Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: prefektuscsere / (al)prefektusok leváltása

1993. március 25.

A kormány 105/1993. sz. rendeletével leváltották a két székely megye ro.–m. prefektusait (→ 1992.08.05), helyettük Vlad-Adrian Căşuneant (Kovászna) és Doru Voşlobant (Hargita) nevezték ki. Király Károly megyei RMDSz-elnök tiltakozó levelében rámutatott, hogy a kormány megszegte azt az egyezséget, hogy a megyében fenntartja a kettős prefektus gyakorlatát. [Népújság, márc. 27.] (→ 1993.03.29, 1993.04.01, 1993.04.06, 1993.04.11, 1993.04.28, 1993.10.20)

Kelemen Kálmán elmondta: az RMKdP kapcsolatokat kíván kiépíteni a PNTCD-vel és a világ kereszténydemokrata pártjaival. Szerinte az RMDSz – nem lévén párt – nem sajátíthatja ki a magyarság nevében való politizálást. [Népújság, márc. 25.]

1993. március 27.

Nagyváradon befejeződött az SzKT kétnapos ülése. Befejezték a vezető testület megválasztását (→ 1993.02.20). Csiha Tamás elnök munkáját a köv. alelnökök segítik: Borbély Imre, Cziszter Kálmán, Kolumbán Gábor; titkárok: Bulyovszky Loránd, Borsos Géza, Toró T. Tibor. A létrejött frakciók: Magyar Demokrata Frakció (20 tag); Szórványcsoport (14 tag); Szabadelvű Csoport (16 tag); Partium Csoport (14 tag); EMK (10 tag), MISzSz (14 tag); Bethlen Gábor Frakció (10 tag). – Az SzKT hivatalosan tiltakozott az ellen, hogy a két m. többségű megye élére ismét ro. prefektusokat neveztek ki. [RMSz, márc. 31] (→ 1993.05.22)

Milan Opocensky, a Ref. Világszövetség főtitkára levélben tiltakozott a ro. kormányfőnél, az ellen, hogy Nagyváradon kilakoltassák a ref. püspökséget. [RMSz, márc. 27.] (→ 1993.03.10)

1993. március 29.

Sepsiszentgyörgyön a Kovászna és Hargita megyei RMDSz szervezetek, a helyi önkormányzatok munkatársai és a szövetség parlamenti képviselői nyilatkozatot adtak ki, amelyben a ro. prefektusok visszaállítása ellen tiltakoztak. [RMSz, márc. 31.] (→ 1993.03.25, 1993.03.31)

1993. március 31.

A Kovászna és Hargita megyei tiltakozások (→ 1993.03.29) ellenére a kormány nem fogja visszavonni a prefektuscserékre vonatkozó döntését (→ 1993.03.25), jelentette ki a kormány főtitkára. [Népszava, márc. 31.] (→ 1993.04.01)

Traian Chebeleu elnöki szóvivő válaszolt Gyarmath János cikkére (→ 1993.03.20), s rámutatott, hogy az ET idézett 1201-es dokumentuma csupán ajánlás (értsd: tehát nem kötelező érvényű). [RMSz, márc. 31.]

Noha többször is kijelentették, hogy Kincses Előd ellen nem folyik kivizsgálás (→ 1990.03.30), a Maros megyei rendőrség mégis hivatalos idézőt küldött az ügyvéd itthoni címére, ezzel igazolódott a kivizsgálás ténye. [RMSz, márc. 31.; Szabadság, jún. 10.]

1993. április 1.

Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen (ápr. 2-án pedig Sepsiszentgyörgyön) több ezres tömegtüntetésen tiltakoztak a prefektuscserék (→ 1993.03.25) miatt. [ÚM, ápr. 1.]

A PUNR kilenc alprefektusi helyet követel magának. Kolozs megyében már kinevezték Liviu Medreát. Várható a szélsőséges párt követelésének teljesítése Arad, Fehér, Hunyad, Máramaros és Maros megyében is. [MH, ápr. 2.]

Memorandum a romániai magyar nemzeti közösség belső önrendelkezéséről címmel megjelent Csapó I. József autonómia-tervezete. [EN, ápr. 1.]

Kötő József megyei RMDSz-elnök helyét Molnos Lajos vette át, ui. Kötőt orsz. művelődési alelnökké nevezték ki (→ 1993.03.10). Az eddigi alelnökök (Eckstein-Kovács Péter, Pillich László és Szász Alpár) lemondtak, mondván, hogy az új fölállásban képtelenek dolgozni. [Kincses Kolozsvár, 5. sz.]

A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozásán eldöntötték, hogy 1994-től Ro. részt vehet az európai békefenntartó műveletekben. [RMSz, ápr. 1.]

1993. április 2.

A kormány nyilatkozatban ítélte el a székely megyék tiltakozó akcióit (→ 1993.04.01) és kifejtette, hogy a prefektusok kinevezése a kormány joga, politikai és nem etnikai alapon történik. [Népszabadság, ápr. 2.]

Az SzKT 55 tagja írta alá a Tőkés Lászlót támogató nyilatkozatot. Érvelésükben rámutattak arra, hogy ro. hatalom bevallott célja az egységes és homogén nemzetállam megteremtése, Tőkés kijelentése (→ 1993.02.27) is erre utalt. [OrEx, ápr. 2.] – Tőkés László, az RMDSz Kolozsvárott tartott sajtóértekezletén kifejtette, hogy az etnikai tisztogatás kifejezést nem a Boszniában történtek értelmében használta, de fenntartotta véleményét, hogy a romániai magyarsággal szemben 70 éve alkalmazott politika hasonló következményekhez vezetett. [RMSz, ápr. 7.]

1993. április 6.

Sepsiszentgyörgyön tanácskoztak a megye RMDSz-es polgármesterei és tanácsosai. Úgy határoztak, hogy nem működnek együtt az új prefektussal és ápr. 30-án lemondanak mandátumukról, ha addig a kormány nem vonja vissza a határozatát. [RMSz, ápr. 8.] (→ 1993.03.25, 1993.04.28, 1993.04.30)

A prefektus-kinevezési botrány az európai sajtó témájává emelkedett. A francia La Croix és a német Die Welt egyaránt elítélő hangnemben írt az esetről. [RMSz, ápr. 6.]

Bukarestben tájékozódott a romániai helyzetről az ET küldöttsége. A ro. fél tagjai elmondták, hogy nincsenek kisebbségi problémák; amikor Verestóy Attila megpróbálta kifejteni az RMDSz erre vonatkozó állaspontját, akkor megvonták tőle a szót és berekesztették a meghallgatást. [RMSz, ápr. 6.]

1993. április 7.

Az Országgyűlés külügyi bizottsága levélben fordult a ro. parlament külügyi bizottságához, Hargita és Kovászna megye prefektusai kinevezése ügyében. A kinevezés jogszerűsége nem kétséges, azonban a döntés körültekintőbb mérlegelést tett volna szükségessé a két megye etnikai összetétele miatt. „E tény figyelmen kívül hagyása feszültségeket keltett az érintett térségben és általában a Ro.-ban élő m. nemzeti kisebbség körében.” Kérik, hogy a jövőben a ro. kormány tanúsítson nagyobb figyelmet a hasonló kérdések rendezése terén. [ÚM, ápr. 9.]

Nagy F. István, az RMPSz Bihar megyei vezetője nyilatkozott az oktatási helyzetről. A m. oktatási szaktestületek (RMPSz, Bolyai Társaság, EMT, RMDSz) még csak a sérelmek és panaszok megfogalmazásáig jutottak el; a helyzet sürgős orvoslást kíván: egyre csökken a magyarul tanuló diákok száma, mert a szülők, a könnyebb érvényesülés reményében, ro. iskolába adják a gyermekeket. [BN, ápr. 7.]

Az RMDSz vezetői (Markó Béla, Takács Csaba, Verestóy Attila, Tokay György) megbeszélést folytattak Meleşcanu külügyminiszterrel. Az ET-csatlakozás küszöbén meg kell alkotni a nemzetiségi törvényt és egy megfelelő oktatási törvényt; megengedhetetlen a prefektus-ügyhöz hasonló intézkedés. Kérik, hogy a de facto elismerés után de jure is ismerjék el az RMDSz-t a romániai magyarság törvényes képviselőjének. [MH, ápr. 9.]

1993. április 11.

Bíró Béla nem ért egyet a prefektus-ügy (→ 1993.03.25) kezelésével. Bántónak érezte a sepsiszentgyörgyi tüntetés szlogenjét: „Magyar prefektust akarunk!” Elítélte Magyari Lajos szenátor cikkét is („lehet a prefektus a földre szállt román igazságosság, akkor sem kérünk belőle”). Bíró szerint ilyen hangvétellel nem lehet sem a ro. ellenzéket, sem Európa szimpátiáját megnyerni. [Beszélő, ápr. 10.]

1993. április 28.

Az RMDSz ÜE állásfoglalásban rögzítette, hogy a kormány rendelete (→ 1993.03.25) diszkriminatív intézkedés volt. A prefektus olyan intézmények fölött is rendelkezik, amelyek közvetlenül érintik a m. lakosság jogainak gyakorlását. Az RMDSz dokumentációt állított össze a döntés diszkriminatív voltáról és azt eljuttatta nemzetközi szervezetekhez. Nem értenek egyet azzal, hogy a helyi tanácsosok lemondással fenyegetőztek (→ 1993.04.06). [Szabadság, ápr. 30.] – Markó Béla, az alkotmányra hivatkozva, hivatalos óvást nyújtott be a kormánynak. [Táj., ápr. 28.] (→ 1993.04.30)

A CMN ülésén megjelent N. Văcăroiu is. Az RMDSz képviselői több javaslatot tettek a kisebbségi tanács hatáskörére vonatkozóan. V. Hrebenciuc elfogadta a javaslatokat és ígérte, hogy azokat a kormány elé terjeszti. [RMSz, máj. 1.]

Kolozsvár alpolgármesterét, Liviu Medreát megyei alprefektusnak nevezték ki. [Szabadság, ápr. 29.]

A FUEV, a KENF (Közép-Európai Népcsoportok Fóruma) és az MVSz ígéretet tett arra, hogy együttes erővel elkészítik a kisebbségben élő magyarok közös autonómiatervezetét. (MH, ápr. 28.)

1993. október 20.

Az 1945 után államosított vagy a komm. rezsim által elvett ingatlanokkal kapcsolatban a liberális és parasztpárti képviselők által benyújtott törvénytervezet a teljes visszaadást követeli, a kormánypárt tervezete a jelenlegi helyzet szentesítését célozza. [RMSz, okt. 20.]

Fülöp-Fischer Ildikó (okt. alelnök) beadványt intézett az okt. min.-nek, melyben felsorolta az okt. törvénytervezet hiányosságait és az anyanyelvű oktatást korlátozó intézkedéseket. Tk. saját tankönyvkiadásra és m. szakirányítókra van szükség. [Szabadság, okt. 20.]

A kormány nem hívta vissza a székely megyékbe kinevezett ro. prefektusokat (→ 1993.03.25), hanem azt ajánlotta, hogy m. alprefektusokat tegyenek melléjük. Kovászna megye nem fogadta el az alkut, ám a kormány mégis kinevezte Gyerő Józsefet alprefektusnak, aki a diktatúra idején propagandatitkár volt. [ÚM, okt. 20.]

Szabálytalanságokat mutatott ki a pénzügyi ellenőrzés az NTA (→ 1990.05.30, 1991.09.26) háza táján. A kuratórium megvonta Ábrahám Dezső főtitkár pénzügyekkel kapcsolatos aláírási jogát. Ábrahám visszautasította az ellene felhozott vádakat. [Mai Nap, okt. 20.; MH, okt. 25.; PH, okt. 30.; MH, okt. 30.] (→ 1993.10.31, 1994.04.30, 1994.08.04)

1995. október 22.

A PUNR követelésére, de minden indoklás nélkül fölmentették Ion Racolţa Maros megyei prefektust és helyettesét, Burkhardt Árpádot. Az utódok: Gavril Ţîru (PUNR) és Tiberiu Sbîrcea (PDSR). A csere ellen az RMDSz nyilatkozatban tiltakozott. [Táj., okt. 26.]

1995. október 31.

Kerekes Károly a képviselőházban felolvasta az RMDSz-nek az önkényes prefektus-csere elleni tiltakozását (→ 1995.10.22). [Táj., okt. 31.]

A képviselőházban a párttörvény vitáján függőben maradt a PRM-nek az etnikai pártok betiltására vonatkozó javaslata. [Táj., okt. 31.]

Tőkés László sajtóértekezleten számolt be hollandiai útjáról, majd nyilvánosságra hozta a két elnökhöz intézett, a történelmi megbékélés jegyében fogalmazott nyílt levelét. Tőkés szerint a megbékélés egyetlen útja a romániai m. nemzeti közösség autonóm státusának, egyéni és kollektív jogainak biztosítása. [RMSz, nov. 2.] – A levelet eljuttatta az RMDSz elnöki hivatalához is. Markó Béla elmondta, hogy a vezetőség tudomásul vette az alternatív javaslatot és egyetért vele. [Táj., nov. 2.] (→ 1995.12.15)

1996. szeptember 13.

Liviu Maior okt. min. újabb ígéretet tett Béres Andrásnak, az RMDSz okt. alelnökének, a kolozsvári konzervatórium (GDZF) m. tagozatának újraindítására. Béres ismét fölvetette a diplomahonosítás és az anyanyelven történő felvételi kérdését. [RMSz, szept. 16.]

Fölmentették tisztségéből Nagy Sándort, Hargita megye alprefektusát, aki egyúttal kilépett pártjából, a PSM-ből is. [HN, szept. 13.] (→ 1993.08.20, 1996.09.25)

1996. szeptember 25.

Első ízben fordult elő, hogy a kormány azonnal reagált a m. egyházfők levelére (→ 1996.09.17). T. Meleşcanu levélben biztosította a püspököket, hogy a kommunista rezsim által elkobzott vagyon visszaszolgáltatása a kormány egyik fontos célkitűzése. Ennek érdekében a CMN kidolgozott egy törvénytervezetet, amelyet a kormány nemsokára benyújt a parlamentnek. ● [Nota bene: a m. egyházak már 1990-ben törvénytervezetben kérték a restitúciót (→ 1990.11.05).] [RMSz, szept. 25.; Szabadság, szept. 28.]

Beiktatták Hargita megye új alprefektusát (→ 1996.09.13), Tankó István gazdamérnököt. [HN, szept. 26.]

1999. október 29.

A kormányülésen visszavonták Vasile Sălcudean jelölését Kolozs megye prefektusi tisztségébe. Alexandru Fărcaş felmentése után (→ 1999.09.24) belharc indult a parasztpárt (PNTCD) kolozsvári szervezeténél. [Szabadság, okt. 29.] (→ 1999.11.10)

Sepsiszentgyörgyön a levéltárnak otthont adó Lábas Házat a belügyminisztériumtól a műv. tárca venné át, a Keleti-Kárpátok Múzeuma számára. Eckstein-Kovács Péter közbelépésére ezt sikerült megakadályozni; az épületet a város szeretné saját tulajdonában tudni. (Előzmény: Radu Vasile 1998-ban a helyi Andrei Şaguna Ligának ígéretet tett, hogy létrehozzák a Ro. Szellemiség Múzeumát, melyet a Keleti-Kárpátok Múzeuma névvel ruháztak fel.) [Háromszék, okt. 30.] (→ 1999.12.08)

1999. november 10.

A kormány meghátrált, engedett a brassói autógyár tüntető munkásainak. A kormány engedélyezte, hogy a gyár, állami tartozásai fejében, autókat szállítson a védelmi és a belügyi tárcának. [BN, nov. 10.]

Másfél hónapos huzavona nyomán mégis Vasile Sălcudean lett az új Kolozs megyei prefektus (→ 1999.10.29). [Szabadság, nov. 10.]

Az EMT, a KMDSz és az RMKT megalapította az Erdélyi M. Civil Szervezetekért Alapítványt (ErMaCiSzA), melynek célja nonprofit szervezetek közösségének felkarolása, hatékonyságának és eredményességének növelése. [BN, nov. 10.]

Németh Zsolt elmondta: az erdélyi felsőoktatás támogatására elkülönített 2 milliárd Ft-ot az egyházi hátterű, alapítványi egyetem létrehozására fordítják, 2000-ben. [Szabadság, nov. 10.]

Tabajdi Csaba (MSzP) a MÁÉRT ülésére előkészített dokumentumokkal, a résztvevők szelektív megválasztásával kapcsolatos észrevételeit sorolta. Szerinte az is probléma, hogy a Fideszhez közálálló tb. elnökök (Duray Miklós, Tőkés László) játsszák a főszerepet, s megfigyelhető egy Markó kontra Tőkés megosztási törekvés is. [RMSz, nov. 12.]



lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998