (nota bene: a találkozót az RMDSz az utazás előttre kérte). Markó tk. kifejtette: az oktatási törvény, jelenlegi állapotában elfogadhatatlan; szóba hozta az Antonescu-szobor ügyét is. [RMSz, jún. 1.]1994. július 19.
Lábody László lett Entz Géza utóda a HTMH elnöki székében; helyettese Törzsök Erika (SzDSz). [Népszabadság, júl. 19.]1994. augusztus 8.
Budapestre érkezett az RMDSz szakértői bizottsága (Bakk Miklós, Varga Attila, Béres András), hogy megbeszéléseket folytasson a HTMH munkatársaival a ro.–m. alapszerződésről. [Szabadság, aug. 9.]1994. augusztus 23.
Az EvZ cikkírója szerint a PUNR hangsúlyos jelenléte a kormányban fékezni fogja Ro. európai integrációját. A RomLib szerint a minisztercsere nem történhetett meg Iliescu jóváhagyása nélkül és újabb kormány-átalakításokra kell számítani, mert a PRM és a PSM is bejelentette igényét. [MN, aug. 23.] (→ 1994.08.29)
Tabajdi Csaba fogadta a Ro.-ban amnesztiával szabadult és Mo.-n letelepedni kívánó székely fiatalokat (Vass Kis Előd társait), akiknek beilleszkedésükhöz a HTMH segítséget ígért. [RMSz, aug. 31.]1994. október 13.
Gál Zoltánnak, az Országgyűlés elnökének a meghívására Budapestre látogattak az RMDSz képviselői és szenátorai. Tk. találkoztak meghívójukkal és a HTMH vezetőivel. A megbeszéléseken az alapszerződés, a határátkelők megnyitása, a diplomák honosítása és az egyházi vagyon visszaadása szerepelt. A külügyi bizottsággal folytatott megbeszélésen szó esett arról, hogy az EBEÉ budapesti konferenciáján Mo.-nak lehetősége nyílik arra, hogy fellépjen az erdélyi magyarság érdekében. [RMSz, okt. 15.] – Verestóy Attila fontosnak tartotta, hogy a szakbizottságok kéthavonta, a parlamenti bizottságok félévente egyeztessenek. [ÚM, okt. 14.]
Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese kifejtette: az alapszerződés az európai integráció kötelező feltétele. Mo. csak úgy írja alá a szerződést, ha az az erdélyi magyarokat nem hozza hátrányos helyzetbe. Ro. a meglévő gazdasági és szociális feszültségeket etnikai és országok közötti feszültségként tünteti fel; a ro. vezetésnek szüksége van erre, ez legitimálja a hatalmát. A játékban „sajnos olykor az RMDSz is eljátssza a neki kiosztott konfrontációs szerepet.” [Népszava, okt. 14.] 1994. november 11.
A h. t. magyarság egzisztencia-teremtésének gazdasági feltételeiről tanácskozott az MSzP Közép- és Kelet-európai tagozata. Tabajdi Csaba kifejtette, hogy a legfontosabb feladat a kisebbségi magyarság polgárosodásának elősegítése. A m. kormány információs tőkével tud a leghatékonyabban segíteni. Az IKA a szellemi életet segíti, a Kézfogás Alapítvány 200 millió forintot kapott a költségvetéstől, hogy a h. t. magyarság gazdasági életét támogassa. [MH, nov. 12.]
A HTMH nem kíván állást foglalni a más országok zászlajára és himnuszára vonatkozó határozatról (→ 1994.11.10), de nem tekinti a lépést baráti gesztusnak – mondta Lábody László. – A tiltás nemzetközi jogi képtelenség. [ÚM, nov. 12.] 1995. május 20.
Kolozsvárott tartotta rendes évi közgyűlését az EME. Benkő Samu elnök beszéde az erdélyi m. tudománypolitika hármas irányvonalát tisztázta: az egyetemesség, a nemzeti feladatok teljesítése, valamint a romániai társadalmi, gazdasági fejlődéssel való érdekazonosság fontossága. Kiss András főtitkár jelentése szerint a taglétszám tovább gyarapodott, jelenleg 2515 fő (ebből 652 egyetemista). [HN, máj. 23., máj. 26.]
Budapesten véget ért az MH, a HTMH és a PER által rendezett kétnapos konferencia. A tanácskozás arra kereste a választ: „Hogyan érthetné meg Nyugat jobban a közép- és kelet-európai kisebbségek kérdéskörét, ill. ők hogyan értethetik meg magukat jobban a Nyugattal?” Allen Kassoff, a PER elnöke szerint definiálni kellene az autonómia fogalmát és azt, mit is jelentenek a kollektív jogok. [RMSz, máj. 22.]
Az ESzC elnöke (Szőcs Géza) és intézője (Tar Károly) jelenlétében megalakult az ESzC kolozsvári irodalompártoló fiókszervezete, elnökké Pillich Lászlót választották. [Szabadság, máj. 23.] 1995. július 12.
Markó Béla Budapesten tárgyalt a HTMH vezetőivel. Az RMDSz nem ért egyet sem a vízumkényszerrel (erről levelet is írt Horn Gyulának [Táj., júl. 17.]) sem a Kossuth Rádió hatósugarának csökkentésével. (A rádióadó sugárzási teljesítményét gazdasági okokból, átmenetileg kívánják csökkenteni, aug. 1-jétől 1996. jan.-ig.) [MN, júl. 13.] (950824)
Karolosz Papuliasz, görög külügymin. kifejtette, hogy Ro. nem maradhat ki az EU-ból és a NATO-ból, ehhez országa teljes támogatást nyújt. [RMSz, júl. 14.]1995. augusztus 2.
Az SzKT által létrehozott tanügyi válságtanács ülésén elhatározták: szept. 2-án Székelyudvarhelyen tartanak polgári fórumot, amelyre meghívják az egyházak vezetőit, a Bolyai Társaság és a civil szervezetek képviselőit is. A sajtó félretájékoztatásának ellensúlyozására szórólapot adnak ki. [Táj., aug. 3.]
Az Alkotmánybíróság elutasította az államosított házakról rendelkező törvényt. Korábban az amerikai szenátus és az izraeli knesszet tagjai jelezték felháborodásukat a törvény diszkriminatív cikkelyei miatt, amelyek megakadályozzák a kivándoroltakat elkobzott ingatlanaik visszaszerzésében. [EN, aug. 2.]
A m. kormány a köv. összegekkel támogatja a h. t. magyarokat: IKA = 300 millió Ft; ÚKKA = 200; Műv. és Közokt. Min. (könyvkiadásra) = 51,6; diákoknak ösztöndíj = 167; pedagógusok továbbképzésére = 75,4; kulturális támogatás = 8,3; egészségügyi tám. (a Mocsáry Lajos Alapítvány révén) = 25; a külföldön élő magyarok ellátását segítő alapítvány = 110. Ehhez társul még: MVSz = 180; HTMH = 175. [MH, aug. 2.]
Ro.-ban a 11 állami orvosi egyetem mellett 1990 óta 49 magánegyetem is alakult. Ezek közül egynek sincs minisztériumi engedélye. [EN, aug. 2.]1995. december 2.
Illyefalván tanácskoztak az alapítványok képviselői. A 6. alkalommal megrendezett fórumon megjelent az erdélyi körúton lévő Lábody László, a HTMH elnöke, aki elmondta, hogy 1996-ra a m. költségvetés a korábbinál nagyobb összegeket szavazott meg az IKA és az ÚKKA számára (340, ill. 200 millió Ft). [RMSz, dec. 5.] (→ 1995.12.03, 1995.12.14)
Pomogáts Béla Iliescu elnök megbékélési ajánlatát elemezte, amelyet hibásnak és alkalmatlannak tart, mert nem a ro. és m. történelmi stratégiák kompromisszumát javasolta, hanem beérte retorikai fordulatokkal. 1918 után a ro. stratégia a m. kisebbség beolvasztása volt. Iliescu elnöknek el kell fogadnia a Gyulafehérvári Nyilatkozatot. [Szabadság, dec. 2.] (→ 1995.12.08)