Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: oktatás, adatok

1992. július 14.

Az 1991/92-es tanévről közölt adatokat Murvai László és Debreczi Árpád. [RMSz, júl. 14–18.]

1994. augusztus 27.

Kántor Lajos szerint az erdélyiek megunták a muszájherkulesi magatartást. Tőkés László és Sütő András hiába fogalmazza „újra a Maradás Igéit, a puszta erkölcsi parancs már nem hat (…) az általuk felrajzolt nemzetiségi, kisebbségi Apokalipszis képei sajnos inkább siettetik, mint lassítják az exodust”. [MN, aug. 27., aug. 29.]

Az 1993/94-es tanév statisztikáját folytatásokban közölte az RMSz: óvodai (aug. 27.); elemi isk. (aug. 30.), ált. isk. (aug. 31.) és líceumi oktatás (szept. 1.); szakoktatás (szept. 3.). Az ország lakosságának 7,21%-a m., de csak 4,9% (211.317 gyermek) tanult az anyanyelvén (egy tanévvel korábban 216.715 volt az a szám). A gondok: sok a szakképesítés nélküli tanerő (óvodákban: 45%; elemi iskolákban: 25%; ált. iskolákban: 31%); csökken a m. tanulók létszáma; a szórványban a m. gyermekek több mint fele ro. iskolába járt.

1995. július 18.

Az Alkotmánybíróság elutasította a tanügyi törvénytervezet miatti fellebbezést (→ 1995.06.29). Az indoklás hangsúlyozza, hogy a törvénytervezet az európai normákat meghaladó színvonalon biztosítja a kisebbségek jogát az anyanyelven történő tanuláshoz. [MH, júl. 19.] – A reális helyzetet Benkő Levente cikkéből ismerhetjük meg: az 1993/94-es tanévben az összes tanuló 6,4%-a volt m. nemzetiségű, de a diákoknak csak a 4,9%-a tanulhatott az anyanyelvén; a középiskolásoknál e két szám: 5,64% és 4,2%. A szórványvidékeken a m. gyermekek fele kényszerül ro. osztályokba. Az egyetemi oktatásban is egyre csökken a m. hallgatók száma: a hetvenes években 5,4–5,8%-os volt a m. hallgatók aránya, 1991/92-ben már csak 4,5%, 1993/94-ben pedig 3,7%. [Magyarország, szept. 1.]

Az RMDSz Operatív Tanácsa arról döntött, hogy a tanügyi törvény ügyében a nemzetközi fórumokhoz fordul, az országban pedig tiltakozó nagygyűléseket tartanak. Támogatták az egyházi vezetők elhatározását, hogy az ET-t személyesen tájékoztassák a törvényről. [RMSz, júl. 20.]

1995. szeptember 26.

Iliescu elnök félórás megbeszélést folytatott Clinton elnökkel, melynek középpontjában a NATO békepartnerségi programjában való ro. részvétel és a kétoldalú együttműködés állt. [RMSz, szept. 28.]

Debreczi Árpád és Murvai László az elmúlt tanév adataival igazolták: felfelé haladva egyre csökken a magyarul tanulók létszáma és arányszáma. Az általánost végzettek 47,4%-a került be a középfokú oktatásba. Orsz. szinten a m. tanulók 25%-a ro. ny. tanul; a m. pedagógusok 29%-ának nincs megfelelő szakképesítése. [RMSz, szept. 26–28.]

1997. szeptember 9.

Murvai László tanügyi statisztikája szerint az elmúlt tanévben a tanároknak mindössze 81,7%-a rendelkezik szakképesítéssel; a gimnáziumi oktatásban résztvevő diplomás tanárok aránya orsz. szinten 91%, a m. ny. oktatóknál viszont csak 86%, ennek az a magyarázata, hogy 1989-ig a m. oktatást visszafejlesztették, s még nem sikerült a lemaradást pótolni. [RMSz, szept. 9.]

A szamosújvári börtönmúzeum avatásán Augustin Brînzaş lelkész azért szállt síkra, hogy legalizálják a legionárius mozgalmat. A hallgatóságból Vasile Matei (PUNR) képviselő támogatta a javaslatot: ha létezik párt etnikai kritériumok alapján, akkor léteznie kell a mozgalomnak is. Iuliu Păcurariu (PD) ellenezte a javaslatot: nincs különbség kommunista és fasiszta-legionárius doktrína között. [Szabadság, szept. 9.]

Nagyváradon gör. kat. hívek csoportja tüntetésen kérte vissza az 1948-ban elkobzott templomot. Kérésük nyomatékául 3000 aláírással támogatott memorandumot küldtek a prefektusnak és az állam elnökének. [BN, szept. 10.]

A szlovák alkotmánybíróság álláspontja a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban: a nyelvtörvény csupán egyetlen pontban nincs összhangban az alkotmánnyal, eszerint az állampolgárok csak az állam nyelvén folyamodhatnak a hivatalos szervekhez. Az alkotmánybíróság döntése nem kifogásolta az utca- és helységnevekre vonatkozó paragrafust. [MH, szept. 10.]

1998. június 20.

Murvai László a hazai iskolahálózat történetéből idézett föl néhány jellemző epizódot: a 1948/49-es tanévben a kisebbség az összlakosság 14,3%-át alkotta, az iskolahálózat 14%-ában kisebbségi nyelveken folyt az oktatás. Az 1996/97-es tanévben a köv. számokkal jellemezhető a helyzet: 10,58%-os a kisebbségek aránya, az iskolák 5%-a működik a kisebbségek nyelvén. [RMSz, jún. 20.]

A kolozsvári MKT megköszönte a 4 képviselő akcióját (→ 1998.06.16) és felszólították az SzKT-t, hogy kérje föl a kormánykoalíció tagjait: „elsődleges kérdésként hozzák létre azt a vegyes bizottságot, amely júl. 15-ig véglegesíti az egyetem újraindításával kapcsolatos javaslatokat”. Az MKT azt kérte, hogy ha a parlament szept. 30-ig nem emeli törvényerőre a 36-os sürgősségi kormányrendeletet (→ 1998.04.08), akkor az RMDSz lépjen ki a kormányból, s ha az egyetem újraindítását is szabotálják, akkor a koalícióból is ki kell lépni. [Szabadság, jún. 22.]

1998. szeptember 8.

Újabb koalíciós csúcsot tartottak Bukarestben; szept. 14-re halasztották az egyetem ügyében hozandó döntést. [Szabadság, szept. 10.] – Ion Diaconescu szerint az egyetlen megoldás csak a multikulturális egyetem lehet, ebben kell közös nevezőre jutni az RMDSz-szel. [Sajtóf., szept. 8.]

Székely István elmondta: a magyarságnak érdeke, hogy Ro. tagja legyen a NATO-nak és az EU-nak, ezért az RMDSz támogatja az ország euroatlanti integrációját. „Kezdeményezni fogjuk viszont az ET-ban Ro. monitorizálásának újrakezdését, mivel ez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy Ro. szembesüljön azokkal az elvárásokkal, amelyeket vele szemben az EU megfogalmazott. (…) Figyelemmel kell kísérnünk, hogy a parlament és a kormány milyen mértékben valósítja meg a Ro. által aláírt nemzetközi szerződésekben foglalt jogokat és ezek esetleges be nem tartását minden esetben a nemzetközi közvélemény elé tárjuk.” [Szabadság, szept. 10.]

Murvai László statisztikai adatokkal jellemezte a hazai iskolahálózatot. Ezúttal az 1994/95-ös tanévhez mérte az elmúlt tanév adatait. A legnagyobb gond a szakiskolai hálózattal van: amíg 1994/95-ben 4 önálló m. szakiskola és 50 tagozat működött, 1997/98-ban csak 1 szakiskola és 27 tagozat volt. [Bővebben lásd: RMSz, szept. 8.; szept. 9.; szept. 10.]

Aug. 28–30. között tartotta küldöttközgyűlését Budapesten az MVSz (bővebben lásd: interjú Patrubány Miklóssal, Szabadság, szept. 4.). Toró T. Tibor beszámolt az ülésről, mondván: megszűnt a feszültség Csoóri Sándor elnök és Patrubány Miklós alelnök között, törölték azt a pontot, amely szerint az alelnök ellenjegyzi az elnök döntéseit. [EN, szept. 8]

1998. december 3.

Kötő József és Murvai László számokkal igazolta a m. egyetem szükségszerűségét: az 1997/98-as tanévben 236.024 ro. állampolgár vett részt a felsőfokú oktatásban, közülük 10.379 volt m. nemzetiségű, a diákok 4,4%-a; ezzel szemben a lakossági arány: 7,1%. A 10 ezer diákból mindössze 2946 részesül anyanyelvű képzésben. [bővebben lásd: Háromszék, dec. 3.]

1999. november 23.

Németh Zsolt az RT platform vezetői előtt kijelentette: a partiumi egyetemről a m. kormány nem kíván konzultálni az RMDSz-szel, kész viszont tárgyalni a történelmi egyházak által kezdeményezett alapítványi magánegyetem ügyében. [Szabadság, nov. 23.]

A közoktatás 7 nemzeti kisebbség nyelvén folyik, kezdve az óvodától a líceum utáni oktatásig és mesteriskoláig. A m. tanulók 2410 óvodában és iskolában tanulnak, létszámuk 197.279 (a hazai tanulók összlétszámának 4,67%-a). További adatok: németek = 282 oktatási egység, 20.602 tanuló; szlovákok: 37/1281; szerbek = 31/823; ukránok = 21/733; csehek = 6/138; horvátok = 3/40. [Népújság, nov. 23.]

2002. április 2.

Murvai László: A számok hermeneutikája. A romániai magyar oktatás tíz éve, 1990–2000 c. könyve (Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, Bp.) fontos forrása lesz az oktatás-kutatásnak. [EN, ápr. 2.; HN, jún. 4.]

2002. október 3.

Mádl Ferenc hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett. A két államfő tárgyalásainak középpontjában a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése, az euroatlanti integráció és a nemzeti kisebbségekkel összefüggő kérdések állnak. A m. elnök kijelentette: a kedvezménytörvény nem diszkriminációt, hanem ’jogtöbbletet’ jelent. [Népújság, okt. 3.]

Újfajta együttműködésről tárgyaltak a m. külügyminisztériumban a ro. és m. megbízottak, annak érdekében, hogy Mo. átadhassa a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatos tapasztalatait. [Népújság, okt. 3.]

A múlt tanévben 186 ezer diák tanult m. nyelven az alap- és középfokú oktatásban. Idén 30%-kal kevesebben iratkoztak be az első osztályba, mint tavaly. Az iskoláskorú m. gyermekek 35%-a vagy ro. nyelven tanul, vagy egyáltalán nem jár iskolába. Becslések szerint az általános iskolások 25%-a, a középiskolások 55-60%-a jár ro. tannyelvű iskolákba. [SzH, okt. 3.]

Dionisie Agache – a meglincselt milicista tiszt fia – megkapta az értesítést: megkapja a m. igazolványt, annak jogán, hogy az édesanyja m. nemzetiségű. [Krónika, okt. 3.] (→ 2002.01.24)

A gör. kat. egyház eddig csupán 4 templomot kapott vissza a 200-ból; következetesen ragaszkodnak a nagyváradi és a nagybányai katedrális visszaszerzéséhez. [NyJ, okt. 3.]



lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998