Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 24 találat lapozás: 1-20 | 21-24
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: Október 6. (aradi vértanúk emlékünnepe)

1990. október 12.

A ro. Külügymin. válaszolt a m. jegyzékre (→ 1990.10.05), melyben mindent visszautasított, sőt a ro. kormány túlzott toleranciáját hangsúlyozta, mert megengedték például okt. 6-a megünneplését Aradon és ez nemzeti uszításhoz, a ro. nép érzéseit sértő megnyilatkozásokhoz vezetett.

Marosvásárhelyen megkezdődött 3 m. fiatal pere, akik részegen föl akartak mászni a főtéri Avram Iancu szoborra. Nagy Csabát, Ughi Istvánt és Bálint Gyulát négy napig tartó, nagy sajtóvisszhangot kiváltó perben két és fél év börtönbüntetésre ítélték. [RMSz, okt. 14., 23.; Szabadság, okt. 16.] (→ 1991.01.21)

1991. október 6.

Aradon mintegy tízezren vettek részt a szabadságharc vértanúiról megemlékező gyűlésen.

1992. október 6.

Aradon a 13 vértanúra emlékeztek. Az ünnepségek különösebb incidensek nélkül zajlottak (noha két nappal korábban ismeretlen tettesek összesározták az emlékművet), s a karhatalom sem vonultatott föl látványos erőket. Kodolányi Gyula m. államtitkárt figyelmeztették a határon, hogy az elnökválasztás idején (→ 1992.10.11) a ro. nép érzékenységét sérti az aradi megemlékezés, ezért Kodolányi az emlékműnél csak koszorúzott, beszédének néhány gondolatát pedig az RMDSz-székházban mondta el. [MH, okt. 7.]

Egyed Ákos a ro. történetírás következetesen visszatérő, 1848-cal kapcsolatos tényhamisításait ismertette. A sajtó következetesen 40 ezer ro. áldozatról ír, holott korabeli dokumentumok alapján a ro. áldozatok száma mintegy 6000-re becsülhető. Már a gyermekek is a militáns történészek nézeteit ismerhetik meg az iskolában. [MH, okt. 6.]

1993. október 5.

A ro. parlament elfogadta a védelmi törvényt. [RMSz, okt. 8.] A törvénytervezet vitáján Szabó Károly szenátor érdemi javaslatait elvetették. [Szabadság, okt. 12.]

A képviselőházban és a szenátusban hasonló módon reagáltak az RMDSz politikusainak felkérésére. Borbély Imre, ill. Magyari Lajos beszélt az aradi vértanúkról és egyperces tiszteletadásra szólította föl a jelenlévőket. Mindkét helyszínen került egy-egy nacionalista képviselő ill. szenátor, aki visszautasította a gesztust. [TÚSz, okt. 7.; MN, okt. 7.] – Az RMDSz közleményben tiltakozott. [BN, okt. 8.]

1993. október 6.

Aradon a 13 vértanúra emlékeztek. Ökumenikus istentisztelet után koszorúzás zajlott az emlékhelyen. [RMSz, okt. 8.]

1994. október 6.

Szent-Iványi István (SzDSz), külügyi államtitkár az aradi vértanúk emlékhelyén koszorúzott, majd a megyei prefektussal tárgyalt. Szerencsés lenne az erőfeszítések összehangolása, ui. a m. fél már teljesítette a korábbi vállalásokat, felépítettek három határátkelőhelyet, a ro. fél viszont még nem, de újabb átkelőhelyekre tett javaslatot. [RMSz, okt. 8.]

1995. október 6.

A 13 aradi vértanú emlékünnepén részt vettek az RMDSz, az egyházak és a m. kormány küldöttei, a város alpolgármestere, de a kormány ezúttal is távol maradt. [RMSz, okt. 9.]

Csíkszeredában a kereszténydemokrata fórumon, Kelemen Kálmán ismertette az EUCD legutóbbi tanácskozásán elfogadott dokumentumot, amelyben az EUCD elítélte az új ro. tanügyi törvény kisebbségeket érintő kitételeit. [RMSz, okt. 9.]

1996. október 6.

Az aradi vértanúkra emlékezett Erdély népe. Az előző esti ünnepi műsort követően koszorúzással egybekötött emlékezés zajlott Aradon, a vesztőhelyi emlékműnél. [Népszabadság, okt. 7.]

1998. október 6.

Aradon magyarországi vendégek jelenlétében emlékeztek meg a 13 tábornok kivégzésének 149. évfordulójáról. A vesztőhelyi ünnepség incidenesek nélkül zajlott le. [Szabadság, okt. 8.]

A szenátus elvetette Frunda György javaslatát, hogy a házasulandók anyanyelvén történjen az esketés. [Szabadság, okt. 6.]

1999. október 5.

Aradon a városi tanács 12:11 arányban elutasította azt a protokollumot, amelynek értelmében a Műv. Min. kezelésébe került volna az emlékpark tervezett területe. A szavazásról hiányoztak a liberális tanácsosok és a demokrata pártaik az ellenzékkel szavaztak. – A kormányt a megyei prefektus képviseli a 13 aradi vértanúnak szentelt emlékünnepségen. [BN, okt. 5.; RMSz, okt. 7.]

Az RMDSz sajtóértekezletén Markó Bélát megkérdezték, miért kell m. emlékművet fölállítani Ro.-ban. Markó válasza: egy olyan országban, ahol 1,6 millió m. is él, az ő történelmük, múltjuk, műemlékeik, hagyományaik, az általuk létrehozott anyagi és szellemi értékek az ország múltjának részét képezik. Akik ezt tagadják – pl. Kolozsvár polgármestere – azok a magyarok nyomát akarják eltörölni. [Táj., okt. 5.]

A marosvásárhelyi KZsT jelentőségéről és munkájáról nyilatkozott Csíky Boldizsár, a társaság elnöke. [RMSz, okt. 5.]

Kincses Előd szerint Maros megye Közigazgatási Bizottságának 38 tagjából csupán 3 magyar, 35 pedig ro.; a megye lakóinak viszont 42%-a magyar, tehát távolról sem működik az arányos képviselet elve; ez a koalíció kudarca. [EN, okt. 5.]

A bukaresti Legfelsőbb Törvényszék helyt adott a székelyudvarhelyi önkormányzat felülvizsgálati kérésének és – hatályon kívül helyezve a Maros megyei Törvényszék és a Táblabíróság ítéletét – elrendelte a csereháti per újratárgyalását. [HN, okt. 5.]

1999. október 6.

Aradon a vértanú tábornokok kivégzésének 150. évfordulójára emlékező szertartást a minorita templomban tartották. Az ökumenikus istentiszeteleten Erdély 8 magyar püspöke emlékezett a vértanúkra. A templom előtt a PRM hívei (mintegy száz fő) nacionalista jelszavakat skandáltak. – A megyei prefektus bejelentette, hogy az emlékpark alapkőletétele bizonytalan időre elmarad, a terület tulajdonjogának tisztázatlansága miatt. [RMSz, okt. 7.] – Az obeliszknél tartott délutáni ünnepségeket ugyanaz a tömeg zavarta meg, amely délelőtt a főtéren hangoskodott. A nacionalista tüntetést nem jelentették be, és a rendőrség sem lépett fel határozottan a hangoskodók ellen, akik elmondták, hogy fejenként 150 ezer lejt és ingyen pálinkát kaptak a ’fellépésért’. [Népújság, okt. 8.]

Ion Iliescu sajtóértekezleten jelentette be: telefonon közölte Radu Vasiléval, hogy nem helyesli az aradi emlékmű felavatását; szerinte ez románellenes gesztus és súlyos pol. kérdés. [Szabadság, okt. 6.]

A kolozsvári Ref. Kollégium Farkas utcai épülete visszakerült az egyház tulajdonába, de a tanügy még nem gondoskodott az ottani osztályok elköltöztetéséről. [Szabadság, okt. 6.]

1999. október 7.

Barabás István egymás mellé állította az utóbbi napok néhány epizódját, amiből az derült ki, hogy a ro. kereskedelmi tévéadók kommentátorai széles fronton kampányoltak az aradi események megzavarása érdekében. [RMSz, okt. 7.]

Kovásznán emlékünnepség keretében avatták föl Ignácz Rózsa emlékszobáját. [BL, okt. 7.]

1999. október 8.

Az RMDSz a kormányülésen felszólította Constantin Dudu Ionescu belügyminisztert, hogy vizsgáltassa ki az aradi incidenst: kik a felbújtók és miért nem lépett föl a rendőrség a hangoskodók ellen. [Szabadság, okt. 8.]

Dávid Ibolya exkluzív interjú keretében számolt be az aradi szobor ’kiszabadítása’ érdekében tett lépéseit. Legnagyobb segítségére Valeriu Stoica volt, de fogadta őt Radu Vasile is, akinek elmondta, hogy a szobor annak idején a brüsszeli világkiállítás különdíját kapta meg. Akkor kötöttek megállapodást arról, hogy engedélyezik a szobor elszállítását korábbi rakhelyéről és elvi egyezség született az emlékparkról is. [BN, okt. 8.]

A VET nagycsaládos programja keretében letették a mezőségi Vicében az ottani családi ház alapkövét. A Kárpát-medencében további 13 házat építenek. [Szabadság, okt. 8.]

1999. október 10.

Valeriu Stoica sajnálatát fejezte ki az Aradon történtek miatt (→ 1999.10.06); szerinte a történtekért csakis az ellenzék hibáztatható. [Népújság, okt. 11.]

2000. február 24.

A m. fél magánjogi pert kezdeményez az Aurul és az ausztráliai Esmeralda cég ellen, a ciánszennyezés ügyében. [Szabadság, febr. 24.]

Megszüntették a vizsgálatot az emléknapi (→ 1999.10.06) rendbontás ügyében, az aradi ügyész szerint nem történt semmilyen törvénybe ütköző cselekmény. [Szabadság, febr. 24.]

Németh Zsolt egy Hatvanban tartott fórumon értékelte ki erdélyi látogatását. „Az EU-s csatlakozással Mo. nagyon veszélyes szívóhatást fog gyakorolni a romániai magyarságra. Nekünk olyan politikát kell folytatnunk, velük összhangban, ami a szülőföldön maradást szolgálja. Ha ők másképp döntenek, akkor mi is készen állunk felülvizsgálni az álláspontunkat.” [RMSz, febr. 24.]

Véget ért a tanügyi sztrájk, ui. az oktatók elfogadták a tárca feltételeit: ápr.-tól 66%-os fizetésemelés lesz. [SzFÚ, febr. 24.]

Nyárádszeredában egyhetes rendezvénysorozattal emlékeztek meg arról, hogy 395 évvel ezelőtt az erdélyi rendek a helybéli ref. templomban kiáltották ki Bocskai Istvánt Erdély fejedelmévé. [RMSz, febr. 24.]

2000. október 5.

Aradon – a vértanúk ünnepén – az idén nem lesznek incidensek, ígérik a helyi hatóságok. [Szabadság, okt. 5.]

A Hargita megyei bizottság a visszaigényelt erdős területek 62%-a esetében fogadta el a benyújtott dokumentációt. 41 településen, mintegy 161 ezer hektár erdőről született meg a jogi döntés a visszaadásról. [RMSz, okt. 5.]

Csapody Miklós (MDF) szerint a státustörvény megszavazása csak 2001 nyarán várható. Hangsúlyozta: a státustörvény megalkotása sürgős, de ezzel csak a környező országokban kialakult pol. helyzet tisztázása után érdemes foglalkozni. [Szabadság, okt. 5.]

2000. október 6.

Az EP megvitatta a Ro. csatlakozására vonatkozó jelentést: az ország gyenge pontjait a korrupció, az árvaházak helyzete és a cigányság társadalmi beilleszkedésének megoldatlansága képezik. [Népújság, okt. 6.]

Dávid Ibolya, aki részt vett az aradi vértanúkra emlékező ünnepségen, megbeszélést folytatott Dorel Popa helyi polgármesterrel a megbékélési park létrehozásáról és a Szabadság-szobor újbóli fölállításáról. [RMSz, okt. 9.]

Nagykárolyban kihelyezett szakot indított ősztől a Nagyváradi Egyetem: egy 20 fős csoport agronómia–kertészet szakon szerez képesítést; a képzés időtartama 5 év. [RMSz, okt. 6.]

2001. október 6.

Továbbra is a minorita templom udvarán várja a Szabadság-szobor, hogy a hatóságok jóvoltából visszakerülhessen a helyére. A két évvel ezelőtt fölvetett emlékpark ötlete feledésbe merült – mondta Bognár Levente aradi alpolgármester. [Krónika, okt. 6.]

A 13 honvédtábornokra hagyományosan az aradi vesztőhelyen emlékeznek. Az ünnepségek díszvendége Dávid Ibolya, aki a m. kormányküldöttséggel érkezett a városba. [Vasárnap, okt. 7.; Szabadság, okt. 8.]

2002. október 7.

Aradon incidensek nélkül zajlott le a szokásos Október 6-i emlékünnepség. A vesztőhelyi emlékműnél m. és ro. hivatalosságok koszorúztak. A minorita templomban Dávid Ibolya leplezte le Kazinczy Lajos (1849. okt. 25-én kivégzett honvédezredes) emléktábláját. [Szabadság, okt. 7.; NyJ, okt. 7.]

Az anyaországi költségvetési támogatás 50%-os emelését kérték Mádl Ferenc köztársasági elnöktől az erdélyi m. magánegyetemek vezetői. [Szabadság, okt. 7.]

A ro. kormánynál keresik az igazukat azok a sepsiszentgyörgyi szülők és tanárok, akik a Mikó Kollégium restitúciója ellen agitálnak. Teljes körű dokumentációt juttattak el a tanügyminiszterhez, amelyben azt próbálják bizonygatni, hogy az iskolát jogtalanul adták vissza a ref. egyháznak. [Krónika, okt. 7.] – A kialakult helyzetet Kató Béla ref. püspökhelyettes magyarázta meg: a szülők azt gondolták, hogy az egyház kiutasítja a világi iskolát az épületből, de erről szó sincs; tanárokat sem fognak elbocsátani. Az egyház igényt tart az épületre, részt akar venni a közoktatásban, de azokat az épületeket, amelyeket ilyen célra nem tudnak hasznosítani, bérbe is adhatják. [Szabadság, okt. 8.; Háromszék, okt. 8.] – Az iskola igazgatója közreműködésével sikerült tisztázni a világi és az egyházi rész közötti ellentéteket. A találkozón a pedagógusok egyértelműen elhatárolódtak a szülők szándékaitól, a közbenjárás módjától és tartalmától. [Krónika, okt. 11.]

2003. október 1.

Adrian Năstase, az ET ülésszakán mondott beszédében kijelentette: a kedvezménytörvényről született megállapodás fontos diplomáciai győzelem mind Ro., mind Mo. számára. Bukarest támogatja a közigazgatási autonómiát, de ellenzi a kollektív etnikai autonómiát. A kettős állampolgársággal az a gond, hogy egy egész kisebbségi közösségnek követelnek etnikai alapon állampolgárságot. [Népújság, okt. 1.; Szabadság, okt. 1.] (→ 2003.10.08)

Az idén először párhuzamos ünnepségeken emlékeznek az aradi vértanúkról. A KREK és az EMNT (→ 2003.09.30) nem egyeztetett az RMDSz-szel. A helyszínek azonosak: vesztőhely, Tűzoltó tér, minorita templom. [Szabadság, okt. 1.] – Az Aradi Szabadság-szobor Egyesület érthetetlennek tartja Tőkés Lászlónak ezt az akcióját. [NyJ, okt. 2.]

Marosvásárhelyen, 18 szervezet képviselőinek részvételével, megtartotta első közgyűlését az ErMaCiSzA által alapított GCP (→ 2003.05.03). A GCP önkéntességen alapuló szerveződés, amelynek tagja lehet a gazdasági élet bármely területén tevékenykedő civil szervezet, nonprofit közösség; székházuk Kolozsvárott van; évenként cserélik a GCP működtetőjét. Az első évben az RMKT vezeti a civil parlamentet. A közgyűlésen 3 bizottság (1. mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vidékfejlesztés; 2. gazdasági stratégia; 3. kis- és középvállalatok) megalakításáról született döntés. [Népújság, okt. 1.]



lapozás: 1-20 | 21-24




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998