|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 21 találat | lapozás: 1-20 | 21-21 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája 1993. január 22.Nyilvánosságra hozták az RMDSz kongresszusának határozatait. Pl.: elfogadták az RMDSz módosított programját, a belső önrendelkezési alapelveket érvényesítő alapszabályt, hitet tettek Temesvár szellemének folytatása mellett, megválasztották az RMDSz tisztségviselőit és a Képviselők Tanácsát (tagjai: Csiha Tamás, Bodó Barna, Kántor Lajos, Szilágyi N. Sándor, Béres András, Tőkés András, Borbély Ernő, Papp Kincses Emese, Fülöp-Fischer Ildikó, Molnos Lajos, Magyari Nándor László, Toró T. Tibor, Pillich László, Bányai Péter, Jankó Szép Sándor, Török Ernő, Sófalvi László, Brendus Gyula, Gazda István, Méder Zsolt, Borsos Géza; ]930220); gazdasági tanács létrehozásáról döntöttek. Indítványozták a Kárpát-medencében élő magyarság törvényes szervezeteinek, hogy Strasbourgban m. kisebbségi fórumot szervezzenek. Ro.–m. kerekasztal összehívását sürgették. Kifejezték az iránti igényüket, hogy az RMDSz részt vehessen a ro.–m. államközi szerződés előkészítésében; javasolták, hogy Ro. írja alá a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. [Népújság, jan. 22.]A Le Monde-nak nyilatkozott Teodor Meleşcanu: a ro.–m. alapszerződés 80%-ban véglegesnek mondható, csak a határok és a kisebbségek kérdése tisztázatlan még. Az egyetemről azt mondta, hogy amennyiben a közösség szükségét érzi, hogy m. ny. egyeteme legyen, akkor ezt csak ki kell nyilvánítania és akcióba lépnie [!]. A kolozsvári konzulátusnak nincs elvi akadálya. [MH, jan. 22] ● [A külföldnek szóló nyilatkozat nem a valóságos helyzetet ábrázolja!] A moldovai parlament leszavazta Snegur elnök javaslatát, hogy népszavazás döntsön a Ro.-val való egyesülésről. [MH, jan. 22] 1993. március 20.A m. és ro. külügymin. nem hivatalos megbeszéléseket folytatott Gyulán. Meleşcanu a kolozsvári főkonzulátusról azt mondta: „a kérdéssel elvileg lehet foglalkozni”; ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az alapszerződésben tételesen kell szerepelnie annak, hogy Mo.-nak nincsenek területi követelései Ro.-val szemben. [MN, márc. 22.]Gyarmath János, az RMSz főszerkesztője – annak kapcsán, hogy az Iliescuval készített interjúban [RMSz, márc. 19.] az elnök „szeparatista nemzeti szegregációs tendenciának” nevezte az RMDSz törekvéseit –, rámutatott arra, hogy a ro. diplomácia komoly erőfeszítéseket tett és tesz az ET teljes jogú tagságának megszerzése érdekében. Az ET raportőreinek megígérték, hogy Ro. kész aláírni minden vonatkozó dokumentumot, köztük az Emberi Jogok Európai Egyezményét és kész csatlakozni a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájához. Gyarmath Iliescu figyelmébe ajánlotta az európai tendenciákat, valamint az ET 1201-es ajánlását (→ 1993.02.01), melyek ellenkeznek az elnök idézett véleményével. [RMSz, márc. 20.] (→ 1993.03.31) Az RMKgP elítélte a Tőkés László személye ellen – az „etnikai tisztogatás” ügyében (→ 1993.02.27) – indított sajtókampányt, rámutatva azokra a tényekre, amelyek azt igazolják, hogy a magyarságot diszkrimináció sújtja. Pl. a koncepciós perekben elítélt magyarok helyzete, a munkahelyi elbocsátások, a városi lakosság arányainak megváltoztatása. [Népújság, márc. 20.] 1994. február 27.Csíkszeredában tartotta soros ülését az SzKT. A lemondott elnök (Csiha Tamás) helyett Dézsi Zoltánt választották meg. Tőkés László levélben figyelmeztette az SzKT-t, hogy Ro. nem teljesítette az ET-be való belépésekor vállalt kötelezettségeit (→ 1994.03.02), ezért az SzKT felkérte a parlamentet, hogy ratifikálja az Emberi Jogok Egyezményét, fogadja el az Önkormányzatok Európai Chartáját, az RMDSz-nek a tanügyi törvénytervezetben benyújtott, a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájával összhangban levő módosító javaslatait, tűzzék napirendre a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvénytervezetet; a kormány juttassa vissza az elvett egyházi vagyont. [RMSz, márc. 1., márc. 2.]Moldovában a parlamenti választásokat a függetlenséget hangsúlyozó Demokrata Agrárpárt nyerte (43,18%; 56 hely a 104 tagú parlamentben), a szocialisták (tkp. a kommunista utódpárt) a 2. helyen végeztek. A szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság (→ 1991.08.27) bojkottálta a választásokat. – A moldovai vezetés lemondott a Ro.-val való egyesülésről. [MN, márc. 1.; EN, márc. 23.] (→ 1994.03.05) 1995. január 18.Az RMDSz ÜE állásfoglalása leszögezte: az RMDSz autonómiatörekvései a ro. alkotmány, valamint a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája (→ 1993.01.22, 1993.03.20) és a helyi önkormányzatok európai chartája szellemében kívánják érvényre juttatni a romániai magyarság önrendelkezési jogait; érthetetlen az RMDSz-ellenes összehangolt kampány (→ 1995.01.16, 1995.01.17), hiszen a szövetség autonómiaprogramját már a kisebbségi törvénytervezet (→ 1993.11.15) is tartalmazza, amelyet 1993 decemberében nyújtottak be a parlamentnek. [RMSz, jan. 21.] (→ 1995.07.17)1995. július 17.Ro. részéről Meleşcanu külügymin. írta alá Strasbourgban a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartáját. (A charta javaslatcsomag, amelyből az érintett állam választhatja ki, mely intézkedéseit alkalmazza; ]980301.) [RMSz, júl. 19.]A kormány elképedve értesült az Európa Parlament határozatáról (→ 1995.07.13). Az oktatási törvénnyel szembeni ellenvetések „meg nem érdemelt sértést jelentenek a ro. néppel és az országban élő minden kisebbséggel szemben”. A nyilatkozat szerint a törvény fölülmúlja az Európában érvényes szabályozásokat. [RMSz, júl. 19.] Nem hoztak eredményt a kijevi tárgyalások, amelyeket a két kormány szakértői folytattak a ro.–ukrán alapszerződésről. A megállapodást az akadályozza, hogy Ro. nem hajlandó megerősíteni a két állam határait rögzítő 1961-es szerződést. 1996. március 8.Vida Gyula elmondta: Ro.-nak még mindig nincs költségvetése. A tervről szóló vita egyre húzódik, a terv megalapozatlan; Ro. külkereskedelmi deficitje 1994-ben 500 millió dollár volt, ez 1995-ben 2 milliárdra nőtt; az ország valutatartalékai 1995-ben 50%-kal csökkentek. [BN, márc. 8.]A Fidesz küldöttsége Marosvásárhelyen találkozott az RMDSz vezetőivel. A megbeszélés témája: a ro.–m. szerződés, a h. t. magyarok megoldatlan problémáinak áttekintése és a pártközi együttműködés. [Szabadság, márc. 9.] A képviselőházi vitában elfogadták azt a rendelkezést, hogy a helyi tanácsok munkaülésein – a m. többségű helységekben is! – a ro. a hivatalos és az egyetlen használatos nyelv. (→ 1996.03.01) Az RMDSz képviselője az ET kisebbségvédelmi keretegyezményére, a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájára hivatkozott, a ro. többség azonban kioktatta a magyarokat, hogy „más nyelvek” használata sértené az alkotmányt. [ÚM, márc. 9.] (→ 1996.03.15) Az 1995-ös Statisztikai Évkönyv szerint 1980–1995 között az országból 495.586 személy vándorolt ki (1989-ig 287.753, 1990 után pedig 207.833). A távozottak közül 50.576 személynek volt felsőfokú végzettsége. A kivándoroltak nagyobb része (310.236 = 62,6%) kisebbségi volt (ezek közül: 217.695 német; 68.829 m., 13.870 zsidó). [EurId, márc. 9.] 1996. június 1.Az EU–Ro. vegyesbizottság Bukarestben javasolta a Mo.-val való történelmi megbékélés továbbvitelét, az EU-val való együttműködést a vízumrendszer megváltoztatásáért. Az EP a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájának ratifikálását is ajánlotta. [RMSz, jún. 1.]1996. június 28.Az ET parlamenti közgyűlése megvitatta Bindig német képviselő jelentését a kisebbségi jogok védelméről. A jelentés támogatja az eddig elfogadott kisebbségvédelmi dokumentumokat, köztük a sokat vitatott 1201-es ajánlást is. Felszólalásában Frunda György hangsúlyozta, hogy az új értelmezés, amelyet a Velencei Bizottság adott az ajánlásnak, elhárít minden kétértelműséget a vitatott 11. szakaszt illetően. A Bindig-jelentés felhívta a figyelmet arra, hogy a tagállamok szerezzenek érvényt a kisebbségvédelmi keretegyezménynek, s a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának. A közgyűlés elfogadta az új kisebbségvédelmi ajánlást, gyakorlatba ültetése azonban kétséges – vélte a Curentul c. lap –, mert maximalista követelményeket támaszt. [RMSz, jún. 28.]Brassóban a megyei tanács alelnökévé választották Madaras Lázárt, ezért lemondott parlamenti képviselői mandátumáról. A helyét Török Ernő foglalta el. Neményi József Nándor is lemondott képviselői mandátumáról, mert őt a Versenytanács tagjává választották. [Táj., jún. 28.] 1998. március 1.Mo.-n és a kontinens több államában életbe lépett a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája. Az ET-n belül született megállapodást 18 ország írta alá és 7 állam ratifikálta. Az egyezmény célja Európa történelmi, regionális és/vagy kisebbségi nyelveinek védelme. Az oltalom olyan, az állam egy adott területén hagyományosan használt nyelvekre vonatkozik, amelyeket az országban számszerűen kisebb csoportot alkotó személyek beszélnek, és amelyek nem élveznek hivatalos státust. A charta sem egyéni, sem kollektív jogokat nem fogalmaz meg, és rendelkezései nem terjednek ki az új bevándorlók nyelvének védelmére. Elsősorban azokat a célokat és elveket határozza meg, amelyek alapján az érintett államoknak a regionális vagy kisebbségi nyelvekkel kapcsolatos politikájukat alakítaniuk kell. A csatlakozott országoknak el kell ismerniük területükön az említett nyelvek létét, emellett tiszteletben kell tartaniuk a nyelv földrajzi körzetét oly módon, hogy a közigazgatási felosztás ne akadályozza a nyelv használatát. Az aláíró államok kormányainak elő kell segíteniük a nyelvhasználatot mind a köz-, mind a magánéletben. A charta – választhatóan – konkrét intézkedéseket is felsorol egyebek mellett az oktatás, az igazságszolgáltatás, a tömegtájékoztatás, a kulturális tevékenységek, a gazdasági és társadalmi élet, valamint a határokon túli cserekapcsolatok területén. Az államoknak az összesen 98 bekezdésből legalább 35-nek a teljesítésére kell kötelezniük magukat. A végrehajtást az EB Miniszteri Bizottsága felügyeli. A chartát 1992 júliusában fogadta el az ET miniszteri biz. és novemberben nyitották meg aláírásra. Ro. aláírta a chartát (→ 1995.07.17), de még nem ratifikálta. Mo. az elsők között írta alá (1992-ben), de csak 1995. ápr. 26-án ratifikálta. [MTI]Fennállásának 40. évfordulóját ünnepelte a Marosvásárhelyi Rádió m. adása. A jubileum alkalmával emlékkönyvet adtak ki, Szól a rádió címmel. [RMSz, márc. 4.] Markó Béla levélben üdvözölte az MDF országos gyűlését. [Táj., márc. 2.] 1998. április 13.Radu Vasile kormányprogramja egy rövidebb (1998) és egy hosszabb (1999–2000) szakaszt különböztet meg. Az államosított házak kérdésében az igazságos kártérítés elve érvényesül, amely a bérlők tényleges védelmével párosul. Törvényt kívánnak alkotni a földek és erdők visszaadásáról, a nemzetiségekről és ratifikálni kívánják az európai kisebbségi és regionális nyelvek chartáját. Terveik között szerepel a 22. és 36. sz. kormányrendelet (→ 1998.04.08) parlamenti elfogadtatása is. [Szabadság, ápr. 15.] A program szerint az állami felsőoktatás kiszélesítését „multikulturális egyetemek, és a szükséglettől függően, a nemzeti kisebbségek nyelvén működő önálló egyetemek” révén kívánják megoldani. [MTI]François Ettori, a Világbank bukaresti irodájának vezetője szerint a belpolitikai bizonytalanság aláássa az ország szavahihetőségét és a gazdaság további gyengülését eredményezi. Ettori szerint a válság ideje alatt a kormány felfüggesztette a legfontosabb gazdasági programok végrehajtását. [Szabadság, ápr. 15.] Andrei Marga bejelentette, hogy az oktatásban, az eddigi nyolc helyett kilenc osztály lesz a kötelező. [Szabadság, ápr. 15.] 1999. február 2.Rosszhiszeműen fogadta a közvélemény Frunda György szenátornak azt a javaslatát, amely az európai kisebbségek jogainak tiszteletben tartását vizsgáló ad hoc-bizottság létrehozását célozta. A pártok tiltakoztak és Ro. monitorizálásának felújításán való mesterkedéssel vádolják az RMDSz-t. Ennek kapcsán Frunda elmondta: a javaslatot még szeptemberben tette, de csak most került sorra. A bizottság létrehozása nem románellenes és nem célozza a monitorizálás újraindítását; a testület felleltározná az országok kisebbségi problémáit és kötelezné a tagországokat, hogy aláírják és ratifikálják a Kisebbségi Keretegyezményt és a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. [Szabadság, febr. 2.]Az 1998-as év szomorú rekordjai: az ipari termelés 17%-kal csökkent, az infláció 40,6%-kal nőtt, a munkanélküliség 10,6% lett. [Sajtóf., febr. 2.] – Az össztermelés 5,5%-kal csökkent; az országnak 1999-ben 2,8 milliárd $ adósságot kell törlesztenie. [Szabadság, febr. 10.] 1999. július 7.A PDSR és a PRM az alkotmánybíróságon támadta meg az oktatási törvény azon cikkelyeit, amelyek a nemzeti kisebbségek anyanyelvén való oktatását szabályozzák. Az indoklás szerint ez sérti az alkotmányt. A benyújtott panasz azt is kifogásolja, hogy a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája nem vesz tudomást arról, hogy Európában nemzetállamok is vannak, amelyekben csak egy hivatalos nyelv van. [Szabadság, júl. 7.]Ro. az év első hat hónapjában több mint 2 milliárd $-t törlesztett idei adósságából, a maradék mindössze 300 millió $. [Szabadság, júl. 7.] Adrian Năstase (a PDSR alelnöke) a volt külügyminiszterek moszkvai konferenciáján arról értekezett, hogy Európa veszélyes pol. koncepciók kísérleti laboratóriuma lett. Szerinte rendkívül veszélyes precedenst teremthet, ha „megpróbálnak feldarabolni egyes államokat, s ennek megfelelően megváltoztatják a határokat”. Ha elfogadják Koszovó elszakadását Szerbiáról, akkor lehetségessé válik Nagy-Albánia létrejötte. Hasonló folyamat várható a Vajdaság esetén is, amelynek autonómiája mellett a m. kormány kardoskodik. [Szabadság, júl. 7.] Az RMDSz szenátusi frakciója közleményben fejezte ki amiatti sajnálkozását, hogy Csapó I. József a tanügyi törvény módosítása ellen szavazott. A törvény valóban nem tökéletes és nem mindenben elégíti ki a kisebbségek igényeit, de az 1995-ös törvényhez képest nagy előrelépést jelent a jogszabály. [Táj., júl. 7.] – Markó Béla szerint Csapó gesztusa felért mindazoknak az előnyöknek az elutasításával, amelyeket az új törvény – hiányosságai ellenére – a kisebbségeknek biztosít. [Szabadság, júl. 13.] 1999. július 21.Az Alkotmánybíróság elutasította az ellenzéki parlamenti képviselők és szenátorok keresetét, kimondva: nem alkotmányellenes az a törvény, amely felhatalmazza a kormányt, hogy sürgősségi kormányrendeleteket bocsásson ki a parlamenti vakáció alatt (így lehetővé válik, hogy a kormány sürgősségi rendelettel ratifikálhassa a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartáját is). Ugyanakkor alkotmányosnak ítélte az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet is. [Szabadság, júl. 20.]Aradon átutazott Máthé István egész alakos Petőfi-szobra, Kiskunfélegyháza város ajándéka, amelyet Fehéregyházán kívánnak felállítani a költő halálának 150. évfordulóján. Az adományozó város küldöttei és a szervezők rövid tisztelgés erejéig megálltak a Vesztőhelyen, majd továbbmentek Dévára. A konvoj érkezését és távozását a történelmi egyházak harangszava kísérte. [NyJ, júl. 21.] (→ 1999.07.31) A Csíki Játékszín terveiről Parászka Miklós rendező számolt be: az ősszel kezdődő évadban 5 előadást terveznek. [HN, júl. 21.] 2001. február 13.C. V. Tudor egyszerű bizalmatlansági indítványt nyújtott be pártja nevében. A párt a helyi közigazgatási törvénytervezet visszavonását szeretné elérni. Tudor szerint a törvény ’alkotmány- és nemzetellenes’, mivel a ro. nyelv mellett hivatalossá teszi a m. ny. használatát is. Hozzátette: Ro. aláírta ugyan a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, a parlament viszont még nem ratifikálta azt. [Szabadság, febr. 13.]2001. november 15.Adrian Năstase az EB országjelentéséről: első ízben kezelik Ro.-t olyan hiteles vitapartnerként, amely teljesíti vállalt kötelezettségeit. A jelentés határozott fejlődésről számol be. [RMSz, nov. 15.]Az ET miniszteri biz. a csángómagyar kisebbség kulturális hagyományainak védelméről adott ki állásfoglalást, mely szorgalmazza az anyanyelvű oktatás támogatását. Az ET-ben megfigyelői státussal rendelkező Vatikán konstruktívan együttműködött a döntés előkészítésében. (Ennek ellentmond a Mo. vatikáni nunciusával készült interjú, amelyben Karl Josef Rauber kijelentette: a Vatikán nem helyezhet m. papokat csángó területre. [RMSz, nov. 14.]) – A biz. felszólította Ro.-t, hogy ratifikálják és léptessék érvénybe az ET által elfogadott Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. [Krónika, nov. 15.] 2001. december 14.George Robertson, NATO-főtitkár szerint jól halad a ro. hadsereg reformja, de még korai lenne biztosra mondani Ro. csatlakozását. [Népújság, dec. 13.]A helyi közigazgatás szerepe a regionális fejlődésben c. tartottak tanácskozást a Civitas Alapítvány szervezésében. Kerekes Sándor, a Kolozs megyei Tanács alelnöke a külföldi gyakorlatról számolt be: a régiók a decentralizációs folyamat eredményét jelentették; ez a folyamat az EU tagállamaiban már a 70-es években megkezdődött. [Szabadság, dec. 14.] Hollandiában tartották a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Konferenciáját, ahol 35 országból 105 meghívott vett részt. A vonatkozó Chartát – az egyetlen jogi eszközt, amely a nyelvek védelmére hivatott – eddig 27 ország írta alá, 15 pedig ratifikálta és életbe is léptette; Ro. aláírta, de még nem ratifikálta. [BÚSz, dec. 14.] Az RMSzdP szovátai ülésének témája az RMDSz „monolit-egységének széttörése”. [Népújság, dec. 14.] 2002. február 15.Az RMPSz gyűjti be a státustörvényben foglalt oktatási segély iránti kérelmeket. [Szabadság, febr. 15.]Ro. kormánya eldöntötte, hogy ratifikálja a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját; nehézséget okoz az, hogy a charta néhány kitétele ellentmond a ro. alkotmánynak (pl., hogy a bírósági eljárás más nyelven is folyhasson, mint az állam nyelvén), ezért előbb az alkotmány módosítására van szükség. [Krónika, febr. 15.] (→ 2002.06.27) 2002. június 27.Borbély László kielégítőnek tartja a PSD–RMDSz-együttműködést, noha a protokollumnak van néhány teljesítetlen pontja: pl. a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájának ratifikálása (→ 2002.02.15) is elmaradt. [Krónika, jún. 27.; Szabadság, jún. 29.]Magyar Örökség-díjat kapott az EME. [Szabadság, jún. 27.] 2003. július 24.Azzal leszünk gazdagabbak, amit a romániai jogrendszeren belül kivívtunk. A Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának Ro. általi ratifikálása mindezt csak megerősíti – mondta Markó Attila államtitkár a Félsziget fesztiválon. Tk. kifejtette: a ro. társadalom mentalitásában még nem tudatosult az anyanyelv használatához való jog fontossága. [Népújság, júl. 24.]2003. szeptember 2.Az éves inflációnál nagyobb mértékben drágul a gáz (22%-kal), a villamos energia (17,5%-kal) és a telefondíjak (20%-kal). [Szabadság, szept. 2.]Eckstein-Kovács Péter elmondta: az anyanyelv igazságszolgáltatásban való használatára vonatkozó paragrafus a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájából került az alkotmány új, módosítás alatt álló szövegébe; a szenátus elfogadta az új paragrafust, a PRM szenátorai kivonultak a teremből. [Szabadság, szept. 2.] Szabó Évát, a Gyöngykoszorú-találkozók szervezőjét Életfa-díjjal jutalmazta a NKÖM. [Népújság, szept. 2.] lapozás: 1-20 | 21-21
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
