Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: soviniszta megnyilvánulások / sovinizmus

1991. augusztus 27.

A moldovai parlament kinyilvánította az ország teljes függetlenségét. A szavazás egyöntetű volt, de a köztársaság orosz és török kisebbségei nem voltak jelen a szavazásnál. – A parlamenti döntés után néhány órával közölték, hogy Ro. elismerte Moldova függetlenségét. [Pándi 2: 93.] (→ 1993.04.14) – Iliescu elnök este ünnepi tévébeszédben köszöntötte a Pruton túli testvérállam függetlenségét. [RMSz, aug. 28.] (→ 1990.06.06)

A moldovai parlament által el nem ismert Dnyeszter Menti Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa nyilatkozatban tiltakozott erőszakos felszámolása és néhány vezetőjének letartóztatása ellen. A Dnyeszter Menti Köztársaság [amely a történelmi Transznisztriánál kisebb területet foglal el, de a híradások a két fogalmat gyakran azonosnak tekintik] kikiáltotta függetlenségét. [RMSz, aug. 29.]

Az AC és a PAC nyilatkozata 15 pontban foglalta össze követeléseit. Ezek között szerepelt a szélsőséges pártok (PSM, PRM) és az antiszemita, gyűlöletre felbújtó, a komm. rendszert rehabilitálni akaró kiadványok (România Mare, Europa, Totuşi iubirea [Păunescu lapja], Socialistul, Tromf) betiltása. A parlament törölje az antidemokratikus (pl.: privatizációs, nemzetbiztonsági, állampolgársági, föld-) törvényeket. [RMSz, aug. 27.] ● [A hírhez költői kérdést fűzött az RMSz: érthetetlen, hogyan szerepelhet a betiltandó lapok között a Tromf c. csíkszeredai vicclap? – K. P. válasza: föltehetőleg azért, mert soviniszta volt. A lap 1993-ban megszűnt.]

1993. január 26.

Markó Béla levélben megköszönte Iliescu elnök gratulációit, de hangsúlyozta: aggodalommal tölti el, hogy a „feszültséget gerjesztő sovén-szélsőséges megnyilvánulásokat tolerálják és súlyosan megsértve a m. lakosság jogait és méltóságát, visszaéléseket követnek el a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban, a tanügyben és az anyanyelv-használatot illetően.” [Népújság, jan. 26.]

Teodor Meleşcanu fogadta az RMDSz küldöttségét, hogy a szakértői tárgyalások előtt a ro.–m. alapszerződés tervezetéről konzultáljanak. Lényegi egyezség nem született, de a gesztust pozitívan kell értékelni – vélekedett Markó Béla. [MN, jan. 27.]

A kivégzett diktátor születésnapján sokan fölkeresték Ceauşescu sírját.

1995. december 8.

Traian Chebeleu sajtóértekezletén tk. Pomogáts Béla cikkére (→ 1995.12.02) is reagált, szélsőségességgel és sovinizmussal támadva a M. Írószövetség elnökét. [Szabadság, dec. 9.]

A ro.–m. megbékéléshez a m. kisebbség helyzetének a rendezése szükséges – hangsúlyozta Markó Béla, Békéscsabán tartott előadásában. – Az erdélyi magyarság valóságos erejét az önkormányzatok jelentik: az RMDSz-nek 200-nál több polgármestere és 2000-nél több tanácsosa van. [RMSz, dec. 11.]

1996. január 14.

Az SzKT székelyudvarhelyi ülése elfogadta munkadokumentumnak Csapó I. József tervezetét a személyi autonómiáról, a további munkát egy jogi szakértőkből álló csoport hivatott elvégezni. – Az EMK levelével kapcsolatban (→ 1995.01.09) állásfoglalást fogalmaztak meg, amelyben leszögezték: az RMDSz „elutasítja a nacionalizmust, sovinizmust és antiszemitizmust, a gyanakvást és a nemzeti előítéleteket, a szóbeli és tettleges agressziót”, a szövetségben nincs helye semmiféle intoleranciának. Az SzKT elhatárolta magát Katona Ádám nézeteitől. [Táj., jan. 15.] – Az SzKT kéréssel fordult Ro. elnökéhez, hogy lépjen föl Gh. Funar négy éve tartó önkényeskedései, törvénysértő magatartása, provokatív szándékai és tettei, szélsőségesen xenofób és nacionalista megnyilvánulásai ellen. [Szabadság, jan. 13.] – Tőkés László felolvasta azt a levelet, amelyet az RMDSz tb. elnöke a m. és a ro. államfőnek címzett. (→ 1996.01.16, 1996.01.17)

2000. március 3.

Max van der Stoel a BBTE vezetőségével tárgyalt, majd három javaslatot tett: 1. a BBTE hivatalosan jelentse ki, hogy három tannyelvű egyetemként működik; 2. a m. és német diákok legalább egy tantárgyat románul tanuljanak; 3. külön tanszék létesítése a multikulturalitás tanulmányozására. Kása Zoltán prorektor szerint a 2. pont megoldottnak tekinthető. Andrei Marga ígérete szerint az új charta szavatolni fogja az egyetem multikulturális és többnyelvű jellegét. [Táj., márc. 3.]

A Legfelsőbb Bíróság 15-15 évi börtönbüntetésre ítélte V. A. Stănculescu és M. Chiţac tartalékos tábornokot, a temesvári megtorlásban (1989. dec.) játszott szerepükért. [BL, márc. 3.] (→ 2000.03.28, 2000.06.20, 2000.07.04, 2001.08.08)

Az RMDSz aggasztónak tartja a ro. politikai életben megfigyelhető soviniszta, idegengyűlölő, ultranacionalista retorika felerősödését – jelentette ki Markó Béla, heti sajtóértekezletén. [Szabadság, márc. 3.]

Mo.-n 1999 első felében 23.486 külföldi állampolgár kapott munkavállalási engedélyt, ezek 49%-a Ro.-ból érkezett, többségük m. nemzetiségű. A 11. 462-ből 8280-an vállaltak fizikai munkát (ebből 5626-on szakmunkát), 3182-en pedig szellemi munkát (a felsőfokú végzettek száma: 1880). [BL, márc. 3.]



lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998