|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 32 találat | lapozás: 1-20 | 21-32 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: bizalmatlansági indítvány 1993. március 19.A ro. parlament leszavazta az ellenzék bizalmatlansági indítványát. [MN, márc. 20.]Octavian Buracu, pécsi látogatása során kijelentette, hogy aláírásgyűjtéssel (→ 1993.03.12) nem lehet Gh. Funart megbuktatni, mert a többség hitelt ad a hazug propagandának. [Népszabadság, márc. 19.] Közzétette módosított programját az RMKdP (vesd össze: ]900405). A program leszögezte: a romániai magyarságot államalkotó tényezőnek tekinti, mely a m. nemzet szerves része. A személyi és kulturális autonómia alapján szükséges az önálló intézményrendszer létrehozása, a m. munkavállalói társadalom érdekvédelmi szervezeteinek kiépítése. Ahol a nemzeti kisebbség aránya eléri a 10%-ot, ott a kisebbség nyelvét hivatalos nyelvként kell használni. A párt teljes anyanyelvű oktatási hálózatra tart igényt, óvodától az egyetemig; követeli a felekezeti iskolák működési szabadságát, az államosított szeretetintézmények és iskolák visszaadását. [Népújság, márc. 19.] Bukarestben konferenciát rendezett a Románia Jövőjéért Alapítvány, az amerikai Project on Ethnic Relations (PER) szervezet közreműködésével, melyen részt vett a budapesti Teleki László Alapítvány néhány kutatója is. Az érintett témák: geopolitika és regionalizmus, autonómia és önkormányzat. [MH, márc. 19.] (→ 1993.07.17) 1993. augusztus 26.Az RMDSz Memorandumot adott ki Ro. várható ET-tagságával kapcsolatban. A jogrenddel kapcsolatos kifogásokat 15 pontban rögzítették (tk. a hatalom által elfogadott és olykor támogatott felfokozott nacionalizmus; a kisebbségi elem kiszorítása a vezetésből; etnikai diszkrimináció az igazságszolgáltatásban; az ország nemzetállamiságának felvétele az alkotmányba; az anyanyelv kizárása az adminisztrációból és az igazságszolgáltatásból; nem indították újra az 1959-ben megszüntetett önálló m. ny. egyetemet). A magyarság követeléseit szintén pontokba szedték (pl. a sajtószabadság szavatolása; a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezőként való elismerése; az ET 1201-es és 1203-as ajánlásain alapuló kisebbségi törvény; kisebbségi minisztérium vagy államtitkári hivatal létrehozása; a többnyelvű feliratok szabályozása; teljes körű anyanyelvű oktatás; a komm. idején elkobzott egyházi és magánjavak visszaadása). A Memorandumhoz 8 mellékletet fűztek. [RMSz, aug. 26., szept. 7–10.] (→ 1993.09.09, 1993.09.25, 1994.01.04, 1994.02.01, 1994.04.09)Catherine Lalumière, az ET főtitkára Bukarestbe érkezett. Három miniszteri találkozó után újságírókkal közölte: reméli, hogy Ro. a közeljövőben az ET tagja lehet; az ET-t elsősorban az érdekli, hogy a kisebbségeket ne érje diszkrimináció. [RMSz, aug. 28.] – Markó Béla átadta C. Lalumière asszonynak az ET-tagsággal kapcsolatos Memorandum egy példányát. [RMSz, aug. 31.] (→ 1993.09.03) A kormánypárt nem támogatja a CMN azon döntését, hogy azokban a helységekben, ahol a lakosság száma 10%-os vagy annál több, ott kétnyelvű feliratozást alkalmazzanak. A PUNR közleményben rögzítette: ha ez megtörténik, akkor a párt bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen. [ÚM, aug. 26.] Indig Ottó a ro. hintapolitika furcsaságairól értekezett. A hatalom a CMN létének reklámozásával bizonygatja a kisebbségek iránti jóindulatát, az európai raportőrök jegyzetelnek és bólogatnak, de fölmerül a kérdés: hol vannak a biztosítékok? [EN, aug. 26.] 1993. december 17.A parlamentben az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványt tárgyalták. A kormányfő minden hibáért az előző kormányokat okolta. Heves vita után a szavazás szoros eredményt hozott: 236-an bizalmat szavaztak a Văcăroiu-kormánynak, 223-an ellene szavaztak. [EN, dec. 22.] (→ 1994.01.06)Erdőtarcsán (Mo.) konferenciát rendezett a ro.–m. kapcsolatokról a Teleki László Alapítvány, a Jövőt Romániának Alapítvány és a PER. [EN, 1994. jan. 5.] 1994. január 6.Corneliu Coposu (PNTCD) Iliescunak írt levelében felháborodottan utasította vissza azt, hogy a kormány, miután alig menekült meg a bizalmatlansági indítványtól (→ 1993.12.17), most felhatalmazást kért törvényalkotásra. [ÚM, jan. 6.]1994. június 14.Az RMDSz-nek nem sikerült bevinnie a tanügyi törvénytervezetbe a magánoktatás engedélyezésére vonatkozó paragrafust. [RMSz, jún. 16.]A PNTCD Iliescu elnök felfüggesztését indítványozza. A hivatkozási alap: Iliescu vidéki körútja során megkérdőjelezte a bíróságok által hozott, a komm. alatt elkobzott javak restitúcióját jóváhagyó ítéletek jogosságát. [RMSz, jún. 14.] (→ 1994.07.04, 1994.07.07) Bukarestben a szakszervezetek felhívására tüntetés kezdődött. A tüntetők az elnök és a kormányfő lemondását, 50%-os béremelést, az oktatásügy és az egészségügy megfelelő támogatását követelték. – Három nap után megyeztek a minimálbér 8%-os emeléséről; a többi kérdésben a kormány csak ígéretet tett. A kormányfő nem vett részt a tárgyalásokon. [RMSz, jún. 15., jún. 18.] Frunda György lett az ET litvániai raportőre. [EN, jún. 15.] 1994. június 30.A képviselőház elvetette a Văcăroiu-kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt. A mérleg nyelvét az billentette vissza, hogy a PUNR és a PRM az utolsó pillanatban elállt korábbi szándékától. [MH, júl. 1.] ● [Ezért a ’húzásért’ a PUNR két miniszteri tárcát kapott; ]940818]A kormány, élve a képviselőház adta felhatalmazással – hogy a nyári szabadság idején rendeleteket adhasson ki –, rendeleti úton ismét bevezettette a „kapupénzt”. (→ 1994.01.19) [RMSz, júl. 1.] (→ 1994.09.08, 1994.12.14) 1994. július 4.A parlament két háza együttes ülésén megkezdte a hivatalos eljárást Iliescu elnöki tisztségből való felmentésére (→ 1994.06.14). Az elnök nem jelent meg a meghallgatáson, hanem levélben fejtette ki a nézeteit. [RMSz, júl. 6.] (→ 1994.07.07)A Csíkszeredában felállított ortodox püspökség (→ 1994.06.06) ügyében Székedi Ferenc tisztázta: az egyház paplakra kért engedélyt, amit a városi tanács jóváhagyott. Perre vitték az ügyet, alapfokon a városi tanács nyert, a fellebbezés során a marosvásárhelyi táblabíróság kötelezte a tanácsot az építési engedély kiadására. [ÚM, júl. 4.] 1994. július 7.A Történeti Múzeum emberei kivonultak a kolozsvári főtérre, hogy megkezdjék az ásatásokat. Megkondultak a város harangjai, mire a m. lakosság egy része a főtérre sietett; megjelentek az egyházi vezetők és rövidesen a repülőtérről a központba érkezett az RMDSz néhány parlamenti tagja is. Közben mintegy 200 csendőr brutális módon próbálta szétkergetni a tömeget. Az RMDSz nyilatkozata – melyet Takács Csaba írt alá, de. 10-kor – tájékoztatta a nemzetközi közvéleményt az eseményről. A Bukarestben lévő szenátorok értesítették az elnököt és a kormányfőt; Markó Béla felkérte Octavian Cosmâncă államtitkárt, hogy írásban rendelje el az ásatások leállítását, aki ezt csak szóban tette meg. – Júl. 8-án a munkálatokat ismét meg akarták kezdeni, de a tömeg jelenléte miatt ez nem volt lehetséges. Délelőtt a kulturális miniszter leállította a munkálatokat, azzal a kitétellel, hogy azt csak a rendkívüli bizottság döntése után kezdhetik meg. [RMSz, júl. 9.]A parlament két házának ülésén (242:166 arányban) elvetették az Iliescu elleni bizalmatlansági indítványt (→ 1994.06.14, 1994.07.04). [RMSz, júl. 9.] 1994. augusztus 18.Max van der Stoel elutazása előtt még egy rendkívüli találkozót iktatott be Markó Bélával. Listát készítettek azokról a gondokról, amelyeket mindenképpen meg kell oldani az oktatási törvény keretében. [RMSz, aug. 20.]Ioan Gavra emlékeztette a kormánypártot a legutóbbi bizalmatlansági indítványkor (→ 1994.06.30) kötött megállapodásra [Ştefănescu: 405.], ennek okán a PUNR újabb két (→ 1994.06.30) tárcát kapott a kormányban. Ioan Oancea (földművelésügy) helyett Valeriu Tabără, Andrei Chirică (távközlés) helyett pedig Adrian Turicu lett miniszter. [RMSz, aug. 20.] A mostani változtatással 10 olyan miniszter van, akiknek a kinevezését a parlament nem hagyta jóvá. [Népszabadság, aug. 19.] (→ 1994.03.06) 1997. június 3.Victor Ciorbea a parlamentben megvonta a kormány féléves mérlegét. A kabinet eddig 600 törvényt és rendelkezést dolgozott ki, a nemzetközi szervek elismeréssel adóznak a reformoknak. Az év elején meglódult infláció visszaesett és mérséklődött, az Áll. Vagyonalap 53 vállalatot privatizált az utóbbi időben. – A PDSR, PUNR és a PRM 140 aláírással támogatott bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen. [Szabadság, jún. 4.] (→ 1997.06.06)A képviselőház ülésén, napirend előtt a PRM vehemensen támadta az RMDSz-t a csereháti történtekért (→ 1997.05.28, 1997.06.02). Antal István képviselő a városi RMDSz vezetőivel és a megyei tanács elnökével egyeztetett véleményt ismertetett. Az RMDSz elhatárolja magát minden erőszakos cselekménytől, a probléma egyetlen megoldási útjának a törvényességet tartja. A média túlzásaival szemben le kell szögezni: a viszály tárgyát kezdettől fogva az épület tulajdonjoga képezte, nem az árva gyermekek sorsa. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján egyre nyilvánvalóbb, hogy az udvarhelyi közösség és a Szeplőtelen Szívek Kongregációjának az apácái tulajdonképpen a svájci adományozót képviselő Cyrill Bürgel kétes manipulációinak áldozatai. [Táj., jún. 4.] (→ 1997.06.05) 1997. június 6.A bizalmatlansági indítvány (→ 1997.06.03) vitája meddőnek mutatkozott, a legsúlyosabb vád az volt, hogy az oktatási és helyi közigazgatási törvény módosítása „a ro. állam egységét veszélyezteti”. Az indítványt 277:158 arányban elvetették. [Táj., jún. 9.]1997. november 6.A szenátus megtárgyalta az ellenzék által benyújtott, a kormány mezőgazdasági politikáját elítélő egyszerű indítványt. Csapó I. József ismertette az RMDSz álláspontját: a kormányzat intézkedései összhangban voltak a piacgazdaság követelményeivel és az EU-ban érvényes rendszerekkel. A plénum 77:50 arányban elvetette az indítványt. [Táj., nov. 6.] (→ 1997.11.11)A SRI vezérigazgató-helyettese – a PRM aggodalmait eloszlatandó – kijelentette, hogy az ország biztonságát nem fenyegeti revizionista veszély. A m. cserkésztáborok nem „félkatonai kiképzőközpontok”. [Szabadság, nov. 6.] 1997. november 11.Az RMDSz OpT elégedetlenségét fejezte ki a kisebbségi és egyházi ügyekben elért eredmények iránt. Felhatalmazta a koalíciós tárgyaló küldöttséget, hogy szorgalmazza az RMDSz nagyobb szerepvállalását a reformfolyamatban, határozottan lépjen föl a kormányprogram betartásáért, támogassa a privatizációs struktúra átalakítását, ösztönözze egy koherens stratégia kidolgozását a kormányprogram kisebbségpolitikai tételeinek végrehajtására, kérje a kormány elhatárolódását a szélsőséges nacionalista megnyilvánulásoktól. [Táj., nov. 11.]A képviselőházban az ellenzék által benyújtott egyszerű indítványt (→ 1997.11.06) vitatták. Az RMDSz álláspontját Antal István mutatta be. A plénum 173:99 arányban elvetette az indítványt. [Táj., nov. 11.] Árkoson tartotta 6. kongresszusát a MISzSz, ahol 14 tagszervezet képviselői jelentek meg. Az új elnök a székelyudvarhelyi Nagy Pál lett. [BN, nov. 11.] 1997. november 18.A Hargita–Kovászna megyei románság állítólagos hátrányos helyzetének vitáján a kormánykoalíció ro. pártjai rámutattak: az ellenzéki pártok tkp. önmagukat minősítik, hiszen az előző két ciklusban (hat évben) semmit sem tettek az állítólagos sérelmek orvoslásáért. A PUNR egyszerű indítványát 173:97 arányban elvetették. – Napirend előtti felszólaláson Ráduly Róbert, Antal István és Garda Dezső számszerű adatokkal érvelt a PUNR indítványa ellen. [Táj., nov. 18.]1998. december 12.Bécsben találkoztak az EU állam- és kormányfői, hogy megvitassák a bővítés kérdését. Az ülésen a 15 tagállam vezetői mellett a csatlakozásra váró 11 tagjelölt kormányfői is jelen voltak. [Szabadság, dec. 14.]Az SzKT ülésén Markó Béla kifejtette, hogy a kormány mérlege nem kielégítő. Az RMDSz támogatja a kormány szigorú gazdasági intézkedéseit, azonban kérdéses, hogy lesz-e ereje a kormánykoalíciónak az intézkedések végrehajtására. Az ellenzék bizalmatlansági indítványa a törvényhozás lefékezését célozza. Az SzKT kitűzte az 1999-es kongresszus időpontját (máj. 15-16., Csíkszereda) és döntött a belső választások megtartásáról (1999. nov. 13.). Az SzKT elvárja, hogy a kormány fellebbezzen a PSE ügyében. [Szabadság, dec. 14.] A kormány beterjesztett egy új helyi közigazgatási törvényt, amely tartalmazza a 22-es sürgősségi kormányrendelet kisebbségre vonatkozó passzusait. Kis többséggel elfogadták a sok vitát kiváltó passzust: „Azokban a közigazgatási–területi egységekben, ahol a kisebbséghez tartozó állampolgárok részaránya meghaladja a 20%-ot, a velük való kapcsolataikban a helyi közigazgatási hatóságoknak biztosítani kell az anyanyelv használatát is – a jelen törvény, valamint azon nemzetközi egyezmények előírásainak megfelelően, amelyeknek Ro. részese.” [RMSz, dec. 17.] 1998. december 21.A parlament két háza együttes ülésén elvetették az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványt. [RMSz, dec. 23.]2000. november 1.Orbán Viktor és Mugur Isărescu új határátkelőt avatott Nyírábrány és Érmihályfalva között. [Szabadság, nov. 1.]Adrian Năstase kijelentette: m. nyelven is terjeszteni fogják a PDSR programját; ezt azért tartja fontosnak, hogy a PDSR hatalomra kerülése után ne legyen alkalom félreértésekre, etnikai feszültségekre. Az új kormány minden energiáját és figyelmét a gazdasági gondok orvoslására kívánja fordítani, nem pedig etnikai konfliktusok kezelésére. – Iliescu nem zárja ki az RMDSz-szel kötendő esetleges koalíciót; nem akar szövetséget kötni a PRM-vel. [Szabadság, nov. 1.] A PDSR bizalmatlansági indítvány beterjesztésével akarja elérni a privatizációs folyamat leállítását a választásokig. Erős Viktor, az Áll. Vagyonalap alelnöke kijelentette: nem állítják le a privatizációt. [Szabadság, nov. 1.] (→ 2000.11.15) 2000. november 15.A szenátusban elfogadták a PDSR egyszerű bizalmatlansági indítványát az Állami Vagyonalap (ÁVA) tevékenységének felfüggesztéséről (→ 2000.11.01). A felhozott vádak között szerepelt, hogy az ÁVA elherdálta a nemzet vagyonát, a pénzalapokat nem a nemzetgazdaság fejlesztésére fordította. [Szabadság, nov. 15.]Nagykárolyban megalakult a Népfőiskola; székhelyük még nincs, ideiglenes otthont a ref. egyház biztosít. [RMSz, nov. 15.] Gyergyócsomafalva ünnepség keretében emlékezett a falu nagy szülöttjére, Köllő Miklós szobrászművészre, halála 100. évfordulóján. [RMSz, nov. 15.] 2001. január 8.Toró T. Tibor szerint tartalom nélküli, csupán propaganda-célokra alkalmas a kormányprogram nemzeti kisebbségekre vonatkozó fejezete, ezért fölösleges volt azt megszavazni (→ 2000.12.29). A megkötött protokollum nem kéri a kormányprogram elfogadását, csupán azt, hogy az RMDSz egy éven belül nem nyújt be bizalmatlansági indítványt – ehhez kellett volna ragaszkodni. [Szabadság, jan. 8.]2001. február 2.Iliescu elnök fogadta az RMDSz vezetőit: áttekintették az elmúlt időszak teendőit és a törvényhozási prioritásokat. Az RMDSz képviselői kifejtették: a földtörvényt nem módosítani, hanem mielőbb alkalmazni kell. – A találkozó előtt Iliescu C. V. Tudort fogadta, aki tiltakozott a helyi közigazgatási törvény ’nemzetellenessége’ miatt, ugyanakkor megígérte pártja támogatását a ’szocdem’ jellegű törvények elfogadása esetében, de nem zárta ki egy bizalmatlansági indítvány benyújtását. [Szabadság, febr. 2.]A KREK rendkívüli közgyűlésén a meghívott püspöktársak az egység megőrzéséről szóltak. [BN, febr. 2.] – A küldöttek ellenszavazat nélkül hagyták jóvá a megújulási programot. A dokumentum fejezetekre bontva összegezte a tennivalókat, az irányelveket. [BN, febr. 3.] A kétnyelvű helységnév-táblákra jogosult Szilágy megyei települések 95%-ában már 1996/97-ben sikerült kitenni a táblákat, s ezek szinte kivétel nélkül a helyükön is maradtak. Zilah magyar lakossága 20% körül van, ezért vita várható a kétnyelvűség jogosságáról. [Szabadság, febr. 2.] lapozás: 1-20 | 21-32
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
