ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
 

találatszám: 2 találat lapozás: 1-2

Földrajzi mutató:

2000. augusztus 23.

A Kolozs megyei MKT támogatja az MVSz által kidolgozott és előterjesztett törvénytervezetet. (→ 2000.08.19) [Szabadság, aug. 23.] – Tabajdi Csaba attól tart, hogy kétmillió m. útlevéllel rendelkező állampolgár „felbukkanása” megnehezíti Mo. csatlakozását. [SzFÚ, aug. 23.]

Kerekes Károly felújítja azt a törvénytervezetet, amelyet korábban beadott, de válasz nem érkezett rá. Azt javasolja, hogy minden volt munkaszolgálatosnak növeljék meg a nyugdíját a köv. kulcs szerint: minden letöltött 1 évet írjanak jóvá 6 hónap értékben; továbbá: az érdekeltek kapjanak 12 utazásra (vasút vagy távolsági busz) jogosító ingyenjegyet. [RMSz, aug. 23.]

Hidvégen millenniumi emlékművet avattak, a szomszédos Földváron a börvelyiek küldöttsége kopjafát emelt a fogolytábor áldozatainak emlékére. [RMSz, aug. 23.]

A madéfalvi veszedelem után a Bukovinába telepedett székelyek 5 falut alapítottak, ezek a köv.: Józseffalva, Hadikfalva, Andrásfalva, Fogadjisten és Istensegíts. Évtizedekkel később egy részük hazaköltözött Erdélybe (Csernakeresztúr és Déva), más részüket a Vajdaságba telepítették. Akik Erdélyben maradtak, szerencsésebbek voltak, a Délvidékre települteknek üldöztetés, menekülés és menekítés jutott osztályrészül, végül Tolna megyébe kerültek. A hetvenes évek iparosítása idején egy nagyobb, bukovinai székelyekből álló csoport került Háromszékre, akik kettős identitással bírnak: magyarul beszélnek, de gyermekeiket ro. iskolába adják és ro. templomba járnak. Százados félelmek mutatkoznak meg ebben a magatartásban. A helyzetet csak nagy szeretettel lehet kezelni, nehogy bekövetkezzék az az abszurditás, hogy a székely eredetű csángók teljes elrománosodása a Székelyföldön fejeződjék be. [Háromszék, aug. 23.] – A Délvidékre hazatérő csoport 1883-ban, az Al-Duna mentén 3 falut hozott létre: Hertelendyfalva, Sándoregyháza, Székelykeve. [Szabadság, aug. 25., aug. 26.]

2003. október 31.

Markó Béla elutasította a kormánypárt SzNT-t elítélő véleményét: „Nem törvénytelen vagy alkotmányellenes, ha néhány ember összegyűl és az autonómia eszméjéről beszélget. Szövetségünk nem ért egyet az SzNT-nek nevezett kezdeményezéssel, mert úgy értékeli, hogy ez tkp. az RMDSz-szel szembeni pol. alternatíva keresését jelképezi.” [Szabadság, okt. 31.; Krónika, okt. 31.]

Börvelyen szobrot állítottak Petőfi Sándornak (Erdei István alkotása). [Krónika, nov. 1.]



lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék