|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 163 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 ... 161-163 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: restitúció (egyházi, közösségi államosított ingatlanok, dokumentumok, ingó és ingatlan javak visszaszolgáltatása) 1990. január 22.Az RMDSz IB közp. irodájának állásfoglalása reményét fejezte ki aziránt, hogy az új korszaknak nem a korábbi opportunisták lesznek a hangadói és haszonélvezői, ezért helyeslik, ha a romániai magyarság él az erkölcsi felelősségre vonás jogával és megvonja a bizalmat azoktól, akik erre méltatlannak mutatkoznak.Kolozsvárott találkoztak a m. történelmi egyházak képviselői és szándéknyilatkozatot fogadtak el (melyet február 3-án átadtak a vallásügyi miniszternek), bejelentve igényüket tk. az 1948-as kultusztörvény hatályon kívül helyezésére, az egyházi önkormányzat teljes szabadságára, a felekezeti iskolahálózat visszaállítására, a könyvtárak, levéltárak, ingatlanok, anyakönyvek, egyházi karitatív intézmények visszaadására. (→ 1990.02.19, 1990.06.04, 1990.08.13, 1990.10.22, 1990.11.05) 1990. április 5.Az RMSz közölte az RMKdP programját, melyet a párt szervezőbizottsága (tk. Podhradszky László, Újvári Ferenc, Moldován Béla, Takácsik Gábor, Sipos Gábor, Bálint Júlia, Ortenszky Ildikó) adott ki. Ebben szerepel a keresztény értékrend társadalmi érvényesítése, az egyházak autonómiájának biztosítása, a felekezeti iskolák újraindítása, az államosított egyházi ingatlanok visszaadása, a kisebbségek egyéni és kollektív jogainak intézményes biztosítása. A párt támogatja a piacgazdaság bevezetését, a vállalatok privatizálását, síkra száll az anyanyelvű oktatás érdekében; család- és szociális védelmet kér. Az egység érdekében a választásokon egységes m. listán kívánnak jelölteket állítani. A program leszögezte: az erdélyi magyarság a m. nemzet szerves része. (→ 1991.09.11, 1993.03.19)1990. október 22.Bukarestben a Vallásügyi Államtitkárságon újabb tanácskozást tartottak a vallásügyi törvény tervezetéről. Az államtitkár elvetette azt, hogy a törvényben szerepeljen az egyházi vagyon visszaadása. (→ 1990.01.22, 1990.02.19, 1990.06.04, 1990.08.13, 1990.09.04, 1990.11.05)1990. november 5.Bukarestben újabb megbeszélést tartottak a vallásügyi törvénnyel kapcsolatban. Az államtitkár továbbra is elvetette azt, hogy a törvényben szerepeljen az egyházi vagyon és az iskolák visszaadása. A m. egyházak újabb beadványt készítettek, amit nov. 16-án adtak át a Vallásügyi Államtitkárságnak. (→ 1990.01.22, 1990.02.19, 1990.06.04, 1990.08.13, 1990.09.04, 1990.10.22)1991. január 21.Kolozsvárott megtartották a m. történelmi egyházak képviselőinek értekezletét, mely levélben tiltakozott amiatt, hogy a földtörvény tervezetében nincs utalás az egyházak földállományának visszaadására vonatkozóan. Ismeretes, hogy az egyházak a múltban földjeik jövedelméből biztosították a karitatív tevékenységhez (kórházak, öregek otthona, árvaházak stb.) szükséges anyagi alapot.A marosvásárhelyi „szobormászók” (→ 1990.10.12) perének fellebbviteli tárgyalásán az eredeti büntetést egy év két hónapra csökkentették. [RMSz, jan. 22.] A parlamentben megemlékeztek az 1941. jan. 21-i bukaresti zsidóellenes pogromról, melyen Moses Rosen főrabbi is részt vett. A fővárosi sajtó különbözőképpen reagált az emlékezésre. Az Adevărul nemzetgyalázásnak nevezte az őszinte emlékezést. [RMSz, jan. 25.] 1992. január 17.Kolozsvárott ülésezett a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete (RMEEÁÉ). Az ülésre meghívták az RMDSz, a Bolyai Társaság és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) képviselőit. A felekezetközi egyetem esélyeit (→ 1992.01.16) latolgatták és közös álláspontot fogalmaztak meg a vallás- és tanügyi törvénytervezettel kapcsolatban. A memorandumot (mely a felekezeti oktatásra és az egyházi vagyon visszaszolgáltatására vonatkozó elveket és kérelmeket rögzítette) Domokos Géza jan. 22-én adta át Stolojan kormányfőnek. (→ 1992.06.11) – Az ülésen körlevelet fogalmaztak meg, amelyben a febr. 9-i helyhatósági választások fontosságát hangsúlyozták. [RMSz, jan. 24.]András Imre nyilatkozott az őt ért inzultusról. 1991. okt. 11-én, a ro. határon, semmibe véve képviselői mivoltát, katonai őrizet alá helyezték, csomagját feltúrták és „titkos dokumentumokat” (tkp. a hivatalos közlöny nyomtatott példányait) koboztak el tőle. Esetét a képviselőházban is megtárgyalták (1991. nov. 6-án), és tudatták vele, hogy saját magának kell az ügyészséghez fordulnia. 1992. február 1.Az RMDSz OE nyilatkozatban ítélte el, hogy a helyhatósági választási kampányban az ország számos településén magyarellenes és antidemokratikus jogi eljárásokkal próbálták meg csökkenteni az ellenzék esélyeit. Koholt vádak alapján több helyen bírósági határozattal törölték az RMDSz jelöltjeit (a legkirívóbb a Király István esete; ]920123). A nyilatkozat megállapította: az általános demokratikus jogok érvényesítése nem biztosítható csupán parlamenti jelenléttel. Az RMDSz felhívta a m. lakosságot, hogy ne válaszoljon a provokációkra, tartózkodjon az indulatos megnyilvánulásoktól. [RMSz, febr. 5.]A nagyváradi ref. püspöki palotában ökumenikus ünnepségeket tartottak; a résztvevők kérelmet küldtek a legfőbb ügyészhez, hogy az épületet helyezzék vissza a KREK jogos tulajdonába. (→ 1992.01.27) Kolozsvárott megnyílt a Mikó Imre Könyvtár, a Heltai Gáspár Könyvtáralapítvány első közcélú intézménye. 1992. június 17.A ref. egyház zsinata (→ 1992.04.08) nyilatkozatban fordult Ro. elnökéhez és kormányfőjéhez, kérve a kultusztörvény mielőbbi elfogadását és sürgette az egyházi ingatlanok visszaadását. [PK, júl.]1992. augusztus 12.A kormány arról határozott, hogy a görög kat. egyház visszakaphassa az államosítás során kisajátított javait. A cikkíró megjegyezte, hogy az 176/1948. sz. dekrétum alapján államosított 1593 egyházi ingatlan közül 1300 a m. egyházak birtokában volt, éspedig: 531 ref., 468 róm. kat., 266 evangélikus, 35 unitárius. [RMSz, aug. 18.]Mihály volt ro. király fogadta Teodor Meleşcanu külügyi államtitkárt, aki közölte, hogy a kormány (a közelgő választásokra való tekintettel) nem ad vízumot a királynak, de egy későbbi időpontban szívesen fogadja. Mihály nem fogadta el az érvelést, hogy jelenléte megzavarná a közrendet és a politikai légkört. [Népújság, aug. 15.] Fazekas János kilépett az Ilie Verdeţ-féle Szocialista Munkapártból (PSM), és egy erdélyi m. szocialista pártot kíván alapítani. [RMSz, aug. 12.] ● [Nem lett belőle semmi.] 1993. március 19.A ro. parlament leszavazta az ellenzék bizalmatlansági indítványát. [MN, márc. 20.]Octavian Buracu, pécsi látogatása során kijelentette, hogy aláírásgyűjtéssel (→ 1993.03.12) nem lehet Gh. Funart megbuktatni, mert a többség hitelt ad a hazug propagandának. [Népszabadság, márc. 19.] Közzétette módosított programját az RMKdP (vesd össze: ]900405). A program leszögezte: a romániai magyarságot államalkotó tényezőnek tekinti, mely a m. nemzet szerves része. A személyi és kulturális autonómia alapján szükséges az önálló intézményrendszer létrehozása, a m. munkavállalói társadalom érdekvédelmi szervezeteinek kiépítése. Ahol a nemzeti kisebbség aránya eléri a 10%-ot, ott a kisebbség nyelvét hivatalos nyelvként kell használni. A párt teljes anyanyelvű oktatási hálózatra tart igényt, óvodától az egyetemig; követeli a felekezeti iskolák működési szabadságát, az államosított szeretetintézmények és iskolák visszaadását. [Népújság, márc. 19.] Bukarestben konferenciát rendezett a Románia Jövőjéért Alapítvány, az amerikai Project on Ethnic Relations (PER) szervezet közreműködésével, melyen részt vett a budapesti Teleki László Alapítvány néhány kutatója is. Az érintett témák: geopolitika és regionalizmus, autonómia és önkormányzat. [MH, márc. 19.] (→ 1993.07.17) 1993. április 27.A Vallásügyi Államtitkárság székhelyén a kultusztörvény tervezetét vitatták az egyházak küldöttei. Tempfli József elmondta: a hatalom képviselői mereven elzárkóztak néhány kérdés megvitatásától: nem akartak beleegyezni az egyházi vagyon visszaszolgáltatásába és az egyházi iskolák felállításába. Az egyházak vezetői továbbra is kitartanak e két lényeges feltétel teljesítése mellett. [EN, máj. 13.] (→ 1993.10.11, 1993.10.28, 1994.04.09)Jeszenszky Géza elmondta, hogy a ro.–m. alapszerződés szerkesztése során figyelembe veszik a romániai magyarság jogos kéréseit; nem fognak a „kisebbségek feje fölött szerződni”. [RMSz, ápr. 27.] Balázs Sándor, a Bolyai Társaság elnöke a sajtó útján próbált üzenni Iliescu elnöknek, tekintve, hogy postán küldött leveleire – melyben a BTE visszaállítását sürgette – nem kapott választ. [RMSz, ápr. 27.] (→ 1993.05.12) A tanfelügyelőség nem hagyta jóvá, hogy a kolozsvári Apáczai Csere János Líceumban tanítóképző osztályok induljanak. Tanítóképző csak Zilahon, Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Nagyváradon működik. [RMSz, ápr. 27.] 1993. április 29.Az ET jogi biz. Brassóban tárgyalt az RNDF képviselőivel. Paul Philippi beszámolt a romániai németek helyzetéről, a PRM, PUNR, PSM felől őket érő támadásokról. [Szabadság, ápr. 29.] – A jogi bizottság nem hozott döntést Ro. felvételét illetően, de értékelésük pozitív, mondotta Martin Strimitzer, a bizottság elnöke. [ÚM, ápr. 29.]A május 5-re meghirdetett országos sztrájk előtt a kormány gyors intézkedésként havi nyugdíj- és bérkiegészítésről döntött. Az orsz. minimális bruttó alapbér: 28.950 lej (48 $). [Szabadság, ápr. 29.] (→ 1993.05.03) A dési kolostor visszaadását pereli a ferences rendfőnök. Elsőfokon megnyerték a pert, a fellebbezésen pedig elveszítették. Újabb per várható. [RMSz, ápr. 29.] 1993. május 19.Nagyváradon megalakult a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság; legfontosabb célkitűzésük a honismereti nevelés és a műemlékvédelem. [Harangszó, okt. 10.] Partium c. időszakos folyóiratuk 1994. ápr. indult.A m. történelmi egyházak közös álláspontot alakítottak ki a vallásügyi törvénytervezettel kapcsolatban. A legfontosabb dolgok nem kerültek be a tervezetbe. A Vallásügyi Államtitkárság, azzal az ürüggyel, hogy a tanügyi törvény nem irányoz elő felekezeti oktatást, kivették ezt a részt a tervezetből, az egyházi vagyon restitúcióját pedig külön törvényben kívánják rendezni. Az egyházak tiltakoztak. [RMSz, máj. 19.] (→ 1993.10.11) 1993. június 14.Az RMDSz meghívására Ro.-ba érkezett a Fidesz Orbán Viktor által vezetett delegációja. Nagyváradon Tőkés Lászlóval is tárgyaltak, tk. az egyházi vagyon visszaszolgáltatásáról. Bukarestben a szövetségi eln. hivatalában kölcsönösen tájékoztatták egymást a létező gondokról. A küldöttség találkozott a PAC és a PL elnökével (N. Manolescu, ill. Horia Rusu). A nemzeti elkötelezettségű, mérsékelt és liberális Fidesz támogatja az RMDSz autonómia-törekvéseit, és úgy véli: a romániai magyarok kizárólagos joga megfogalmazni a saját igényeiket. [RMSz, jún. 17.]A mozdonyvezetők háromnapos sztrájkja miatt gyakorlatilag megbénult a vasúti forgalom. 1993. július 20.Bálványosfüreden, a MISzSz, a Fidesz és a PAC rendezésében megnyílt a 4. nyári ifj. tábor és szabadegyetem, ahol 5 napon át aktuális kérdésekről vitatkoztak a meghívott politikusok (pl. Horia Rusu, Octavian Buracu, Orbán Viktor, Tőkés László). A rendezők részéről Németh Zsolt és Toró T. Tibor köszöntötte a résztvevőket. [Bővebben lásd a korabeli m. és ro. napisajtót.] – Markó Béla kifejtette: az RMDSz-nek érdeke, hogy együttműködjék a demokratikus ellenzékkel, de programjából nem enged; az RMDSz autonómia-igénye hangsúlyos. [Népszabadság, júl. 24.]Tempfli József elmondta: sikerült visszakapniuk a nagyváradi Vártemplomot és perrel visszaigényelte a Kanonoksort. [Világszövetség, júl. 20.] 1993. október 11.A m. egyházak képviselői Kolozsvárott tanácskoztak és nyilatkozatot adtak ki a vallásügyi törvénytervezet helyzetéről. Ragaszkodnak korábbi követeléseikhez (az egyházi vagyon restitúciója; teljes körű egyházi oktatás, anyanyelven) (→ 1993.04.27). Az egyházak jogos követeléseit megerősíti az ET Ro. felvételéről szóló dokumentumának 9. pontja, amely az egyházi vagyon visszaadására szólította föl a kormányt. [Szabadság, okt. 13.; RMSz, okt. 19.] (→ 1993.05.19, 1993.10.28)1993. október 18.Mauritius szigetén tartották a frankofon országok értekezletét, ahol Iliescu elnök jelenlétében Ro. teljes jogú tagjává vált a frankofon mozgalomnak. [RMSz, okt. 19.]Petre Ţurlea (PDSR) a m. egyházak vagyonának és iskoláinak visszaadása ellen emelt szót. [MH, okt. 18.] 1994. január 13.Mivel leállították az Antonescu-szobor munkálatait (→ 1993.10.23), a Háborús Veteránok Egyesülete beperelte a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalt. A megyei törvényszék az egyesület javára döntött, kötelezték a városi tanácsot, hogy engedélyezze a szoborállítást. [Népújság, jan. 13.] – Borbély László a megyei RMDSz nevében iratcsomót állított össze és tiltakozó levél kíséretében az államelnöki hivatalba küldte. [Táj., jan. 14.] – A döntés ellen a zsidó hitközség is tiltakozott. [Szabadság, febr. 9.]Csiha Kálmán kezdeményezésére Kolozsváron tanácskozást szerveztek az egyházi javak visszaadásáról. Buchwald Péter és Kónya-Hamar Sándor vállalta, hogy törvénytervezetet készít a restitúcióról. [Táj., jan. 14.] 1994. február 1.Iliescu elnökkel tárgyaltak az RMDSz vezetői. A küldöttség átadta az ET-nek írt Memorandumot (→ 1993.08.26), a kisebbségi törvény tervezetét (→ 1993.11.15), továbbá a megoldatlan kérdésekre tett javaslatokat tartalmazó dokumentumot. Az előző találkozó óta (→ 1993.02.24) nem változott Iliescu elnök álláspontja a magyarság kérdéseiről. [Szabadság, febr. 3.; RMSz, febr. 4.]Markó Béla a tárgyalásról elmondta: megállapították, hogy semmi sem történt az ET-be történt felvételkor tett vállalások terén, tovább folyik a magyarellenes politika; nem közeledtek az álláspontok. Iliescu elnök szerint viszont nincsenek különösebb problémák. [MH, febr. 2.] – Tokay Györgyöt megdöbbentette, hogy a kérdések felvetésénél nemcsak a politikai akarat hiányával néznek szembe, hanem a kérdés lényegének tagadásával. [RMSz, febr. 5.] A két párt elnöke, Oliviu Gherman és Gh. Funar aláírta a PDSR és a PUNR koalíciójára (→ 1994.01.26) vonatkozó megállapodást. A PUNR egy hónapon belül 4 miniszteri tárcára számíthat. A két párt még nem biztosítja a parlamenti többséget, ezért tárgyalnak a kormányt eddig is támogató többi párttal: PRM, PSM, PDAR. [Szabadság, febr. 3.] Nagyváradon megbeszélést tartottak a m. egyházak képviselői az egyházi vagyon restitúciójáról. Megfogalmaztak egy törvénytervezetet és azt benyújtják a parlamentnek. [BN, febr. 3.] Valentin Borda (VR) írta a Vocea Românieiben: az RMDSz kisebbségi törvénye alkotmányellenes és „bantusztánokat” kíván létrehozni. [PH, febr. 1.] ● [A bantusztán később bevonult a sajtónyelvbe, főleg a ro. nacionalista pártok használták, de Iliescu elnök is gyakran élt vele. A kifejezést eredetileg a Dél-afrikai Köztársaságban élő bantu lakosság rezervációs területére használták.] 1994. február 27.Csíkszeredában tartotta soros ülését az SzKT. A lemondott elnök (Csiha Tamás) helyett Dézsi Zoltánt választották meg. Tőkés László levélben figyelmeztette az SzKT-t, hogy Ro. nem teljesítette az ET-be való belépésekor vállalt kötelezettségeit (→ 1994.03.02), ezért az SzKT felkérte a parlamentet, hogy ratifikálja az Emberi Jogok Egyezményét, fogadja el az Önkormányzatok Európai Chartáját, az RMDSz-nek a tanügyi törvénytervezetben benyújtott, a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájával összhangban levő módosító javaslatait, tűzzék napirendre a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvénytervezetet; a kormány juttassa vissza az elvett egyházi vagyont. [RMSz, márc. 1., márc. 2.]Moldovában a parlamenti választásokat a függetlenséget hangsúlyozó Demokrata Agrárpárt nyerte (43,18%; 56 hely a 104 tagú parlamentben), a szocialisták (tkp. a kommunista utódpárt) a 2. helyen végeztek. A szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság (→ 1991.08.27) bojkottálta a választásokat. – A moldovai vezetés lemondott a Ro.-val való egyesülésről. [MN, márc. 1.; EN, márc. 23.] (→ 1994.03.05) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
