|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 30 találat | lapozás: 1-20 | 21-30 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: oktatás, felekezeti / egyházi 1990. április 5.Az RMSz közölte az RMKdP programját, melyet a párt szervezőbizottsága (tk. Podhradszky László, Újvári Ferenc, Moldován Béla, Takácsik Gábor, Sipos Gábor, Bálint Júlia, Ortenszky Ildikó) adott ki. Ebben szerepel a keresztény értékrend társadalmi érvényesítése, az egyházak autonómiájának biztosítása, a felekezeti iskolák újraindítása, az államosított egyházi ingatlanok visszaadása, a kisebbségek egyéni és kollektív jogainak intézményes biztosítása. A párt támogatja a piacgazdaság bevezetését, a vállalatok privatizálását, síkra száll az anyanyelvű oktatás érdekében; család- és szociális védelmet kér. Az egység érdekében a választásokon egységes m. listán kívánnak jelölteket állítani. A program leszögezte: az erdélyi magyarság a m. nemzet szerves része. (→ 1991.09.11, 1993.03.19)1990. június 4.A m. történelmi egyházak vezetői, kolozsvári tanácskozásukat követően, közös levelet intéztek Nicolae Stoicescu vallásügyi miniszternek kifejtve, hogy nem kaptak választ korábbi szándéknyilatkozatukra (→ 1990.01.22). A tanácskozás szerint a kidolgozandó egyházügyi törvénynek tartalmaznia kell azt, hogy a felekezetek egyenlőek, jogi személyeknek tekintendők, saját szabályaik alapján szerveződnek és joguk van iskolákat fenntartani. Az ellen is tiltakoztak, hogy a júniusban tartandó bukaresti tanácskozásra nem hívták meg a róm. kat. egyház képviselőit. A kidolgozott dokumentumokat júl. 5-én adták át a vallásügyi miniszternek. [Bővebben lásd: RMSz, jún. 10.] (→ 1990.08.13, 1990.10.22, 1990.11.05)A Háromszékben Magyari Lajos cikkezett Papp László volt nagyváradi püspökről (→ 1989.09.21), aki lemondása után elhagyta az országot. 1990. szeptember 1.Kolozsvárott, a minisztériummal folytatott tárgyalás eredményeként, az új tanévben megkezdheti tevékenységét a Ref. Líceum – közölte az RMSz.Sepsiszentgyörgyön találkoztak az RMDSz vezetői és a RMÚE képviselői. A cél közös, állapították meg a résztvevők: a magyarság érdekvédelme. A sajtó munkatársai a jobb kommunikációs készséget reklamálták. 1990. szeptember 25.Nagyváradon megnyitotta kapuit a KREK Sulyok István Tanárképző Főiskolája (a későbbi SIRF), ahol hittanárokat, diakónusokat, kántorokat képeznek. Egyelőre csak kéthetenként tartanak előadásokat.1991. március 21.1948 óta először érkeztek a Vatikánba ad limina látogatásra Ro. róm. kat. püspökei és segédpüspökei. A koncelebrációs szentmise után a pápa egyenként fogadta Ioan Ploscaru lugosi püspököt; Bálint Lajos gyulafehérvári megyés püspököt és segédjét Jakubinyi Györgyöt; Tempfli József nagyváradi püspököt.Az Okt. Min., a Vallásügyi Államtitkárság és a felekezetek képviselői tanácskozásukon elemezték a vallási nevelés bevezetését. Az új tanévtől kezdődően az erkölcsi-vallási nevelés az elemiben és a gimnáziumban heti egy órában tartható minden felekezet esetében. A Min. biztosítja a pedagógiai profilú teológiai fakultások létesítését a felekezetek egyetemi fokú intézményeiben. 1991. augusztus 8.Gh. Ştefan okt. min. fogadta a Bolyai Társaság küldöttségét (Balázs Sándor, Bodor András, Jenei Dezső) és a m. felsőoktatás ügyét vitatták. A BTE visszaállításáról szólva a min. azzal hárította el a kérést, hogy Gyulafehérváron már van m. egyetem [!], amely a közeljövőben akár 3000 hallgatót is fogadhat. A min. kijelentését Bálint Lajos érsek cáfolta: köztudott, hogy Gyulafehérváron csak egy teológiai intézet működik, ahol a m. egyházmegyék részére képeznek papokat. A tárgyalásról a kolozsvári egyetemi tanárok emlékeztetőt írtak, melyet aug. 14-én, levél kíséretében a miniszterhez továbbítottak. A küldeményhez a korábbi memorandumok másolatát is csatolták és kérték a BTE visszaállítását, amelynek támogató íveit (1991 augusztusáig) 220 ezer m. írta alá. [Szabadság, aug. 16.]1993. március 19.A ro. parlament leszavazta az ellenzék bizalmatlansági indítványát. [MN, márc. 20.]Octavian Buracu, pécsi látogatása során kijelentette, hogy aláírásgyűjtéssel (→ 1993.03.12) nem lehet Gh. Funart megbuktatni, mert a többség hitelt ad a hazug propagandának. [Népszabadság, márc. 19.] Közzétette módosított programját az RMKdP (vesd össze: ]900405). A program leszögezte: a romániai magyarságot államalkotó tényezőnek tekinti, mely a m. nemzet szerves része. A személyi és kulturális autonómia alapján szükséges az önálló intézményrendszer létrehozása, a m. munkavállalói társadalom érdekvédelmi szervezeteinek kiépítése. Ahol a nemzeti kisebbség aránya eléri a 10%-ot, ott a kisebbség nyelvét hivatalos nyelvként kell használni. A párt teljes anyanyelvű oktatási hálózatra tart igényt, óvodától az egyetemig; követeli a felekezeti iskolák működési szabadságát, az államosított szeretetintézmények és iskolák visszaadását. [Népújság, márc. 19.] Bukarestben konferenciát rendezett a Románia Jövőjéért Alapítvány, az amerikai Project on Ethnic Relations (PER) szervezet közreműködésével, melyen részt vett a budapesti Teleki László Alapítvány néhány kutatója is. Az érintett témák: geopolitika és regionalizmus, autonómia és önkormányzat. [MH, márc. 19.] (→ 1993.07.17) 1993. március 21.Az RMPSz nyílt levélben tiltakozott a tanügyi törvény erősen központosító jellege, az egyházi oktatásra vonatkozó rész hiányosságai miatt. [RMSz, márc. 21.]1993. október 11.A m. egyházak képviselői Kolozsvárott tanácskoztak és nyilatkozatot adtak ki a vallásügyi törvénytervezet helyzetéről. Ragaszkodnak korábbi követeléseikhez (az egyházi vagyon restitúciója; teljes körű egyházi oktatás, anyanyelven) (→ 1993.04.27). Az egyházak jogos követeléseit megerősíti az ET Ro. felvételéről szóló dokumentumának 9. pontja, amely az egyházi vagyon visszaadására szólította föl a kormányt. [Szabadság, okt. 13.; RMSz, okt. 19.] (→ 1993.05.19, 1993.10.28)1995. június 22.Meleşcanu külügymin. Párizsban átadta Ro.-nak az EU-hoz való csatlakozási kérelmét. [RMSz, jún. 23.]Háromnapos egyeztetés után utolsó fázisába érkezett a tanügyi törvény: az egyeztető biz. jelentését a parlament plénuma vitatja meg. Az RMDSz képviselői ismét szóvá tették: a törvény felszámolja az anyanyelvű szakoktatást és leszűkíti a felekezeti oktatás kereteit. [Táj., jún. 23.] (→ 1995.06.28) 1996. június 6.Az RMDSz ÜE az első forduló utáni eredményeket elemezte: 131 polgármester, 2409 helyi és 133 megyei tanácsos. [Táj., jún. 10.] – A 2. forduló utáni adatok: 139 polgármester, 2445 helyi és 133 megyei tanácsos. [RMSz, jún. 22.] (→ 1996.04.30)Marosvásárhelyen, a Vártemplomban átvehették az oklevelüket mindazok, akik a Ref. Kántortanító-képző Intézetben kántori képesítést szereztek 1994 és 1998 között. A 220 végzettből 150-en szereztek oklevelet. [Népújság, jún. 7.] 1996. december 9.Victor Ciorbea bemutatta kormányprogramját és ismertette a tárcavezetők listáját. A PNTCD 7 min. posztot kapott, az USD 6-ot. A kinevezettek között van: Adrian Severin külügy-, Victor Babiuc védelmi, Gavril Dejeu belügy-, Virgil Petrescu oktatási, Mircea Ciumara pénzügy-, Ion Caramitru műv. min. A kormány főtitkára Remus Opriş. [RMSz, dec. 11.]Tokay György kisebbségügyi min. nem kirakatintézményre gondol; az alapoknál kell kezdeni, meg kell teremteni az intézményes kereteket a kisebbségvédelem számára; megfelelő törvényeket kell kidolgozni és ezek megvalósulását ellenőrizni. [BL, dec. 9.] A RMEEÁÉ tisztségviselői bizalmukról biztosították Emil Constantinescut és hangsúlyozták, hogy az általános változások részeként egyházpol. téren is változásokra számítanak: szervezzék át az egyházügyi hatóságokat, a parlament fogadja el az egyházügyi törvényt, amelynek tervezetét már 1990-ben benyújtották az ismert felekezetek. Tegyék lehetővé a felekezeti oktatást, működésének anyagi fedezeteit is biztosítva és intézkedjenek az anyagi javak restitúciójáról. [BN, dec. 11.] Az Országgyűlés megkezdte a m.–ro. alapszerződés ratifikációs vitáját. Kovács László expozéjában az alapszerződés elfogadását javasolta. Az elmúlt hetek történései azt igazolták, hogy az új ro. vezetés a megbékélésre, a kisebbségi jogok biztosítására törekszik. Az ellenzéki képviselők a szerződés ellen szólaltak föl, pl. az MDF továbbra is „Horn–Iliescu-paktumnak tekinti az alapszerződést” (Demeter Ervin). Horn Gyula hangsúlyozta: Nyugatról pozitív visszhangok érkeztek, vállalja az alapszerződést. [RMSz, dec. 11.] (→ 1996.12.10) Székelyudvarhely önkormányzata nyilatkozatban tiltakozott a Văcăroiu-kormány 1346/1996. sz. határozata ellen: a határozat a csereháti kisegítő iskolához tartozó területet önkényesen átengedte a görög kat. érsekség használatába, figyelmen kívül hagyva a lakosság érdekeit. [Táj., dec. 10.] 1997. július 8.A szenátus ratifikálta a Regionális és Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját. Az RMDSz támogató álláspontját Frunda György fejtette ki. [Táj., júl. 8.] (→ 1997.10.16)A RMEEÁÉ kolozsvári üléséről kiadott állásfoglalás rámutatott arra, hogy a tanügyi törvény módosítása nem biztosítja a felekezeti oktatás helyreállítását, ez ellentmond az ET ajánlásának. Az ET 1115/1997. sz. határozatának ajánlása felkérte a ro. kormányt, hogy „módosítsák olyan értelemben az elkobzott és államosított javak visszaszolgáltatására vonatkozó 18/1991. és 112/1995. sz. törvényeket, hogy azok a javak in integrum visszaszolgáltatását vagy ehelyett méltányos kárpótlást biztosítsanak”. [RMSz, júl. 8.] Ion Iliescu (PDSR) tárgyalásokat kezd a PUNR-vel és a PRM-vel egy parlamenti szövetség létrehozásáról. [ÚM, júl. 8.] A madridi NATO-csatlakozási tárgyalásokra csak Mo., Lengyel- és Csehország kap meghívást. [Szabadság, júl. 9.] 1997. szeptember 7.Kolozsvárott tartották a MIT küldöttgyűlését, melyen az OMDSz, a MISzSz, az IKE, a MaKOSz, az ODFIE és az ÁME képviselői vettek részt. Megválasztották a MIT küldötteit az RMDSz kongresszusára és azt a bizottságot, amelynek az a feladata, hogy a kongresszuson felmerülő kérdésekre vonatkozó álláspontot rögzíti. [Népújság, szept. 9.]Marosvásárhelyen ünnepséggel emlékeztek meg a városban folyó 440 éves ref. oktatás kezdeteire. Az ünneplők nyilatkozatban kérték, hogy szerezzenek érvényt az 1990 februárjában hozott tanügyminiszteri döntésnek, amelynek értelmében a Bolyai Gimnázium m. tannyelvű lehessen. [Népújság, szept. 9.] Felsővisó alig 70 tagú gyülekezete új ref. templomot avatott. [PK, okt. 15.] 1998. november 12.A m. történelmi egyházak püspökei közös nyilatkozatban szorgalmazták az okt. törvény módosítását, hogy tegyék lehetővé az egyházi oktatás állami finanszírozását. [Szabadság, nov. 13.]Leváltották Sabin Ghermant a kolozsvári tévéstúdió osztályvezetőjét. Feltevések szerint a leváltásban közrejátszott Gherman nagy vihart kavart politikai kiáltványa (→ 1998.09.21). [Szabadság, nov. 12.] 1999. január 20.Emil Constantinescu, alkotmányos jogára hivatkozva, jan. 25-re összehívta a parlament rendkívüli ülését, mondván, hogy fennáll a bányászsztrájk politikai összecsapássá való változtatása. [Sajtóf., jan. 21.] ● [Az események gyorsabban követték egymást, lásd alább.]Az erdélyi történelmi egyházak középfokú képzésének adatai: 11 róm. kat., 9 ref., 1 evangélikus és 2 unitárius iskola van, összesen 3200 tanulóval (sok esetben csak egy-egy állami középiskolában helyet kapó osztályról van szó). [PK, jan. 20.] 1999. július 24.’Tusványos’-on a Markó Béla, Nicolae Manolescu és Orbán Viktor tartott előadást a regionális együttműködésről. Manolescu szerint hiába beszélünk integrációs törekvésekről, amíg nincs igazi szándék az európai felzárkózáshoz. Markó szerint: „Föl kell adni a saját kisebbségekre acsarkodó nemzetállamok eszméjét, szét kell oszlatni a saját kisebbségeiket megfigyelő titkosszolgálatok lidércnyomását, és ki kell alakítani egy másfajta, egy együttműködő, tehát stabil Közép-Európát.” Orbán Viktor legjobban azt fájlalta, hogy nem történt előrelépés a m. ny. állami egyetem és az egyházi javak visszaszolgáltatása kérdésében. A követendő közép-európai modell az, hogy a többség engedi a kisebbségnek, hogy az életét a saját elképzelése szerint élje le. [SzFÚ, júl. 26.]Az ótordai ref. parókia udvarán leleplezték Suba László Petőfiről készült domborművét. [Szabadság, júl. 25.] Tőkés László nyilatkozatot tett közzé az új tanügyi törvénnyel kapcsolatban; az RMDSz hivatalos vezetése „jelentős előrelépésnek” ítélte a törvényt, elhallgatva annak diszkriminatív jellegét, az ellene szavazó Csapó I. Józseffel szemben pedig szankciókat helyeztek kilátásba. Tőkés szerint: a törvény megszavazásával mi magunk szentesítettük az önálló állami m. egyetem helyreállítási jogától való megfosztásunkat. Az elfogadott törvény az egyházi oktatást a magánoktatás szférájába száműzte és állami tulajdonként telekkönyvezteti az erdélyi történelmi egyházaktól 1945 után elvett, ezernél több iskolaépületet. [RMSz, júl. 24.] – Markó Béla sajnálja, hogy ez a nyilatkozat megszületett és hogy a tb. elnök továbbra is élesen támadja az RMDSz vezetését és a parlamenti frakciókat. Azt üzente Tőkésnek, hogy ne áldozzák fel a pol. küzdelmek oltárán az anyanyelvű oktatás kérdését; küzdeni kell azért, hogy megváltoztassuk azt, amit most nem sikerült elérni. „Ha a püspök úrban nincs remény és nincs bizalom, én sajnálom, de vele így, ezen az úton nem tudunk együtt menni!” [Népújság, júl. 24.] 1999. augusztus 9.Az RT állásfoglalást adott ki az oktatási törvény elfogadása utáni helyzetről. A koalíciós partnerek szószegésének és az RMDSz kormányzati politikájának köszönhetően „nem sikerült áttörést elérni közösségünk jogainak intézményes biztosításában”. Az 1995-ös törvény néhány korlátozó kitételét sikerült ugyan módosítani, de nem sikerült megoldást találni több, az RMDSz programjában kiemelt helyen szereplő problémára: Ro. földrajzát és történelmét továbbra is ro. ny. kell oktatni; a felekezeti oktatás magánszférába helyezése ellehetetleníti a m. történelmi egyházak komoly erőfeszítéssel újraalakított iskoláit, az önálló m. egyetem újbóli létrehozása középtávon is lehetetlenné vált. A törvény lényegesen jobb, mint az előző ciklusból átörökölt változat, de nem visz közelebb a teljes anyanyelvű oktatási rendszer megteremtéséhez. Emiatt az RT elhibázottnak tartja az RMDSz vezetése által sugallt sikerhangulatot. A tb. elnöknek nemcsak joga, hanem kötelessége is megszólalni (→ 1999.07.24) és helyzetértékelésével elősegíteni a szükséges pályakorrekció végrehajtását. [Szabadság, aug. 9.]Félixfürdőn tanácskozott az MRVSz elnöksége és választmánya. A napirendi pontok között szerepelt tk. a M. Reformátusok 4. Világtalálkozójának előkészítése. Tőkés László elmondta, hogy az utóbbi időszakra rányomta bélyegét az elnöki tisztségről való kényszerű lemondása (→ 1998.08.13, 1999.02.22); változatlanul hiányzik a világszöv. működéséhez szükséges költségvetési háttér. [RMSz, aug. 13.] 1999. szeptember 23.Balkáni körútjának utolsó állomására, Bukarestbe érkezett Gerhard Schröder, német kancellár. Megbeszéléseket folytatott az államfővel, a miniszterelnökkel és a német kisebbség képviselőivel, beszédet mondott a parlamentben. [Szabadság, szept. 25.]Csiha Kálmán a m. püspökök találkozójáról (→ 1999.09.15) elmondta, hogy fogadta őket Emil Constantinescu, aki pozitívan viszonyult az egyetemalapítási szándékhoz. Elmondták a lelkipásztorok fizetését illető aggályaikat, ui. az állam azt ígérte, hogy állja a papok fizetését, de most kiderült, hogy csak a lelkipásztorok fele kapna fizetést. Ezt az elnök diszkriminatívnak nevezte és megígérte, hogy közben fog járni. A kultusztörvény tervezetét az egyházak közösen állították össze, több évvel ezelőtt, de most egy másik tervezet került vitára, amelyből hiányoznak az alapvető kérdések: a vagyon restitúciója, az egyházi oktatás állami támogatása, az egyházak egyenlő elbírálása stb. [RMSz, szept. 23.] (→ 1999.10.18) 1999. október 18.A m. történelmi egyházfők kérésére Radu Vasile kormányfő fogadta az erdélyi püspököket. A lelkészi fizetések hátrányos gyakorlatának megszüntetéséhez, az elkobzott egyházi ingatlanok viszaadásának felgyorsításához, a felekezeti oktatással kapcsolatos problémák megoldásához kérték a miniszterelnök támogatását. Hasonló ügyben a püspökök már kaptak ígéretet Emil Constantinescutól is (→ 1999.09.23). [Szabadság, okt. 19.]Az EBESz bécsi konferenciáján Patrubány Miklós A külhoni állampolgárság intézménye, mint az interetnikai feszültségcsökkentés eszköze c. ismertette a VET elképzelését a külhoni állampolgárság intézményéről. [RMSz, okt. 18.] lapozás: 1-20 | 21-30
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
