|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 27 találat | lapozás: 1-20 | 21-27 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: sztrájk (munkás-, vasutas-, béremelésért) 1990. augusztus 20.Brassóban 60 ezer munkás sztrájkolt amiatt, hogy a kormány nem tartotta be az árak befagyasztására tett ígéretét.1990. december 19.A helyi szakszervezetek felhívására sztrájkba kezdtek a temesvári munkások. Nagyobb demokráciát és a kormány lemondását követelték.Az RMSz egy fél év múlva ismét interjú-sorozatot kezdett az RMDSz képviselőivel és szenátoraival. (→ 1990.06.10) 1991. január 8.Az RMDSz elnökségi munkaülésén bejelentették: támogatják Temesvár sztrájkoló munkásait; szorosabb kapcsolatot kezdeményeznek a nyugat-európai politikai tömörülésekkel.„Minden magyar kötelet hord a zsebében, amivel aztán megfojtja a románokat” – nyilatkozta Radu Ceontea a VR elnöke a Baricada c. lapnak. További részletek: „Az elején féltünk az RMDSz-től. Ezt a »mozgalmat« már nem tekinthetjük ellenfélnek, mert a végét rúgja. (…) A VR támogatja a katonai kormányzás gondolatát.” [RMSz, jan. 8.] 1991. február 27.Anders Björk, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke beszédet mondott a ro. parlament együttes ülésén. Kifejtette, hogy az ET nem avatkozik Ro. belügyeibe, egy kivétellel: ezek az emberi jogok, melyek Európában nem képezhetnek belügyet.A sztrájkoló vasutasokkal történt megegyezés előtt lemondott Ion Aurel Stoica szociális ellátási min., aki a tárgyalásokon a kormánydelegációt vezette. [RMSz, febr. 27.] 1991. szeptember 25.Néhány budapesti napilap (Kurír, Mai Nap) erdélyi emigráns kormány megalakulásáról adott hírt. A ro. parlament tagjai különbözőképpen reagáltak a hírre, melyet Petre Roman jelentett be. Radu Câmpeanu (a PNL elnöke) elfogadta a M. Külügymin. nyilatkozatát, miszerint ez egy nevetséges kezdeményezés, Vasile Văcaru szenátor viszont úgy vélte: a veszélyt komolyan kell venni, s a románság kész testével megvédeni az országot. [Szabadság, szept. 26.] – Este az RTV-ben Domokos Géza olvasta föl az RMDSz nyilatkozatát, melyben visszautasította a provokációt, kiemelve, hogy a kormánynak kapóra jött ez a kalandor akció, mert a „magyar veszély” emlegetésével el lehet terelni a figyelmet a nehéz gazdasági helyzetről. [RMSz, szept. 27.]A béremelést követelő, sztrájkoló Zsil-völgyi bányászok különvonatot követeltek, hogy Bukarestbe mehessenek. Kérésüket nem teljesítették, erre a bányászok elfoglaltak egy szerelvényt, amellyel mintegy nyolcezer bányász érkezett a fővárosba. A hozzájuk csatlakozó helybéliekkel a kormány székházához vonultak, követelték, hogy a miniszterelnök hallgassa meg őket. – A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) fölhatalmazta a hadsereget, hogy a belügyminisztériumi alakulatokkal karöltve lépjen föl a tüntetők ellen. – A Miron Cozma által vezetett tömeg megtámadta a kormány épületét, betörték az ablakokat, a földszint egy részét felgyújtották. A rendőrök összecsaptak a tüntetőkkel, 3 ember meghalt, a sebesültek száma közel 600 volt. A különös kegyetlenséggel föllépő rendőrség (lőfegyvereket és harci gázokat is bevetettek!) kiszorította a tüntetőket a térről, erre azok az Egyetem térre vonultak. Az EurId Cs. Gyímesi Éva politikai esszéjét közölte, amelyben a professzor asszony elvetette a marosvásárhelyi kongresszuson fölvetett „társnemzet” fogalmát (→ 1991.05.24), kitartott a „nemzeti kisebbség” kifejezés mellett. 1993. április 29.Az ET jogi biz. Brassóban tárgyalt az RNDF képviselőivel. Paul Philippi beszámolt a romániai németek helyzetéről, a PRM, PUNR, PSM felől őket érő támadásokról. [Szabadság, ápr. 29.] – A jogi bizottság nem hozott döntést Ro. felvételét illetően, de értékelésük pozitív, mondotta Martin Strimitzer, a bizottság elnöke. [ÚM, ápr. 29.]A május 5-re meghirdetett országos sztrájk előtt a kormány gyors intézkedésként havi nyugdíj- és bérkiegészítésről döntött. Az orsz. minimális bruttó alapbér: 28.950 lej (48 $). [Szabadság, ápr. 29.] (→ 1993.05.03) A dési kolostor visszaadását pereli a ferences rendfőnök. Elsőfokon megnyerték a pert, a fellebbezésen pedig elveszítették. Újabb per várható. [RMSz, ápr. 29.] 1993. május 3.Bukarestben részleges sztrájkot kezdtek a metró dolgozói. A várakozásokkal ellentétben (→ 1993.04.29) a sztrájk nem lett általános.1993. június 14.Az RMDSz meghívására Ro.-ba érkezett a Fidesz Orbán Viktor által vezetett delegációja. Nagyváradon Tőkés Lászlóval is tárgyaltak, tk. az egyházi vagyon visszaszolgáltatásáról. Bukarestben a szövetségi eln. hivatalában kölcsönösen tájékoztatták egymást a létező gondokról. A küldöttség találkozott a PAC és a PL elnökével (N. Manolescu, ill. Horia Rusu). A nemzeti elkötelezettségű, mérsékelt és liberális Fidesz támogatja az RMDSz autonómia-törekvéseit, és úgy véli: a romániai magyarok kizárólagos joga megfogalmazni a saját igényeiket. [RMSz, jún. 17.]A mozdonyvezetők háromnapos sztrájkja miatt gyakorlatilag megbénult a vasúti forgalom. 1993. augusztus 8.Bukarestben a kormány felszólította a szénbányászokat a sztrájk befejezésére. A ro. elnök cáfolta Miron Cozma szakszervezeti bányászvezető mondását, aki azt állította, hogy 1990 júniusában Iliescu hívta a bányászokat Bukarestbe. [Népszabadság, aug. 9.]1993. augusztus 11.A bányászok befejezték, a mozdonyvezetők pedig megkezdték a sztrájkot. A sztrájk illegális és mivel nem biztosította a törvény által előírt egyharmados kapacitást, teljesen megbénította az országot. A kormányfő szerint nem indokolt a bérkövetelés, tekintve, hogy a mozdonyvezetők a legjobban fizetett kategóriába tartoznak. [MN, aug. 12.]Szatmárnémetiben megalakult a Vállalkozók Fóruma Egyesület; magyarországi szakemberek bevonásával előadásokat tartanak, kapcsolatot tartanak fenn hasonló egyesületekkel. A tagoknak üzleti levelek fordítását biztosítják. [RMSz, aug. 11.] Schmidt Péter, az RMCsSz elnöke elmondta, hogy hosszas feszült viszony után rendezték a kapcsolatokat a Román Cserkészszövetséggel. Egymástól függetlenül működnek, de létrehoztak egy összekötő biztottságot, amelyben mindkét fél egyenrangú. [HN, aug. 11.] (→ 1993.11.04) 1993. augusztus 15.Megbeszélések kezdődtek a sztrájkoló bányászokkal.1993. augusztus 16.Leváltották a vasúttársaság teljes vezetőtanácsát, azonban ezzel sem ért véget a sztrájk. Iliescu tárgyalóasztalhoz ült a sztrájkoló bányászok képviselőivel.Sir Richard Frederick Vincent tábornagy, a NATO katonai bizottság elnöke Bukarestben tárgyalt a védelmi és a külügyminiszterrel. A NATO-ba csak a jószomszédi kapcsolatokat igazoló országok kerülhetnek – hangoztatta a vendég. [MN, aug. 18.] 1993. augusztus 19.Véget ért a 7 napja tartó vasutassztrájk. [Népszabadság, aug. 19.]Az IMF elemzése szerint Ro. halad a leglassabban a reformok útján. A privatizálás csak 1992 augusztusában kezdődött; 1992-ben 200%-os volt az inflációs ráta, 1993-ra elérheti az 500%-ot; a nemzeti bruttó össztermék (GDP) évente 15%-kal csökkent; az államháztartás deficitje 1993-ban elérheti a 8%-ot. [EvZ, aug. 19.; Szabadság, aug. 24.] (Vesd össze: ]930909) 1993. augusztus 23.Megindult a mozdonyvezetők sztrájkja miatti felelősségre vonás. Az ügyészség beidézte a szakszervezeti vezetőket. [MH, aug. 24.]Moldovai kormányküldöttség utazott Moszkvába, ahol többnapos látogatáson a két ország közötti gazdasági kapcsolatokról tárgyaltak. Megegyezés született az áru- és energiacseréről, Moldova tagja lesz a FÁK gazdasági uniójának. (→ 1993.08.04) [BN, aug. 26.] 1994. február 14.Franjo Tudjman horvát elnök Bukarestben találkozott a ro. vezetőkkel. [MH, febr. 14.]Sztrájkba léptek a rovinari szénmedence bányászai. [MH, febr. 15.] (→ 1994.02.18) 1994. február 18.Németh János tömör jellemzése a képviselőházi szakbizottságban elfogadott tanügyi törvénytervezetről: visszalépés még az 1978-as törvényhez képest is. [RMSz, febr. 18.]Bértárgyalás kezdődött a Miron Cozma vezette Lignitul szakszervezet és a kormány képviselői között (→ 1994.02.14). [ÚM, febr. 19.] 1994. február 28.Mintegy kétmillió szakszervezeti tag lépett sztrájkba. A kormány elzárkózott a bérkövetelési tárgyalásoktól. [MH, márc. 1.]1994. augusztus 3.Katona Ádám Koncepciós perek Romániában címmel összefoglalta a zetelakiak és oroszhegyiek perét. [EN, aug. 3.]Az általános bányászsztrájk 9. napján Tg.-Jiuba érkezett az ipari min. és azonnal tárgyalni kezdett. A követelt 50% helyett 25%-os béremelésben egyeztek ki. Több éhségsztrájkoló bányászt és szakszervezeti vezetőt kórházba kellett vinni. [ÚM, aug. 5.] 1994. december 8.Iliescu elnök a Dimineaţa c. lapnak adott interjúban bírálta Tőkés Lászlót, amiért a püspök arra kérte a m. elnököt és kormányfőt, hogy ne találkozzanak az EBEÉ-összejövetel alkalmából a ro. elnökkel. Tőkés lépése tiszteletlen, hiszen tanácsot osztogat a m. vezetőknek és fellép a jószomszédi kapcsolatok fejlődése ellen. [RMSz, dec. 10.]Harmadik napja sztrájkolnak a resicabányai gépgyár dolgozói. Elmaradt fizetéseiken kívül Iliescu, Văcăroiu és a megyei prefektus lemondását is követelték. [RMSz, dec. 10.] – A kormányküldöttség csak 11-én utazott a városba, hogy tárgyaljon a követelések teljesítéséről. [MN, dec. 13.] 1994. december 13.A Képviselőházban név szerinti szavazáson megbukott az ún. himnusz-törvény, a szükséges 174 helyett csak 151 igen szavazatot kapott. [ÚM, dec. 14.]Engedve a tüntető tömeg követelésének Văcăroiu Resicabányára utazott. Megegyeztek abban, hogy a kormány garanciát vállal a kombinát korszerűsítéséhez szükséges hitelekért és kölcsönt nyújt, hogy megakadályozza a pénzügyi válságot. A bukaresti lapok ezt meghátrálásnak nevezték, s amiatt aggódnak, hogy egyebütt is követni fogják a sztrájkkal kikényszeríthető eredmények módszerét. [MN, dec. 15.] Temesvárott megkezdődött a kétnapos Kelet- és Közép-Európa 1989 után c. nemzetközi konferencia, a decemberi forradalomra emlékező rendezvények reprezentatív eseménye. [RMSz, dec. 15.] lapozás: 1-20 | 21-27
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
