|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 49 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-49 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: többnyelvű helységnév-táblák (országúton, vasútállomáson) 1990. január 26.Kovászna megyében megkezdték a kétnyelvű helységnév-táblák felszerelését. Elsőnek Sepsiszentgyörgy határában jelent meg új tábla. [Háromszék, jan. 26.]Dumitru Mazilu lemondott a CFSN-ben betöltött funkciójáról. (→ 1990.01.17) 1991. január 5.Szőcs Géza főtitkár közölte a sajtóval: az RMDSz nem lép koalícióra ellenzéki pártokkal.György Sándor állomásfőnök kétnyelvű feliratot tétetett a gyergyószentmiklósi állomás épületére. Az intézkedést követően rengeteg fenyegető telefont kapott (rendőrség, katonaság, vasúti főnökség), de György nem engedett. [RMSz, 1994. febr. 2.] ● [Hosszú évek kellettek ahhoz, hogy a közvélemény és a hivatalos szervek elfogadják a kétnyelvű feliratokat. A vasútállomásokra csak 13 (!) év után kezdték sorozatban kitenni a táblákat.] 1991. június 1.A „táblaháború” első csatái: a Maros megyei prefektus, egy 1968-as törvényre hivatkozva, elrendelte, hogy a megyében szereljék le a kétnyelvű helység-névtáblákat és cseréljék ki azokat románra. [EN, jún. 1.; Szabadság, jún. 6.; RMSz, jún. 26.]Ara-Kovács Attila az RMDSz-ben fölfedezhető két vonulatról írt. Szerinte a lavírozó politikacsinálók alkotják az RMDSz bukaresti magját. Velük szemben Erdélyben lassan megteremtődik egy új politizáló réteg, nyelveket beszélő, liberális fiatal szakértők személyében. A fontolva haladók [mérsékeltek] és az „erdélyi ellenzék” [radikálisok] programja egyként utópisztikus – vélte Ara-Kovács. A Szőcs Géza [és Borbély Imre]-féle társnemzeti kategória (→ 1991.05.24) populizmusnál alig több. A 2. kongresszus után egyértelművé vált, hogy a mozgalom vezetését kész átvenni egy fiatal értelmiségi réteg, köztük: Kolumbán Gábor, Patrubány Miklós, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Zsigmond László. [Beszélő, jún. 1.] 1993. január 9.Kibővített ülést tartott Kolozsvárott az RMDSz OE, ahol a kongresszust készítették elő. Provokációnak minősítették azt, hogy ismeretlenek Kolozsvár feliratot pingáltak a városszéli helynévtáblára: „az RMDSz törvényes keretek közt küzd a kétnyelvű helységnév-táblák intézményesítéséért”. [RMSz, jan. 12.]Jean Pierre Massaret, az EP francia küldöttségének elnöke Bukarestbe látogatott, ahol kifejtette: Európának fontos Ro. integrálása; a francia delegáció szeretné, ha Ro. 1993-ban csatlakozna az ET-hoz. [PH, jan. 9.] A kolozsvári ellenzéki tanácsosok nyilatkozatban tiltakoztak amiatt, hogy Gh. Funar önkényesen cselekedett a Mátyás-szobor talapzatára helyezett tábla ügyében. [Szabadság, jan. 9.] (→ 1992.11.30, 1993.01.16, 1993.02.09) 1993. szeptember 15.Megkezdődött Jeszenszky Géza ötnapos Ro.-i látogatása. Bukarestben politikusokkal találkozott, majd több erdélyi várost látogatott meg. N. Văcăroiu értékelése szerint a kétnyelvű feliratok kérdésében nincs megoldásra váró probléma, s a m. ny. oktatás helyzete is megoldott Ro.-ban. – Iliescu elnökkel is tárgyalt, de a jó légkörön kívül nem volt egyéb pozitívum: mindkét fél kitartott korábbi álláspontja mellett. – Jeszenszky szorgalmazta az oktatási és kulturális egyezmény felújítását, kisebbségügyi vegyesbizottság felállítását és a kolozsvári konzulátus megnyitását. Új határátkelőhelyek létesítéséről született döntés. Az alapszerződéssel kapcsolatban a m. fél hangsúlyozta, hogy a két ország közötti határkérdést az érvényes békeszerződések világosan leszögezik; a kisebbségi garanciákat kell megteremteni, mert azoknak semmilyen dokumentumban nincs nyomuk. – A ro. sajtó a látogatást úgy értékelte, hogy nem jutottak konkrét eredményre az alapszerződést illetően.Petre Roman (PD) kifejtette: nem érti, miért hívta vissza a képviselőit az RMDSz a CMN-ből; szerinte a kétnyelvű helynévtáblák ügyének fölvetése fölösleges volt. Az önrendelkezés ügye a jelenlegi rendszerben nem alkalmazható. Mivel előzőleg nem egyeztették a Memorandum szövegét, így az ultimátumnak tetszik. [BN, szept. 15.] 1993. szeptember 17.A kormány ülésén megvitatták a CMN javaslatát a kétnyelvű helynévtáblák bevezetéséről és megbízták a kormány főtitkárságát, dolgozza ki az erről szóló rendeletet. [Népszabadság, szept. 18.]1994. március 18.Nagykároly polgármestere (a tanács 1993. jún. 11-i döntése alapján), márc. 11-én háromnyelvű helységnév-táblákat állíttatott a városba vezető utak mentén, melyeket a sötétség leple alatt ismeretlenek lemázoltak. V. Suciu megyei prefektus kijelentette, hogy a közigazgatási bíróságon pert indít a polgármester ellen, mert a helynévtáblák törvényellenesek. [MN, márc. 18.] – Poósz Barna, hogy megelőzze a táblák levételét, összeszedette azokat. Szabó Károly szenátor elítélte a város polgármesterének lépését, mert a prefektus túllépte hatáskörét: csupán a közigazgatási bíróságon támadhatja meg a tanácsi határozatot. [EN, ápr. 6.]Nagy Benedek a tanügyi törvénytervezetről elmondta: nagy vívmány, hogy szerepel a saját történelem anyanyelven való oktatása, ezt 75 év alatt nem sikerült elérni. [OrEx, márc. 18.] 1994. március 22.Az RMDSz ÜE soros ülésén elmondták: a kétnyelvű helységnév-táblákkal kapcsolatos helyi tanácsi határozatokat 18 esetben támadta meg az illetékes prefektus. Ezekben az esetekben az RMDSz jogsegélyt biztosít; ugyanakkor felhívta a külföldi politikai megfigyelők figyelmét az esetre. [RMSz, márc. 26.]Az RMKgP és az EMGE azonos célokért küzd, de nincs közöttük jó viszony; a vezetőség úgy ítéli meg, hogy az egyesület szakemberei át akarják menteni a termelőszövetkezeti rendszert. Gyengék a gazdakörök, kft.-ket kellene alakítani – mondta Mihály József, a párt elnöke. [ÚM, márc. 22.] 1994. április 18.A Maros megyei közigazgatási bíróság a prefektus javára döntött, aki megtámadta (a 67%-os m. lakosságú) Magyaró község tanácsának kétnyelvű helységnév-tábla felállításáról szóló döntését. A bíróság indoklása szerint az 1945-ös nemzetiségi statútum „hallgatólagosan hatálytalanná vált”. [RMSz, ápr. 22.]A Le Monde szerint Iliescu elnök elégedett lehet a látogatással, mert Franciaország segít kitörni Ro.-nak abból a „diplomáciai karanténból”, amely 1991 óta elszigetelte az országot. Az örömöt beárnyékolja az, hogy Iliescu még Párizsban volt, amikor kiderült: Ro. nem teljesítette az ET-csatlakozást illető kötelezettségeit. [MN, ápr. 18.] 1994. június 21.Maros megyében – a prefektus parancsára – a rendőrség és az útügyi hivatal emberei leverték a kétnyelvű helynévtáblákat. A megyei RMDSz nyilatkozata emlékeztetett az ET-ajánlások betartására. [RMSz, jún. 24.] (→ 1994.06.27)1996. április 1.Hajdú Gábor a szenátus ülésén az igazságügyminisztertől kért választ arra, hogy 1989 decemberében (Hargita és Kovászna megye kivételével) hány Securitate székházat, hány ügyészségi hivatalt, rendőrségi épületet ért támadás, s e támadók közül hányat ítéltek el? [Táj., ápr. 2.] – A külügymin. válaszolt Borbély László korábbi, a Maros, Kolozs és Szatmár megyei prefektusok által eltávolított kétnyelvű helységnév-táblák ügyében tett interpellációjára. Meleşcanu szerint, amíg az ET kisebbségi keretegyezményét nem ratifikálta 12 ET-ország, addig az egyezmény nem lép életbe; Ro. aláírta ugyan az egyezményt, de mivel az még nem lépett érvénybe, hát nem köteles tiszteletben tartani. [Táj., ápr. 2.] (→ 1996.04.09, 1996.05.31)Vlagyimir Zsirinovszkij és pártjának más vezetői megerősítették, hogy levelet kaptak a PUNR és a PRM elnökétől. Gh. Funar és C. V. Tudor alkut ajánlott a szélsőjobbos orosz vezérnek: a választások során szorgalmazni fogják a NATO-tól való eltávolodást, cserébe Moldova és Ro. mielőbbi egyesüléséért, amelyért majd Zsirinovszkijnak kell lépéseket tennie. Zsirinovszkij erre a következőképpen reagált: „Nagy-Románia létrejöhet, de csakis Oroszország keretében, besszaráb kormányzóság formájában. Nagy-Romániából így nem marad semmi, hiszen Bulgária is Nagy-Bulgáriát akar, s így Ro.-nak le kell mondania Dobrudzsáról, Törökország Gagauziát akarja, Erdélyt pedig a magyarok kérik. Inkább lépjetek be Oroszországba, ahol létrehozhattok egy független ro. tartományt.” – Ezek után Funar és Tudor hevesen tagadták a kapcsolatfelvételt. [MH, ápr. 1.] 1997. március 12.Horn Gyula meghívására Budapestre érkezett Victor Ciorbea kormányfő. A tárgyalást követően aláírták a kormányközi együttműködési, aktív partnerségi, valamint a kormányközi gazdasági vegyesbiz. létrehozásáról szóló egyezményt. A ro. kormány szerint nincs elvi akadálya a m. egyetem újraindításának, első lépésként két m. szak indulna a BBTE-n. Ciorbea egyetértett a kétnyelvű helységnév-táblák elhelyezésével is. [RMSz, márc. 14.]Victor Ciorbea Március 15. alkalmából üzenetet intézett a romániai magyarsághoz, melyet kérésére m. és ro. nyelven továbbítottak a prefektúrákra, terjesztés céljából. Az üzenet emelkedett hangú, baráti kézfogást nyújtó. [RMSz, márc. 14.] A két oktatási min. (Magyar Bálint és Virgil Petrescu) közös budapesti sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a BTE létrehozása még távlati cél, amit csak egy több szakaszból álló folyamat végén lehet elérni. Az első lépés az önálló tagozat létrehozása, de ehhez szükség van az egyetemi szenátus beleegyezésére. [Szabadság, márc. 15.] Victor Ciorbeának a m. egyetem újraindulására vonatkozó kijelentése nagy hullámokat kavart pol. és egyetemi körökben. Simon Simion prorektor úgy vélte: az egyetem vagyonának elosztása vitához vezetne, melyben az etnikai szempontok uralkodnának, s azt a nacionalista erők használnák ki. [Sajtóf., márc. 12.] A BBTE sajtóirodája közleményt adott ki: a rektori hivatal és az egyetemi szenátus szabályozó bizottsága megvitatta a kormányfő kijelentését és annak lehetséges következményeit. A biz. javasolta, hogy mérjék fel az egyetem vezetőségében és a tanárok körében, hogyan látják az intézmény szerkezetének bővítését. – Andrei Marga rektor közölte: eddig az egyetem vezetőségét nem konzultálták az ügyben; szerinte a különválás hátrányos lenne mindkét fél számára. [Szabadság, márc. 12.] Alexandru Fărcaş, Kolozs megyei prefektus attól fél, hogy meggyőző érvek hiányában zavargásokhoz vezethetnek a románok elégedetlenségei; szerinte hiányoznak a feltételek az önálló egyetem létrehozására, előbb m. tagozatot kell létrehozni, mely 10–15 év alatt egyetemmé fejlődhet. [Sajtóf., márc. 12.] 1997. április 4.A BBTE 187 ro. tanára írásban tiltakozott az oktatás etnikai alapú elkülönítése ellen. [Szabadság, ápr. 4.]Niculae Cerveni a párt kolozsvári székházában közölte, hogy egyesült a PNL-CD és a PL’93. [Szabadság, ápr. 5.] Bihar megye m. többségű települései közül Nagyszalonta volt az első, ahol a városi tanács határozatot hozott a kétnyelvű helységnév-táblákról. A prefektus felszólította a testületet: vonja vissza a határozatot; a testület elvetette a prefektus érveléseit. [RMSz, ápr. 4.] Elhunyt Zonda Attila, az RMDSz Maros megyei elnöke. [Táj., ápr. 4.] A SzET ülésén Markó Béla tájékoztatója hangzott el a koalíciós kormányzást illető időszerű pol. kérdésekről. Az egyetem ügyében elmondta: a koalícióban egyetértés van az anyanyelvű felsőfokú oktatás szükségességéről, a vita tárgya csupán az, hogy az önálló m. egyetem miként viszonyuljon a BBTE-hez. Markó nem lát ellentmondást az önálló m. egyetem és a BBTE keretében tovább élő m. tagozat, avagy a fenntartással kezelt székelyföldi felsőfokú oktatási hálózat között. A testület megerősítette Jakab Gábort a M. Rádió Közalapítvány, valamint Vetési Lászlót, Gálfalvi Györgyöt és Benkő Samut a HTvKa kuratóriumi tagságában. [Szabadság, ápr. 5.] 1997. június 30.Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere és Dorin Florea prefektus, Bukarestben, a kormány illetékes tisztviselőitől megtudták: az új közigazgatási törvény egyértelműen a polgármester hatáskörébe utalja a kétnyelvű helységnév-táblák kihelyezését, anélkül, hogy erről a helyi tanácsnak határoznia kellene. Ekképpen beigazolódott és végleg tisztázódott: Fodor Imre jogszerűen járt el, amikor felállíttatta a kétnyelvű táblákat. [Táj., júl. 1.] ● [A helységnév-táblákat több alkalommal is ki kellett cserélni, mert a m. nevet „ismeretlenek” lefestették.]Budapesten aláírták a M.–Ro. Keresk. és Iparkamara alapító okiratát. Elfogadták az alapszabályt és megválasztották a tisztségviselőket; a kamarát egy-egy m., ill. ro. társelnök vezeti. [RMSz, júl. 2.] 1997. július 7.A szenátus ülésén 65:50 arányban ratifikálta a ro.–ukrán alapszerződést. Ugyanakkor elutasították azt a javaslatot, hogy vizsgálóbizotságot alakítsanak a „csereháti ügy” kivizsgálására (egy hete megszavazták ugyan a bizottság létrehozását, de többen visszavonták a szavazatukat, amikor kiderült, hogy félrevezető információkkal próbáltak hatni a szenátusra). [RMSz, júl. 9.] Markó Béla rámutatott: nem egyedi, hanem orsz. jelentőségű ügyek esetében kell vizsgálóbizottságot felállítani. [Táj., júl. 8.]Bill Clinton, amerikai elnök 8 órás látogatást tett Ro.-ban. Tárgyalt a kormányfővel, majd beszédet mondott az Egyetem téren: elismerőleg szólt a bekövetkezett változásokról, méltatta az RMDSz kormányban való jelenlétének fontosságát. [RMSz, júl. 12.] Az egyházi vezetők kolozsvári gyűlésén tk. a csereháti ügy is terítékre került. Szász Jenő polgármester hitelesen objektívnek nevezte az RMDSz tájékoztatását a kialakult helyzetről. [RMSz, júl. 10.] C. V. Tudor a kétnyelvű táblák leszaggatására szólította föl híveit: „ez az egyedüli megoldás a szégyentelenség és a [magyar] terrorizmus ellen”. [Háromszék, júl. 7.] 1997. július 19.Az RMDSz ÜE közleményt adott ki a marosvásárhelyi, leszaggatott és összemocskolt kétnyelvű helynévtáblák ügyében: a kormánypolitikával és az érvényes (nemzetközi és hazai) törvényekkel szembeszegülő erők súlyos károkat okoznak Ro. demokratizálódási folyamatának és az euroatlanti integrációnak. Kérik a kormány főtitkárságát, a belügyminisztériumot és a prefektúrát, hogy szerezzenek érvényt a törvény betűjének. [Táj., júl. 21.] A rendőrség szeme láttára ezúttal „ismert” személyek átfestették a m. feliratokat. A rendőrség közölte, hogy a tetteseket nem vonják felelősségre, mert a kétnyelvű táblák felállítása törvénytelen. [Népszabadság, júl. 21.]T. Meleşcanu, a PDSR-ből kilépett volt külügymin. bejelentette, hogy új pártot alapít. A feltételek adottak, már összegyűjtöttek 10.000 aláírást. [ÚM, júl. 19.] 1997. július 22.Az RMDSz sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a temesvári Magyar Ház ügyében még nem született döntés, azt viszont senki sem vitatja, hogy a bánsági magyarság pénzén épített ingatlan kit illet meg. – Markó Béla a kétnyelvű helynévtáblák háborúja kapcsán elmondta: az egyértelmű rendelkezéseket végre kell hajtani, azok vitatása nem a helyi tanácsok hatásköre. A végrehajtással szembeni ellenkezéseket felnagyítják, és mögöttük pol. érdekek húzódnak meg. Pl. a PUNR egész programját az RMDSz elleni harcra alapozza. [Táj., júl. 22.]A legutóbbi SzKT (→ 1997.07.13) vitáival kapcsolatban Tőkés László pontosított: „a kisebbségek védelmére hivatott RMDSz-minisztertől joggal elvárható volt, hogy ne csak a kitessékelt apácákat, hanem az évek óta durva hatalmi provokációnak kitett székelyudvarhelyi honfitársait is védelmébe vegye”. Tokay sokkal inkább a kormánnyal, mint az őt delegáló szövetséggel azonosul és a m. kisebbség védelme helyett inkább a kormány apológiájára szakosodott. [Szabadság, júl. 22.] Minden jel arra mutat, hogy a Gyergyószentmiklóson ősztől induló turisztikai főiskola (a BBTE kihelyezett kara) tanítási nyelve a m. lesz; ez elsősorban Garda Dezső képviselő kijáró munkájának köszönhető. [RMSz, júl. 22.] 1997. augusztus 6.Az RMDSz Kolozs megyei szervezete nyilatkozatban tiltakozott a demokratikus államrend ellen szervezett provokációk ellen [konzulátusi zászló-ügy; ]970725, 970730], követelik a tettesek felelősségre vonását; felkérik a kormányt és az illetékes szerveket, hogy a törvény szellemében járjanak el, ne érzelmi alapon kezeljék az ügyet. [Táj., aug. 6.]Tordaszentlászlón üléseztek a Kolozs megyei RMDSz önkormányzati tisztségvielői. Boros János ismertette a sürgősségi kormányrendelet végrehajtási utasítását a kétnyelvű helynévtáblák kifüggesztésével kapcsolatban. Tisztázták a felmerülő kérdéseket és utasították el az RMDSz polgármestereit, hogy a községekben függesszék ki a kétnyelvű helynévtáblákat. [Táj., aug. 11.] 1997. szeptember 2.Az RMDSz Bihar megyei választmányi ülésén Varga Gábor elnök azt sérelmezte, hogy az RMDSz-es polgármesterek halogatják a kétnyelvű táblák elhelyezését; Rákóczi Lajos elismerte, hogy az RMDSz által szorgalmazott intézkedések végrehajtása lassan halad. [BN, szept. 2.]Andrei Cornea: Történelmi mítoszok és az oktatás reformja c. cikkében ismertette Lucian Boia történész könyvét (Istorie şi mit în conştiinţa românească [Történelem és mítosz a románság tudatában]), amelyet iskolai alaptantárgynak javasolt; a kötet leszámol az egység, a kontinuitás, a latinitás, a „jó uralkodó” mítoszával. Megítélése szerint a könyv felháborodást kelt a románokban, komoly lelki traumát okoz majd azoknak, akik hittek ezekben az alaptalan dolgokban, de eljött a mítoszok lebontásának ideje is. [Szabadság, szept. 2.] 1997. szeptember 11.Az RMDSz sajtóértekezletén Markó Béla kifejtette, hogy amennyiben Pruteanu szenátor, az oktatási bizottság elnöke ellenzi a kisebbségek anyanyelvű oktatását, akkor a vita megkérdőjelezi a koalíció további sorsát (bár korábban Diaconescu pártelnök Pruteanut hajlékonyabb magatartásra utasította, a szenátor önfejűsködik). – Markó ellentmondásosnak nevezte Király Károly eszméit, mert 1989 után Király a kormányba lépést szorgalmazta, most pedig ellenzi azt. [Népújság, szept. 12.]Bár a jogi keretek már részben adottak a kisebbségi oktatáshoz, az infrastruktúra nem tartott lépést a helyzettel – mondotta Asztalos Ferenc –, nincsenek szakkönyvek és a tanárok létszáma sem elégséges. Az RMDSz ÜE oktatási főosztályának kellene összefognia a gyakorlati tennivalókat, bevonva minden illetékest a munkába (pl. RMPSz, Bolyai Társ.). [UH, szept. 11.] Az 1992-es népszámlálást alapul véve orsz. szinten közel 1000 helységben lehet kitenni a kétnyelvű táblákat; megyék szerint: Hargita (221 település), Maros (123), Szatmár (107), Kovászna (106), Bihar (95), Kolozs (85), Szilágy (58), Fehér (31), Temes (27), Beszterce-Naszód (26), Arad (25), Brassó (24), Máramaros (19), Bákó (6), Hunyad (2). – 100%-ban magyarok által lakott települések száma: Hargita (85), Maros (15), Kovászna (11), Kolozs (4), Szatmár (3), Bihar (2), Beszterce-Naszód és Szilágy (1-1). [UH, szept. 11.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
