Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 49 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-49
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: privatizáció, magánosítás

1991. július 29.

A parlament képviselőháza (31-én a szenátus is) elfogadta a kereskedelmi vállalatok privatizációjáról szóló törvényt. Mivel módosító javaslataikat nem hallgatták meg, az RMDSz-képviselők kivonultak a szavazás előtt.

1991. szeptember 28.

Az RMDSz OE rendkívüli értekezlete elfogadta a kormányban való esetleges részvételt. Közleményükben megfogalmazták a köv. alapelveket: a pártállam restitúciójának megakadályozása, helyhatósági önkormányzatok garantálása, kormánytól független rádió és televízió, a sajtó nemzeti uszításának törvényes megakadályozása, nemzetiségi min. felállítása, a privatizáció felgyorsítása. [RMSz, okt. 1.]

Az árnyékkormány álhíre (→ 1991.09.25) után újabb diplomáciai galiba: Petre Roman a Die Pressenek nyilatkozott, s ezt átvette a România Liberă. Az újság szerint Roman azt mondta, hogy a Moldovában élő oroszoknak azt javasolhatják, térjenek vissza azokra a területekre, ahonnan származnak. Ennek nyomán Mircea Snegur telefonon kért magyarázatot Iliescu elnöktől, aki intézkedett, hogy tisztázzák a kérdést. A Külügymin. nyilatkozatot adott ki, amelyben tisztázták, hogy Petre Roman az orosz kisebbséggel kapcsolatban kijelentette: sokan közülük a hazatérés lehetőségére gondolnak, de nem foglalt állást arról, hogy hazatérjenek-e. [RMSz, szept. 28.]

1992. június 1.

Mircea Snegur a józan ész győzelmének értékelte azt, hogy Moszkva kivonta a Moldovában állomásozó 14. hadsereget. [MTI]

Entz Gézát fölmentették politikai államtitkári tisztségéből és kinevezték a HTMT helyett megalakult Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) élére.

Elkezdték a privatizációs kuponok (ingyenes vagyonjegyek) kiosztását. Az Országos Privatizációs Ügynökség (Agenţia Naţională de Privatizare = ANP) programja alapján az állami vállalatok 70%-át magánberuházóknak adják el (ezt az Állami Vagyonalap tartja kézben), a fennmaradó 30%-ot pedig kuponok formájában osztják szét a felnőtt állampolgárok között (ezt a vagyonrészt a Magántulajdoni Alap kezeli). [RMSz, jún. 3.]

1993. november 21.

Az RMDSz szenátusi frakciója kihelyezett ülést tartott Zilahon. Érmindszenten Ady Endre születési évfordulóján koszorúztak. A helyiekkel folytatott beszélgetésekből kitűnt, hogy a legtöbb gond a földtörvény alkalmazásával és a privatizációval van, súlyosak a nyugdíjasok problémái. [RMSz, nov. 25.]

1993. december 10.

Félixfürdőn, a MISzSz 4. kongresszusán arról döntöttek, hogy a szervezet politizáló része megalakítja a Reform Tömörülést (RT), amely a „nemzeti értékek iránt elkötelezett szabadelvű eszmerendszer értékeit” kívánja megjelentetni, a MISzSz megmarad depolitizált, társadalomszervező csoportnak. Mindkét csoport tb. elnöke Szőcs Géza. Az RT vezetői: András Imre, Szilágyi Zsolt, Borbély Zsolt Attila, Tamás Sándor, Toró T. Tibor. – A MISzSz vezetői: Nagy-Csiha István, Kis Gábor, Nagy Pál, Farkas György, Tamás László. [RMSz, dec. 10.; Népújság, dec. 14.; MH, dec. 13.; EN, dec. 15.]

Az IMF elégedetlen a reformfolyamatokkal, négy év alatt egyetlen nagyvállalatot sem privatizáltak Ro.-ban; hosszas tárgyalások uán egyezség született a kormány és az IMF között. Az ún. stand-by egyezmény 18 hónapig lesz érvényben. [MN, dec. 11.]

Ro.-ban nagy felháborodást keltett, hogy Tiraszpolban, a Dnyeszter Menti Köztársaság bírósága – gyilkosság vádjával – halálra ítélte Ilie Ilaşcut, 4 társát pedig börtönbüntetésre. A szenátus felszólította a kormányt, hogy indítson diplomáciai offenzívát az elítéltek érdekében. [RMSz, dec. 11.] (→ 1993.12.19)

1994. május 14.

Az IMF 700 millió dolláros hitelt szavazott meg Ro.-nak. A kormány vállalta, hogy 1994-ben 2300 állami vállalatot privatizál. [PH, máj. 14.]

Az önkormányzati elvek kicsúfolása: a kormány államtitkársága körlevélben szabta meg a helyi adminisztráció kötelességeit a külföldi utazásokat és a vendégek fogadását illetően; előírják a találkozókról történő utólagos beszámolást is. [RMSz, máj. 14.]

Marosvásárhelyen ülésezett az RMKdP orsz. választmánya. A pártban két pólus jelenléte érezhető: a kolozsváriak Katona Ádám (EMK) radikálisabb vonalát kívánják követni, a Maros megyeiek a kis lépések hívei. [Népújság, máj. 20.]

1994. október 4.

Iliescu elnök Strasbourgban találkozott az ET vezetőivel, majd beszédet mondott az ET közgyűlésén, végül a feltett kérdésekre válaszolt. Az egyházi vagyon visszaszolgáltatásának kérdését az egyházak közötti vitának nevezte, amelybe az állam nemigen avatkozhat be. [Ez a valóság szimpla megkerülése. Igaz ugyan, hogy a görögkeleti és a görög katolikus egyháznak vannak ez irányú vitái, de a m. egyházaknak csak az állammal vannak.] – A külügyminiszterrel közösen több dokumentumot írtak alá, tk. az Európai Szociális Chartát és a helyi autonómiákról szóló Európai Chartát. [RMSz, okt. 5.] (→ 1994.11.02)

A Szenátus oktatási bizottsága úgy döntött, hogy mindaddig elhalasztja az oktatási törvény vitáját, amíg az alkotmánybíróság nem dönt az RMDSz által benyújtott törvényjavaslatról. [PH, okt. 6.]

A kormány beavatkozására volt szükség, hogy rendezzék a Mo.-n tanuló mintegy 2500 erdélyi diák helyzetét. A diákok többsége ui. tanulmányi vízum nélkül érkezett, így nem kaphatnak tartózkodási engedélyt és többségük képtelen megfizetni az eljárási díjat. A rendelet szerint mentesülnek a díj fizetése alól az állami és alapítványi ösztöndíjas hallgatók. [RMSz, okt. 4.]

Megjelent az RMDSz gazdasági főosztályának kiadványa (Privatizáció Romániában), mely a fontosabb rendeleteket is tartalmazza. [RMSz, okt. 4.]

1994. október 10.

Parlamenti interpellációjában Antal István arra kért választ a pénzügyminisztertől, hogy mikor módosítják az 1954-ből származó, a privatizációt fékező törvényt. [Táj., okt. 11.]

1994. október 22.

Budapesten befejeződött az MVSz közgyűlése. 27 országból 236 küldött érkezett. Horn Gyula beszédében hangsúlyozta, hogy a kormány nem hagyja cserben a h. t. magyarokat, s a híresztelésekkel ellentétben a Duna Televíziót sem akarják megszüntetni. Tőkés László határokon átívelő nemzetpolitikát sürgetett. – Tabajdi Csaba államtitkár szerint az utódállamok m. közösségeinek támogatottsága nem függhet a pártok színétől; a szomszéd országokkal való kapcsolatok normalizálása azt jelenti, hogy nem egyeznek meg a nemzeti kisebbségek feje fölött; a m. költségvetés 0,62%-át fordítják a határon túliak támogatására és ezt tudatosítani kell az adófizetők körében. [MN, okt. 26.]

Az RMKT Hargitafürdőn tartotta a 3. közgazdász vándorgyűlést. Az ülésszak témája a magyarság érdekvédelme és a privatizáció volt. [RMSz, okt. 27.]

1995. január 1.

Nehéz évet zárt az RMDSz – nyilatkozta Markó Béla –, felerősödtek a magyar- és RMDSz-ellenes hangok, ugyanakkor az RMDSz erősebb lett, kiépültek azok a testületei, amelyeket a brassói kongresszuson kijelölt. Felerősödött a kormány nacionalizmusa és leállt a reformfolyamat, jól érezhető a visszarendeződési tendencia. Markó természetesnek találta az RMDSz-en belüli ellentéteket. [MTI]

Iliescu elnök újévi üzenetében hangsúlyozta: az 1995-ös esztendő két nagy célkitűzése a privatizáció gyorsítása és a külföldi beruházások növekedése. [Népszabadság, jan. 2.]

1995. március 2.

Az RMDSz Csík, Gyergyó és Udvarhely széki szervezetei elhatározták, hogy létrehozzák a Hargitai Egyeztető Tanácsot (HET); az alakuló ülésen elfogadták a működési szabályzatot. [Táj., márc. 7.] (→ 1995.04.13)

Emil Constantinescu, a CDR elnöke Ro. megalázásaként értékelte az atlantai kerekasztalt. [RMSz, márc. 2.] (→ 1995.02.15, 1995.02.16, 1995.02.17)

Az RMDSz Maros megyei vezetősége arra kérte Marosvásárhely és a vidék magyarságát, hogy Március 15-én csak jelképesen helyezzék el az emlékezés koszorúit, a virágokra szánt összeget fizessék be valamely iskolai alapítványnak. [RMSz, márc. 2.]

György Béla Zsolt, az RMDSz gazdasági főosztályának vezetője a privatizációról és a magyarság gazdasági helyzetéről nyilatkozott. Tájékoztatókat adtak ki, oktatási programokat szerveztek, de az anyagi korlátok miatt a szervezési munka nem halad a kívánt mértékben. A társadalom önszerveződésére kell építeni. A bankoknál diszkriminatív intézkedésekbe ütköznek: hitelkérelem esetén a magyarok háttérbe szorulnak. [RMSz, márc. 2.]

1995. június 7.

Varga Gábor az elmúlt 5 év történéseit elemezte: a kivándorlás következtében leszűkült a közösségi megbízatást tisztességgel elvállalni tudó, önálló gondolkodású értelmiségiek tábora; milyen eredményességgel valósítják meg a háromszintű autonómiát, ha sok helyen a tanácsüléseket sem tudják lebonyolítani. Józan helyzetfelmérésre van szükség és nem hőzöngésre. „Gazdasági megerősödésről beszélünk, s közben – a Székelyföldet leszámítva – szinte teljesen kimaradunk a privatizációból.” Nem életképtelen kezdeményezéseket (belső választás) kellene szorgalmazni, hanem működőképes intézményrendszereket fölállítani. Az autonómiáról nem értekezni kell, hanem meg kell valósítani: lépésről lépésre – nem megalkudva, hanem elfogadva az ésszerű kompromisszumokat. [EN, jún. 7.]

Roland Vasilievici (→ 1995.04.22) a Timişoara c. lapban folytatásokban ismertette Ceauşescu kisebbségfelszámoló programját. 1970 után 12 ilyen program született a Securitate keretein belül. 1976-ban készült el a Tiszta Ro. program, amely célul tűzte ki, hogy a veszélyforrásnak vélt 5 nemzetiség (m., német, cigány, zsidó, török) 20 év leforgása alatt hagyja el az országot, vagy olvadjon be. A programot éves bontásban készítették el és évenként elemezték a végrehajtást. Minden téren (a mezőgazdaságtól az igazságszolgáltatásig) nyomást kellett gyakorolni a kisebbségekre, oly módon, hogy ők maguk kérjék a kitelepedést az országból. A németek kivándorlását éves kontingensekben határozták meg: a nagy tömegű kivándorlást nem tudták volna időben pótolni. Egy-egy kitelepült család helyére azonnal ro. családot telepítettek, akik letelepedési segélyt és munkahelyet kaptak. A nyomásgyakorlás olyan szinteket is elért, mint a földművelésügy (előbb a ro. vidékek mezőgazdaságát támogatták, s csak másodsorban a m., szász vidékeket) vagy a vallásügy (nem támogatták a templomok restaurálását). Vasilievici azért szánta el magát a terv feltárására, mert meglátása szerint a folyamat nem állt meg. Már többször megfenyegették, az Amnesty International viszont a védelmébe vette. [EN, jún. 7.]

1995. június 8.

Az RMDSz szenátusi frakciója föltárta az alkotmánybírói kinevezés manipulált módszerét: a szövetség idejében kijelölte Fazekas Miklós alkotmánybíró utódját, de a szenátus egyre halogatta a jelölt (Hajdú Gábor) meghallgatását, végül egy kormánypárti jogászt juttatott a tisztségbe. Ez a döntés etnikai diszkriminációnak minősül, mert a jövőben egyetlen m. alkotmánybíró sem lesz. [RMSz, jún. 12.]

Kincses Elődöt levélben értesítette Ro. budapesti nagykövetsége arról, hogy hazatérhet, mert elvetették az ellene felhozott vádakat (→ 1990.03.30). [Népszabadság, jún. 22.] Az ügyvéd – 5 évi „száműzetés” után – jún. 28-án térhetett haza.

Tabajdi Csaba befejezte több napos erdélyi látogatását, ahol tk. a szórványban élő m. közösségekkel ismerkedett. Az erdélyiek nagy méltósággal viselik a kisebbségi sorsot és megvan bennük a túlélési hajlam. Számtalan önszerveződési kezdeményezést látott (Kató Béla illyefalvi alapítványa, Böjte Csaba dévai iskolája, Papp László plébános nagyenyedi kollégiuma stb.); a látottak nyomán 3 kulcskérdést fogalmazott meg: anyanyelvű oktatás minden szinten (elgondolkoztató, hogy 200 ezer m. gyermekből 64 ezer nem tanulhat az anyanyelvén); az egyházaknak megkerülhetetlen szerepe van a kisebbségi identitás megőrzésében; a privatizációban ne érjék hátrányos megkülönböztetések a kisebbség tagjait. [RMSz, jún. 12.]

1995. július 19.

Kovács László Bukarestbe utazott, hogy tárgyaljon ro. kollégájával az alapszerződésről. Kovács elmondta, hogy egy nappal korábban kapták meg a ro. fél újabb alapszerződés-tervezetét, amely nem tükrözi azt a kompromisszumkészséget, amilyennek azt Meleşcanu – korábbi nyilatkozatában – feltüntette. [Népszabadság, júl. 20.]

A hírlapok ismertették az 55/1995. sz., a privatizációt gyorsító törvény előírásait. Az Orsz. Privatizációs Ügynökség munkáját az EU, az AEÁ és Németország támogatta jelentős összegekkel. Minden nagykorú állampolgár egymillió lejt érő privatizációs kupont kap, amelyet dec. 31-ig valamelyik privatizációs társaságnál lehet befektetni. Ily módon a kereskedelmi társaságok részvényeinek 60%-át ruházzák át a lakosságra, a maradék 40%-ra a külföldi tőkét várják. [EN, júl. 19.]

1995. szeptember 30.

Markó Béla egy interjúban elmondta: a magyarság kevésbé rugalmasan viselkedett a privatizáció során, emiatt fokozatosan háttérbe szorult. A civil szférában eredményesen működtek, ezt a sok alapítvány és egyesület is igazolja, de ez nem kompenzálja azt, hogy a gazdaságpolitikában nem tudott megfelelő eredményeket elérni. [RMSz, szept. 30.]

Az EMK-platform nyilatkozatot fogadott el, amelyben üdvözli a Székelyföldi Egyeztető Tanács elvi döntését, miszerint sürgős feladat volna – a térség lakosságának a bevonásával – megvitatni a Székelyföld autonómia-statútumát. Az EMK ismételten tiltakozik a Székelyföld militarizálása ellen, mert ennek hátsó szándéka, hogy a vidék etnikai összetételét megváltoztassa. [Táj., okt. 3.]

A ro. közélet kettőségére figyelmeztetett Gyarmath János cikke: a sajtó egy része dicshimnuszokat zeng Iliescu amerikai találkozóiról, a másik része a látogatás szerény eredményeit hangsúlyozza. A reformok lendülete megtört, az elnök és pártja együttműködik a szélsőséges erőkkel. C. V. Tudor ismétlődő felhívásai az etnikai tisztogatásra kimerítik az államellenes cselekmény fogalmát, ennek ellenére Iliescu nem határolja el magát tőle. [MN, szept. 30.]

1995. november 14.

Az RMDSz ÜE elismerte, hogy a cél, amelyért Katona Ádám küzd – a teljes körű anyanyelvű oktatás biztosítása és a zetelakiak jogorvoslata – minden kisebbségi számára fontos; az eszköz azonban túl kockázatos, ezért arra kérték az EMK szóvivőjét, hogy függessze föl éhségsztrájkját. [RMSz, nov. 17.] (→ 1995.10.23)

Első ízben rendezte meg az RMKC a Marosvásárhelyi Könyvkiállítást és Vásárt.

Szabó Károly elmondta, hogy a SRI által összeállított jelentésből megállapítható: a titkosszolgálat nagyjából ugyanazt a megfigyelő munkát végzi, mint korábban a Securitate, jószerivel az egész lakosságot figyelik. Gyanakvással kezelik a külföldi befektetőket, ellene vannak a privatizációnak; a jelentésben nem utaltak konkrét államellenes cselekedetre, hanem az RMDSz autonómia-koncepcióját vitatták. [RMSz, nov. 14.]

1996. március 19.

A parlament két házának együttes ülésén megszavazták a párttörvényt. [RMSz, márc. 22.] (→ 1996.02.28, 1996.03.01, 1996.03.04)

A m. revizionizmus és az iszlám fundamentalizmus mindinkább veszélyezteti a ro. nemzetbiztonságot – állapította meg Vasile Lupu tábornok (SRI) elemzése. A m. autonómiatörekvések „újrevizionista szószólói az állami és hatalmi struktúrákba beépülve” a ro. állam sérthetetlensége és egysége ellen irányulnak. [Szabadság, márc. 19.]

Szőcs Géza kolozsvári sajtóértekezletén tisztázta magát az NTA pénzügyei kapcsán ért vádak alól; tk. elmondta, hogy olyan céltámogatásokat kapott, amelyekkel az adományozó az ő pályázatát támogatta, nem az NTA-t. Pl. a Szerencsejáték Rt. 1,5 + 3 millió Ft-os céltámogatásban részesítette az Orient Expressz c. hírlapot, ill. az Erdélyi Szépmíves Céhet (ESzC). [Szabadság, márc. 20.] – Egy pénzügyi szakértő felülvizsgálta az NTA pénzügyeit, ennek alapján a kuratórium úgy döntött, hogy megvonja Ábrahám Dezsőtől a pénzkezelés jogát. Ettől kezdve Ábrahám célja az, hogy a kuratórium minél több tagját befeketítse a nyilvánosság előtt. [EN, márc. 20.] (→ 1996.03.04)

Az OECD jelentése szerint Csehországban a nagy állami vállalatok 81%-a került magánkézbe, Mo.-n 75%, Ro.-ban 13%, Bulgáriában 10%. [Szabadság, márc. 20.]

1996. április 18.

Az ET Parlamenti Közgyűlésén Josette Durrieu francia szenátor előzetes jelentést terjesztett elő, melynek következtetése: Ro.-t továbbra is monitorizálni kell. A kormány túl gyakran ad ki rendeleteket, a prefektusoknak túl nagy hatalmuk van; ugyanakkor a raportőr kétesnek értékelte a Btk. sajtórágalomra vonatkozó előírásait és arra is figyelmeztetett: a ro. hatóságok nem készülnek elfogadni az ET 1201-es ajánlását. [Szabadság, ápr. 18.]

Az RMDSz bukaresti sajtótájékoztatóján Szabó Károly biztató jelnek vélte, hogy Năstase – a kisebbségi szemináriumon (→ 1996.04.10) – szükségesnek vélte a kisebbségi szervezetekkel való konzultációt. Borbély László rámutatott, hogy Ro.-nak összhangba kell hoznia törvényeit az EU törvénykezésével. A pártoknak eljuttatott egy 21 törvényből álló listát, amelyet jogharmonizációnak kell alávetni. [Táj., ápr. 18.]

Az RMDSz ÜE ülését követő sajtótájékoztatón a választási előkészületekről beszélt Demeter János. Vida Gyula az ellenzéki pártokkal való tárgyalásokról számolt be: minden párttal lehetséges együttműködés, kivéve a PUNR-t, PRM-t és a PSM-t. – Náznán Jenő elmondta: mintegy 120 ezer érdeklődőnek adtak felvilágosítást és kb. 100 ezer jogosultnak segítettek a privatizációs ügyintézésben. [Szabadság, ápr. 19.]

Az Adevărul vezércikkben támadta az ország vezetőit, rámutatva a hiteltelen, ellentmondásos nyilatkozatokra. Pl. Cioflina tábornok nyilatkozatát (→ 1996.04.10) két nap múlva cáfolni kellett, mert a francia sajtó azonnal lecsapott a hírre: Ro. fel akarja támasztani a Varsói Szerződést. [MN, ápr. 19.]

1996. május 4.

Többség – kisebbség; európai modellek címmel nemzetközi szemináriumot rendeztek Marosvásárhelyen. A hazai m. kisebbség helyzetéről Frunda György beszélt, aki cáfolta a hivatalos jelentés túlzott optimizmusát; nincs pol. akarat a helyzet rendezésére – mondta. [Népújság, máj. 3.]

Kolozsvárott tartotta évi közgyűlését az EME. Benkő Samu elnök méltatta az újraindulás óta elért eredményeket. Megvitatták a jelentést, elfogadták a költségvetést. A lejárt megbízatású tagok helyébe újakat választottak a vezetőségbe: Péntek János, Kovács András, Balla Árpád, Brassai Zoltán, Bors József, Gyenge Csaba. [Szabadság, máj. 6.]

A parlament elvetette a bankprivatizációs törvényt. A volt keleti tömb országai közül egyedül Ro.-nak nincs bankprivatizációs törvénye, állapította meg a bukaresti sajtó. [Szabadság, máj. 4.]

Alsócsernátonban nyilvános fórumot szervezett Székelyföld autonómiájáról a Székelyföldi Civil Társadalomért Csoport. Csapó I. József ismertette autonómia-statútumának tervezetét. – Király Károly szerint az autonómiát a köv. tényezők gátolják: a ro. kormány és az alkotmány koncepciója; az anyaország lemondó magatartása; az RMDSz megalkuvó politikusai. Javasolta, hogy az RMDSz állítson köztársasági elnökjelöltet Tőkés László személyében. [RMSz, máj. 10.; Szabadság, máj. 14.] – A zárónyilatkozat szerint a fórum résztvevői „kifejezték a tömbben élő magyarság önkormányzati törekvéseit, Székelyföld polgárainak autonómia-igényét, mely nem irányul senki ellen, hiszen a székelység otthon akarja érezni magát az államban”. Ez a törekvés összhangban van a FSN 1990. januári nyilatkozatával. [UH, máj. 9.] (→ 1996.06.09; 1997.05.10)

1996. december 6.

Aláírták a CDR–USD–RMDSz koalíciós megállapodását. A kormánypolitika célja: privatizálás, a bürokrácia és az állam szerepének csökkentése (decentralizálás), a monopóliumok felszámolása, a szabad verseny feltételeinek biztosítása. [Szabadság, dec. 7.]

A legfelső szintről a legalsóhoz visszautalva, ismét a nagyváradi bíróság elé került a ref. püspökség székházának ügye. Kedvező döntés született, ha nem fellebbeznek, akkor a püspökség formailag is átveheti a közadakozásból épült hajlékot. [BN, dec. 6.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-49




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998